Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

Technikai kihívások sem olyan egetverőek most, bécsben sokkal jobban beszopták az elmúlt évek spórolásait, meg is lett az eredménye (deszt kolonna felhasad 4.5baron, vicc).

4,5 baron? Az kis túlzással kerékpárgumi nyomás..

Rémlik hogy anno a német műbenzin üzemen valami 25 meg 50 bar nyomással működtek, ez meg elpukkan tizedannyin. :D
 
Senki sehol nem tiltja hogy a Wekerlén szigetelj, vagy nyílászárót cserélj. Cserélhetsz, de meg kell őrizned a településképet, ami azért lássuk be, annyira nem is nehéz, mert ezek többnyire dísztelen, síkfalazatú házak. Vannak kifejezetten erre (is) szakosodott cégek. Ez annyit jelent, hogy lehet, csak nem bármilyen igénytelen módon, mekkmesterekkel meg önfeledt purhabozással nekiesni.

Lakhatási válság meg szűkölő ingatlanpiac nincs. 27000 eladó lakás és 7500 ház van most Budapesten csak az ingatlan.com-on, úgyhogy van bőven kínálat, aki akar vesz a pénztárcájához illeszkedőt. Ebben pedig versenyzel mindenki mással, aki lakást keres, és a legtöbbet kifizetni képes viszi. Az hogy te nehezen találsz az igényeidnek és a pénztárcádnak megfelelő ingatlant nem lakhatási válság, hanem egyéni szocproblem, egy, az átlagember szempontjából nem túl barátságos átrendeződés az ingatlanpiacion, ami nyugaton már réges-rég lezajlott. Nem kötelező a fővárosban lakni se itt, sem másutt, nyilván itt a legnagyobb a kereslet, ezért az árak is egyre magasabbak.

Azt is meg kell érteni hogy nem körülötted forog a Világ és a Wekerleiek nem igazán akarják és nem is kötelesek a te lakhatási igényeidet kiszolgálni és engedni hogy a beköltözők szétbarmolják a saját választott lakókörnyezetüket a sok olcsósított gányolással. Ez az ő placcuk és az ő szabályaikat kell elfogadni. Nem fognak tömegesen a kardjukba dőlni csak azért, mert te akkor nem ott veszel.
Az se véletlen, hogy a Wekerlén szinte minden lakáskereső fut egy kört mielőtt kifordulna, mert nem egyeznek az igények - ők csak olcsó ingatlant keresnek, aztán kiderül hogy a Wekerle épp azért olcsó, mert a felújításnak vannak minőségi követelményei, ezért az drága, plusz a lakásállomány is elavult, gyenge minőségű (gyenge alapozással épített, kicsi, rossz beosztású, felújításra szorul stb.).
Amúgy utólagos hozzászólás: belváros közepe, cirka 1850 valahányban épült polgári lakás a szokásos 80 centis falakkal, 385-ös belmagassággal, 15 éve totálra kicserélt cirkó fűtéssel és műanyag ablakokkal éves szinten havi átlagban 73 m3 gázt fogyaszt két főre. 64 m2-en. De most a rezsimizéria miatt gyorsan beküldtük az óraállást, április óta nagyjából 50 m3 fogyott el, mivel a meleg víz is gázról megy plusz gáz a főzőlap is. Egyedül az áram, aminél kb 20-30 kWh-val túllépjük a havi keretet, de folyamatos home office (kb békebeli falazótégla méretű a laptopomhoz a tápegység) meg nyaranta klímázás mellett ez nem csoda. És azt sem lehet mondani, hogy spúrok lennénk, mert telente mindig 22-23 fokon dolgozik a kazán.
 
Apropó napelem... nyugaton "érdekesen menedzselik":

Ennél talán egy élhetőbb alternatíva, ha nem akar az ember bonyolult rendszereket építeni:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

(Nem kell elmagyarázni mi mindenre nem jó ez a cucc, pontosan tisztába vagyok vele, csak tájékoztató jellegel teszem be, hogy ilyen lehetőség is van, ha esetleg vki még nem hallott volna ezen megoldásokról!)
 
