Oroszország katonai bázist hoz létre Szerbiában!
Alekszander Botsan-Kharchenko belgrádi rendkívüli és meghatalmazott orosz nagykövet azt mondta, hogy Szerbiában orosz katonai bázist hoznak létre.
Hangsúlyozta, hogy ez a döntés Szerbia és Oroszország szuverén joga.
 
Ár-érték arányban sztem már 10 éve is a horvátok voltak a legrosszabbak. Még a románok is megverik őket, pedig az is messze van a színvonalas vendéglátástól.
 
  • Hűha
Reactions: zsolti
A horvátoknál az a baj, hogy a németek betelepültek és felvásárolták a helyet, s hozták magukkal a német árazást.
Ami Romániát illeti, a partja szarabb, a kiszolgálás kritikán aluli tud lenni, de vannak jó példák is.
 
  • Tetszik
Reactions: jurgenbauer
A horvátoknál az a baj, hogy a németek betelepültek és felvásárolták a helyet, s hozták magukkal a német árazást.
Ami Romániát illeti, a partja szarabb, a kiszolgálás kritikán aluli tud lenni, de vannak jó példák is.
Nem, a horvátoknál az a baj, h megszokták, h mindenki hozzájuk megy, és elkényelmesedtek.
A románoknál meg az, h sosem tanulták meg az igényességet (mmint az Erdélyen kívüli echte román rész), de legalább nem is olyan pofátlanul drágák, mint a horvátok.
 
Szeretnének elkerülni egy új 1999 et.
hbagoly nbagoly vélemény? /ön tolta ezt a moszkva által támogatott szerb magyar összeborulást egy időben.../

Szerb elutasítás Putyinnak: lesz orosz katonai bázis a Balkánon?​

2022. augusztus 17., szerda, 14:25 Volodimir Cibulnyk, az európai igazságért


d690f8d-705.jpg

Fotó: Darko Vojinovic/Associated Press/East News
Az Orosz Föderáció javaslata rendkívül kellemetlen meglepetést okozott Aleksandar Vučić szerb elnöknek (jobbra)
Július végén-augusztus elején két olyan kijelentés is megrázta a Nyugat-Balkánt, amely egyeseket elgondolkodtatott: hamarosan új háború kezdődik?

Először Vlagyimir Djukanovics, Aleksandar Vučić szerb elnök pártjának egyik legfelsőbb tisztségviselője jelentette be a térség Szerbia általi "eldenacizálásának" lehetőségét, miután Oroszország kudarcot vallott Ukrajnában.
Néhány nappal később Alekszandr Botsan-Kharchenko belgrádi orosz nagykövet bejelentette egy orosz katonai bázis létrehozásának lehetőségét Szerbiában.

Vuchich gyorsan cáfolta beosztottja kijelentését, átgondolatlannak és időszerűtlennek nevezve. És állítólag a téma lezárva. De a szomszédos Albániában, Koszovóban, Horvátországban és Montenegróban megmaradt a szorongás: mi lesz, ha elkezdik?

Az orosz nagykövet nyilatkozata a katonai bázis létrehozásának lehetőségéről azonban komoly aggodalomra ad okot mind a régióban, mind az Európai Unióban és az Egyesült Államokban, amelyek ezeket a szavakat a nyugat-balkáni stabilitásra és békére vonatkozó valódi fenyegetésként fogták fel.

Ezt Oroszország újabb kísérletének tekintették, hogy gyufát gyújtson a porhordó közelében.

Harc egy katonai bázisért

Az orosz bázisról szóló történet meglehetősen régi. A Kreml régóta álmodott egy katonai bázis megszerzéséről, erről már 2007-ben elkezdődtek a tárgyalások.

Majd Szerbia leendő elnöke és a radikális párt megbízott (akkori) vezetője, Stanislav Nikolic és az orosz nagykövet is megvitatta ezt a témát egyik szokásos találkozóján. És hangsúlyozták, hogy ez nagyon "kényes", és még nem vették figyelembe.

Később az Orosz Föderáció vezérkari főnöke nyíltan, katonai módon kijelentette, hogy a bázist akkor hoznak létre, ha „Szerbiának szüksége van rá”.

