B70 is fejlesztés alatt volt a Szputnyik után is,SAC rendszeresiteni akarta.Pedig egyértelmű volt,hogy a 60as évek SAM rakétái le fogják tudni lőni,és az ICBM olcsóbban és biztosabban tudja elvégezni a feladatot.
Hiperszonikus csapásmérő eszközök fejlesztése
Ezt remekül levezetted
Ha kicsit belemászol a dolog fizikájába, akkor láthatod, hogy van az a plazmafrekvencia, amelynél a plazmán egy adott hullámhosszú EM sugárzás áthatol, és rögtön értelmet nyer a besugárzásjelző is. De egyébként az egy elméleti fejtegetés volt, hogy amennyiben megoldható (pl az ionizálandó gáz mennyiségének szabályozásával, de mondhattam volna akár a hiperszónikus eszköz állásszögét is, merthogy az meg a plazma hőmérsékletét fogja befolyásolni) a plazma frekvenciájának szabályzása, akkor pont lenne értelme egy besugárzásjelzőnek.
De erről pont annyi infóm van, mint neked: semennyi. Fizikailag kivitelezhető? Igen. Lenne értelme? Bizonyos körülmények megléte mellett igen.
Egyébként azt vezesd már le, hogyan jön az YF-12 manőverezőképessége ide! Egy bármilyen (hiperszónikus vagy nem), pilóta nélküli repülőeszköz esélyesebb, hogy nagyobb túlterheléseket fog bírni, mint egy pilóta által vezetett eszköz. Ugye nem kell levezetnem, hogy miért?
Végül: valamiért becsípődött, hogy Avangard. A Cirkonnal mi van? Az már rendszerbe van állítva és nem ballisztikus rakétára van szerelve. Az direkt hajók elleni eszköz. Azt mivel lövik majd le?
Nem a túlélhetetlen G erőkről van szó, hanem a sebességvesztésről forduló közben. Szerintem.
Az Avantgard egy az átlagnál többet manőverező ballisztikus rakéta. A Cirkon leírása nekem túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen, de majd valamikor kiderül.
Ez az egész "beszélgetés" innen indult ki, itt meg nem a hyperszónikus ballisztikus rakétákról van szó.Amit évek óta magyarázok:
Hypersonic Missiles Are Game-Changers, and America Doesn’t Have Them
The U.S. military is pouring resources into the superfast weapons but has struggled to develop them. China and Russia are far ahead.www.wsj.com
Plazmával az a baj,hogy tul sok a változó,amit nem lehet pontosan szabályozni.Elméledben működik,gyakorlatban nem (az elméletben legjobban hangzó dolgok szartak be a leghamarabb a gyakorlatban-Ricover admirális)Ezt remekül levezetted
Ha kicsit belemászol a dolog fizikájába, akkor láthatod, hogy van az a plazmafrekvencia, amelynél a plazmán egy adott hullámhosszú EM sugárzás áthatol, és rögtön értelmet nyer a besugárzásjelző is. De egyébként az egy elméleti fejtegetés volt, hogy amennyiben megoldható (pl az ionizálandó gáz mennyiségének szabályozásával, de mondhattam volna akár a hiperszónikus eszköz állásszögét is, merthogy az meg a plazma hőmérsékletét fogja befolyásolni) a plazma frekvenciájának szabályzása, akkor pont lenne értelme egy besugárzásjelzőnek.
De erről pont annyi infóm van, mint neked: semennyi. Fizikailag kivitelezhető? Igen. Lenne értelme? Bizonyos körülmények megléte mellett igen.
Egyébként azt vezesd már le, hogyan jön az YF-12 manőverezőképessége ide! Egy bármilyen (hiperszónikus vagy nem), pilóta nélküli repülőeszköz esélyesebb, hogy nagyobb túlterheléseket fog bírni, mint egy pilóta által vezetett eszköz. Ugye nem kell levezetnem, hogy miért?
Végül: valamiért becsípődött, hogy Avangard. A Cirkonnal mi van? Az már rendszerbe van állítva és nem ballisztikus rakétára van szerelve. Az direkt hajók elleni eszköz. Azt mivel lövik majd le?
YF12 nem csak a pilóta miatt nem tudott úgy manőverezni,mint egy F5 (amiben szintén ott volt a pilóta),hanem szimplán a sebessége,és az arra optimalizált kialakitása miatt sem.
De vegyünk orosz rakéták közül hasonlatot.S400 nagy hatósugarú rakétája nem tud úgy manőverezni,mint az R60 vagy az R74.Mert széttörne a rakéta.Sima fizika.
