"Bár a 10. századi Magyar Fejedelemség története is sok kérdést tartogat, nagy vonalakban talán értelmezhető az események íve. Az azonban, hogy korábban mi történt, szinte teljesen a homályba vész. Pedig nagyon jó volna tudni valamit erről az időszakról, hiszen a magyarság ekkor lép a történelem színpadára. Bár vannak a korszakra vonatkozó írott forrásaink, elbeszéléseink, s számos társtudomány hozzátette a maga információit a kérdések tisztázásához, valójában elenyészően kevés az, amit biztosan állíthatunk. Egészen alapvető kérdésekre sem tudjuk a válaszokat: Kik hívták magukat magyarnak a korszakban? Hogyan viszonyul ehhez a csoporthoz az Árpád vezette honfoglaló közösség? Kik és hol beszéltek magyarul? Hány magyarnak tekinthető politikai közösség létezett? A nagyfokú bizonytalanság közepette alig néhány szál akad, amelyet megragadhatunk, történészi eszközökkel vizsgálhatunk, és ha biztos eredményekre nem jutunk is általuk, valamiféle irányokat talán mégis kijelölnek. Az eredmény sokkal kevesebb, mint amennyit a társadalmi elvárás megkívánna. De a nem tudás tudása mégis jobb talán, mint a túlzottan optimista kijelentések megfogalmazása, amelyek néhányszor félrevitték már korai történelmünk kutatását."
Magyar őstörténet és a sztyeppei civilizáció
- Téma indítója tong djagbu
- Indítva
Mindig is foglalkoztatott a kérdés, hogy miként tudott eltűnni szinte teljesen a jász és a kun nyelv, pláne ilyen rövid idő alatt.
A jászok/kunok mindig is önállóak voltak a magyarságon belül, akár csak a székelyek.
hu.m.wikipedia.org
Igenis megvan bennük a Jász és kun öntudat, akárcsak a székelyekben.
Redemptio – Wikipédia
Ilyen belesimulásokat, meg eltűnéseket mindig kis szkepticizmussal kezelem."Eltüntek a történelem színpadáról..."
simán belesimultak a magyar környezetbe.
Nem tudom, mennyire különbözött a három nyelv, de ha volt saját magukra külön szavuk, akkor nyilván megkülönböztették magukat valamiért a magyaroktól, vagy azoktól, akik akkor ezen a vidéken éltek a törzsszövetségen belül.
Modern példával élve Kassa is elveszítette egykori német és magyar jellegét rövid idő alatt, nyilván politikai nyomásra.
Valamilyen megfelelési törekvés (a befogadó csoport felé) vagy külső nyomásgyakorlás (akár a kereszténység, mint formáló erő) fennállhatott a kunok és jászok gyors elmagyarosodásában, főként, hogy a kunok jó része kivonult az országból, és a területük/előjogaik lettek "kun" jellemzők, nem a népcsoport maga.
De vannak itt hozzáértők, akik járatosak a témában majd segítenek megérteni. Előre is köszönöm!
Meglepő módon a jász a hunokkal is szövetséges jazig nép utódja, a mai oszétok rokona. A kun pedig a kumán, kipcsak, polovec (oroszul) , ujgur nemzettségek szövetsége alapvetően török népek. Nyelvük az északi török nyelvekhez tartozik (baskír, kirgiz, kazak).
Érdekes, hogy szinte tájnyelvileg sem maradt meg, amit lehetne török-kori pusztítással magyarázni, azonban a falvak végleges pusztulása -legalábbis délebbre- a felszabadító háború következtében ment végbe a XVII. század utolsó harmadában, amikor is a jász nyelvet már valószínűleg nem beszélték, hisz az utolsó -külföldi- forrás 1590-ből van arról, hogy beszélik. Úgy, hogy mindeközben több tájnyelvi sajátosság, akár a bíkísi "í"-zés, vagy a szögedi "ő"-zés fennmaradt úgy, hogy sokkal nagyobb pusztítás érte, mint a jászságot.
És mind ezt úgy, hogy saját közigazgatási egységben is voltak.
De még azt se lehet mondani, hogy teszem azt a jászok nagy homogén magyar tömbben lettek volna, hisz szomszédban ott voltak többek közt a kunok. De a z is érdekes, hogy a jász és kun szállásterületek szomszédságában ott voltak pl. a besenyők, akik úgy vélem a XIII. századra beolvadásuk sem feltétlen történt meg.
De azt se szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ne a modern kort vetítsük vissza. Nem volt olyan fontos az etnikai, vagy nyelvi eltérőség, nem voltak tudatos "magyarosítások" -hisz maga a nemzet mai fogalma is felvilágosodás korabeli fogalom, előtte inkább beszélhetünk "hungarus-tudatról".
