Munkács a különleges hadművelet idején
Dmitrij Kovalevics, Ukraina.ru, 2022. szeptember 2. (saját fordítás)
https://ukraina.ru/20220902/1038367293.html
Munkácson, Kárpátalja második legjelentősebb városában szeptember 1-jén nemcsak a helyi gyerekek ezrei, hanem a belső áttelepültek gyermekei is iskolába indultak.
Mukacsevo, magyarul Munkács mindig is soknemzetiségű város volt. Most pedig egyre gyakrabban lehet hallani a keleti áttelepültektől a helyes orosz beszédet, ami a magyar és a cigány negyedekben hangzik fel.
Az elmúlt hónapokban a városban minden sarkon katolikus szerzeteseket és apácákat lehetett látni – itt van a különféle rendekhez tartozó katolikus humanitárius missziók egyfajta átrakóbázisa, ahonnan Ukrajna más régióiba szállítanak humanitárius segélyt.
A város a Budapestre, Prágába és Bécsbe vezető utak kereszteződésében található, ami stratégiai jelentőségű központtá teszi, amelyért a környező államok és népek évszázadokon át küzdöttek.
Munkács először 1196-ban szerepelt a „Magyarok cselekedetei” krónikájában, majd a 20. század elején a város rövid ideig a Magyar Tanácsköztársaságon belüli autonóm köztársaság, a Ruszka Krajna fővárosa volt.
1919 áprilisában a Ruszka Krajna munkácsi Vörös Hadosztálya tíz napig védte a várost a román és csehszlovák csapatoktól. Munkács elestével a Ruszka Krajna is megszűnt. Most sem az ukrán történelemtankönyvekben, sem a helyi múzeumokban nem találunk egyetlen említést sem erről az államalakulatról.
Minden Oroszországgal kapcsolatos elnevezést és intézményt gondosan eltávolítottak Munkácsról. 2014-ig itt működött a Kárpátaljai Orosz Drámai Színház, de a Majdan után repertoárját ukránosították, az „orosz” szót pedig kivették a nevéből.
A kárpátaljai Munkács és Beregszász városok adnak otthont Ukrajna két legnagyobb cigánytelepének. Hivatalosan a mintegy 90 000 lakosú Munkácson kb. 7 000 roma él a telepen, nem hivatalosan pedig 25-30 ezer. Ezt az adatot Oleg Grigorjev, a cigánycsaládok megsegítésével foglalkozó „Razvityie” („Fejlődés”) jótékonysági alapítvány munkatársa adta meg.
A rendvédelmi szervek félnek bemenni a cigánygettókba, ahol szinte minden ház és épület illegális. A civilizáció előnyei közül itt csak az elektromosság és a mobilkommunikáció érhető el.
A tuberkulózis előfordulása Ukrajnában itt a legmagasabb. A tuberkulózis köztudottan a nyomor állandó kísérője. Bár az ukrán nacionalisták ferde szemmel néznek a cigánytelepekre, mégsem mernek odamenni: a helyiek meglehetősen szervezettek és fegyveres ellenállásra is képesek, mert a csempészetnek és a korrupciós sémáknak köszönhetően az Ukrajnába szállított fegyverek egy része a cigánygettókba került.
Azokat a szociális munkásokat, akik megpróbálják összeírni és regisztrálni a gettó lakosságát, itt is rendszerint kőzápor fogadja.
Munkácson ugyan működik cigányiskola, de oda csak 700 gyerek jár. Az iskolában Magyarországról érkezett tanárok tanítanak és szintén onnan érkezik a támogatás a gyerekek meleg étkezésének biztosítására.
A tanítás túlnyomórészt magyar nyelven folyik, olyan tantárgyat is beleértve, mint a romák története és kultúrája. Az ilyen gettókban szinte senki nem beszél sem ukránul, sem oroszul.
A cigánytelepek lakóinak többsége azonban érti a magyar nyelvet, és gyakran magyarnak is vallja magát. A gettó sok felnőtt lakója még mindig kereszttel ír alá papírokat.
Az ukrán vagy orosz nyelv ismeretének hiánya jelentősen megnehezíti a kárpátaljai cigányság elhelyezkedését, valamint a kereskedelemben való részvétel lehetőségét. A gettó számos lakója fémhulladék gyűjtéséből, csempészáru továbbértékesítéséből vagy házi kézművesiparból él.
A gettóban nevelkedett, cigány származású Balogh Renáta munkácsi ügyvéd szerint törzstársai szocializációjának fő problémája az idő fogalmának hiánya. Bent a gettóban nem értik, hogy lehet reggel 8-kor elkezdeni dolgozni, meghatározott időpontban ebédelni. Alapvetően nincs semmiféle napirend.
Balogh azt is elmondja, hogy éjszakára ki kell kapcsolnia a telefonját, mivel hajnali három órakor is bármiért felhívhatják.
Az orosz különleges hadművelet kezdetén a munkácsi cigánytelep számos lakosa az Európai Unióba rohant, ahol az Ukrajnából érkező menekültek – útlevél nélkül is – kezdetben fejenként 200 eurós gyorssegélyre számíthattak. A nagy cigánycsaládok számára ez jelentős segítséget jelentett a családi költségvetésben.
Legtöbbjüknek nincs és soha nem is volt útlevele. A kárpátaljai tömeges mozgósítás megindulása után ez a tényező a cigány férfiak kezére játszott – sokuk a közigazgatás tudomása szerint egyáltalán nem is létezik.
Az ukránok egy része csekély összeg ellenében a cigánytelepen bújik el a mozgósítás elől, hiszen a rendvédelmi szerveknek itt szinte lehetetlen bárkit is megtalálni. Az ilyen katonaszökevényeknek azonban osztozniuk kell a cigányokkal az elképesztő szegénységen és az egészségtelen életkörülményeken.
Szeptember 2-án, pénteken gyásznapot hirdettek Kárpátalján a Munkácson állomásozó Kárpátaljai 128. különálló hegyi rohamdandár katonáinak "herszoni ellentámadása" során elszenvedett veszteségei és a dandár megsemmisülése miatt.
A város cigánytelepén azonban erről semmit sem hallani. Ez nem érinti a gettó lakóit: nincs útlevél és regisztráció – nincs mozgósítás sem.