Namost feltételezzük hogy az F-35-ös radar-keresztmetszete mondjuk -29dBsm.
40 log(D) = PT - PR + 2G - 103 - 20 log(F) + 10 log(o)
40 log(D) = 98.8dBm - -114.5dBm + 67.88dBi - 103 - 20 log(10.83MHz) + -29dBsm
40 log(D) = 98.8dBm - -114.5dBm + 67.88dBi - 103 - 20.7dB - 29dBsm = 128.48dB
log(D) = 3.212
D = 10^3.212 = 1630km <- ennyi lenne tehát az általunk becsült felderítési távolsága egy -29dB
radar-keresztmetszetű cél esetén.
Továbbra sem veszed figyelembe a radarkeresztmetszet frekvencia függését. A -29dB csak cm-es hullámsávú radarokkal szemben érvényes, szemből. A Konténer radar pedig a 10m-es hullámsávban dolozik. Abban a sávban messze nagyobb az F-35 radarkeresztmetszete és ezáltal a felderítési távolsága is.
Ami meg is magyarázza, miért pont ide rakták (szépen fedi a volt SzU nyugati területét lopakodó cél ellen is):
Ez a radar 2013-as. Nincs köze a Szovjetunióhoz. Nagyon rég nem volt már Szovjetunió mire megépítették. Az oroszok pedig nem a volt SZU területén és persze nem is a saját területükön szeretnék felderíteni a lopakodókat, hanem minél távolabb, hogy időben reagálhassanak. Azért van pont ott, ahol, mert a hatásos felderítési zóna közeli határa így nagyjából Oroszország határára esik. Tehát ha Oroszországhoz közel felszáll egy gép még azt is érzékeli, de a lehető a legtávolabb érzékel az orosz határon túl.
Rezonancia frekvencival kapcsolatban halkan jegyzem meg, hogy a működéséhez a cél (Kopp Karcsi által berajzolt) vonalainak pont merőlegesen kellene állnia a lokátorhoz képest.
Most már értem miért nem veszed figyelembe a radarkeresztmetszet frekvencia függését. Azért mert nem veszed figyelmbe a hullámhossz/célméret arány visszaverődés/szóródás jelegét befolyásoló mivoltát.
Tehát akkor ismételten:
Amit leírsz az csak az optikai tartományra igaz, amikor a céltárgy lineáris métrete sokkal (nagyságrenddel) nagyobb a radar hullámhosszánál. Ebben a tartományban a céltárgy appertúrasugárzóként ver vissza. Ez esetben a radarkeresztmetszet jóval nagyobb mértékben függ a
cél alakjától (rálátás szogető), mint a fizikai meretétől. Tehát ha a céltárgy felületei a beeső rádiónyalábra jelemzően nem merőleges szügben állnak, akkor róluk nem a radar irányába történik a visszaverődés. Elsősorban ezen a geometrián alapul a lopakodás.
Azanban ugynez már nem igaz a rezonancia tartományra, ahol a céltárgy lineáris métrete összemérhető a radar hullámhosszával. Ennek az az oka, hogy ebben a tartományban már a cél felületei és élei már nem úgy viselkednek, mint egy tükör, hanem a rájuk eső rádióhullám hatására egyre inkább körkörösen sugároznak, ahogy közelítünk a saját rezonancia frekvenciájához. A rezonancia frenvenciához közelítve egyre kevésbé lenyeges, hogy milyen szögben állnak az élek és felületek és egyre inkább a hullámhossz/célméret aránytól függ. Ilyenkor a céltárgy mérete sokal jobban befolyásolja a mérés eredményét, mint az alakja. A radarkeresztmetszet a cél keresztmetszete (nem az optikai tartományú hatásos radarkerszmetszete, hanem a látható keresztmetszete) körül hullámzik. A célról két hullám verődik vissza, egy
direkt es egy
kúszó (
felületi). Az első a cél radarhoz közelebbi felületéről tér vissza, a második megkerüli a cél felületét éss csak azután tér vissza. Minneé hosszabb ez az elektromos út, annál kisebb lesz a keresztmetszet fluktuációja. Ez a két hullám interferál. Ezért oszcillál a radarkerssztmetszet a hullámhossz/célméret aránytól függően és nem pedig az élek radarral bezárt szögétől függően.