  • Tetszik
Reactions: cirqle
Anyámnál az E-on indúlt be nagyon eddig az áramfogyasztása vólt 4200 ft az alapdíja(rendszerhasználati díj) 2.800
Most az áram 3800 ft az alapdíj (rendszerhasználati díj) 8200 ft

400 ft al kevesebb áramot fogyasztott de közbe 5000 ft al többet kell fizetnie...
 
4,5 baron? Az kis túlzással kerékpárgumi nyomás..

Rémlik hogy anno a német műbenzin üzemen valami 25 meg 50 bar nyomással működtek, ez meg elpukkan tizedannyin. :D
a kérdés mindig a méret. 4.5 bar-t egy biciklibelsőben is tárolsz, de ahogy az átmérő és a hőmérséklet nő, könnyen eljuthatunk a 80-100mm vastag acélhoz.

Csak úgy nem szoktak a dolgok elpukkani, ott inkább korrózió és egyéb problémák mentek együtt. Napi gyakorlat volt (amíg nem lettem projektes ember), hogy csörgött a telefon, mert az anyagvizsgálók repedést találtak valamelyik hegesztett kötésben. Ilyenkor jön az asset-manager, hogy irgumburgum, ha ez a berendezés nem megy, akkor ennyi csilliármilliárd € napi kiesés van. Ilyenkor jön az a rész, ahol beindul az agyalás:
  • mehet-e ezzel a repedéssel a berendezés és mennyit (törésmechanika meg a rakás végeselemes számítás), majd csinálunk egy rizikó-elemzést. Mi történik, ha valami elszáll vagy szivárog valami, mi a töltet, stb. Hol tart a repedés - kezdődő, előrehaladott vagy éppen az instabil részben van? Rengeteg kérdés, rengeteg agyalás. Ehhez kell a tapasztalat, hogy mikor mit és ezt nem egy ember dönti el.
  • ha mehet tovább és lehet javítani, akkor a következő tervezett leállásnál ki lesz javítva
  • mehet tovább, de ketyeg az óra, meg kell rendelni a csereberendezést
  • zene állj, életveszélyes a további üzemelés.

Ha ezeket viszont figyelmen kívül hagyják, akkor jön a Schwechat-ban látott problémahalmaz (de ez egyébként mindenhol előfordul...)

A műbenzin meg az ammóniagyártás is 325bar-on ment, de hidrogénező reaktorok (Bergius-Pieper-eljárás) 500 illetve 750bar környékére is felmentek a 40-es években, mindezt 4-500fokon...
 
a kérdés mindig a méret. 4.5 bar-t egy biciklibelsőben is tárolsz, de ahogy az átmérő és a hőmérséklet nő, könnyen eljuthatunk a 80-100mm vastag acélhoz.

Csak úgy nem szoktak a dolgok elpukkani, ott inkább korrózió és egyéb problémák mentek együtt. Napi gyakorlat volt (amíg nem lettem projektes ember), hogy csörgött a telefon, mert az anyagvizsgálók repedést találtak valamelyik hegesztett kötésben. Ilyenkor jön az asset-manager, hogy irgumburgum, ha ez a berendezés nem megy, akkor ennyi csilliármilliárd € napi kiesés van. Ilyenkor jön az a rész, ahol beindul az agyalás:
  • mehet-e ezzel a repedéssel a berendezés és mennyit (törésmechanika meg a rakás végeselemes számítás), majd csinálunk egy rizikó-elemzést. Mi történik, ha valami elszáll vagy szivárog valami, mi a töltet, stb. Hol tart a repedés - kezdődő, előrehaladott vagy éppen az instabil részben van? Rengeteg kérdés, rengeteg agyalás. Ehhez kell a tapasztalat, hogy mikor mit és ezt nem egy ember dönti el.
  • ha mehet tovább és lehet javítani, akkor a következő tervezett leállásnál ki lesz javítva
  • mehet tovább, de ketyeg az óra, meg kell rendelni a csereberendezést
  • zene állj, életveszélyes a további üzemelés.

Ha ezeket viszont figyelmen kívül hagyják, akkor jön a Schwechat-ban látott problémahalmaz (de ez egyébként mindenhol előfordul...)

