[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)

Valaki magyarázza már el nekem, hogy miért fosnak annyira az oroszok attól, hogy a NATO tele rakja a határaikat Tomahawk rakétákkal? Elvileg egy tömeges tomahawk csapás így is bármelyik pillanatban bekövetkezhet. És nem az fél óra tartja vissza őket, hanem vagy az, hogy nem is akarnak ilyet tenni, vagy a biztos ellencsapás tudata.
Érdekszférákról van szó. Ha Ukrajnában lesz NATO erő, akkor ott már csak háború árán lesz orosz. Olyan ez, mint egy társasjáték.
Most azon megy a hiszti, hogy milyen színű lesz Ukrajna. Meg Moldávia, meg Grúzia, meg Azerbajdzsán, meg Kazahsztán.
 
Január 5-én tizennyolc Ukrajnában élő orosz állampolgár, többnyire diplomaták feleségei és gyerekei szálltak buszra, hogy hazatérjenek Moszkvába. A következő napokban még 30-an követték őket Kijevből és Lvivből [...]
Két másik ukrajnai orosz konzulátus dolgozóit is utasították, hogy csomagoljanak [...]
Mindez azelőtt történt, hogy intenzív egyeztetések kezdődtek volna Oroszország és az Egyesült Államok, illetve a NATO között.
 
Érdekszférákról van szó. Ha Ukrajnában lesz NATO erő, akkor ott már csak háború árán lesz orosz. Olyan ez, mint egy társasjáték.
Most azon megy a hiszti, hogy milyen színű lesz Ukrajna. Meg Moldávia, meg Grúzia, meg Azerbajdzsán, meg Kazahsztán.
Ezt értem. nem is ezt kérdeztem.
 
Ezt csúnyan el matekozták annó Putyinék,vagy csak nem feltételezték, hogy ennyire gátlástalan, pofátlan módon fognak az Ukrán/nyugati szolgálatok beavatkozni, civileket gyilkolászni, akkor még negyed ennyi erovel le lehetett vólna zárni usánka Ukrajna projectjét.
 
Lehet kapni. Nekem a zsebemben még iránytű is van.
A probléma meg nem az adminisztrátorban és a pénztáros néniben van, hanem a hálózatban, és a te tudatlanságodban van. A receptnek be kell kerülnie az országos hálózatba, a számlának meg az adóhivatalba.
Ezt a választ valójában nekem szántad. Az én tudatlanságomban van a probléma? Azért mert egy hálózat, számítógép elromlik az életnek menni kell tovább.

Szerencsére nem a te gondolkodásoddal működik az élet.

Papíralapú recept feldolgozására fel van készülve a rendszer, csak az adminisztrátoron múlik, hogy piciny kezecskéjébe vegye a tollat és megírja, aláíratja a doktorral. A patikában zokszó nélkül feldolgozzák. Gondolom, ha veled történne meg, hogy egy azonnal beadandó injekciónál, azt mondanák bocsi jöjjön holnap, mert csak holnap tudjuk felhőbe küldeni a receptet, kivernéd a rikácsot. Mondjuk tetanusz. Nincs az orvosi rendelőben, sőt még a sürgősségin is kiküldik a beteget, vegye meg és jöjjön vissza. Legalábbis azon a környéken, ahol én lakok.

Ugyanúgy van papíralapú számla, nyugta, amit fel lehet vinni a számítógépes rendszerbe a hiba elhárítása után. Erre is fel van készülve a rendszer. Ja, hogy többletmunka? Igen az. Ja, hogy elég sokan nem is tudnak már papíralapú számlát, nyugtát kiállítani. Hát valahol itt a probléma.
 
