Román haderőfejlesztési program és hadiipar

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
48 542
92 812
113
Egy olasz-román együttműködés logikusabbnak tűnne és hogy az olasz Hiúz-Párduc üzletbe csatlakoznának be inkább, mert ott már van konkrét megrendelésekre szinte biztosra mondható terv.
 

nizdam

Well-Known Member
2021. december 14.
264
919
93
Valahol lehet errol olvasni?
48740fbdf4b8ab4e87a5a07c34968d44

Gerula
15 octombrie 2025 la 15:39

Mai nou se aude ca luam la MLI KF41 ! Se zice ca au fost de la minister pe la Rheinmetall la Satu Mare si au discutat, posibil sa o punem si de tanc tot cu ei , KF 51. Totul se face prin SAFE si posibil sa primim unele componente de la unguri si noi sa producem altele pentru ei,ca treaba sa se miste repede, sanse mici sa fie cooptata si Ucraina in producerea de subansamble ! Asteptam noiembrie ! Daca e asa cum am spus, posibil sa luam de la coreeni obuzier autotractat pe roti si rachete…. Radare de la Thales, Viv la Frace ! Turcii vor sa faca corvete la Mangalia… Sa vezi showl naibii !

A roman forum, tobb egyelore nincs.
 
  • Vicces
  • Tetszik
Reactions: Kávé and Anti

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
30 433
107 252
113
Valahol lehet errol olvasni?
Ki váltja az MLI-84 Jderult? A harcjárművek furcsa esete: Hogyan vásárolhatta meg Románia a Magyarországon "gyártott" Lynxet?


Bár a SAFE program célja az európai védelmi ipar megerősítése közös beszerzési programok révén, a cél, ahogy a program neve is sugallja, a helyi iparágak újjáélesztése. Ezért amit az országban elő tudunk állítani partnerektől származó technológiaátadással, azt itt kell előállítani. Amit semmilyen formában nem lehet előállítani, és nincs hozzá szakértelem, azt az európai védelmi iparral kötött közös partnerségeken keresztül lehet beszerezni. Ellenkező esetben vannak olyan esetek, amikor a nemzeti beszerzés előnyösebb lehet a védelmi ipar számára. Vegyük tehát ezeket egyesével.

Románia így 16,68 milliárd euró értékű forráshoz kíván hozzáférni a SAFE programon keresztül. Ez egy európai program, amelyben legalább két tagállam – Ukrajna is részt vesz a programban – közös katonai felszerelések beszerzésébe kezd, azzal a céllal, hogy megerősítse az európai védelmi ipart.

A kérdés természetesen az, hogy milyen előnyökkel jár majd a SAFE a nemzetvédelmi ipar számára? Mert az iparág konszolidációjához, még ha közös beszerzésről beszélünk is, a vásárolt terméket itt kell gyártani.

Legalábbis amit elő tudunk állítani, és amihez van alapunk. Természetesen nem egyedül, hanem partnereinkkel együttműködve, mert a román védelmi iparnak széleskörű újratechnológiai folyamatra van szüksége.

Más szóval, a végső cél az, hogy termelők legyünk, ne pedig vásárlók.

A gyalogsági harcjárművek furcsa esete. Hogyan vásárolhattunk végül Lynxet, amelyet ... Magyarországon gyártottak?

Idén szeptemberben a Nemzetvédelmi Minisztérium hivatalos közleményben bejelentette, hogy „a jogosult projektek között
(nr - a SAFE programba való belépés) szerepelnek: földi légvédelmi rendszerek, légtérfigyelő radarok, páncélozott szállítók és gyalogsági harcjárművek, harci és támogató hajók, drónok, pilóta nélküli légi járművek (UAV) és különböző kaliberű lőszerek, beleértve a rakétákat is”.

A gyalogsági harcjármű program SAFE-be való bevezetésének kísérlete legalábbis meglepő abban a kontextusban, amelyben folyamatban van egy pályázati eljárás, tehát egy nemzeti program, nem pedig a SAFE-be való beillesztés.

