K
[HUN] Légvédelmi eszközök beszerzése
- Téma indítója fip7
- Indítva
SAMP/T?Sentinel F1 radar hatótávolsága 120 kilométer bőven elegendő a NASAMS-nek - ha felével számolsz (mert kicsi a cél RCS-e) az is megfelelő. Egyébként meg minden hálózatba lesz kötve - ahogy mondod.
Szerintem is az ELTA radarokra kell koncentrálni, a Sentinel lesz a réskitöltő.
Pontosan! Az indítóktól nem messze leraknak egy elektrooptikai célzórendszert (amiből minden üteghez van egy vagy kettő általában) és akár radar nélkül is lehet rakétát indítani!
Ezzel a hálozatos megoldással igazán felértékelődik a taktika: melyik érzékelőt, radart mikor kapcsolod be, melyik indítót aktíválod milyen rakétával. Ez igazi újdonság a régi ruszki rendszerekhez képest.
Ha meg lesznek a MH drónjai, sok gyakorlással ki lehet alakítani a lehető legjobb taktikát ezek ellen.
Bár Rudi nagyon túl becsüli ezeknek a képességeit...
Az ELTA-knak olyan jó a felbontása, hogy jó eséllyel meg tudja különböztetni a AN-2-est a TB-2-től és nem indítunk ár kamu célpontokra rakétát...
Mi bajod szegény Sentinellel?
Ballisztikus rakéták ellen még kell valami - ezt Maróth is elmondta és esélyes, hogy az évtized második felében veszenk is egy ilyen rendszert. Ebből nem is kellene sok mert nagy hatótávolság miatt kb. 2 üteg is lefedheti az országot. Ballisztikus rakéták bemérésére az ELTA radarok teljesen alkalmasak - tényleg már csak valami jó elhárító rakéta kellene mellé...
Ezenkívül MANTIS szerű C-RAM rendszer kell - pl. a radarok védelmére, hogy a repülőkről indított bombák és robotrepülők (CM) se lőhessék ki őket.
Igaz, ha RAT-nak elég ha nagyjából tudja merre jár a betolakodó és akkor lepasszolják a legközelebbi Sentinelnek vagy ELTA-nak követésre...
Aztán ha nagyon nem szimpatikus akkor mehet rá az AMRAAM!
(Béke időben inkább egy Gripen...)
Az k. drága! 2,5-5millió Euró között van egyetlen rakéta hozzá.
Én izraelit vennék - rakéta védelemből elég jók mert az életük múlik rajta és hát a radarjaik már itt vannak...
K
kamm
Guest
FYI nem mellekesen a regi VHF radarok (P-18) meg low-RCS eszlelesre is hasznalhatoak, ha jol emlekszem, ezt @Hpasp mar parszor kiszamolta a radaros temaban.Igaz, ha RAT-nak elég ha nagyjából tudja merre jár a betolakodó és akkor lepasszolják a legközelebbi Sentinelnek vagy ELTA-nak követésre...
Aztán ha nagyon nem szimpatikus akkor mehet rá az AMRAAM!
(Béke időben inkább egy Gripen...)
K
kamm
Guest
Nagyon remelem, sot, lefogadom, hogy nem, pont a fenti kepesseguk miatt, hanem szepen letaroljak oket es evente egyszer-ketszer eloveszik, hogy a kepesseg megmaradjon. Azert sem haragudnek, ha az uj nyirsegi vagy melyik radarfejleszto brigad esetleg felmerne, mit lehet meg hekkelni rajtuk...
Melyik izraeli rakétarendszer lenne jo nekünk ebben a kategóriában?Az k. drága! 2,5-5millió Euró között van egyetlen rakéta hozzá.
Én izraelit vennék - rakéta védelemből elég jók mert az életük múlik rajta és hát a radarjaik már itt vannak...
Passzív radar (VERA NG esetleg) érdekelhet minket?
Arrow 3 jó lenne, bár azt még nem exportálták sehova...szóval lehet hogy ASTER-30 lesz belőle a végén ahogy mondtad.
K
kamm
Guest
Csupa zoldsegeket beszeltek. Mondom, vissza kellene olvasni.