Kanada katonákat küldött Ukrajnába, jelentette a média Global News: a kanadai különleges erők egy részét átszállították Ukrajnába a helyzet súlyosbodása miatt
Ezek szerint, hogy most már három NATO tag (Britek, USA, Kanada) is katonákat küldött az ukrik megsegítésére, nem össznépi NATO dzsembori lesz ott, hanem a tagok belátására :rolleyes: lesz bízva, hogy ki vesz részt benne és ki nem. Kérdés, hogy mi lesz azokkal a NATO tagokkal, akik nem lesznek hajlandók elmenni az oroszok ellen, továbbá mit kapnak azok Samu bácsitól akik elmennek, mint pl. nagy valószínűséggel a románok és a polákok. Mo-nak jó lenne ebből kimaradni!
 
Valaki magyarázza már el nekem, hogy miért fosnak annyira az oroszok attól, hogy a NATO tele rakja a határaikat Tomahawk rakétákkal? Elvileg egy tömeges tomahawk csapás így is bármelyik pillanatban bekövetkezhet. És nem az fél óra tartja vissza őket, hanem vagy az, hogy nem is akarnak ilyet tenni, vagy a biztos ellencsapás tudata.

Talán azért, mert a Tomahawkot arra találták ki, hogy fűnívóban közlekedjen és elkerülje az ismert radarokat, illetve az ismeretlen helyzetűek potenciálisan valószínű telepítési helyét. Így komoly esélye van arra, hogy már csak a céltól 1-2 perc repülési távolságra lehessen észlelni, vagy ha pont a célnál nincs radar, akkor már csak akkor, ha robban. Ennyi idő pedig kevés a válaszcsapásra. Ezért veszélyes első csapásmérő fegyver.

Na meg azért mert, könnyű, nukleáris fejjel 2500-2800 km-re is elrepülhet, ezért ha Oroszországhoz kellően közel telepítik, akkor Oroszország Európai részén elérheti a fontos stratégiai célpontokat, sőt Ukrajnából még a dél-szibériai orosz rakéta bázisok is elérhetők kb. Omszkig (2500 km).
Ugye a jenkiknek ott van raktáron egy nagy csomó nuki robbanófej Tomahawkhoz. Azt meg oroszok nyilván nem hiszik el a jenkiknek bemondásra, hogy a Tomahawkok csak hagyományos fejet hordoznak és csak kisebb hatótávolságra képesek a nehezebb robbanófejjel.
Egyébként a Tomahawk pontossága miatt még hagyományos fejel is alkalmas első csapásmérő fegyvernek.

Ráadásul a Tomahawkot a rakéta közeledés jelző műholdakkal sem lehet kiszúrni, mert értelemszerűen a légkörből nem lép ki (a légkör csillapító hatása eleve elfedi az infra képét), a sugárhajtóműve sok nagyságrenddel gyengébb infra jelet produkál, mint egy interkontinentális rakéta hajtóműve. A rakétás gyorsító fokozata meg csak rövid ideig működik és még az is vagy százszor gyengébb, mint egy ICBM hőkibocsátása és légkörön belüli, alacsony magasságú, az űrből nézve csillapított.

Na igen. Hanem tök mindegy, hogy azok a rakéták Ukrajnában, vagy Németországban, vagy egy B-52esen vannak. Másrészt a te hajóid is tele vannak velük.

Németországban elméletileg bő 30 éve nem lehetnek. Amikor a jenkik Németországba kezdték telepíteni 1983-tól akkor is idegesek lettek a szovjetek és a vége az INF szerződés megkötése lett 1987-ben. Amíg a jenkik fel nem rúgták az INF szerződést, egész Európában nem lehetet (papíron) szárazföldi telepítésű Tomahawk. Meg a másik első csapásmérő eszközük a Pershing-II sem. Inkább a szovjetek is lemondtak 1987-ben a hasonló kategóriás eszközökről, amikkel amúgy sem az USA-t rakták körbe, csak ne legyen Európában jenki első csapásmérő rakéta és robotrepülő.