A becsült költségvetése 3 milliárd euró, a pályázat célja több mint 300 páncélozott jármű beszerzése az elöregedő MLI-84 Jderul flotta lecserélésére.

A program SAFE-be való bevezetése implicit módon egy európai állammal közösen felvásárol egy európai terméket. És ha megnézzük a programban érdekelt vállalatokat, a jogosultak között van a BAE Systems a CV90-nel és a Rheinmetall a Lynx KF41-gyel.

De ismét csak egy közös vásárlásra lesz szükség a SAFE-ben.


Különböző forgatókönyvek „kiszámítása” alapján a következő helyzet állhat elő: a SAFE harcjárműveinek beszerzése Magyarországgal közösen, ahol – ahogy azt a DefenseRomania nemrégiben elemezte – a Rheinmetall vállalat regionális vezetővé tette Magyarországot a katonai járművek gyártásában , vagy közös felvásárlás Németországgal. Abban az összefüggésben, hogy a Rheinmetall már rendelkezik modern MLI gyárakkal Németországban és Magyarországon, kizárt, hogy itt folyna a termelés. Egy hipotetikus helyzet, amelyben a román hadsereg Lynx harcjárműveket vásárolna a SAFE-en keresztül.... Magyarországon készült!

Mindezt annak fényében, hogy korábban is gyártottak gyalogsági harcjárműveket román területen, tehát szilárd alap áll rendelkezésre. Természetesen az utólagos átalakításhoz együttműködésre van szükség az ipari partnerekkel.

Tehát a SAFE egy olyan program, amelyből profitálhatunk, de okosan kell csinálnunk. Használjuk a SAFE-t arra, amit itthon nem tudunk előállítani, és amihez nincs szakértelmünk, például rakétákra vagy tengeralattjárókra. És ha a SAFE nem tud az országban termelni, akkor a nemzeti programokban kiírt pályázatok vagy a G2G-n keresztül kiosztott szerződések, mindkettő Romániában történő gyártási kötelezettséggel, továbbra is a legjobb megoldást jelentik.

Mert a harcjárművek, de más fegyverek esetében is a lényegi kérdés az, hogy hány harcjárművet fognak gyártani Romániában, és hogyan járul hozzá ez a program a védelmi ipar konszolidációjához hazánkban?

Emlékeztetünk arra, hogy a közelmúltban a döntési átláthatóság érdekében kihirdették a SAFE-fel kapcsolatos sürgősségi rendeletet, amely néhány kivételt tartalmaz a meglévő jogi keretrendszer alól, többek között az ellentételezés tekintetében is. Idézzük a hivatalos dokumentum 14. cikkének 5. bekezdését: „A NATO-n vagy az Európai Unión belüli ügynökségek/struktúrák által lefolytatott eljárások alapján odaítélt szerződések, a más államokkal közösen végrehajtott beszerzések, a másik kormánynak odaítélt, annak tulajdonából átruházott árukra vonatkozó szerződések, valamint az (EU) 2025/1106 rendelet alapján végrehajtott beszerzések mentesülnek az elemzési folyamat alól.” Más szóval, az ellentételezési kötelezettségek kizárhatók a SAFE programból.

A lényeg az, hogy termelőkké, ne pedig vásárlókká váljunk.



A román védelmi ipar kezd fellélegezni, ne rúgjuk még az ellentételezést. Egy sikeres példa: a Cobra II páncélozott járművek gyártása az Otokar által Romániában, az Automecanica Mediaș SRL-vel vagy a Hanwha-val együttműködve a K9 Thunder tarackokkal.


Tehát az elmúlt években jelentősen megváltozott a védelmi területen folytatott ipari együttműködés helyzete Romániában. Bár továbbra is vannak problémák.