Egyreszt vegigzongoraztuk mar mindezt tobbszor is, masreszt se hadaszatilag, se stragiailag se fule, se farka nem lenne annak, amit itt tippelgetsz, no meg az ellentete Marothek nyiltan deklaralt beszerzesi elveinek.
Milyen beszerzési elvekre gondolsz? Csak európait vesznek?
Mondom, vissza kellene olvasni.
K
kamm
Guest
Is. Hazai szereles/gyartas/beszallitas, nemetekkel szinte teljes kompatibilitas es így tovább.
A zsidoktol max a PULS MLRSt tudom elképzelni, azt is csak azért, mert modernebb, mint az M270-csalad, de kompatibilis velük...
Ami a többit illeti, olvassatok vissza - a SAMP/T adott be anyagot, a zsidok is adtak, megis NASAMS lett.
A Foni akar ABM képességet is, szerintem lesz is (kulonosen a roman ATACMS fényében), de szerintem kivarnak, mi lesz a nemetek saját probalkozasabol, lasd a TLVS lefújása óta is haladó Diehl-vezette folyamatos IRIS-fejleszteseket (az ugye interceptor is alapból), no meg a németek full taggá elolepeset a TWISTERben.
Akármilyen zsidó ABM beszerzeset akkor tudom elkepzelni, ha a PULS beszerzesevel jonne csomagban és az utóbbihoz saját raketagyartast is licenszelhetnenk, az sokat szamitana, MLRS rakettabol rengeteg kell (mig az ABM elfogokat meg csak megvennenk toluk, abbol nem kell tobbezer darab az evek alatt.)
Csendes taktika
A Magyar Honvédségnek két olyan alakulata van, amely a légvédelmi rakétások és a vadászrepülők közötti küzdelmet gyakorolhatja. A vadászokat a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Puma századának JAS 39-es pilótái, a földi telepítésű légvédelmet pedig a…
"Az automatizált tűzvezető rendszer bevezetése óta a prioritás a „csendes” (silent) mód használata. Az eljárás célja, hogy a légvédelem anélkül is tisztában legyen a cél térbeli helyzetével, hogy a radarral kisugározna. Ekkor nem kell kisugárzást, vagyis a SzURN felderítő radarját bekapcsolni, mert a korszerűsítésnek köszönhetően a járműben megjeleníthető az azonosított légi helyzetkép.
Az alkalmazott műveleti módtól függően ilyenkor a veszprémi Légi Irányító Központ (CRC) vezeti vagy felügyeli a tűzalegység tevékenységét. A CRC-ben dolgozó légvédelmi rakétairányító tisztek a telepített radaroktól kapott légi helyzetképet látják. Ha AWACS is szolgáltat adatokat, akkor a földközeli magasságon repülő légi célok is megjelennek. A CRC-ben az azonosítást végző tiszt kategóriákba sorolja a gépeket, és az azonosított légi helyzetkép egy adatátviteli rendszeren megérkezik a kitelepült tűzvezető kabinba és egy védett rádiókapcsolaton keresztül a SzURN-ba. Tehát ugyanaz a légi helyzetkép látható a CRC-ben, a tűzvezető kabinban és a SzURN-ban is. A CRC kiadja, hogy melyik célra kell tevékenykedni.
A tűzvezető kabinban lévő tűzelosztó tiszt (FDO) kiadja a célmegjelölést. Ekkor a SzURN-ban lévő tűzvezető tiszt (TCO) rákattint az adott ikonra (célra) és a felderítő radar az infrakamerával együtt automatikusan ráfordul a megfelelő oldalszögre és magasságra. Miután a közeledő légi cél a légvédelmi rakéta alkalmazási zónán belülre ér, az FDO kiadja a tűzparancsot, amennyiben ennek jogosultságát részére delegálták. Amikor a TCO úgy ítéli meg, hogy a cél a komplexum megsemmisítési zónáján (maximum 24 km) belülre érkezett, akkor kapcsolja az alávilágító berendezést. Ez már azt jelenti, hogy a rakéta pillanatokon belül elindul. Ez tehát az a módszer, amivel „csendben” lehet dolgozni."
