[BIZTPOL] Tajvan-Kína konfliktus (1949 - ...)

Micimackó elrendelte egy olyan jogi keretrendszer felállítását, amely lehetővé teszi a kínai fegyveres erők bevetését "nem háborús katonai műveletekben".
Úgy látom, bedobták Google Translate-be, hogy "специальная военная операция" :D
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
tajvan mi is ? ja kína része szakadár lázadó tartomány. Hát egy ilyen ellen nem is háborút fognak viselni hanem csak egyéb katonai műveletet, jó nagyon jó és kreatív.:p
 
tajvan mi is ? ja kína része szakadár lázadó tartomány. Hát egy ilyen ellen nem is háborút fognak viselni hanem csak egyéb katonai műveletet, jó nagyon jó és kreatív.:p
Tajvannak nem árt, ha bekészleteznek ebből:
 
  • Tetszik
Reactions: Flamand
"A közelmúltban a kínai katonai tevékenység erőteljes növekedést mutatott Tajvan környékén. Ezt megelőzte a kínai külügyminisztérium hivatalos nyilatkozata az Egyesült Államoknak, miszerint ha Tajvan függetlenné válik Kínától, a KNK azonnal támadni fog."

 
"A közelmúltban a kínai katonai tevékenység erőteljes növekedést mutatott Tajvan környékén. Ezt megelőzte a kínai külügyminisztérium hivatalos nyilatkozata az Egyesült Államoknak, miszerint ha Tajvan függetlenné válik Kínától, a KNK azonnal támadni fog."

Hogyan osszuk meg az USA támadó potenciálját című mutatványt látjuk.
 
"Kína, az Egyesült Államok és a KNK közötti kapcsolat napról napra fokozódik. Minden szó vagy tett további provokációhoz vezet, és az Egyesült Államok lépései olajat öntnek a feszültség lángjaira.

Június 10-én Szingapúrban tárgyalt Kína és az Egyesült Államok védelmi minisztere. Vej Fenghe, a kínai nemzetvédelmi miniszter hangsúlyozta: ha valaki el meri választani Tajvant Kínától, a kínai hadseregnek nincs más választása, mint mindenáron harcolni. és tegyen meg minden szükséges intézkedést a „tajvani szeparatisták” minden olyan kísérletének leverésére, amely Tajvant az anyaországtól el akarja választani. A kínai hadsereg határozottan meg fogja védeni a nemzeti szuverenitást és a területi integritást."

 
Hogyan osszuk meg az USA támadó potenciálját című mutatványt látjuk.
Nem tudtam hogy kelet európa lekötne a szokásosnál nagyobb marines vagy navy erőt...
És hát be tud erősíteni a Japán Császárság flottája is nyilván partraszállni nem fognak tajvanon vagy formosán? mert az nagyban gyöngíteni a védelmi morált. :rolleyes:
 
Nem tudtam hogy kelet európa lekötne a szokásosnál nagyobb marines vagy navy erőt...
És hát be tud erősíteni a Japán Császárság flottája is nyilván partraszállni nem fognak tajvanon vagy formosán? mert az nagyban gyöngíteni a védelmi morált. :rolleyes:
Úgy néz ki,hogy a Mester már megint elfelejtette a töltőre rakni a fénykardot. Az a variáció ismeretlen a Jedi stratégiában,hogy a szárazföldi csapatokat a haditengerészeti légierő támogatja? Tudja Mester,mint az USA eddigi műveleteiben,mondjuk Korea óta.
 
Úgy néz ki,hogy a Mester már megint elfelejtette a töltőre rakni a fénykardot. Az a variáció ismeretlen a Jedi stratégiában,hogy a szárazföldi csapatokat a haditengerészeti légierő támogatja? Tudja Mester,mint az USA eddigi műveleteiben,mondjuk Korea óta.
Ifjú padavan...
Tajvani szorosra tessék rápillantani.
Továbbá navy tudja támogatni a marinest kb. megalakulásuk óta ez a dolguk.
Navy söpröget /távol tartja a rossz fiúkat pl. a érintett partszakasztól/ a marines meg elvégzi a szárzaföldi melót...
Azzal hogy itt a USA bármely haderőnemét barátként fogadnák és a kína népköztársaságnak kellene támadni.
Egy sikeres kínai akció is valószínűleg a operatív potenciált harmadolná negyedelné vagy ötödölné.
 
Ifjú padavan...
Tajvani szorosra tessék rápillantani.
Továbbá navy tudja támogatni a marinest kb. megalakulásuk óta ez a dolguk.
Navy söpröget /távol tartja a rossz fiúkat pl. a érintett partszakasztól/ a marines meg elvégzi a szárzaföldi melót...
Azzal hogy itt a USA bármely haderőnemét barátként fogadnák és a kína népköztársaságnak kellene támadni.
Egy sikeres kínai akció is valószínűleg a operatív potenciált harmadolná negyedelné vagy ötödölné.
Mester,itt az USA haderő több hadszintéren való megosztásáról volt szó.
 
