Szovjet - kínai határincidensek (1964 -1969)

W

Wilson

Guest
1969. augusztus 13. Konfliktus a Zhalanashkol-tónál

1969. augusztus 13-án a szovjet határ menti csapatok a Zsalanaszkol-tó közelében harcba keveredtek a szovjet területre behatoló kínai hadsereggel. A tónál vívott csata volt az 1969-es szovjet-kínai konfliktus utolsó szakasza. Nem sokkal később Koszigin Kínába utazott, hogy tárgyalásokat folytasson az enyhülésről.

A csata, bár heves volt, nem tartott tovább egy óránál. A szovjet határőrök két halottat és tíz sebesültet vesztettek. A kínai oldalon 19 ember meghalt, további hárman fogságba estek.


Fotó: © RIA Novosti/Runov

Az 1969. augusztus 13-i szovjet-kínai határkonfliktus során lefoglalt fegyverek a Zhalanashkol-tó közelében, a szemipalatyinszki területen.


Fotó: A. Nogajbajev, 1969.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.





 
A "megbonthatatlan szovjet-kínai barátság" falán a hatvanas évektől repedések mutatkoztak.

1968-ban Kína és a Kazah SzSzK határán történt már fegyveres konfliktus, amely után a Pravda egyenesen egy esetleges Kínával szembeni atomcsapásról írt.

Egyre szaporodtak a villongások a szovjet-kínai határon, mindennapossá váltak a kisebb-nagyok fegyveres konfliktusok, amelynek az egyik legismertebb eseménye volt az 1969 tavaszán kirobbant Damanszkij-incidens. Fontos tudni, hogy ezen a területen korábban is történtek provokációk, hol egyik, hol másik oldalról (1964-től 1969-ig több, mint 4.000 esetben), de az 1969-es események váltak világszerte ismertté.

1969. március 15-én egy határincidens nyomán robbanásig feszült a Szovjetunió és Kína viszonya...

Szovjet közlés szerint a kínai hadsereg egy ezrede előbb beszivárgással, majd harckocsik, tüzérség és aknavetők támogatásával megpróbálta hatalmába keríteni az Usszuri határfolyó Damanszkij nevű szigetét. Az első összecsapás a szovjet határőrökkel másfél óráig tartott, de a sziget a következő nyolc órában nyolcszor cserélt gazdát, mígnem a kínaiak visszavonultak. Az összecsapás kimenetelét reguláris szovjet gépesített lövészegység bevetése döntötte el: a kínaiak visszatértek eredeti állásaikba, de az egész folyószakaszt elaknásították. Szovjet oldalon a veszteség halottakban 17 fő volt.

Moszkva megsemmisítő válaszcsapással fenyegette meg az akkori kínai vezetést, ha megismétlődnek a fegyveres betörések az egyébként vitatott hovatartozású közös ázsiai határszakaszon. A határincidensek folytatódtak...


A szovjet atomcsapástól tartva Kína 1969. október 18-án teljeskörű riadót rendelt el nukleáris erőinél.

Nixonnak nem maradt nagyon mozgástere az atomháború elkerülésére, mint hogy beszáll a licitbe és emeli a tétet: megfenyegette Brezsnyevet, hogy a kínaiak elleni atomcsapást Amerika elleni provokációnak minősíti, és válaszcsapásként 130 szovjet várost fognak letörölni a térképről az amerikai nukleáris rakéták.

 
Tudna esetleg erre valaki pontosabb infót adni. Sokszor hallottam erről az "esetről" még tőlünk nyugatabbra eső országokban is.
 
  • Tetszik
Reactions: jani22 and fishbed