Miből gondolod, hogy ha a te példáddal éve most 5 bevetést él csak túl, akkor infra csapdával túlélne 20-at? Ez mintha azt feltételezné, hogy 4 rakétaindítást túlél egy drón, pusztán automatika segítségével.
1, Vegyük az olcsóbb verziót! Ha besugárzás észlelése után automatikusan elkezdi szórni, akkor emberes lérakot feltételezve szólnak Igornak, hogy mondjuk 15 mp-ig ne indítson, csak utána! A gép lassú ahhoz, hogy kikerüljön a halál zónából. Mivel gép vezérli, nem ember, ezért tökéletesen tudják a földön, hogy meddig kell beengedni és mi az a pont, ahonnan már nem fog tudni menekülni.
2, Vegyünk jó drága megoldást egy olyan eszközre, amit arra találtak ki, hogy olcsó legyen! Csak annyi történt, hogy két rakéta kell rá. Lásd az első esetet és annyit kombinálva, hogy azonnal indítod az első rakétát és utána az automatikus fáklyaszórásra indítva biztonsági másodikat.
Szerintem csak drága megoldás arra, hogy ne hamarabb, hanem pár mp-cel később lőjék le. Az emberes vadászgépek esetén azért érzem ennek jelentőségét, mert azoknak megvan mondjuk egy Gripen C vs. TB2 esetén a több, mint tízszeres sebesség különbség. Ott, annál a tempónál ez azt is jelentheti, hogy ennyi idő alatt átrepül a légelhárító halálzónáján. (Bele értve azt is, hogy egy Patriot üteg ellen a radar horizont alá esik gyorsan és fűnyírózik haza.)
Pont ugyan azok az indokok, mint ami az Albatrosz NG-nél el lett mondva, hogy miért nem éri meg tele aggatni fáklyával, csak az a Gripen C-hez képest nem tízszeres sebesség lemaradásban van, hanem háromszorosban és emberes vezérlés miatt nem számolható matematikailag ennyire a reakciója sem. A Bajraktár ezzel szemben egyedüli reális védelmi lehetősége a Sigint.
A rendelkezésre álló információk szerint a Kızılelma első motorintegrációs tesztje sikeres.
Bazmeg, Kizilelma az Buda török neve. Piros Alma.A rendelkezésre álló információk szerint a Kızılelma első motorintegrációs tesztje sikeres.
A kizil elma eszmekörMost ebbe lássak konteot??
Ellenünk, nekünk vagy velünk?
Nem én gondolom, a napokban az angol hirszerzés szokásos értékelésében volt, hogy 1 drón kb 1 hét élettartammal számolható. Ha ez nem 5 bevetés hanem eleve 20, mindegy, a lényeg, hogy elég limitált az élettartam.
Most abszolút semmi önvédelme nincs, igy akár sima infracsapda is csak javithat a helyzeten.
Mondjuk oké, a TB2 legyen viszonylag olcsó kb fogyóeszköz, lassú is, nincs is önvédelem. (Megjegyzem, a helikopterek, pl egy Mi-8 se sokkal gyorsabbak, mint a TB-2, mégis szórnak IR-t)
.
De ahogy a drónjaik egyre nagyobbak, fejlettebbek, drágábbak lesznek, úgy kellene a legalább minimális önvédelemnek is szemponttá válni, nem.....? Lehet, h pár infracsapda nem menti meg sokáig, de hátha. Sőt talán már az is minimális eredmény, ha az ellenfélnek még 1-2 rakétát kellett elhasználnia ahhoz, hogy lelőjék? (pl egy Stinger ára, csak a rakéta, 35-40ezer dollár)
.
Az orosz Szu-25 is azt csinálja, odarepül, NIR-rakétázik, kifordul, és rutinból szórja az IR csapdákat. A Kizilelma a terv szerint 0.6 mach körül repülne, nem sokkal lassabb a Szu-25-nél.
Oké! Azt mondod, egy Stinger ára 35-40ezer dodó. Egy TB2 meg 10millánál kezdődik az utóbbi beszerzések szerint. Lényegében teljesen mindegy, hogy 1 rakéta lövi le vagy kettő. Nem a védekező fél fog kifogyni a pénzből.
A SZU-25 Határvidék felett fűnyírózik. Elengedi a rakétáit és kifordul. És tovább tapad földhöz. Ezzel szemben a TB2-nek több km magasan kell szállnia, ha normálisan használják, fel sem tud kapaszkodni 10 km magasságba egy vállról indítható rakéta. És amennyire én látom, félintelligenseket használ, így neki továbbra is tartania kell támadás közben a magasságot és az irányt. (Előtte meg a felderítéshez kellene.) És ügye még mindig a SZU-25 sebességét nem a TB2-höz hasonlítottad, szóval érted a kitettséget. Nála gyorsabb gépek sem merik pusztán a fáklyázásra támaszkodva megpróbálni, hogy bemenjenek az ellenség halál zónájába olyan magasságban, ahol az MALE-nak dolgoznia kell.