Mester,itt az USA haderő több hadszintéren való megosztásáról volt szó.
USAAF , US NAVY, US MARINES, US ARMY
valami ilyesmi.
Tehát a USA haderő úgy van felépítve hogy tud több fronton is harcolni.
A II. vh. közepétől ugyi
USAAF + US ARMY európában
a MARINES + NAVY a csendesen
és
MŰKÖDÖTT!
A orosznak bocsánat szovejetnek meg lend lease el működött a honvédelem. + Ázsiában is lazsálhattak.
Na ez itt és most kérdés lehet.
Ja meg honvédelem volt és nem ők akartak megtámadni másokat /finnek balti államokat ugye megtámadták azért/.
 
Ennél nagyobb baj, hogy gyakorlatilag minimális a partraszállásra alkalmas hely Tajvanon! Nézzétek végig a nyugati partot! Vagy kiépített part, vagy hatalmas vizes területek vannak strand mögött, akár tavak, akár -szerintem- szisztematikusan oda koncentrált halastó/rizsföld kombók képében. Lényegében csak Északnyugat-Tajvanon találtam olyan hosszab strandokat, amikről fel lehet fejlődni a szárazföld irányába komolyabb akadályok nélkül. Valószínűleg itt, Tajpej előterében fog megtörténni, ha megtörténik.

Miért nem jó a komplett nyugati part, bárhol ? Én csak hátrányait látom a nyugati partnak, a védők szempontjából, mert pl. ott "megapolisz" van, Tajpejtől Kaohsziung-ig, a civilek miatt.

A tajvani partraszállás véres mészárlásában oda fog veszni a kínai expedíciós erők legjava. Olyan győzelem lesz, ami után Kínának jó ideig tartózkodnia kell majd az erőkivetítéstől egyszerű szükségből: nem lesz meg hozzá az ereje.

Az USA ezt biztos nem hagyná. Ha Tajvant megszerezné a Népi Kína, teljesen ellenőrzése és irányítása alá vonná a legfontosabb hajózási útvonalakat és légtereket, fenyegethetné Japánt, Dél-Koreát, a Fülöp-szigeteket, sőt Vietnámot is, mindenkit felvonultatna maga ellen. Ellentámadásba nem mennének át, de Tajvanon a "Too Big to Fail" esete áll fenn.
 
Valahogy ez a Tajvan elleni támadás már kezd nagyon kíváncsivá tenni engem. Úgy értem egyáltalán nem vágyok rá, és remélem nem következik be, hanem találnak a kínaiak egy sokkal jobb módszert. Viszont olyan téren marha kíváncsivá tesz engem, hogy ismerve a kínaiak vágyát arra hogy olyan dolgot mutassanak a világnak amire más nem képes, és azelőtt még nem volt rá példa, szerintem az inváziós seregük nem abból a párszáz hajóból állna ami most van nekik. Meg nem pár száz repülővel mennének hanem olyan erőt vonultatnának fel ami képes kilökni a térségből az amerikai flottát, és egyszerűen a kisebb gyorsabb civil hajókat is bevetve több hajóval támadnának mint amennyi rakétája van az ellenségnek. Arról nem is beszélve hogy a sokat emlegetett tajvani partvédelmet valószínűleg a történelem folyamán soha nem látott mennyiségű egyidejű csapás érné.
Azért gondoljunk bele, Kína békeidős hadihajó gyártása akkora amekkora sok tengeri hatalomnak nevezhető ország egész flottája, ha erőltetett tempóban csinálnák, mire lennének képesek, kiegészítve a civil kapacitásokkal.
Ugyan ezt tudom elképzelni a bevetett rakéták számát tekintve. Nem pár száz darabos bohóckodás lenne hanem több ezer vagy tízezer az első napokban. Illetve joggal feltételezhetjük, mivel a sziget lakosságának 10-15% azonnali csatlakozást akar, a szárazföldhöz, és kb 30% aki valamilyen kompromisszumos formában, hogy a legmagasabb szinten bent vannak a hadseregben a kémeik.
Szóval szerintem nem fogják csak úgy egyik pillantóról a másikra lerohanni a szigetet, ezt nem tudnák elrejteni a világ szeme elől. Az usa és szövetségesei erőit pedig nem csak Tajvannál lehet lekötni.
Ha észak korea elekzdi kapni az üzemanyagot, és egyéb ellátmányt, esetleg megjelenik pár százezer népi önkéntes gyakorlatra, akkor az jelentős amerikai, koreai, és japán erőket köt le abban a térségben is, mégis Kína számára semmit nem jelent, és semmi kényszert nem jelent, csak ott kell tartania őket.