Hangsúlyozzuk, hogy ennek a kérdésnek a tárgyalására 2007-ben került sor, közel egy évvel azután, hogy Montenegró kilépett Szerbia és Montenegró egyesült államából. A függetlenség kikiáltásával Podgorica újabb problémát adott Belgrád számára Koszovó jövőjének és a békefenntartó misszió megalakításának fájdalmas kérdéséhez.

Oroszország ellenezte Montenegró függetlenségének elismerését, ez valamivel később – 2008 februárjában – történt. És nem azért, mert Szerbia érdekeit védte, ami nem volt és nem is a Kreml prioritása.

A hangsúly éppen a koszovói misszión volt, ahol Moszkva vezető pozíciót akart elfoglalni.

De szó volt az EU nemzetközi missziójának létrehozásáról, a NATO részvételével, ami nemcsak azt jelentette, hogy az Orosz Föderációnak nem volt semmilyen előnye a misszióban, hanem azt is, hogy még csak lehetőséget sem hagyott a részvételre. az új államban vagy Szerbiában.

Azóta a moszkvai stratégák megszállott gondolatává vált a katonai jelenlét biztosításának módjainak keresése a régióban és a Nyugat-Balkán befolyásos szereplőjévé válás törekvése.

Ugyanakkor az Orosz Föderáció nem látott más mechanizmust, kivéve egy katonai bázis létrehozását - ez egy tipikus birodalmi-gyarmatosító vízió.

Mivel a szerbek ezt megtagadták, az oroszok figyelmüket Montenegró felé fordították, végül elismerték függetlenségét, és felajánlották, hogy haditengerészeti bázist hoznak létre Bar kikötőjében.

Ám az ország akkori (és jelenleg is!) elnökének, Milo Djukanovicsnak nem tetszett az ötlet. És elindított egy cirkuszt, ami egészen addig tartott, amíg Montenegró 2017-ben a NATO tagja nem lett. Orosz nagykövetek, különböző miniszterek, miniszterelnökök, sőt Vlagyimir Putyin is körbejárta a bázisra vonatkozó javaslatokat az elnöktől a védelmi miniszterig, a kormányfőtől a külügyminiszterig, Szkupsztina házelnökétől a főnökig. a vezérkarból.

A montenegróiak pedig azt mondták: remek, de ez nem az én kompetenciám, kell az elnök, a miniszterelnök és így tovább...
Szerbiában azonban az Orosz Föderációnak sikerült részsikert elérnie. 2009-ben Oroszország és Szerbia megállapodott egy katasztrófaelhárítási központ, 2012-ben pedig az úgynevezett "orosz-szerb humanitárius központ" létrehozásáról Nis városában, amely inkább a gyorsreagálású erők bázisa vagy egy kémközpont. működőképessé vált.

Kezdettől fogva nem voltak kétségesek afelől, amit Elena Poptodorova, Bulgária volt egyesült államokbeli nagykövete egyértelműen kijelentett: „Niš határozottan egy orosz katonai bázis Szerbiában... Ha az S-400-ast (anti) -repülőgép rakétarendszer) ott lefedi Bulgáriát és a Nyugat-Balkán egész régióját".
Több vektoros Szerbia: mi alakítja Belgrád külpolitikáját, és hol vannak az Orosz Föderációval való barátságának határai
Ez azonban nyilvánvalóan nem volt elég ahhoz, hogy Szerbia az Orosz Föderáció befolyási övezetében maradjon.

Még magában Szerbiában is keveset tudni arról, hogy az országban már van egy igazi katonai bázis. És nem a niši „humanitárius” orosz központról beszélünk. És az USA katonai központjáról az ország déli részén, Buyanovac városában, ahol a kiképzőközpont található (egyébként nem messze a koszovói Bondsteel NATO-bázistól).

Ebben a szerb katonák és tisztek a NATO-szabványok szerint képeznek ki, és megtanulnak dolgozni a hadseregben egyre gyakrabban használt nyugati fegyverekkel. A szerb hadsereg NATO-hadseregekkel végzett manőverei pedig meghaladják az oroszokkal végrehajtott manőverek számát.

Oroszország egyre inkább elvesztette befolyását a térségben - politikai, gazdasági, katonai, humanitárius, és a balkáni államok mozgása az Európai Unió és a NATO felé vezetett ahhoz, hogy ez a folyamat elkerülhetetlenné vált.