A műbenzin meg az ammóniagyártás is 325bar-on ment, de hidrogénező reaktorok (Bergius-Pieper-eljárás) 500 illetve 750bar környékére is felmentek a 40-es években, mindezt 4-500fokon...
Módosítok a korábbi véleményemen, nem voltál BISes.
Tutira egy cégnél dolgoztunk
 
a kérdés mindig a méret. 4.5 bar-t egy biciklibelsőben is tárolsz, de ahogy az átmérő és a hőmérséklet nő, könnyen eljuthatunk a 80-100mm vastag acélhoz.

Csak úgy nem szoktak a dolgok elpukkani, ott inkább korrózió és egyéb problémák mentek együtt. Napi gyakorlat volt (amíg nem lettem projektes ember), hogy csörgött a telefon, mert az anyagvizsgálók repedést találtak valamelyik hegesztett kötésben. Ilyenkor jön az asset-manager, hogy irgumburgum, ha ez a berendezés nem megy, akkor ennyi csilliármilliárd € napi kiesés van. Ilyenkor jön az a rész, ahol beindul az agyalás:
  • mehet-e ezzel a repedéssel a berendezés és mennyit (törésmechanika meg a rakás végeselemes számítás), majd csinálunk egy rizikó-elemzést. Mi történik, ha valami elszáll vagy szivárog valami, mi a töltet, stb. Hol tart a repedés - kezdődő, előrehaladott vagy éppen az instabil részben van? Rengeteg kérdés, rengeteg agyalás. Ehhez kell a tapasztalat, hogy mikor mit és ezt nem egy ember dönti el.
  • ha mehet tovább és lehet javítani, akkor a következő tervezett leállásnál ki lesz javítva
  • mehet tovább, de ketyeg az óra, meg kell rendelni a csereberendezést
  • zene állj, életveszélyes a további üzemelés.

Ha ezeket viszont figyelmen kívül hagyják, akkor jön a Schwechat-ban látott problémahalmaz (de ez egyébként mindenhol előfordul...)

A műbenzin meg az ammóniagyártás is 325bar-on ment, de hidrogénező reaktorok (Bergius-Pieper-eljárás) 500 illetve 750bar környékére is felmentek a 40-es években, mindezt 4-500fokon...
8400as átmérő asszem a főkolonnájuk.
CUI+belső.... na meg gondolom pici szerves savak egy kis klór....
 
  • Tetszik
Reactions: ozymandias
Módosítok a korábbi véleményemen, nem voltál BISes.
Tutira egy cégnél dolgoztunk
Mondom, nem voltam BIS-es :D
Látom ínyenccel van dolgom. :)
Munkahelyi ártalom
8400as átmérő asszem a főkolonnájuk.
CUI+belső.... na meg gondolom pici szerves savak egy kis klór....
előfordul, semmi sem tart örökké, a korrózióállóság meg a legrelatívabb fogalom ebben a szakmában. A kolonnánál meg aztán minden van - elég, ha szar a csőstatika és valahol rosszul rakták össze a csöveket és extra terhelés van, vagy akármi.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and BJani
Amúgy a műemlék jellegű és amiatt nem külső szigetelhető épületek tilalmát mikor engedjük el végre?
A város az nem skanzen, főleg nem ilyen energiaárak mellett. Ha ez tartós lesz, akkor semmiféle valódi érv nincs ezen hülyeség megtartása mellett.
Nevetséges, hogy hány ingatlan nem szigetelhető emiatt.
Lehetni lehet, ha van rá szándék, meg persze forrás. A legtöbb hő az ablakokon és a födém irányába megy el. Szerintem ezen, illetve fűtés-korszerűsítéssel lehetne csökkenteni az energiafelhasználáson. Igazából talán maga a fal, a vastagságából adódóan -nyilván nem teljesen elhanyagolható mértékben- talán kevésbé járulna hozzá.
Csak hát ez is olyan 1945 utáni örökség, hogy a régi polgár és nagy-polgári lakásokat szétdarabolták és olyanoknak osztották ki, akik nem tudnak mit kezdeni vele, mert nincs és soha nem is volt hozzá anyagi erejük azt karbantartani.
Történelmi, városképi, turisztikai okokat is figyelembe lehet venni; de az is egy érdekes kérdés, hogy a benne lakókkal mit kezdenél. Ki, hova építene nekik lakást?
 