Köznapi példával-ami kanyart be tudsz venni 20km/h-val,azt 70nel már nem fog menni-mert lerepülsz az útrol.Mert a sebesség növekedésével négyzetesen növekszik az energia.Ehez hasonló a HVG esete is,csak ott a kanyar a légellenállással meg a centrifugális erővel találkozik szembe.Széttörik,szétolvad a szerkezet,ha túl éles a kanyar.Különben ez a korai légharc és légvédelmi rakétákkal rakétákkal is előfordult.
Cirkonnal is az a bajság,hogy a sebességnek ára van.Ráadásul egy hajó esetén biztos,hogy magán a célon lesz a légvédelem is.Sebesség miatt kénytelen magasabban repülni,messziről felfedhető-nem bújhat a horizont alá.Viszont a sebessége miatt a SeaSparrow kategóriájú légvédelem tehetetlen ellene-egyszerűen túl gyors nekik.De a Standard rakétacsaládban több tag is el tudja fogni.De az meg nem fér rá minden hajóra.Cirkon nagy sebessége meg területvédelmi rendszerből pontvédelmi rendszerré degradálja a Standardot is.
Szóval amin nincs Standard Aegis szintű légvédelem,az jobban teszi,ha szorosan egy olyan hajó mellé húzódik,amin van olyan-különben könnyű célpontá válik.
Mivel ket teljesen kulonbozo viselkedesu fegyverrol van szo - bar megy a 'blending', folyamatosan kozelitenek egymashoz, ahogy ezt mar sokszor hangoztattam -, ezert a HGV meg a HCM ellen mas es mas interceptor ill air defense platform kell.
A cikkben amugy mindkettorol szo van, mar legelejen a kinai Fold-megkerulos esettel indit:
"The weapon Beijing launched over the South China Sea traveled at speeds of more than 15,000 miles an hour as it circled the globe.
Flying at least 20 times the speed of sound, it could reach anywhere on earth in less than an hour.
The summer 2021 test flight ended with the missile striking near a target in China, but it sent shock waves through Washington. National security officials concluded Beijing had launched a hypersonic weapon—a projectile capable of traveling at least five times the speed of sound."
Szerintem mind a kettőröl szó van.gyakori,de kis G erejű fordulók megeszik a sebességét.Hirtelen kitérőmanőver meg széttöri nagy sebességnél
Az Avangard HGV is hadrendben van (ra lehet tenni Stilettora, Satanra stb), de o szimplan ignoral minden tenyt, ami nem tamasztja ala a prekoncepcioit.
Azthiszem a Kalibrnak van olyan változata,ami utvonalrepülést horizont alatt subsonikusan csinálja,és a támadási szakaszban alacsony magasságú szuperszonikusba megy át.Szerintem ez jobb megoldás a Cirkonnál.(Kalibr családdal szerintem nagyot alkottak az oroszok,és gyakorlatban jobban használható mint az agyonhypolt hypersonic cuccok)
Pl. a Moskit hajó elleni rakéta, ami akkora mint egy Iskander, hiszen a Moszkit majd 10 méter hosszú, és 4500 kg-os, az az 1980's években, sűrű légkörben (50m!) 12G-s fordulókat tudott húzni... Csak mondom.
Ahogyan azt is, hogy a légvédelmi rakéták nagy része akkoriban 8-9G-s manővert húzó légi célt tudott csak eltalálni.
És akkor vissza jutunk oda, hogy az "S" manővert meghúzó Exotec és KH-31-est miért nem tudták a hajókon lévő high-tech légvédelmek eltalálni annak idején....
Egy UR-100-as rakétával indított Avantgard simán mehet akár 8 km/s sebességgel is, és aerodinamikai fékezéssel bármekkora "G" terhelésű manőverre képes, amit a konstrukció megenged. Neked meg fogalmad sincs milyen masszívra van építve az adott rakéta!
Légi harc rakétáknál a saját G terhelésük 60-120 G-ig terjed a források szerint!
Ezzel szemben az eltalálható légi cél "G" terhelése a mai napig 12G, és ezt a szintet csak a 80's évek végére sikerült elérni.
(Az R-73 volt az első ilyen rakéta, tudtommal)
Magyarán egy aerodinamika fékezéssel egyszerre forduló és lassuló HGV-t, te a büdős életben nem találsz el jelenleg semmivel sem, amíg annak tart a fordulója, a végső rávezetési szakaszban.
Ezért van az, hogy minden mai , nem atomtöltetű ABM tesztnél egyenes vonalban repülő célokra lőnek. Vagyis Elbrus-B (Scud) szintű cuccokra. A Tocska ellen is azért szívott az orosz légvédelem, mert pályaletörésre képes. Pedig ismerik mint céltárgy (ők gyártották) és teszteltek is ellene (S-300V) mégis alig párat sikerült csak lelőniük.