De tegyük fel beolvadt a XVII. századra... hol vannak nekik, vagy az országnak a tájjelegű szavai, ami akár jászból származhatnak? Hol vannak az írásos források -néhány szótárias, meg kevés folyószövegen túl? De a nevekben is a hatvani szandzsákban is nagyon elenyésző jásznak vélhető név szerepel -pedig az elnevezés általában a helyi közösség adja. Vagy a reformációban miért nem keletkezett semmi írott anyag, holott az első hazai reformátorok igen jelentős részt pont a ferencesekből került ki (akik a jászság lelkigondozását végezték), miközben még az oláhok között is tudott a reformáció terjedni és születtek anyanyelvi kiadványok, írások.
Ez így van. Csakhogy az ázsiai hunok nem beolvadtak, hanem összeolvadtak a központi sztyepp nomád népeivel, és annak ellenére, hogy számbeli kisebbséget alkottak ők voltak a domináns szereplők politikai, katonai és részben kulturális szempontból is.
Tekintve, hogy már se hunok sem hun ország, de még csak élő hun nyelv sincs, így marad az, hogy beolvadtak.
@dudi Egyébként az ázsiai hunok és az európai hunok közti kontinuitásról volt szó. Robur olvtárs bagatelizálta ennek lehetőségét.
Jajj, teljesen nyilvánvaló, hogy nem vagyunk hunok. Tudod mi soha nem hívtuk sajátmagunkat hunnak, mi magyarnak hívtuk és hívjuk magunkat. Az, hogy a párezer év alatt hun gének is kerültek a génállományunkba, nem azt jelenti, hogy hunok vagyunk, hanem azt, hogy keveredtünk a hunokkal vagy olyanokkal akikben volt hun vér.
Tapogatózás a múlt sötétjében: vikingek a Kárpát-medencében | Válasz Online
www.valaszonline.hu
Gondolom Hunor és Magor legendáját ismered. A Magyar egy nemzetségnév, a sztyeppei szokások szerint az uralkodó nemzetség nevét viselte az általuk összegyűjtött népi konglomerátum. A Turul nemzetségnek komoly hun hagyománya volt, amelyet a jelenlegi genetikai kutatások is igazoltak. A honfoglaló magyarok génállományának egyharmada a hunokhoz kapcsolható.
Ennél meg etruszkok.Tapogatózás a múlt sötétjében: vikingek a Kárpát-medencében | Válasz Online
Döbbenetes dolog derült ki a magyarok eredetéről, 3000 éves rejtélyes és titokzatos európai nép áll a háttérben? Íme az elmélet, amelyet nagyon komoly támadások értek
Van egy nagyon érdekes elmélet, amely időről-időre előjön, és sokan rácsodálkoznak az állításokra, még ha komoly bizonyítékok nem is állnak rendelkezésünkre.
promotions.hu
Már megbocsáss, de a székelyek igenis hun utódnépnek tartják magukat. Ugyanakkor pedig az un. Turul-dinasztia kifejezetten Attilán keresztül Nimródig/Ménrótig követi leszármazását. Valószínüleg véletlen, hogy egy jelentőségtelen kis dinasztia leszármazottai a Bizánci trón, a lengyel királyi trón, az orosz fejedelmek rokonságába tartoztak, mi több, kapkodtak leányai után, nem egyet azóta is szentként tisztelve. A hunok nyelvét pedig Ucsiraltu professzor kutatta, főleg a kínaiból és a mongolból eredeteztetve. Viszont:
Ucsiraltu mongol professzor: a hun nyelv szavai
Ucsiraltu professzor 600 hun szót talált a kínai krónikákban. Könyvét olvasván az az érzésünk, hogy a magyar kutatóknak is be kellene szállniuk a munkába.
magyartudat.com
Ami általag említett 2/3-ból a bő 2/3-a biztosan köthető a Honfoglalás utáni Kárpát-medencében eltelöltött"ezres" időszakbéli népesség-mixhez.
...ráadásul ami ezer éves "mixben" is azért erősen benne vannak a másik felek oldaláról ismét a hunok!
.
Csakhogy egy kicsit mélyebbre merüljünk a témában.
LÉLEK ÉS VILÁGEGYETEM Az eurázsiai ősműveltség jelentősége Arany Tarsoly 2016-december |
LÉLEK ÉS VILÁGEGYETEM Az eurázsiai ősműveltség jelentősége Arany Tarsoly 2016. december! Innen letölthető: attila-lelek-es-vilagegyetem-arany-tarsoly2016-12 Megjelent: Arany Tarsoly, 2016. december, 20-23.old. GRANDPIERRE ATILLA: LÉLEK ÉS VILÁGEGYETEM AZ EURÁZSIAI ŐSMŰVELTSÉG JELENTŐSÉGE...
www.grandpierre.hu