Már írtam itt egyszer, de ez a dolog kísértetiesen hasonlít arra, ami itt történt. Emlékszem rá, amikor itt Angliában megérkeztek a román vendégmunkások. A "jól tájékozott" és abszolút PC ready angol úriemberek - úgy mint gyári menedzserek, meg városi elöljárók - teli reménnyel várták őket, milyen jó lesz, majd ez megoldja a fogyatkozó munkás kéz kérdését. Ugye előtte volt már némi tapasztalatuk a lengyelekkel, litvánokkal (magyarok kevesen vannak és szerintük mindenki lengyel aki keletebbről jött mint Németország), az sem volt teljesen probléma mentes, de azért együtt tudnak élni velük, különösen annak fényében, hogy nekik is van hasonló fehér külvárosi "értelmiség". Na megérkeztek a románok, és két hónap múlva az addig teljesen PC gyári menedzser azt mondja nekem, hogy: te, ezek állatok. Ja, ők nem voltak felkészülve az üvöltve beszélgető (akkor is ha fél méterre áll tőle a másik), koszos, büdös, a földre szaró, a wc papírt elegánsan a wc mellé a földre dobó, mindent tönkre tevő, turhát köpködő, verekedő, késsel villával enni nem tudó, télen - nyáron papucsban slattyogó, lusta, semmilyen értelmes nyelven nem beszélő 120-fős nagycsaládokkal, akik ráadásul lopnak is mintha az lenne a természetes. (Van e kivétel? Persze, hogy van, de azért a kép a többség alapján alakul.) Az is az igazsághoz tartozik, hogy ugyan ezek románok útlevél alapján, de igazából romániai cigányok, akik nagyon különböznek ilyen téren a romániai románoktól, pláne a magyaroktól. Na ugyan ez van a bolgárokkal is.
Na most szembejött a valóság, Svájcban is, Írországban is, meg gondolom mindenhol nyugaton. Az ukrán menekült sem mindig az a makulátlan társasági úriember, akit a gonosz orosz hordák kivertek a lakhelyéről, és most idejött nyugatra, hogy itt igya eltartott kisujjal a teát. E helyett az idilli kép helyett kaptak a nyakukba mondjuk egy ukrán - cigány családot.