És mindezt már a 2000-es évek elején megvalósították!
1000 millió %, hogy képes. Lsd. fent!
Ezt muszáj lesz megcsinálnunk magunknak kerül, amibe kerül! Különben nagyon ledegradálódik az új játékszereink értéke.
Nem igazából értem Egy célcsatornás komplexumról beszélünk, és mivel a KUB folyamatos célmegjelölést igényel, mi a helyzet? A 100%-nál magasabb nincs, mert az a maximum, mindenféle kritika nélkül. Elnézést, amennyiben valakinek a lelkébe tapostam.Érdemes elolvasni! Idézet az írásból:Csendes taktika
A Magyar Honvédségnek két olyan alakulata van, amely a légvédelmi rakétások és a vadászrepülők közötti küzdelmet gyakorolhatja. A vadászokat a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Puma századának JAS 39-es pilótái, a földi telepítésű légvédelmet pedig a…airbase.blog.hu
"Az automatizált tűzvezető rendszer bevezetése óta a prioritás a „csendes” (silent) mód használata. Az eljárás célja, hogy a légvédelem anélkül is tisztában legyen a cél térbeli helyzetével, hogy a radarral kisugározna. Ekkor nem kell kisugárzást, vagyis a SzURN felderítő radarját bekapcsolni, mert a korszerűsítésnek köszönhetően a járműben megjeleníthető az azonosított légi helyzetkép.
Az alkalmazott műveleti módtól függően ilyenkor a veszprémi Légi Irányító Központ (CRC) vezeti vagy felügyeli a tűzalegység tevékenységét. A CRC-ben dolgozó légvédelmi rakétairányító tisztek a telepített radaroktól kapott légi helyzetképet látják. Ha AWACS is szolgáltat adatokat, akkor a földközeli magasságon repülő légi célok is megjelennek. A CRC-ben az azonosítást végző tiszt kategóriákba sorolja a gépeket, és az azonosított légi helyzetkép egy adatátviteli rendszeren megérkezik a kitelepült tűzvezető kabinba és egy védett rádiókapcsolaton keresztül a SzURN-ba. Tehát ugyanaz a légi helyzetkép látható a CRC-ben, a tűzvezető kabinban és a SzURN-ban is. A CRC kiadja, hogy melyik célra kell tevékenykedni.
A tűzvezető kabinban lévő tűzelosztó tiszt (FDO) kiadja a célmegjelölést. Ekkor a SzURN-ban lévő tűzvezető tiszt (TCO) rákattint az adott ikonra (célra) és a felderítő radar az infrakamerával együtt automatikusan ráfordul a megfelelő oldalszögre és magasságra. Miután a közeledő légi cél a légvédelmi rakéta alkalmazási zónán belülre ér, az FDO kiadja a tűzparancsot, amennyiben ennek jogosultságát részére delegálták. Amikor a TCO úgy ítéli meg, hogy a cél a komplexum megsemmisítési zónáján (maximum 24 km) belülre érkezett, akkor kapcsolja az alávilágító berendezést. Ez már azt jelenti, hogy a rakéta pillanatokon belül elindul. Ez tehát az a módszer, amivel „csendben” lehet dolgozni."
És mindezt már a 2000-es évek elején megvalósították!
1000 millió %, hogy képes. Lsd. fent!
Mitől vagytok ebben biztosak, hogy milyen képességeket ásároltunk meg a radarokhoz? Talán benne vagytok a beszerzési bizottságban? Amennyiben benne vagytok, akkor az információ ÁLLAMTITOK SÉRTÉS kedves hozzászólóim.
A lényeg, hogy már most van olyan datalink, ami eljuttatja a cél információit Veszprémből a SzURN-ba. A datalinkről elmélkedtünk, hogy lesz e vagy nem lesz, és a NASAMS csak a Sentinelt használja-e. Ezek alapján nem, hogy lesz, hanem már van!
A SzURN-nak nem kell bekapcsolnia a célkereső radarját egyáltalán. Kisugárzás nélkül látja a légi helyzetképet, és képes követésbe venni a célt. Csak az alávilágító radart kell használni amíg a rakéta úton van. Előtte utána passzívan üzemel.
T