Mellesleg nagyon nem mindegy, hogy milyen mélységig juthat el a Tomahawk. Ha jóval távolabbról kell indítani, akkor egy sor stratégiai célpont kiesik a hatótávjából. Németországból a keleti határtól Moszkva is 1500 km, Ukrajnából pedig csak szűk 500 km. Németországból még könnyű, nuki fejjel sem jut el érdemben a Volgán túlra. Azért az a célponttól függően 1000-1300 km, ami a német és az ukrán telepítés közt van, elég sok.

Másrészt minél nagyobb távot kell megtennie, minél hosszabb ideig kell repülnie, minél több radart kell kikerülnie, annál nagyobb az esély hogy kiszúrják menet közben akár egy a jenkik számára ismeretlen helyen lévő radar bekapcsolásával, akár a levegőből, akár csak a lakosság és gyorsan feltöltik az érdekes videót, vagy gyorsan megírják többen a közösségi felületekre (hiszen jó hangos és közelről szabad szemmel is látható). Tehát ha Németországból indítják, akkor először Lengyelországon és Fehéroroszországon, vagy Lengyelországon és Ukrajnán kell áthámoznia magát. És hiába NATO tag Lengyelország, hiába a jenkik háziállata jelenleg Ukrajna, ha a jenkik a kiszivárgás veszélye miatt nem szólnak előre azon országoknak az atomháború megindításáról, akik az atomháborúba először halnának bele (hátha felébred bennük az életösztön és szólnak az oroszoknak, vagy csak megtudják az oroszok titkosszolgálati eszközökkel), akkor azért lenne felbolydulás a Lengyelországban és Ukrajnában is a röpködő tomahawkok láttán, amit az oroszok szintén észre vehetnek. Vagy a lakossági észleléseket szúrhatják ki.

Azt meg az oroszok a hajukra is kenhetik, hogy nekik is van a hajóikon Kalibr. Nem a jenkikre tudnak vele visszaütni. Ráadásul ha már a visszaütésről van szó, akkor régen rossz.

Hát anno az USA is hasonlóan reagált. Emlékszünk még a kubai rakétaválságra? Most ugyanez megy készül inverzben.

Ami ugyebár szintén úgy kezdődött, hogy a szovjetek visszaütöttek. Mert először az USA telepített közép-hatótávolságú rakétákat és robotrepülőket Angliába (Thor 1958), Németországba (Mace 1959), Olaszországba (Jupiter 1959), Törökországba (Jupiter 1959) és Japánba (Mace 1961). Ezek bőven az akkori szovjet reakcióidőn belül elérték volna céljukat, illetve a szovjetek akkor még nem rendelkeztek megfelelő műholdas és radaros rakéta közeledés jelző rendszerrel sem. Így számukra kiemelkedően veszélyes első csapásmérő eszközök voltak. Ezt elégelték meg a szovjetek és tették azt az egy dolgot, amit tehettek, hogy ők is ilyen eszközöket telepítek Kubába, majd a kubai telepítéstől való elállásért cserébe az európai telepítésű jenki fegyverek kivonását kérik.

Mindig is a jenkik voltak azok, akik első csapásmérésen törték a fejüket. Az említett eszközökön kívül a lopakodó bombázók és most az F-35 Európába telepítése is ezt szolgálja.
 
NATO-szövetség ide, vagy oda, egy Oroszország elleni rakétás, vagy robotrepülős csapás esetén azon országok engedélyét is ki kell kérni, akik felett ezek az eszközök csak áthaladnak.
Erre szolgálnának azok az USA által szorgalmazott helyi törvénytervezetek, melyek korlátlan légtérhasználatot hivatottak szavatolni az amerikai fegyveres erőknek az adott országban.
Ebben az esetben viszont az adott légteret átengedő ország is támadó félnek minősülne, még ha nem is a területéről indították a csapást.
Ezért aztán jóval egyszerűbb Moszkva ellen az ukránoktól indítani távolsági csapásmérést, mint mondjuk a németektől, akik még mindig nem döntötték el, hogy mit szólnának mindehhez.
 
Ezt a választ valójában nekem szántad. Az én tudatlanságomban van a probléma? Azért mert egy hálózat, számítógép elromlik az életnek menni kell tovább.