Míg a múltban a nagyobb nemzetközi katonai felszerelésgyártók vonakodva tekintettek az ellentételezés ötletére, Romániát inkább egyszerű beszerzési ügyfélnek tekintve, ma valódi nyitottság, sőt, egyre növekvő érdeklődés tapasztalható a helyi együttműködés iránt.

Hazánkat nemcsak értékesítési piacként, hanem ipari és fejlesztési partnerként is kezdik felfogni, amely képes hozzájárulni a globális védelmi termelési lánchoz.

Beszédes példa erre az Otokar Automecanica Mediaș SRL partnerség, amely sikeres modellé vált a technológiaátadás és a helyi termelésben való közvetlen részvétel terén. Ez a projekt bizonyította, hogy Románia képes komplex berendezéseket gyártani nemzetközi szabványok szerint, ha van közös jövőkép. Ezen az eseten kívül más pozitív együttműködések is említésre méltóak, az ország területén létrehozott karbantartó központoktól kezdve az elektronikai, katonai kommunikációs vagy akár kutatási és innovációs projektek területén létrejött partnerségekig. Ezek a kezdeményezések azt mutatják, hogy az ellentételezés valódi eszköz lehet az ipari fejlődésben, nem csupán szerződéses követelmény.

Egy másik pozitív példa az 54 darab K9 Thunder tarack hazai gyártása, melyeket a koreai Hanwha cég épít a nulláról egy gyárában. A Piranha 5 páncélozott járműveket is itt gyártják, amelyek Románia „zászlóshajói” lehetnek a SAFE-ben.

Mindezek a programok nem kivételek, hanem a siker példái, amelyekre stratégiát kell építeni.


Természetesen az állam szerepe elengedhetetlen ahhoz, hogy ezek az együttműködések folytatódjanak, de szükség van koherens közbeszerzési politikákra, egyértelmű jogszabályi keretre az ellentételezésekkel kapcsolatban, és mindenekelőtt a kötelezettségvállalások végrehajtásának állandó felügyeletére.

Az ellentételezésnek láthatónak kell lennie a gazdasági eredményekben, nem csak egy pályázati kiírás technikai bekezdésében kell szerepelnie. És erősítenie kell Románia pozícióját a NATO és az Európai Unió védelmi ellátási láncában.

Az ipar újjáélesztésének célkitűzésének azt is célul kell kitűznie, hogy Románia ne csak technológiát vásároljon, hanem azt gyártsa, fejlessze, majd exportálja is.
 
  • Hűha
Reactions: Kim Philby

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
30 433
107 252
113
Kicsit összerottyantották magukat, hogy majd mi pörgetjük le a 300 LYNX-üket. Sztem erről nincs szó. Ekkora megrendelésnél kapnak összeszerelést a többségére.
 

ravenlord

Well-Known Member
2016. december 31.
5 874
17 169
113
Ki váltja az MLI-84 Jderult? A harcjárművek furcsa esete: Hogyan vásárolhatta meg Románia a Magyarországon "gyártott" Lynxet?


Bár a SAFE program célja az európai védelmi ipar megerősítése közös beszerzési programok révén, a cél, ahogy a program neve is sugallja, a helyi iparágak újjáélesztése. Ezért amit az országban elő tudunk állítani partnerektől származó technológiaátadással, azt itt kell előállítani. Amit semmilyen formában nem lehet előállítani, és nincs hozzá szakértelem, azt az európai védelmi iparral kötött közös partnerségeken keresztül lehet beszerezni. Ellenkező esetben vannak olyan esetek, amikor a nemzeti beszerzés előnyösebb lehet a védelmi ipar számára. Vegyük tehát ezeket egyesével.

Románia így 16,68 milliárd euró értékű forráshoz kíván hozzáférni a SAFE programon keresztül. Ez egy európai program, amelyben legalább két tagállam – Ukrajna is részt vesz a programban – közös katonai felszerelések beszerzésébe kezd, azzal a céllal, hogy megerősítse az európai védelmi ipart.

