B61 termonukleáris bomba (USA)

“We've already conducted 26 engineering, development and guided flight tests” of the B61-12 gravity bomb, Lieutenant General Jack Weinstein told the Air Force Association breakfast on Tuesday. “The program's doing extremely well.”
 
Nem tudom volt e már ez a videó…
néhány érdekes részlet az USA B 61-12-es taktikai atomfegyveréről…
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

(szerintem az iráni föld alatti bunkerek jó eséllyel ilyeneket kapnának…)
 
  • Tetszik
Reactions: wolfram
Nem tudom volt e már ez a videó…
néhány érdekes részlet az USA B 61-12-es taktikai atomfegyveréről…
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

(szerintem az iráni föld alatti bunkerek jó eséllyel ilyeneket kapnának…)

Szerinted ezt kapnák?
Nem kaphatnának egy bunkerromboló-bombát?
Pl. MOP?

Te rögtön azt gondolod hogy atombombákat kellene robbangatni?
Főleg olyan "sérthetetlen bunkereknél" ahol egy izraeli szoftveres támadás is elég komoly eredményt ért el?
 
Szerinted ezt kapnák?
Nem kaphatnának egy bunkerromboló-bombát?
Pl. MOP?

Te rögtön azt gondolod hogy atombombákat kellene robbangatni?
Főleg olyan "sérthetetlen bunkereknél" ahol egy izraeli szoftveres támadás is elég komoly eredményt ért el?
A gond az hogy a hagyományos bunkerromboló bombák egyáltalán nem biztos hogy meg tudják semmisíteni az iráni bunkereket.
A történet onnan indul hogy Irán kifejezetten földrengés veszélyes helyen fekszik és ezért az elmúlt 20-30 évben komoly fejlesztéseik voltak a nagy szilárdságú betonok terén.
A legtöbb bukerjüket egyrészt mélyen a föld alá, másrészt ún. UHT betonból építették.
Az USA legkomolyab bunkerromboló bombája a GBU-57 es MOP 200 láb (~70 m) mélyre megy a normál 5000 psi szilárdságú vasalt betonba.
Ez az érték 8 méterre csökken ha a 10,000 psi szilárdságú betont használnak és mindössze 2 méterre ha 30,000 psi szilárd az anyag (a gránitos kőzet kb. 30,000 psi szilárd)
A Teheráni Műszaki Egyetemen már sok évvel ezelőtt bemutattak 50-60,000 psi szilárdságú beton kockákat…
20,000 psi szilárdságú UHT betonok már normál kereskedelmi forgalomban kaphatóak. Ilyenből készült a new yorki One Word Trade Center központi magja is.

Ami aggasztó hogy ha a MOP is kevés akkor már nem marad más mint az atom...
 
A gond az hogy a hagyományos bunkerromboló bombák egyáltalán nem biztos hogy meg tudják semmisíteni az iráni bunkereket.
A történet onnan indul hogy Irán kifejezetten földrengés veszélyes helyen fekszik és ezért az elmúlt 20-30 évben komoly fejlesztéseik voltak a nagy szilárdságú betonok terén.
A legtöbb bukerjüket egyrészt mélyen a föld alá, másrészt ún. UHT betonból építették.
Az USA legkomolyab bunkerromboló bombája a GBU-57 es MOP 200 láb (~70 m) mélyre megy a normál 5000 psi szilárdságú vasalt betonba.
Ez az érték 8 méterre csökken ha a 10,000 psi szilárdságú betont használnak és mindössze 2 méterre ha 30,000 psi szilárd az anyag (a gránitos kőzet kb. 30,000 psi szilárd)
A Teheráni Műszaki Egyetemen már sok évvel ezelőtt bemutattak 50-60,000 psi szilárdságú beton kockákat…
20,000 psi szilárdságú UHT betonok már normál kereskedelmi forgalomban kaphatóak. Ilyenből készült a new yorki One Word Trade Center központi magja is.