Szerencsére nem a te gondolkodásoddal működik az élet.

Papíralapú recept feldolgozására fel van készülve a rendszer, csak az adminisztrátoron múlik, hogy piciny kezecskéjébe vegye a tollat és megírja, aláíratja a doktorral. A patikában zokszó nélkül feldolgozzák. Gondolom, ha veled történne meg, hogy egy azonnal beadandó injekciónál, azt mondanák bocsi jöjjön holnap, mert csak holnap tudjuk felhőbe küldeni a receptet, kivernéd a rikácsot. Mondjuk tetanusz. Nincs az orvosi rendelőben, sőt még a sürgősségin is kiküldik a beteget, vegye meg és jöjjön vissza. Legalábbis azon a környéken, ahol én lakok.

Ugyanúgy van papíralapú számla, nyugta, amit fel lehet vinni a számítógépes rendszerbe a hiba elhárítása után. Erre is fel van készülve a rendszer. Ja, hogy többletmunka? Igen az. Ja, hogy elég sokan nem is tudnak már papíralapú számlát, nyugtát kiállítani. Hát valahol itt a probléma.
Azért azt is érdemes belátni, hogy az életnek nem kéne, hogy része legyen se a számla, se a recept :)
 
Talán azért, mert a Tomahawkot arra találták ki, hogy fűnívóban közlekedjen és elkerülje az ismert radarokat, illetve az ismeretlen helyzetűek potenciálisan valószínű telepítési helyét. Így komoly esélye van arra, hogy már csak a céltól 1-2 perc repülési távolságra lehessen észlelni, vagy ha pont a célnál nincs radar, akkor már csak akkor, ha robban. Ennyi idő pedig kevés a válaszcsapásra. Ezért veszélyes első csapásmérő fegyver.

Na meg azért mert, könnyű, nukleáris fejjel 2500-2800 km-re is elrepülhet, ezért ha Oroszországhoz kellően közel telepítik, akkor Oroszország Európai részén elérheti a fontos stratégiai célpontokat, sőt Ukrajnából még a dél-szibériai orosz rakéta bázisok is elérhetők kb. Omszkig (2500 km).
Ugye a jenkiknek ott van raktáron egy nagy csomó nuki robbanófej Tomahawkhoz. Azt meg oroszok nyilván nem hiszik el a jenkiknek bemondásra, hogy a Tomahawkok csak hagyományos fejet hordoznak és csak kisebb hatótávolságra képesek a nehezebb robbanófejjel.
Egyébként a Tomahawk pontossága miatt még hagyományos fejel is alkalmas első csapásmérő fegyvernek.

Ráadásul a Tomahawkot a rakéta közeledés jelző műholdakkal sem lehet kiszúrni, mert értelemszerűen a légkörből nem lép ki (a légkör csillapító hatása eleve elfedi az infra képét), a sugárhajtóműve sok nagyságrenddel gyengébb infra jelet produkál, mint egy interkontinentális rakéta hajtóműve. A rakétás gyorsító fokozata meg csak rövid ideig működik és még az is vagy százszor gyengébb, mint egy ICBM hőkibocsátása és légkörön belüli, alacsony magasságú, az űrből nézve csillapított.



Németországban elméletileg bő 30 éve nem lehetnek. Amikor a jenkik Németországba kezdték telepíteni 1983-tól akkor is idegesek lettek a szovjetek és a vége az INF szerződés megkötése lett 1987-ben. Amíg a jenkik fel nem rúgták az INF szerződést, egész Európában nem lehetet (papíron) szárazföldi telepítésű Tomahawk. Meg a másik első csapásmérő eszközük a Pershing-II sem. Inkább a szovjetek is lemondtak 1987-ben a hasonló kategóriás eszközökről, amikkel amúgy sem az USA-t rakták körbe, csak ne legyen Európában jenki első csapásmérő rakéta és robotrepülő.