Emberek, olyan országról beszélünk ahol rendőrből több van mint mi összesen magyarok. Ez nem úgy fog kinézni hogy Xi felkel reggel és azt mondja támadunk pár száz hajóval, meg pár százezer katonával.
 
"Évtizedek óta Tajvan, amely Kína szárazföldi részétől mindössze 160 km-re található, időszakosan a vitapontja volt az ázsiai óriás és a politikai Nyugat, különösen az Egyesült Államok között, amely ország közel 11 000 km-re van a szigettől. 1949 óta Tajvan önkormányzó, és bár vannak szuverén állam attribútumai, az Egyesült Nemzetek Szervezete, de szinte az egész világ, valamint az egész politikai Nyugat, beleértve magát az Egyesült Államokat is, elismeri a szigetet Kína elidegeníthetetlen részének. . Peking az évtizedek során rendkívül toleráns volt, sőt számos előnyt kínált a sziget főként han kínai lakosságának.

Tajvan hatalmas gazdasági fellendülésnek örvend a Kínához fűződő kapcsolatának eredményeként, így az ázsiai-csendes-óceáni térség egyik leggazdagabb területévé vált. Peking soha nem ragaszkodott a sziget teljes (újra)integrálásához kormányzási rendszerébe, ehelyett olyan státuszt kínált, amely nem különbözik Hongkongnak (vagy Makaónak) a Kínai Népköztársaságon belül. Az ötlet az, hogy a (re)integrációt a lehető legfájdalomtalanabbá tegyük, és ne zavarják meg a tajvani lakosok mindennapjait. Kínának minden bizonnyal megvan a katonai kapacitása a sziget erőszakos (vissza)foglalására, de Peking számára ez az abszolút utolsó lehetőség, amelyet el akar kerülni."

 
"Évtizedek óta Tajvan, amely Kína szárazföldi részétől mindössze 160 km-re található, időszakosan a vitapontja volt az ázsiai óriás és a politikai Nyugat, különösen az Egyesült Államok között, amely ország közel 11 000 km-re van a szigettől. 1949 óta Tajvan önkormányzó, és bár vannak szuverén állam attribútumai, az Egyesült Nemzetek Szervezete, de szinte az egész világ, valamint az egész politikai Nyugat, beleértve magát az Egyesült Államokat is, elismeri a szigetet Kína elidegeníthetetlen részének. . Peking az évtizedek során rendkívül toleráns volt, sőt számos előnyt kínált a sziget főként han kínai lakosságának.

Tajvan hatalmas gazdasági fellendülésnek örvend a Kínához fűződő kapcsolatának eredményeként, így az ázsiai-csendes-óceáni térség egyik leggazdagabb területévé vált. Peking soha nem ragaszkodott a sziget teljes (újra)integrálásához kormányzási rendszerébe, ehelyett olyan státuszt kínált, amely nem különbözik Hongkongnak (vagy Makaónak) a Kínai Népköztársaságon belül. Az ötlet az, hogy a (re)integrációt a lehető legfájdalomtalanabbá tegyük, és ne zavarják meg a tajvani lakosok mindennapjait. Kínának minden bizonnyal megvan a katonai kapacitása a sziget erőszakos (vissza)foglalására, de Peking számára ez az abszolút utolsó lehetőség, amelyet el akar kerülni."

A jelenlegi Hongkongi felállás nem hinném,hogy vonzó perspektíva lenne a tajvaniaknak.
 
Miért nem jó a komplett nyugati part, bárhol ? Én csak hátrányait látom a nyugati partnak, a védők szempontjából, mert pl. ott "megapolisz" van, Tajpejtől Kaohsziung-ig, a civilek miatt.
A keletire gondolsz? Ahol kicsit is lapos a terep hogy technikával partra lehessen szállni, ott már város van Taiwanon.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
A keletire gondolsz? Ahol kicsit is lapos a terep hogy technikával partra lehessen szállni, ott már város van Taiwanon.

A Nyugatira gondolok, a Tajpej - Miaoli - Csanghua - Tajnan - Kaohsziung vonalra. Városoknál lehetetlen partra szállni ? Van szabad partszakasz ott ? Vagy a komplett sziget erőd ?

Best-Beach-in-Taiwan.jpg


%E9%81%8D%E5%B8%83%E5%8F%8D%E7%99%BB%E9%99%86%E6%A1%A9%E7%9A%84%E4%B8%8A%E6%9E%97%E6%B5%B7%E6%BB%A9_-_Anti-landing_Spikes_on_Shanglin_Coast_-_2014.09_-_panoramio.jpg



A Keleti part, Tajtung - Taroko - Yilan azok természetesen védettek, eleve alkalmatlanok partraszállásra.

east-coast-taiwan-header.jpg