Ami aggasztó hogy ha a MOP is kevés akkor már nem marad más mint az atom...

Amit leírtál az itt már szerepelt is, és értem is.
Ami az eszmefuttatásom az hogyha az Egybesült Államok bevet egy atombombát egy (bár ebben az esetben valszeg több atombombát) olyan állam ellen ami betartotta a nukleáris egyezményt (márpedig betartotta, csak a frizurás keménykedik) akkor mik lesznek a következmények?

Higgyük el egy az USA-nak hogy Saddamnak....bocsánat Iránnak tömegpusztító fegyverei vannak?
Lehet hogy van, de az oka nem biztos hogy Washington D.C: eltörlése, lehet hogy csak nem akarják hogy Sam bácsi egy nap merő poénból lebombázza őket.

Ezért aggasztó számomra hogy miért aggasztó ha az MOP már nem elég. Mindenki mosolyogjon hogy egy értéktelen demokrácia-bajnok megmondja a frankót és lebombáztasson egy országot merő jóindulatból az ottani "demokrácia" fejlődése miatt?
 
A gond az hogy a hagyományos bunkerromboló bombák egyáltalán nem biztos hogy meg tudják semmisíteni az iráni bunkereket.
A történet onnan indul hogy Irán kifejezetten földrengés veszélyes helyen fekszik és ezért az elmúlt 20-30 évben komoly fejlesztéseik voltak a nagy szilárdságú betonok terén.
A legtöbb bukerjüket egyrészt mélyen a föld alá, másrészt ún. UHT betonból építették.
Az USA legkomolyab bunkerromboló bombája a GBU-57 es MOP 200 láb (~70 m) mélyre megy a normál 5000 psi szilárdságú vasalt betonba.
Ez az érték 8 méterre csökken ha a 10,000 psi szilárdságú betont használnak és mindössze 2 méterre ha 30,000 psi szilárd az anyag (a gránitos kőzet kb. 30,000 psi szilárd)
A Teheráni Műszaki Egyetemen már sok évvel ezelőtt bemutattak 50-60,000 psi szilárdságú beton kockákat…
20,000 psi szilárdságú UHT betonok már normál kereskedelmi forgalomban kaphatóak. Ilyenből készült a new yorki One Word Trade Center központi magja is.

Ami aggasztó hogy ha a MOP is kevés akkor már nem marad más mint az atom...
Az a helyzet, hogy az atomrobbanás se mindenható.
Maga a robbanás centruma csak olyan mélyre vihető le, amennyire a bombatest is lejut.
A nagy hőmérséklet ellenére azért akármekkora vastagságú gránit réteg nem robbantható át.
A felszabaduló energia a könnyebb ellenállás felé fejti ki hatását.
 
  • Tetszik
Reactions: ZeiG and ghostrider
Szoval akkor most bombazzak meg irant egy csomo atommal csak hogy nehogy legyen neki egy ket atom robbanofelye amit lehet fel sem hasznalna?

Erdekes gondolat ha jol ertem szalka ment az ujjaba vagjuk le a karjat eset.
 
  • Tetszik
Reactions: ghostrider
Az a helyzet, hogy az atomrobbanás se mindenható.
Maga a robbanás centruma csak olyan mélyre vihető le, amennyire a bombatest is lejut.
A nagy hőmérséklet ellenére azért akármekkora vastagságú gránit réteg nem robbantható át.
A felszabaduló energia a könnyebb ellenállás felé fejti ki hatását.
Amennyire én tudom a bunkerromboló atombomba nem úgy fejti ki a hatását mint a hagyományos bunkerromboló bomba, vagyis NEM cél lejuttatni magát a robbanófejet a bunker belsejébe.
A cél hogy olyan mértékű lökéshullámot gerjesszenek ami beomlaszt akár egy kiterjedt föld alatti bunker hálózatot is.
Lényeges hogy egy kiterjed, robbanás biztos kapukkal jól elszeparált alagút hálózatot csak aránytalan mennyiségű hagyományos bunkerromboló bombával lehetne felszámolni. Hagyományos bombákkal talán logikusabb is inkább a bunkerek kijáratait támadni mint magát a föld alatti hálózatot, de persze itt is erős korlát hogy sosem lehetnek benne teljesen biztosak hogy minden - nyilvánvalóan álcázott - kijáratot sikerült felderíteni és helyrehozhatatlanul elpusztítani.