De 2014 óta az Orosz Föderációnak új esélye van arra, hogy a balkáni helyzetet a maga javára "fordítsa".

Katonai és politikai jelentőségű bázis

A Krím annektálása és az ukrajnai háború kezdete azt az illúziót keltette Szerbia számára, hogy a balkáni határok újbóli felülvizsgálatának lehetőségéről is beszélhetünk.

És itt Oroszország minden lehetséges módon támogatta a szerb partner ilyen akcióit, és arra késztette Belgrádot, hogy indítson fegyverkezési versenyt.

A két ország 2016-ban írt alá megállapodást a haditechnikai együttműködésről.

A megállapodás értelmében a szerb hadsereg 90 darab páncélozott járművet, hat MIG-29-es repülőgépet, valamint az S-300-as rakétarendszert kapott.

Mindez nem volt az első frissesség, és mély modernizációt igényelt, meglehetősen drága. A repülőgép-javítás például csaknem 200 millió dollárba került Szerbiának.

A két hadsereg hadgyakorlatai egyre gyakoribbá váltak, parancsnokságaik különféle közös hadműveletek terveit dolgozták ki, amelyek között szerepelt az orosz katonai kontingens is.

Szerbia nagyarányú újrafegyverzését nem hagyták figyelmen kívül az olyan fegyverkereskedők, mint az USA, az EU-országok és Kína. Ennek eredményeként 2021-ben az ország 1,38 milliárd eurót költött fegyverek és katonai felszerelések vásárlására, ami megegyezik a 2016-2020-as katonai kiadások teljes összegével! 287 megállapodást kötöttek 31 ország fegyverszállítóival.

Sajnos továbbra is Oroszország a fő fegyverszállító Szerbiának, és gondoskodnia kell annak karbantartásáról, amihez kiszolgáló létesítmények létrehozása szükséges. Létrehozásuk pedig újabb lépés a katonai bázis megjelenése felé.
 
Az orosz nagykövet nyilatkozata az orosz bázis létrehozásáról nem véletlenül jelent meg. Számos feladatot kellett megoldania – politikai és tisztán katonai.

Kezdjük egy egyszerűvel – a katonaság feladataival.

A bázis megnyitása kedvező feltételeket teremtene az oroszok térségbeli hírszerzési tevékenységének erősítéséhez, a katonai információgyűjtéshez, valamint a légi és tengeri (a modern technika ilyen lehetőséget ad egy tengerparttal nem rendelkező ország számára) terek ellenőrzéséhez.

A NATO-tagországok által szinte minden oldalról körülvett Szerbiának kiváló lehetőségei nyílnának a hírszerzési feladatok ellátására, mondhatni szinte a NATO-n belülről. És minden katonai bázisnak szüksége van védelemre, vagyis egy orosz katonai egységre.

A második feladat provokatív.

A bázis fő politikai feladata az volt, hogy útjában álljon Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozásának.

Sőt, az orosz katonai bázis egy katonai hadműveletre is rákényszerítheti Szerbiát Koszovóban, hogy orosz mintára "megvédje a szerb világot".

És az oroszokkal közösen készültek ilyen tervek. És vannak "hatalmas" szövetségesek - a Boszniai Szerb Köztársaság rendőri egységei és helyi félkatonai csoportjai.


A bázis minden bizonnyal a régió állandó destabilizáló tényezőjévé válik - az orosz szabotőrök és gyilkosok nem ülnek tétlenül!


A katonai konfliktusok veszélye sokszorosára nő majd, csakúgy, mint az egyes országok azon törekvése, hogy a térségben „teljesítsék a megosztottságot”, felülvizsgálják a meglévő határokat.

Vuchich demarche

A bázissal kapcsolatos orosz nyilatkozat nyílt nyomásgyakorlás Vučićra, kísérlet arra, hogy megakadályozzák az oroszellenes szankciók támogatását, ami az európai integráció egyik fontos követelménye.

A választás problémája - akár az Európai Unióhoz vezető út, akár az orosz bázis tegnap elhúzódó - egyre jobban kezd nyomást gyakorolni Szerbia elnökére.

Egy orosz bázis létrehozása aláásná Szerbia regionális vezetői imázsát, és elszigetelődne szomszédaitól, akik már NATO-tagok.

