Kh-47M2 Kinzhal - hiperszonikus levegő-föld rakéta (Oroszország)

H-47M2 Kinzsal
h-47m2-kinzhal.jpg
 
Ha már szó volt a KInzsalról
08-6251517-kingal-1.jpg

Jó ez a rajz, és amennyiben igaz (lenne) akkor jól látható rajta hogy miben léptek előre az Oka óta.

Szovjeteknél felhasználásuk alapján alapvetően két csapásmérő ballisztikus rakéta vonalat tartottak rendszerben, hadsereg szintig:
A harcászati rakéta vonal: R-30 Luna (FROG-3/5) - R-70 Luna-M (FROG-7) - R-80/120 Tocska/Tocska-U (Scarab)
és a harcászati-hadműveleti vonal: R-170 (SCUD-A) - R-300 (SCUD-B) - R-400 Oka (Spider) - R-500 Iszkander (Stone)

Az Oka és a Tocska tudta először megvalósítani a pályaletöréses manővert, ahol a cél megközelítésénél a ballisztikus pályáját fékezéssel letöri (jól összezavarva a korabeli Patriot TTLL-t számító algoritmusait) majd folyamatos kormányzással (egyre lassulva) pontosan a célra zuhant.

Oka.jpg


Ehhez képest a fenti rajzon jól látható (amennyiben az igaz) hogy a harci részhez nemcsak a fékező/kormányzó rácsok tartoznak, hanem egy újabb szilárd hajtóanyagú hajtómű is.
Én a helyükbe azt csinálnám, hogy a pálya letörés után a zuhanó szakaszban beindítanám a harci részhez tartozó extra szilárd hajtóművet és így miközben manőverezéssel veszítek a mozgási energiámból, azt a hajtómű működtetésével visszanyerem, vagyis nem vesztek sebességet.
Az eredmény az, hogy pár extra manőver belefér a fenti ábrához képest, mondjuk a TTFL vízszintes vonal előtt, ahol az első PAC-3-asok megérkeznek.

Persze a fenti fejtegetéssel az a legnagyobb gond, hogy a fékező rácsok egyáltalán nem látszanak az Iszkander rakéta nagyfelbontású képein...
:(
resize
 
Ha pontos a rajz akkor ez egy kétfokozató rakéta.
A "grill rács" kormányfelületből kiindulva pedig intenzív manőverezésre van tervezve.
Hogy egy 3 méteres kb. 1 tonnás rakétán relatív értékben a felület / tömeget nézve töredéke egy R-77-nek?
Az R-77 kiégéskori tömege 130-140 kg lehet. A kormányfelület a rakéta átmérőjének többszöröse.

vympel_npo_r_77_aa_12_adder-88718.jpg


És akkor még nem tudjuk, hogy a második fokozatnak mi a szerepe. Lehet akár TVC-s vagy Pif-paf -os is.
A pif-pafnál már tisztázva volt, hogy azzal komoly manővert te nem csinálsz. A számok egyértelműen megmutatták és maga a rakéta marketing videója is precíziós vezérlésnek nevezve. Ha, ha egy 100 kg tömeg táján levő rakétánál ez van, akkor kettőt találhatsz, hogy mire elég az a tonnás léptékben. Nem komoly manőverezésre.
Jó ez a rajz, és amennyiben igaz (lenne) akkor jól látható rajta hogy miben léptek előre az Oka óta.

Szovjeteknél felhasználásuk alapján alapvetően két csapásmérő ballisztikus rakéta vonalat tartottak rendszerben, hadsereg szintig:
A harcászati rakéta vonal: R-30 Luna (FROG-3/5) - R-70 Luna-M (FROG-7) - R-80/120 Tocska/Tocska-U (Scarab)
és a harcászati-hadműveleti vonal: R-170 (SCUD-A) - R-300 (SCUD-B) - R-400 Oka (Spider) - R-500 Iszkander (Stone)

Az Oka és a Tocska tudta először megvalósítani a pályaletöréses manővert, ahol a cél megközelítésénél a ballisztikus pályáját fékezéssel letöri (jól összezavarva a korabeli Patriot TTLL-t számító algoritmusait) majd folyamatos kormányzással (egyre lassulva) pontosan a célra zuhant.

Oka.jpg


Ehhez képest a fenti rajzon jól látható (amennyiben az igaz) hogy a harci részhez nemcsak a fékező/kormányzó rácsok tartoznak, hanem egy újabb szilárd hajtóanyagú hajtómű is.
Én a helyükbe azt csinálnám, hogy a pálya letörés után a zuhanó szakaszban beindítanám a harci részhez tartozó extra szilárd hajtóművet és így miközben manőverezéssel veszítek a mozgási energiámból, azt a hajtómű működtetésével visszanyerem, vagyis nem vesztek sebességet.
Az eredmény az, hogy pár extra manőver belefér a fenti ábrához képest, mondjuk a TTFL vízszintes vonal előtt, ahol az első PAC-3-asok megérkeznek.

Persze a fenti fejtegetéssel az a legnagyobb gond, hogy a fékező rácsok egyáltalán nem látszanak az Iszkander rakéta nagyfelbontású képein...
:(
resize

Simán lehet, hogy csak egy fan rajz...
 
Jó ez a rajz, és amennyiben igaz (lenne) akkor jól látható rajta hogy miben léptek előre az Oka óta.

Szovjeteknél felhasználásuk alapján alapvetően két csapásmérő ballisztikus rakéta vonalat tartottak rendszerben, hadsereg szintig:
A harcászati rakéta vonal: R-30 Luna (FROG-3/5) - R-70 Luna-M (FROG-7) - R-80/120 Tocska/Tocska-U (Scarab)
és a harcászati-hadműveleti vonal: R-170 (SCUD-A) - R-300 (SCUD-B) - R-400 Oka (Spider) - R-500 Iszkander (Stone)

Az Oka és a Tocska tudta először megvalósítani a pályaletöréses manővert, ahol a cél megközelítésénél a ballisztikus pályáját fékezéssel letöri (jól összezavarva a korabeli Patriot TTLL-t számító algoritmusait) majd folyamatos kormányzással (egyre lassulva) pontosan a célra zuhant.

Oka.jpg


Ehhez képest a fenti rajzon jól látható (amennyiben az igaz) hogy a harci részhez nemcsak a fékező/kormányzó rácsok tartoznak, hanem egy újabb szilárd hajtóanyagú hajtómű is.
Én a helyükbe azt csinálnám, hogy a pálya letörés után a zuhanó szakaszban beindítanám a harci részhez tartozó extra szilárd hajtóművet és így miközben manőverezéssel veszítek a mozgási energiámból, azt a hajtómű működtetésével visszanyerem, vagyis nem vesztek sebességet.
Az eredmény az, hogy pár extra manőver belefér a fenti ábrához képest, mondjuk a TTFL vízszintes vonal előtt, ahol az első PAC-3-asok megérkeznek.

Persze a fenti fejtegetéssel az a legnagyobb gond, hogy a fékező rácsok egyáltalán nem látszanak az Iszkander rakéta nagyfelbontású képein...
:(
resize

Valaha barki megerositette soha meg ezt az Iskander=Kinzsal feltetelezest, vagy csak kineztbol tippelgeti mindenki? Miert ne lehetne egy feljetebb verzioja...?
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Kinzsal első éles bevetése Ukrajnában

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Van külön topikja egyébként a Kinzsalnak:

Légierő-Fegyverzet-Kinzsal