Az arabok tudtak a fajról. Al-Jahiz egy tudós volt, aki a 9. században élt a mai Dél-Irak területén. Híres könyvet írt az állatokról. A fekete afrikaiakról is írt, akiket zanjnak nevezett: "Tudjuk, hogy a zanj a legkevésbé intelligens és a legkevésbé belátó az emberiség közül, és a legkevésbé képes megérteni a tettek következményeit". Ezt több mint 1000 évvel ezelőtt írta. Al-Masz'udi Bagdadban élt a 10. században, és ő is írt a feketékről. Ő "fekete színű, lapos orrú, göndör hajú, kevés megértéssel és intelligenciával rendelkező embereknek" nevezte őket.
Abu Feras al-Hamadani, egy 10. századi iraki, akit itt látunk egy bélyegen, úgy gondolta, hogy a fehérek szörnyűek. Ő "kifehéredett és leprás színűnek" nevezte őket.
A japánok is így gondolták, amikor először találkoztak velünk. Itt van egy művészi ábrázolás egy amerikairól.
Mindenki észreveszi a faji hovatartozást. Amint egy cikk kifejti, a csecsemők három és fél hónapos korukban már az arcok alapján meg tudják különböztetni a fajokat. Még beszélni sem tudnak, de gondolom, értik a társadalmi konstrukciókat.
Szóval, aki azt mondja neked, hogy az európaiak találták ki a faj fogalmát néhány évszázaddal ezelőtt, és hogy az csak egy társadalmi konstrukció, az vagy hülye, vagy azt hiszi, hogy hülye vagy. Hogyan lehet megkülönböztetni egy európait egy pigmeustól - ránézésre - ha nincsenek biológiai különbségek?
Ez a dolog olyan őrültség, mint azt hinni, hogy a Hold zöld sajtból van, de lefogadom, hogy ha besétálnál egy egyetemi kampuszra, mindenki azt mondaná neked, hogy a faj egy társadalmi konstrukció.
Még mindig van néhány bátor - és gyakran magányos - tudós, aki küzd az őrület ellen.
Ez a 2020-as cikk a faj valóságáról és arról, hogy ez mit jelent, a legjobb, amit találhatsz.
Ez lehet a legtisztább, legmeggyőzőbb tudományos cikk, amit valaha is olvasott erről. Azzal kezdődik, hogy a modern ember körülbelül 150 000 évvel ezelőtt kezdett elterjedni Kelet-Afrikából. Nagyon különböző környezetbe költöztek, ami nagyon különböző evolúciós nyomást gyakorolt rájuk. És alkalmazkodtak. Nagyon különbözővé váltak egymástól, néha nagyon gyorsan.
Íme egy példa. A legtöbb ember magassági betegséget kap, és nem tud normálisan működni tengerszint felett 2500 méternél nagyobb magasságban. Három különböző emberi csoport azonban úgy fejlődött ki - genetikailag és biológiailag is megváltoztak -, hogy magasan a hegyekben tudtak élni: Ezek a tibetiek, az etiópok és az Andokban élő emberek. Egy cikk rámutat, hogy a tibetiek az elmúlt 3000 évben alkalmazkodtak a nagy magassághoz, és ehhez több mint 30 különböző gén mutációjára volt szükség.
Még a Wikipedia is megjegyzi, hogy a hegyvidéki élethez való evolúciós alkalmazkodás mindhárom csoportnál eltérő volt, ami a tüdőfunkció, a szívritmus és a vér kémiájának megváltozásával járt. A laktóztolerancia új keletű. Tízezer évvel ezelőtt a csecsemők meg tudták emészteni az anyatejet, de egyetlen ember sem tudta megemészteni a tejet, miután elválasztották. Amikor az emberek elkezdték terelni az állatokat, egyeseknél kifejlődött a tej megemésztésének képessége egész életükben. Ez történt Európában és Kelet-Afrikában a szarvasmarhákkal, a Közel-Keleten pedig a tevékkel. Az evolúciós alkalmazkodás ismét más volt. Az emberek a környezetükhöz igazodva változnak. Ezért alacsonyak és zömökek az eszkimók; a hidegben megőrzik a hőt. Az ausztrál őslakosok karcsúak, így testük könnyebben adja le a hőt. A fekete bőr is véd a naptól; a világos európai bőr átengedi a napfényt, így a szervezet könnyebben tud D-vitamint szintetizálni.
A csoportok általunk nem érthető okokból alakultak ki bizonyos különbségek. Például csak a feketéknek van U-negatív vérük, és a faji különbségek megmagyarázzák, hogy az emberek miért utasítják el gyakran a más fajú emberektől származó szerveket. Egy szervezet, a Gift of Life elmagyarázza, miért olyan fontos, hogy a donorok és a recipiensek azonos fajúak legyenek. A csontvelőátültetés még bonyolultabb. Ezért az országos csontvelő-regiszter folyamatosan "minél több különböző donort" keres.
A vegyes fajú betegeknek olyan donorokat kell találniuk, akik ugyanilyen keverékből állnak. Egy cikk kifejti, hogy "a mesterséges intelligencia az orvosi képek alapján megjósolja a betegek rasszát". Csak mutatni kell a programnak egy láb- vagy mellkasröntgent - még ha szándékosan elmosódott is -, és a számítógép máris meg tudja mondani a páciens faját. Erre egyetlen orvos sem képes. Ugyanez a cikk azt is írja, hogy a mesterséges intelligencia "a beteg saját maga által megadott faji hovatartozását akkor is képes azonosítani a klinikai feljegyzésekből, ha azokból a feljegyzésekből kimaradtak a faji hovatartozás kifejezett mutatói".
A számítógépnek csak a tünetekre, életjelekre stb. van szüksége, és máris tudja a beteg faját. Az orvos csak találgatna.
Ezen nem kellene meglepődnie. Bárki, aki végeztetett már DNS-tesztet, tudja, hogy a szekvenáló gép a faji és etnikai hovatartozását a százalék töredékéig képes elemezni pusztán a köpetének elemzésével. Vagy mit szólsz ehhez: "Az etnikai hovatartozásod határozza meg a szádban élő baktériumfajtákat."
Kivéve, hogy ez valójában a faji megkülönböztetést jelenti. Ha csak az amerikaiak szájában lévő baktériumok mintázatát nézzük, az esetek 100 százalékában meg tudjuk különböztetni a feketéket mindenki mástól, és nagyon jól meg tudjuk tippelni a fehéreket, az ázsiaiakat és a spanyolajkúakat. Még a baktériumokat is becsapják a társadalmi konstrukciók.
A kutyafajták nem mások, mint az emberi fajok szélsőséges változatai. Az emberek szándékosan tenyésztették őket - az elmúlt néhány ezer évben -, míg a fajták természetes úton sokkal hosszabb idő alatt alakultak ki, de a folyamat ugyanaz volt. Próbálná valaki azt mondani, hogy a pomerániai és a német juhászkutya közötti különbség társadalmi konstrukció, vagy semmi köze a biológiához?