A föld alatti robbanás hatása: van itt egy anyag amely arról értekezik hogy egy mindössze 2 m mélyen robbantott 10 Kt-ás fegyver legalább akkora szeizmikus hullámok gerjeszt mint egy a felszínen robbantott 200 Kt-ás.

Fallout: nos ez a kellemetlen mellékhatás….a lenti ábra mutatja hogy a nuki bunkerromboló bombákat esély sincs olyan mélyre juttatni hogy ne kerüljön a levegőbe rádióaktív anyag
1.1634531.figures.f4.jpeg

Látszik hogy egy ilyen nuki bombát reálisan 15m mélységig lehet lejuttatni. Az kb. semmire sem elég...még egy 0,1 Kt-ás fegyert is legalább 90 m mélyen kéne robbantani ahhoz hogy a felszínen ne legyen kráter.
Viszont az is látszik hogy egy 15 m mélyre lejuttatott 100 Kt-ás fegyver képes egy 100 m mélyen lévő komplett bunker rendszert elpusztítani…
Egyszóval elképesztően koszos fegyverek, viszont komolya előnyük hogy egyetlen bomba képes garantáltan kiiktatni egy akár 100 m mélyen lévő megerősített bunker rendszert.
 
Frissítették a Németországban állomásoztatott amerikai atombombák szoftverjét

Két napra elszállították a Németországban állomásoztatott amerikai atomtölteteket, hogy frissítsék a működésüket szabályozó szoftvert - jelentette hét végi számában a Der Spiegel.

A német hírmagazin értesülése szerint az atomtöltetek és az eszközökhöz szükséges alkatrészek szállítására felhatalmazott egyetlen amerikai repülőezred, a Washington állambeli Tacomában állomásozó 62. Airlift Wing egy C-17 Globemaster típusú gépe tavaly augusztus végén landolt a német légierő (Luftwaffe) támaszpontján a Rajna-vidék-Pfalz tartományi Büchelben, hogy felvegye a húsz darab B-61 típusú atomtöltetet.

Két nap elteltével valamennyi töltet frissített szoftverrel érkezett vissza. Németország így "48 óráig atomfegyvermentes övezet volt", de erről szinte senki sem tudott, mert a műveletet a legnagyobb titokban hajtották végre. A német kormányt is csak röviddel a Globemaster érkezése előtt avatták be - írta a Der Spiegel.
Korábbi német sajtóértesülések szerint a Büchelben állomásoztatott töltetek csaknem 30 évesek és az amerikai kormány egy 10 milliárd dolláros (3250 milliárd forint) atomfegyver-korszerűsítési programja részeként legkésőbb 2022-ben mindet lecserélik. Az új - B61-12 típusú - bombák legfőbb előnye, hogy irányíthatóak, így jóval pontosabban lehet célba juttatni őket, ami komoly hadászati előnyt biztosít.

Szakértők szerint az Egyesült Államok Európában Németország mellett Belgiumban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban is állomásoztat hadászati atomfegyvereket, nagyjából 180 darabot. Esetleges bevetésüket a NATO nukleáris részvétel elnevezésű elve szabályozza. Az elv szerint az észak-atlanti szövetség elrettentő erejének fokozására az atomfegyverek használatába be kell vonni olyan tagországokat is, amelyek nem tartoznak az atomhatalmak közé. Német viszonylatban ez azt jelenti, hogy a Büchelben állomásoztatott tölteteket ugyan amerikai katonák élesítenék, de a Luftwaffe Tornado típusú vadászbombázóival juttatnák célba.
MTI
 
  • Tetszik
Reactions: ZeiG and gacsat
Frissítették a Németországban állomásoztatott amerikai atombombák szoftverjét

Két napra elszállították a Németországban állomásoztatott amerikai atomtölteteket, hogy frissítsék a működésüket szabályozó szoftvert - jelentette hét végi számában a Der Spiegel.

