igen, a földi rendszereken kiháromszögelik (ha pont épp az adott infraszenzorok látószögébe esik az eszköz). Akkor mi van, amikor már az ABM elfogónak egymagában kell eldöntenie, melyik pötty csali és melyik nem?
F35 DAS rendszere is képes rá.Hirek szerint két F35 1000km távolságrol kiháromszögelt emelkedő harcászati BM-et
Itt egyedül te írtál egy értelmetlen hülyeséget, és most meg vagy sértődve.
Amire a fenti is jó példa....
Az ICBM indítás figyelő az indítás tényét tudja rögzíteni, de azt, hogy utána mi történik, arról fingja sincsen.
E mellet nincs mindenre kiterjedő IR műhold rendszer, és ami van se tud magasságot (távolságot) mérni. Így azt sem tudja milyen sebességgel halad a tárgy
Innentől kezdve irány vektort adhatna de kinek?
Jah, a légvédelemnek, ami amúgy alig van az USA területén.
Ahogyan egy ország sincs lefedve 100%-osan, még az olyan törpe minoritások se , mint Izrael.
És innentől kezdve jön be a HGV-k előnye, ugyanis hiába ad meg az IR műhold irányszöget, ha ezt tetszőlegesen képes változtatni az eszköz. Ez a manőverezés lényege!
E miatt nem biztos, hogy folyamatos pályakövetés lehetséges, és ha tudnak is valakinek adatot adni, a túloldalon radarok lesznek...
IR-el nem mérsz a földről távolságot, főleg nem tömegesen érkező célok esetén... Akkor ki sem lehet háromszögelni, hiszen nem tudod melyik IR folt milyen nézőpontból hol van!
A radar mérne, de ha plazmás felvillanások tömege van, akkor mit? Honnan tudja melyik cél okoz éppen milyen RCS-t?
Hogy lövi le a PAC3 a célt, amikor ARH és alig észlel jelet, és az se folyamatos?
Ilyen környezetben, hogy tesz különbséget a csalik és a valós célok között?
A THAAD is radar alapján indít, adott idő ablakban, ismert célirányban. Villódzó el el tűnő több légi cél esetén mire indít? Mikor? Hogy különbözteti meg a valós célt a csalitól?
Hő csalik is vannak évtizedek óta, honnan tudja a THAAD IR végfázisa, hogy mi a valós cél?
És akkor itt jön be az idő ablak, ami szintén nem végtelen, van 1 percük cselekedni ha szerencséjük van!
Gyerekek a valóság az, hogy az elmúlt 30 évben eljutottak oda, hogy egy Elbrus-B (SCUD) rakétát, ha tök egyedül jön, és előre szólnak a teszten, hogy honnan és mikor, akkor le tudnak lőni. Ez az összes valós képességük ABM terén.
Nem véletlen, hogy ICBM visszatérő egységekre a mai napig atommal lőnének a nagy ABM rendszerek. Fel sem merült soha, hogy közvetlen találatot érjenek el!
megelőztél, én ennyi karaktert nem szántam a dolognak
Az inditás tényét tudja jelezni a mühold.A légvédelem risztásához az már elég.Itt egyedül te írtál egy értelmetlen hülyeséget, és most meg vagy sértődve.
Amire a fenti is jó példa....
Az ICBM indítás figyelő az indítás tényét tudja rögzíteni, de azt, hogy utána mi történik, arról fingja sincsen.
E mellet nincs mindenre kiterjedő IR műhold rendszer, és ami van se tud magasságot (távolságot) mérni. Így azt sem tudja milyen sebességgel halad a tárgy
Innentől kezdve irány vektort adhatna de kinek?
Jah, a légvédelemnek, ami amúgy alig van az USA területén.
Ahogyan egy ország sincs lefedve 100%-osan, még az olyan törpe minoritások se , mint Izrael.
És innentől kezdve jön be a HGV-k előnye, ugyanis hiába ad meg az IR műhold irányszöget, ha ezt tetszőlegesen képes változtatni az eszköz. Ez a manőverezés lényege!
E miatt nem biztos, hogy folyamatos pályakövetés lehetséges, és ha tudnak is valakinek adatot adni, a túloldalon radarok lesznek...
IR-el nem mérsz a földről távolságot, főleg nem tömegesen érkező célok esetén... Akkor ki sem lehet háromszögelni, hiszen nem tudod melyik IR folt milyen nézőpontból hol van!
A radar mérne, de ha plazmás felvillanások tömege van, akkor mit? Honnan tudja melyik cél okoz éppen milyen RCS-t?