Az energiaipari válság miatt Németországban a szénnel rakott tehervonatok elsőbbséget kaphatnak a közeljövőben. De van-e egyáltalán elegendő pályakapacitás az újrainduló szénvonatoknak?

A Berliner Zeitung lap foglalkozik az egyre égetőbbé váló problémával, ami pedig nem más, mint az ország energiaellátása. Amennyiben nem lesz elegendő gáz ősszel az országban, akkor a széntüzelésű erőműveket újra be kell majd indítani, hogy energiát termeljenek. Ehhez pedig az kell, hogy az erőművekbe a tüzeléshez szükséges alapanyagot, a szenet elszállítsák a lelőhelyekről az erőművekbe.

A gáz megtakarítása érdekében a német politikusok és az ipar egyre nagyobb mértékben támaszkodik a szénre az áramtermelésben. Kétségek merülnek fel azonban azzal kapcsolatban, hogy elegendő-e a vasúti pályakapacitás az újraindított széntüzelésű erőművek vasúton történő ellátásához. Például csak az esseni székhelyű Streag áramtermelőnek hetente körülbelül huszonhat szénvonatra (egyenként 2800 tonna súlyú tehervonat) van szüksége a Saar-folyón lévő négy, összesen mintegy 1800 megawatt kapacitású blokkjának működtetéséhez. Elsőbbségi kapacitáselosztás nélkül ez valószínűleg nem lehetséges a már így is túlterhelt DB Netz hálózatán.

Richard Lutz, a Deutsche Bahn vezérigazgatója a múlt héten hangsúlyozta, hogy az energiaellátók szénszállítási igényeit jelenleg alaposan megvizsgálják. A jelentés szerint nemcsak a már most is megtelt vasúti pályahálózaton, hanem a speciálisan szénszállításra alkalmas vasúti teherkocsik tekintetében is szűk keresztmetszetek alakulhatnak ki. Lutz ezzel lényegében arra utalt, hogy nincs elég vasúti kocsijuk ekkora mennyiségű szén szállítására. Robert Habeck gazdasági miniszter legutóbbi terve alapján szükség van szállítási kapacitás biztosítására az üzemanyagok és nyersanyagok vasúton történő szállítására. A tervezet szerint első lépésként módosítanák a vasúti hálózat használatának feltételeit, hogy a szabad menetvonalak kiosztásakor elsőbbséget kapjon az ásványi olaj és a szén szállítása. Ha még ez sem lenne elég, akkor jöhet szóba egy erősebb eszköz, a törvénymódosítás, amivel a szénvonatokat még a személyszállító vonatok elé sorolnák a prioritási rangsorban. Vasúti szakértők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a nehéz szénvonatok újraindítása a vasúti hálózat kapacitásbeli terhelésén kívül valódi, fizikai megterhelést is okoz, ami miatt jelentősen romlik majd a DB Netz vasúti pályahálózatának állapota is.
 
Lehetni lehet, ha van rá szándék, meg persze forrás. A legtöbb hő az ablakokon és a födém irányába megy el. Szerintem ezen, illetve fűtés-korszerűsítéssel lehetne csökkenteni az energiafelhasználáson. Igazából talán maga a fal, a vastagságából adódóan -nyilván nem teljesen elhanyagolható mértékben- talán kevésbé járulna hozzá.
Csak hát ez is olyan 1945 utáni örökség, hogy a régi polgár és nagy-polgári lakásokat szétdarabolták és olyanoknak osztották ki, akik nem tudnak mit kezdeni vele, mert nincs és soha nem is volt hozzá anyagi erejük azt karbantartani.
Történelmi, városképi, turisztikai okokat is figyelembe lehet venni; de az is egy érdekes kérdés, hogy a benne lakókkal mit kezdenél. Ki, hova építene nekik lakást?
Ez még ennél is összetettebb. Az egyik legnagyobb hiba, sőt bűn, az volt, hogy az önkormányzati (stb.) lakásállományt "szaré hugyé" eladták a rendszerváltáskor. Az egy dolog, hogy a "zemberek" teljesen érdemtelenül jutottak tulajdonhoz, amit viszont fenntartani már nem tudtak, már csak azért sem, mert egy 100 lakásos társasházban ez megoldhatatlan (cserélj benne épületgépészetet ha tudsz...). A másik fele, hogy így sikerült előállítani egy olyan épületállományt, amivel nem tudsz mit kezdeni a következő egymillió évben, csak kibaszott drágán. Lepusztul e egy ilyen lakótelep idővel? Perszehogy. Tudsz bármit tenni vele? Tudod azt mondani, hogy ok, lebontjuk és sokkal korszerűbb, kisebb terheléssel, kisebb lakósűrűséggel építünk helyette valamit? Nem tudsz, mert pont annyi tulajdonossal kell egyezkedned ahány lakás.

