4.
Kína sivatagos területein gőzerővel folyik az új rakétasilók építése a nukleáris robbanófejeket hordozó interkontinentális ballisztikus rakéták számára.
Kína nyilvánvalóan arra törekszik, hogy csökkentse a nukleáris robbanófejek és hordozóeszközök száma közötti egyenlőtlenségeket.
A jövőbeli rakétamező vázlata. Vannak olyan verziók, amelyek szerint a silók egy része szimuláció, hogy félrevezesse az Egyesült Államokat a kínai ICBM-ek valós számáról és tényleges telepítésükről.
A védelmi kiadások ütemezése a The Economist szerint, amely nem csak a hivatalosan bejelentett katonai költségvetést próbálja kiszámítani. Ide sorolható a PLA nagy létszámú csapatainak polgári hajókra való feltelepítésének nyári gyakorlása is, amelyre nyilvánvalóan szükség lesz egy Tajvan felszabadítására irányuló nagyszabású partraszállási művelethez.
Érdemes megemlíteni, hogy szeptemberben az amerikai tengerészgyalogság újjászervezési időszakba lépett amely 2030-ig tart, hogy készen álljon a Kína egyre növekvő kihívásaira.
Az amerikai parancsnoki koncepció szerint az USA és Kína közötti jövőbeli háborút valószínűleg a Csendes-óceán nyugati részének part menti vizeiben és szigetein, illetve azok környékén fogják megvívni, amely terület alkalmas tengeri kétéltű műveletekre. Az expedíciós fejlett bázisműveletek (EABO) háborús időszakban kialakulóban lévő koncepciója központi szerepet biztosít az amerikai tengerészgyalogságnak ebben a régióban. Az új műveleti koncepció szerint az ILC egy szélesebb körű közös művelet részeként úgynevezett "szigetugró" hadműveletet hajt végre. Az amerikai tengerészgyalogság kis, rendkívül mozgékony, szétszórtan állomásozó egységei várhatóan képesek lesznek áttörni az ellenség külső védelmi gyűrűjét, és partra szállni a Kelet- és Dél-kínai-tenger vizein található lakott vagy lakatlan szigeteken és atollokon.
Itt a koncepció részeként képesek lesznek gyorsan lecsapni a kínai erőkre, majd gyorsan - órákon vagy napokon belül - elvonulni, hogy elkerüljenek egy ellentámadást. E csapások célpontjai a szigeteken lévő kínai helyőrségek lennének, különösen a rakéta-tüzérségi, légvédelmi vagy radaregységek és az ellenség A2/AD zónáinak elemeit képező egységek.
Alternatívaként az amerikai tengerészgyalogság ezen egységei felszerelhetnék és megvédhetnék a rövid távú repülőtereket az F-35-ös csapásmérő vadászgépek utántöltésére és újrafegyverzésére.
A tengerészgyalogosok támogatása nagymértékben megnövelné a hajófedélzeti repülőgépek hatótávolságát, és lehetővé tenné a váratlan irányokból érkező légicsapásokat. Ezeket az ILC egységeket földi és felszíni célpontok elleni rakétákkal, légvédelmi/védelmi képességekkel, valamint elektronikus hadviselési vagy kiber-hadviselési rendszerekkel szerelik fel.
Az így létrehozott ideiglenes hídfőállásokat felhasználva a kínai part menti létesítmények és a telepített hadihajók és repülőgépek megtámadására, az amerikai tengerészgyalogság saját A2/AD zónákat hoz létre, blokkolva a PLA hajóinak és repülőgépeinek akcióit, ami bizonytalansághoz vezethet az ellenség soraiban.
A saját támadó műveleteik végrehajtása mellett ezek az ILC-egységek fenyegetések és célpontok felderítését is végzik az amerikai fegyveres erők és szövetségeseik repülőgépei, hajói és tengeralattjárói számára. Az EABO koncepció és az amerikai tengerészgyalogság és haditengerészet fokozott expedíciós integrációjának elsődleges célja ez az új műveleti képesség, amely lehetővé teszi a szűk keresztmetszetek ellenőrzését, az ellenfelek nyílt tengerre merészkedésének megakadályozását, vagy akár a part menti területek használatának megakadályozását.
Összességében szabad szemmel is látható, hogy a fegyverkezési verseny együtt jár az ázsiai-csendes-óceáni térségben tapasztalható növekvő feszültséggel. Tajvant tekintik az egyik legvalószínűbb kiváltó oknak a közelgő új hidegháborús válságban.
És a geopolitikai ambíciók eme különleges tortájának a tetején íme a cseresznye.
Az amerikai hadsereg vezérkari főnökeinek egyesített vezérkari elnöke, Mark Milley elismerte, hogy szóbeli megállapodást kötött a kínai Központi Katonai Bizottság vezérkari főnökével, Li Zochenggel, hogy ha a Trump-kormányzat úgy dönt, hogy háborút indít Kínával, személyesen értesíti a kínaiakat előre. Emellett biztosította kínai kollégáját, hogy az amerikai hadsereg nem készül nukleáris háborúra Kínával.
Mindezt Milley Trump feje fölött tette, figyelmen kívül hagyva a főparancsnokot és a hivatalos parancsnoki hierarchiát. Donald ügynök már kijelentette, hogy ez egyenesen hazaárulás, és azt is tagadja, hogy nukleáris háborút tervezett volna Kínával. A történtek egyik verziójaként - ez egyfajta Pentagon megtorlásnak tekinthető Trump ellen, amiért belerángatta a hadsereget a BLM tüntetések leverésébe Washingtonban...
Colonelcassad