A kérdés természetesen az, hogy milyen előnyökkel jár majd a SAFE a nemzetvédelmi ipar számára? Mert az iparág konszolidációjához, még ha közös beszerzésről beszélünk is, a vásárolt terméket itt kell gyártani.

Legalábbis amit elő tudunk állítani, és amihez van alapunk. Természetesen nem egyedül, hanem partnereinkkel együttműködve, mert a román védelmi iparnak széleskörű újratechnológiai folyamatra van szüksége.

Más szóval, a végső cél az, hogy termelők legyünk, ne pedig vásárlók.

A gyalogsági harcjárművek furcsa esete. Hogyan vásárolhattunk végül Lynxet, amelyet ... Magyarországon gyártottak?

Idén szeptemberben a Nemzetvédelmi Minisztérium hivatalos közleményben bejelentette, hogy „a jogosult projektek között
(nr - a SAFE programba való belépés) szerepelnek: földi légvédelmi rendszerek, légtérfigyelő radarok, páncélozott szállítók és gyalogsági harcjárművek, harci és támogató hajók, drónok, pilóta nélküli légi járművek (UAV) és különböző kaliberű lőszerek, beleértve a rakétákat is”.

A gyalogsági harcjármű program SAFE-be való bevezetésének kísérlete legalábbis meglepő abban a kontextusban, amelyben folyamatban van egy pályázati eljárás, tehát egy nemzeti program, nem pedig a SAFE-be való beillesztés.

A becsült költségvetése 3 milliárd euró, a pályázat célja több mint 300 páncélozott jármű beszerzése az elöregedő MLI-84 Jderul flotta lecserélésére.

A program SAFE-be való bevezetése implicit módon egy európai állammal közösen felvásárol egy európai terméket. És ha megnézzük a programban érdekelt vállalatokat, a jogosultak között van a BAE Systems a CV90-nel és a Rheinmetall a Lynx KF41-gyel.

De ismét csak egy közös vásárlásra lesz szükség a SAFE-ben.


Különböző forgatókönyvek „kiszámítása” alapján a következő helyzet állhat elő: a SAFE harcjárműveinek beszerzése Magyarországgal közösen, ahol – ahogy azt a DefenseRomania nemrégiben elemezte – a Rheinmetall vállalat regionális vezetővé tette Magyarországot a katonai járművek gyártásában , vagy közös felvásárlás Németországgal. Abban az összefüggésben, hogy a Rheinmetall már rendelkezik modern MLI gyárakkal Németországban és Magyarországon, kizárt, hogy itt folyna a termelés. Egy hipotetikus helyzet, amelyben a román hadsereg Lynx harcjárműveket vásárolna a SAFE-en keresztül.... Magyarországon készült!

Mindezt annak fényében, hogy korábban is gyártottak gyalogsági harcjárműveket román területen, tehát szilárd alap áll rendelkezésre. Természetesen az utólagos átalakításhoz együttműködésre van szükség az ipari partnerekkel.

Tehát a SAFE egy olyan program, amelyből profitálhatunk, de okosan kell csinálnunk. Használjuk a SAFE-t arra, amit itthon nem tudunk előállítani, és amihez nincs szakértelmünk, például rakétákra vagy tengeralattjárókra. És ha a SAFE nem tud az országban termelni, akkor a nemzeti programokban kiírt pályázatok vagy a G2G-n keresztül kiosztott szerződések, mindkettő Romániában történő gyártási kötelezettséggel, továbbra is a legjobb megoldást jelentik.

Mert a harcjárművek, de más fegyverek esetében is a lényegi kérdés az, hogy hány harcjárművet fognak gyártani Romániában, és hogyan járul hozzá ez a program a védelmi ipar konszolidációjához hazánkban?