A német hírmagazin értesülése szerint az atomtöltetek és az eszközökhöz szükséges alkatrészek szállítására felhatalmazott egyetlen amerikai repülőezred, a Washington állambeli Tacomában állomásozó 62. Airlift Wing egy C-17 Globemaster típusú gépe tavaly augusztus végén landolt a német légierő (Luftwaffe) támaszpontján a Rajna-vidék-Pfalz tartományi Büchelben, hogy felvegye a húsz darab B-61 típusú atomtöltetet.

Két nap elteltével valamennyi töltet frissített szoftverrel érkezett vissza. Németország így "48 óráig atomfegyvermentes övezet volt", de erről szinte senki sem tudott, mert a műveletet a legnagyobb titokban hajtották végre. A német kormányt is csak röviddel a Globemaster érkezése előtt avatták be - írta a Der Spiegel.
Korábbi német sajtóértesülések szerint a Büchelben állomásoztatott töltetek csaknem 30 évesek és az amerikai kormány egy 10 milliárd dolláros (3250 milliárd forint) atomfegyver-korszerűsítési programja részeként legkésőbb 2022-ben mindet lecserélik. Az új - B61-12 típusú - bombák legfőbb előnye, hogy irányíthatóak, így jóval pontosabban lehet célba juttatni őket, ami komoly hadászati előnyt biztosít.

Szakértők szerint az Egyesült Államok Európában Németország mellett Belgiumban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban is állomásoztat hadászati atomfegyvereket, nagyjából 180 darabot. Esetleges bevetésüket a NATO nukleáris részvétel elnevezésű elve szabályozza. Az elv szerint az észak-atlanti szövetség elrettentő erejének fokozására az atomfegyverek használatába be kell vonni olyan tagországokat is, amelyek nem tartoznak az atomhatalmak közé. Német viszonylatban ez azt jelenti, hogy a Büchelben állomásoztatott tölteteket ugyan amerikai katonák élesítenék, de a Luftwaffe Tornado típusú vadászbombázóival juttatnák célba.
MTI
Eredetileg nincs is benne szoftver. Két óra van benne, meg néhány csap. Azóta biztos kapott szárnyakat, és ahoz kell.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
A gond az hogy a hagyományos bunkerromboló bombák egyáltalán nem biztos hogy meg tudják semmisíteni az iráni bunkereket.
A történet onnan indul hogy Irán kifejezetten földrengés veszélyes helyen fekszik és ezért az elmúlt 20-30 évben komoly fejlesztéseik voltak a nagy szilárdságú betonok terén.
A legtöbb bukerjüket egyrészt mélyen a föld alá, másrészt ún. UHT betonból építették.
Az USA legkomolyab bunkerromboló bombája a GBU-57 es MOP 200 láb (~70 m) mélyre megy a normál 5000 psi szilárdságú vasalt betonba.
Ez az érték 8 méterre csökken ha a 10,000 psi szilárdságú betont használnak és mindössze 2 méterre ha 30,000 psi szilárd az anyag (a gránitos kőzet kb. 30,000 psi szilárd)
A Teheráni Műszaki Egyetemen már sok évvel ezelőtt bemutattak 50-60,000 psi szilárdságú beton kockákat…
20,000 psi szilárdságú UHT betonok már normál kereskedelmi forgalomban kaphatóak. Ilyenből készült a new yorki One Word Trade Center központi magja is.

Ami aggasztó hogy ha a MOP is kevés akkor már nem marad más mint az atom...
Minden tiszteletem mellett....
Az UHT az a tej. A beton az UHPC.