A Rayleigh zónában, ahol a céltárgy lineáris métrete sokal kisebb, mint a radar hullámhossza az RCS értéke a frekvencia negyedik hatványával arányos (vagy a hullámhossz negyedik hatványával fordítottan arányos, ha úgy tetszik). Azaz a nagyon alacsony fenvenciájú radarok nem teljesítenek jól a nagyon kis méretű céltárgyak (esőcsepp, jégeső, hó, felhő) felderítésében (vagy másképp nézve elég jól átlátnak azok halmazán). Azonban ha a céltárgy a Rayleigh zóna rezonancia frekvenciához közeli részében van, akkor még egész jó visszaverődés kapható róla.
Hangsúlyozom hogy a körkörös szórás kevesebb radar által hasznosítható visszaverődést jelent, mint a direkt reflexió, hiszen nagyon széles szögtartományra oszlik el az energia, de messze töbt, mint amit optikai tartományba eső hullámhossz/célméret arány esetén egy lopakodóról kaphatnánk, ami az optikai tartományban a rá eső hullámok messze túlnyomó többségét nem a radar irányába veri vissza.
Tehát a lopakodó radarkeresztmetszete hosszú hollámok radarok esetén is kisebb, mint egy hagyományos, nem csökkentett észlelhetőségű gépé, de számottevően magasabb mint a cm-es hullámsávú radar esetében.
A radarkeresztmetszet frekvencia függését nem lehet figyelmen kívül hagyni. És a Kopp Karcsi által berajzolt vonalaknak bizony van jelentősége. Nem is Kopp Karcsi fejéből pattant ki a azoknak a vonalaknak a berajzolása. Két képet is melékeltem. A másik például nem Kopp Karcsitól van. De jó sok ilyet lehet találni, sok műszakilag igényes forrásból.
Ha nekem nem hiszel, akkor ajánlom figyelmedbe a BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLA jegyzetét: Ferenczy Gábor - Szűcs Péter - Balog Károly "RÁDIÓLOKÁCIÓ ALAPJAI" A neten könnyen fellhető ha beírod a címet. A 80. oldl aljától érdemes olvasni. 3.3.1.1 "A hatásos keresztmetszet fügése a hullámhossztól."
Vagy a 2010-es repüléstudományi konferencia egyik előadása is azonnal visszaköszün a neten: Mikei Tibor - Dudás Levente - Seller Rudolf "CRCS ALAPÚ RADAR TESZTER FEJLESZTÉSE" ezen belül "A RADAR HATÁSOS KERESZTMETSZET" részt keresd.
Ennek a 6 szerzőnek remélem már elhiszed azt, amit Rudinak, Leonidasnak és nekem eddig nem hittél el.
Mivel az a vita részben lezajlott a légvédelmi radaros topicban, megelőzöm, hogy még egyszer ezt az ábrád hozd fel bizonyítéként:
Az ábrát én is ismerem. Felhívom figyelmed, hogy bombázó méretú (B-2) célra vonatkozik és nagyvonalúan véget ér 0,1 és 0,15 GHz között. Csakhogy egy B-2 rezonancia frekvenciája hozzávetőleg 0,01 GHz. Ellentéttben az F-35-tel, a B-2 például Nebo radarcsalládnak is feladja a leckét a nagy métretével és csupaszárny alakjával. De a Konténer már a B-2-t is jó távolról látja.
Ismert például ez a táblázat az F-117 fejlesztésének idejéből:
A fizika azóta sem változott meg. A Northrop konstrukciója ugyan jobban teljesített 175 MHz-en, de ez csak azért van, mert neki még egy kicsit alacsonyabban van a rezonancia frekvenciája. A Locheed konstrukció viszont a saját rezonancia frekvenciához közelítve 3 nagyságrend radarkeresztmetszet növekedést mutat.
Úgyhogy bár írtad Rudinak, hogy "népmese", meg "marhaság/félreértés", de nem az. Az oroszok sem egy népmese miatt öltek 10 miliárd Rubelt (2013-as érfolyamon 300 millió dollárt) az egy szál Konténer radarba és nem azért költenek rengeteget az amúgy pontatlan, méteres hullámhosszú, nagy méretű, mobil Nebo radarcsalád folyamatos fejlesztésébe, és a kínaiak, irániak sem azért haladnak ezen az úton évtizedek óta, mert bekajáltak egy népmesét. Aki az USA lopakodóitól kell, hogy tartson, az hosszú hullámú radarokat fejleszt.