Végül pedig már maga a nyilatkozat időzítése is provokatív jellegéről tanúskodik – az idén áprilisi választások után összetett kormányalakítási folyamat zajlik, és az ország már több mint négy hónapja kormány nélkül van. És az alap témája negatívan befolyásolhatja ezt a folyamatot.

Mennyire reális egy orosz bázis létrehozása Szerbiában?

A katonai szakértők abszolút többsége magabiztosan állítja: ez lehetetlen. Hiszen az országot NATO-országok veszik körül, ami azt jelenti, hogy számos logisztikai kérdést lehetetlen megoldani. Hogyan lehet csapatokat és felszerelést szállítani Szerbiába? Hogyan biztosítható az állandó ellátás mindennel, ami a bázis működéséhez szükséges?

Emlékezzünk arra, hogy az Orosz Föderáció külügyminisztere, Szergej Lavrov soha nem tudott eljutni Belgrádba – Oroszország nem talált erőt ahhoz, hogy leküzdje a polgári repülőgépek repülési tilalmát. Mit mondjak a katonaságról.

Pusztán logisztikai szempontból tehát egy bázis építése kissé buta ötletnek tűnik. De provokatív, mint fentebb már szó volt róla.

Vučić elnök nehéz helyzetbe került. A meglévő problémák halmára - gazdasági, energetikai, kormányalakítás, nyugati nyomás az oroszellenes szankciók ügyében - az orosz "barátok" váratlanul bedobtak egy újabbat - katonai bázist akartak Szerbiában.

Nyilván ez volt az egyik oka annak, hogy Vučić augusztus 11-én az Euronews ügynökségnek adott interjújában egyértelműen kijelentette: Szerbiának nincs szüksége senki katonai bázisaira, az ország mindaddig semleges marad, amíg ő marad a legfőbb parancsnok, vagyis az elnök. .

Továbbra is nyitott kérdés azonban, hogy az Orosz Föderáció elfogadja-e ezt az elutasítást.

Ellenkezőleg, minden erejét e cél elérésére vetik, és minden befolyási ágenst bevonnak (és az oroszoknak nagyon sok van Szerbiában).

Szerző: Volodymyr Tsybulnyk,


a történettudomány kandidátusa, Ukrajna ideiglenes képviselője Bosznia-Hercegovinában (2018)
 

Megbukott a montenegrói kormány​

SZMSZ | 2022-08-20 7:40 | Balkán, Külpolitika, Nagyvilág
Pénteken tartottak bizalmatlansági szavazást a Dritan Abazović vezette kormány ellen Montenegróban. Az eljárást Milo Đukanović elnök pártja, a Szocialisták Demokrata Pártja és annak partnerei kezdeményezték, miután Abazović megállapodást írt alá Porfirije szerb pátriárkával.
Abazović a szavazás kapcsán azt mondta, annak kizárólag politikai háttere van. Szavai szerint ennek csak egyetlen egy célja van, mégpedig, hogy vagy ő vagy Đukanović végleg távozzanak a politikai színtérről. Abazović hozzátette azt is, mivel jómaga anyagilag sokkal gyengébb, ezért valószínűleg előre tudni, ki lesz a győztes.
“Azzal, hogy én távozom, még nem jelenti azt, hogy nem jön valaki más, aki majd felkapcsolja a villanyt”, fogalmazott Abazović, majd azt mondta, amennyiben megbukik a kormány, az URA Mozgalmat, amelynek jómaga a vezetője, többet ne keressék, nem vesznek részt az új kormány felállításában.
Abazović azt mondta, a megállapodást a szerb pravoszláv egyházzal azért írta alá, hogy végre béke legyen a népek között, nem pedig szavazatokért cserébe tette.
 
  • Tetszik
Reactions: Szittya
Kozben xarodik a helyzet a szomszednal is.



 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Mi érdekes lehet egy albán fegyvergyárban, ahol állítólag Kalasnyikovokat szerelnek szét?
Persze nyilván ez a fedősztori, elképzelhető, hogy más is folyik ott...
Mondjuk, hogy nem szetszerelik, hanem elszallitjak egy kozeli konfliktuszonaba :P ? :eek::oops:

Ha valaki epp a kozelben feszultseget szitana eppen, vagy ki tudja . . . vannak veletlenek.