A szép, hogy ez még csak nem is magyar baromság. Anglia ugyan így járt a nyolcvanas években. Szeretjük Thachert? Hogyne. Eladatta a lakóingatlanokat? El. Elszlömösödtek ezek a területek? Jó részük bizony el. És tudnak vele bármit is kezdeni? Nem. Bravo.
 
Nem csak energia, de érdemes végigolvasni (most a politikai oldalakat tessék félrerakni), elég érthetően elmondja, hogy mi a gáz Németországgal kapcsolatban. Mandiner
Az energiaipari válság miatt Németországban a szénnel rakott tehervonatok elsőbbséget kaphatnak a közeljövőben. De van-e egyáltalán elegendő pályakapacitás az újrainduló szénvonatoknak?

A Berliner Zeitung lap foglalkozik az egyre égetőbbé váló problémával, ami pedig nem más, mint az ország energiaellátása. Amennyiben nem lesz elegendő gáz ősszel az országban, akkor a széntüzelésű erőműveket újra be kell majd indítani, hogy energiát termeljenek. Ehhez pedig az kell, hogy az erőművekbe a tüzeléshez szükséges alapanyagot, a szenet elszállítsák a lelőhelyekről az erőművekbe.

A gáz megtakarítása érdekében a német politikusok és az ipar egyre nagyobb mértékben támaszkodik a szénre az áramtermelésben. Kétségek merülnek fel azonban azzal kapcsolatban, hogy elegendő-e a vasúti pályakapacitás az újraindított széntüzelésű erőművek vasúton történő ellátásához. Például csak az esseni székhelyű Streag áramtermelőnek hetente körülbelül huszonhat szénvonatra (egyenként 2800 tonna súlyú tehervonat) van szüksége a Saar-folyón lévő négy, összesen mintegy 1800 megawatt kapacitású blokkjának működtetéséhez. Elsőbbségi kapacitáselosztás nélkül ez valószínűleg nem lehetséges a már így is túlterhelt DB Netz hálózatán.

Richard Lutz, a Deutsche Bahn vezérigazgatója a múlt héten hangsúlyozta, hogy az energiaellátók szénszállítási igényeit jelenleg alaposan megvizsgálják. A jelentés szerint nemcsak a már most is megtelt vasúti pályahálózaton, hanem a speciálisan szénszállításra alkalmas vasúti teherkocsik tekintetében is szűk keresztmetszetek alakulhatnak ki. Lutz ezzel lényegében arra utalt, hogy nincs elég vasúti kocsijuk ekkora mennyiségű szén szállítására. Robert Habeck gazdasági miniszter legutóbbi terve alapján szükség van szállítási kapacitás biztosítására az üzemanyagok és nyersanyagok vasúton történő szállítására. A tervezet szerint első lépésként módosítanák a vasúti hálózat használatának feltételeit, hogy a szabad menetvonalak kiosztásakor elsőbbséget kapjon az ásványi olaj és a szén szállítása. Ha még ez sem lenne elég, akkor jöhet szóba egy erősebb eszköz, a törvénymódosítás, amivel a szénvonatokat még a személyszállító vonatok elé sorolnák a prioritási rangsorban. Vasúti szakértők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a nehéz szénvonatok újraindítása a vasúti hálózat kapacitásbeli terhelésén kívül valódi, fizikai megterhelést is okoz, ami miatt jelentősen romlik majd a DB Netz vasúti pályahálózatának állapota is.
Az szén és atom elfogyott, gáz nem is volt.