Emlékeztetünk arra, hogy a közelmúltban a döntési átláthatóság érdekében kihirdették a SAFE-fel kapcsolatos sürgősségi rendeletet, amely néhány kivételt tartalmaz a meglévő jogi keretrendszer alól, többek között az ellentételezés tekintetében is. Idézzük a hivatalos dokumentum 14. cikkének 5. bekezdését: „A NATO-n vagy az Európai Unión belüli ügynökségek/struktúrák által lefolytatott eljárások alapján odaítélt szerződések, a más államokkal közösen végrehajtott beszerzések, a másik kormánynak odaítélt, annak tulajdonából átruházott árukra vonatkozó szerződések, valamint az (EU) 2025/1106 rendelet alapján végrehajtott beszerzések mentesülnek az elemzési folyamat alól.” Más szóval, az ellentételezési kötelezettségek kizárhatók a SAFE programból.

A lényeg az, hogy termelőkké, ne pedig vásárlókká váljunk.




A román védelmi ipar kezd fellélegezni, ne rúgjuk még az ellentételezést. Egy sikeres példa: a Cobra II páncélozott járművek gyártása az Otokar által Romániában, az Automecanica Mediaș SRL-vel vagy a Hanwha-val együttműködve a K9 Thunder tarackokkal.


Tehát az elmúlt években jelentősen megváltozott a védelmi területen folytatott ipari együttműködés helyzete Romániában. Bár továbbra is vannak problémák.

Míg a múltban a nagyobb nemzetközi katonai felszerelésgyártók vonakodva tekintettek az ellentételezés ötletére, Romániát inkább egyszerű beszerzési ügyfélnek tekintve, ma valódi nyitottság, sőt, egyre növekvő érdeklődés tapasztalható a helyi együttműködés iránt.

Hazánkat nemcsak értékesítési piacként, hanem ipari és fejlesztési partnerként is kezdik felfogni, amely képes hozzájárulni a globális védelmi termelési lánchoz.

Beszédes példa erre az Otokar Automecanica Mediaș SRL partnerség, amely sikeres modellé vált a technológiaátadás és a helyi termelésben való közvetlen részvétel terén. Ez a projekt bizonyította, hogy Románia képes komplex berendezéseket gyártani nemzetközi szabványok szerint, ha van közös jövőkép. Ezen az eseten kívül más pozitív együttműködések is említésre méltóak, az ország területén létrehozott karbantartó központoktól kezdve az elektronikai, katonai kommunikációs vagy akár kutatási és innovációs projektek területén létrejött partnerségekig. Ezek a kezdeményezések azt mutatják, hogy az ellentételezés valódi eszköz lehet az ipari fejlődésben, nem csupán szerződéses követelmény.

Egy másik pozitív példa az 54 darab K9 Thunder tarack hazai gyártása, melyeket a koreai Hanwha cég épít a nulláról egy gyárában. A Piranha 5 páncélozott járműveket is itt gyártják, amelyek Románia „zászlóshajói” lehetnek a SAFE-ben.

Mindezek a programok nem kivételek, hanem a siker példái, amelyekre stratégiát kell építeni.


Természetesen az állam szerepe elengedhetetlen ahhoz, hogy ezek az együttműködések folytatódjanak, de szükség van koherens közbeszerzési politikákra, egyértelmű jogszabályi keretre az ellentételezésekkel kapcsolatban, és mindenekelőtt a kötelezettségvállalások végrehajtásának állandó felügyeletére.

Az ellentételezésnek láthatónak kell lennie a gazdasági eredményekben, nem csak egy pályázati kiírás technikai bekezdésében kell szerepelnie. És erősítenie kell Románia pozícióját a NATO és az Európai Unió védelmi ellátási láncában.

Az ipar újjáélesztésének célkitűzésének azt is célul kell kitűznie, hogy Románia ne csak technológiát vásároljon, hanem azt gyártsa, fejlessze, majd exportálja is.
Én úgy vagyok vele, hogy eladnám a legyártott mennyiséget nekik, meg a még fennálló megrendelt mennyiséget és azonnal megrendelném a CV9050 mk4-et.