Mellesleg nagyon nem mindegy, hogy milyen mélységig juthat el a Tomahawk. Ha jóval távolabbról kell indítani, akkor egy sor stratégiai célpont kiesik a hatótávjából. Németországból a keleti határtól Moszkva is 1500 km, Ukrajnából pedig csak szűk 500 km. Németországból még könnyű, nuki fejjel sem jut el érdemben a Volgán túlra. Azért az a célponttól függően 1000-1300 km, ami a német és az ukrán telepítés közt van, elég sok.

Másrészt minél nagyobb távot kell megtennie, minél hosszabb ideig kell repülnie, minél több radart kell kikerülnie, annál nagyobb az esély hogy kiszúrják menet közben akár egy a jenkik számára ismeretlen helyen lévő radar bekapcsolásával, akár a levegőből, akár csak a lakosság és gyorsan feltöltik az érdekes videót, vagy gyorsan megírják többen a közösségi felületekre (hiszen jó hangos és közelről szabad szemmel is látható). Tehát ha Németországból indítják, akkor először Lengyelországon és Fehéroroszországon, vagy Lengyelországon és Ukrajnán kell áthámoznia magát. És hiába NATO tag Lengyelország, hiába a jenkik háziállata jelenleg Ukrajna, ha a jenkik a kiszivárgás veszélye miatt nem szólnak előre azon országoknak az atomháború megindításáról, akik az atomháborúba először halnának bele (hátha felébred bennük az életösztön és szólnak az oroszoknak, vagy csak megtudják az oroszok titkosszolgálati eszközökkel), akkor azért lenne felbolydulás a Lengyelországban és Ukrajnában is a röpködő tomahawkok láttán, amit az oroszok szintén észre vehetnek. Vagy a lakossági észleléseket szúrhatják ki.

Azt meg az oroszok a hajukra is kenhetik, hogy nekik is van a hajóikon Kalibr. Nem a jenkikre tudnak vele visszaütni. Ráadásul ha már a visszaütésről van szó, akkor régen rossz.



Ami ugyebár szintén úgy kezdődött, hogy a szovjetek visszaütöttek. Mert először az USA telepített közép-hatótávolságú rakétákat és robotrepülőket Angliába (Thor 1958), Németországba (Mace 1959), Olaszországba (Jupiter 1959), Törökországba (Jupiter 1959) és Japánba (Mace 1961). Ezek bőven az akkori szovjet reakcióidőn belül elérték volna céljukat, illetve a szovjetek akkor még nem rendelkeztek megfelelő műholdas és radaros rakéta közeledés jelző rendszerrel sem. Így számukra kiemelkedően veszélyes első csapásmérő eszközök voltak. Ezt elégelték meg a szovjetek és tették azt az egy dolgot, amit tehettek, hogy ők is ilyen eszközöket telepítek Kubába, majd a kubai telepítéstől való elállásért cserébe az európai telepítésű jenki fegyverek kivonását kérik.

Mindig is a jenkik voltak azok, akik első csapásmérésen törték a fejüket. Az említett eszközökön kívül a lopakodó bombázók és most az F-35 Európába telepítése is ezt szolgálja.
Nagyon jó hozzászólás, kösz!
Egy megjegyzés: az első csapásmérésbe beletartoznak a rakétahordozó tengeralattjárók is. Figyelembe véve, hogy az USA alapvetően a partjain "él", ez nekik pont hátrányos helyzet (és állítólag az orosz hardver is képesebb a víz alatti settenkedésre).
 
A Németek visszautasították az Ukránok kérését hogy No. szállítson fegyvereket Ukrajnának, de a Németek még ennél is tovább mentek...megtagadták az átrepülési engedélyt egy Ukrajnába fegyvereket szállító RAF C-17 től
flight-1.jpg


Az angol gépnek ki kellett kerülnie No.ot.
Azóta is, folyamatosan mennek a szállítmányok Kijevbe, most is úton van egy C-17, szintén No. megkerülésével.
Minimum 5 SIGINT gép aktív a közelben.