Hogy lövi le a PAC3 a célt, amikor ARH és alig észlel jelet, és az se folyamatos?
Ilyen környezetben, hogy tesz különbséget a csalik és a valós célok között?
A THAAD is radar alapján indít, adott idő ablakban, ismert célirányban. Villódzó el el tűnő több légi cél esetén mire indít? Mikor? Hogy különbözteti meg a valós célt a csalitól?
Hő csalik is vannak évtizedek óta, honnan tudja a THAAD IR végfázisa, hogy mi a valós cél?
És akkor itt jön be az idő ablak, ami szintén nem végtelen, van 1 percük cselekedni ha szerencséjük van!
Gyerekek a valóság az, hogy az elmúlt 30 évben eljutottak oda, hogy egy Elbrus-B (SCUD) rakétát, ha tök egyedül jön, és előre szólnak a teszten, hogy honnan és mikor, akkor le tudnak lőni. Ez az összes valós képességük ABM terén.
Nem véletlen, hogy ICBM visszatérő egységekre a mai napig atommal lőnének a nagy ABM rendszerek. Fel sem merült soha, hogy közvetlen találatot érjenek el!
Na ja, akkor kérnék egy egzakt elkülönítést a rakéta meg a repülő közt. Az, hogy a rakéta rakétának néz ki, az nem releváns...Itt egyedül te írtál egy értelmetlen hülyeséget, és most meg vagy sértődve.
Amire a fenti is jó példa....
Az ICBM indítás figyelő az indítás tényét tudja rögzíteni, de azt, hogy utána mi történik, arról fingja sincsen.
E mellet nincs mindenre kiterjedő IR műhold rendszer, és ami van se tud magasságot (távolságot) mérni. Így azt sem tudja milyen sebességgel halad a tárgy
Csak egy kérdés: hogy csinálnak megfelelő frekvenciájú plazmát? És mi van, ha a radar épp más hullámhosszom működik?A plazma a saját és a besugárzó EM forrás frekvenciájától függően ”átlátszó”, reflektív vagy abszorbens. Egyébként elég komoly RCS csökkentést lehet elérni, ha a plazma frekvenciáját megfelelően hangolják:
(10+ éves kutatás amúgy)
FDTD simulations on radar cross sections of metal cone and plasma covered metal cone
Electromagnetic wave interaction with a plasma covered metal surface has been studied using the Radar Cross Section (RCS) changes of a 10 cm diameter …www.sciencedirect.com
Szerintem a geometria a sebesség függvénye a pllazma meg melléktermék és olyan, amilyen. Már ha használható valamit akarunk csinálni. Mert még nincs végtelen energiájú meghajtás adott tömegben.A plazma lopakodás témában csak ez a releváns. Mert ez geometriai és sebesség kérdése a technológia miatt. Ez az amit nem akarsz megérteni
Fogalmam sincs, gondolom befolyásolható pl a plazmához felhasznált gáz sűrűségével, a hőmérséklettel, stb.
Egy M5-re képes repülő kicsit máshogy néz ki, mint egy F18.Még mindig ott tartunk, hogy egy hengeres testet veszünk körül ionizálható gázzal, és az működik.
Míg egy repülőgép, egy összetett geometriai forma, amit nem tudsz csak úgy beburkolni, ráadásul az eltérő alkatrészek (pl. szárny, pilóta fülke) eltérő frekvencia jeleket adnak vissza. Ellenben mondjuk egy rakéta testtel.
De , hogy visszamenjünk az ovis szintre:
Ezt a sok bizbaszával nem tudod beburkolni egy orrkúpból indított gázkiáramlással:
Ezt meg simán betudod burkolni, egy az orrkúpból induló gázkiáramlással:
Remélem most már az óvodásoknak is érthető a geometriai különbség
/https://tf-cmsv2-smithsonianmag-media.s3.amazonaws.com/filer/d3/ca/d3ca89d6-7a43-4f54-9ebe-62b50cbeb1e7/6283h.jpg)
Már miért ne?
Nézd csak:Egy M5-re képes repülő kicsit máshogy néz ki, mint egy F18.
Jah, igaz, ez egy rakéta, kéne még rá egy légbeömlő.
Amúgy a vázolt Iszkander nem egy 50km en vízszintesen repülő hyperszonikus kütyü, hanem ballisztikus rakéta. Vízszintes repülésben kéne rá még valami felhajtóerőt termelő kialakítás na meg jóval hosszabb égésidejű hajtómű.