Az új lopakodó drónt már más kategóriának érzem/tartom. Arra én is raknék. Például a bombakamra nyitásakor simán bemérhetik és arra az időre védheti magát, az hasznos. Nagyobb is a tempója. A meghajtása is erősebb természetesen, így jobban lehet gondolkodni a terhelésén. (A TB2 már ilyen csupaszon is a csatagéphez képest összehasonlíthatatlanul kevesebb fegyvert tud vinni és nem a pilonok terhelhetősége miatt, hanem pusztán a motor gyenge teljesítménye miatt. Nagyon kicsi hasznos teherből vennénk el még plusz a fáklyák miatt.)
Szóval abban a részben egyet értek veled, hogy már most vannak olyan fejlesztések, amire én elgondolkodtatónak tartok rakni. De a Bajraktár konkrét esetében én a gép gyenge voltát és amire tervezték, hogy hogyan kéne bevetni, az alapján értelmetlennek, sőt mondanám annak a gépnek károsnak tartom. Hétköznapi hasonlattal élve, mint mikor tonna feletti vasdarabokkal dolgozol és emelsz. Egy műanyag védő sisak nem fog téged megvédeni, de hamis biztonságérzetet kelthet. Míg ezzel szemben nem tudom mennyi egy SIGINT egység rá, ez a fajtájától is függ, de vélhetően drágább, mégis pártolom azt, hogy legjobb tudásunk szerint törökök raktak rá. Mert az ellenség radarjainak érzékelése védelem szempontjából is több túlélést jelent számára.
T
Törölt tag
Guest
A drónok nem csak abban nyújtanak többet pilóta vezette felderítő gépektől, hogy az irányítói nagyobb biztonságból üzemeltetik, hanem hogy fenn tudnak lenni akár 24 óráig is a levegőben, folyamatos felderítést biztosítva.
De minden védelmi rendszer, ami rákerül az esetek jelentős részében balaszt, és csökkenti a járőrözési időt.
Ráadásul egy modern IIR rakéta ellen az esetek jelentős részében hatástalan lenne a fáklya.
Ráadásul a fáklya nem is elég. Kell hozzá az előre jelző rendszer, mivel a drónban nem ül ott a pilóta, hogy végszükségben kiszúrja a rá indított rakétát.
Ráadásul a drónok korlátozott repteljesítménye, szerkezete behatárolja az általa végrehajtható manővereket.
Egy IR rakétát úgy meg nem rázol le, hogy repülsz tovább egyenesen, miközben szórod a fáklyákat.
.
.
A csatagép (Szu-25) sok fegyvert tudna (!) vinni, de valamiért a gyakorlatban sosem visz, jellemzően 1-1 UB blokkal lő bele loftolva a vakvilágba, és már menekül is. Irányitott fegyvert nem is tudom, Szu-25 inditott-e élesben bármikor is.
Es ugy szerinted melyik baszott oda az örményeknek elég csúnyán amit a youtuben nyomattak egy 12 perces videóban.? A szu-25 miért nem kapunk ilyen precíziós felvételeket Ukrajnában?.Várom a választ!
És azt is felteheted magadnak kérdésként, hogy az amerikai légierő miért nem adott ki 12 perces válogatást Líbia után, ahogy fáklyázik és próbálja lerázni magáról a rakétákat. No? Vajon egy olyan légierőnél, ahol a legjobb fáklyák állnak a rendelkezésre, csalikkal is fel van szerelve a gép, és van első osztályú SIGINT, ott miért kerül a második ennyire látványosan háttérbe?
A két kérdésedet egymás mellé tolva talán te is rájöhetsz a válaszra, hogy melyik a fontosabb. A SIGINT, a helyzettudatosság, hogy ne repüljek be vakon az ellenség halál zónájába vagy a fáklya, amivel a csatarepülő operál. Nos? Sikerült rájönni?
Én remélem, hogy nekünk kicsit több szerencsénk lesz a légiharcban, mint az oroszoknak egy nagy intenzitású konfliktusban, mert amit ők most produkálnak, az elég megalázóan kevés egy tízszeres számbeli előnyben lévő légiflotta számára.
Az Algériai Légierő 2 készletet (6 db) rendelt a TAI Aksungurból.
www.menadefense.net
L'Algérie achète des drones d'attaque Aksungur - MENADEFENSE
L’Armée de l’air algérienne a commandé six drones MALE turcs de chez TAI. Il s’agit des Aksungur, une version plus moderne, plus grande et avec de meilleures performances que son homologue Anka-S. A ne pas comparer avec le Bayraktar TB2 qui est un drone tactique, l’Aksungur a un rayon d’action...
www.menadefense.net
A Pakisztán által megrendelt Akıncı-t kérésükre integrált Aselsan SDB-kkel szállítják.
ROKETSAN - STM | ALPAGUT
Hatótávolságú = 60 Km+
Robbanófej = 11 KG
Útmutatás = TV/IIR - GPS - INS
Hatótávolságú = 60 Km+
Robbanófej = 11 KG
Útmutatás = TV/IIR - GPS - INS