Az energia a sebességgel négyzetesen növekszik.Moskit meg nem hiperszonikus.Pl. a Moskit hajó elleni rakéta, ami akkora mint egy Iskander, hiszen a Moszkit majd 10 méter hosszú, és 4500 kg-os, az az 1980's években, sűrű légkörben (50m!) 12G-s fordulókat tudott húzni... Csak mondom.
Ahogyan azt is, hogy a légvédelmi rakéták nagy része akkoriban 8-9G-s manővert húzó légi célt tudott csak eltalálni.
És akkor vissza jutunk oda, hogy az "S" manővert meghúzó Exotec és KH-31-est miért nem tudták a hajókon lévő high-tech légvédelmek eltalálni annak idején....
Egy UR-100-as rakétával indított Avantgard simán mehet akár 8 km/s sebességgel is, és aerodinamikai fékezéssel bármekkora "G" terhelésű manőverre képes, amit a konstrukció megenged. Neked meg fogalmad sincs milyen masszívra van építve az adott rakéta!
Légi harc rakétáknál a saját G terhelésük 60-120 G-ig terjed a források szerint!
Ezzel szemben az eltalálható légi cél "G" terhelése a mai napig 12G, és ezt a szintet csak a 80's évek végére sikerült elérni.
(Az R-73 volt az első ilyen rakéta, tudtommal)
Magyarán egy aerodinamika fékezéssel egyszerre forduló és lassuló HGV-t, te a büdős életben nem találsz el jelenleg semmivel sem, amíg annak tart a fordulója, a végső rávezetési szakaszban.
Ezért van az, hogy minden mai , nem atomtöltetű ABM tesztnél egyenes vonalban repülő célokra lőnek. Vagyis Elbrus-B (Scud) szintű cuccokra. A Tocska ellen is azért szívott az orosz légvédelem, mert pályaletörésre képes. Pedig ismerik mint céltárgy (ők gyártották) és teszteltek is ellene (S-300V) mégis alig párat sikerült csak lelőniük.
Innentől számold ki,hogy mekkora G terhelést jelent egy komolyabb manőver hiperszonikus sebességnél.
Plusz a sebességvesztés.
Plusz gazdaságilag nem éri meg.Avangard árán növelheted az ICBM MIRV fejrészeket,és ugyanazért a pénzért több bummot kapsz.Ráadásul ma már a visszatérő egységek is manővereznek és csalikat dobálnak.
MAD miatt sincs semmi értelme.
Hadászatilag a tengókra vagy a Kuyper rakéta (szovjet Midgeman) fejlesztésének újrakezdésére költeni a pénzt több értelme volna.
Pont a MAD miatt erte meg az Avangard. Sot, ha kilosz egyet, senki nem tudja, milyen warhead van benne...
Pont ezert nem lehet nevetni.Mert az inditasat ugyan ugy lehet érzékelni mint egy sima ICBMet.Ugyan azt a reakciot valtja ki.
Hagyomanyos toltettel meg vegkeppen semmi ertelme nincs.
Bocsánat de nagyon vakon vagy
A céltárgy G terhelése számít, meg a sebessége. Senkit nem érdekel, hogy az hány fok/s forduló sebesség!
Mint írtam, egy pl. 60G-s manőverre képes R-73-as légiharc rakétának a cél limitje 12 G. És ez egy kicsi TVC-s rakéta
De ha 8km/s mellet arrébb dobod a beérkezési szöget pár fokkal, az is kilométerekkel helyezi arrébb az elvi találkozási pontot.
Vagyis ha az elfogód nem képes időben oda érni (igen szűk az ablak) akkor megy a levesbe és lőhetsz új rakétát
És ha az elfogód limitje 12G , a célpontja meg mondjuk 60 G-t húz, akkor szintén elvéti. Hiába jön felé a tárgy. Nem tud ráfordulni.
Ahogyan a forduló közbeni sebesség vesztés is áthelyezi a találkozási pontot!
Az angol hajók is csak nézték , hogy az Exocet kilővi őket, tenni szinte semmit sem tudtak. Pedig hangsebeség alatt közeledő rakéták voltak, a radar is látta őket. Mégis mentek a víz alá.
Igen, es mivel nem az, keptelenseg lesz leszedni.
Ez a MAD lenyege. Ne fenyegess, mert ha inditok, biztosan megdoglesz te is.
Hogyne lenne: nem lehet kivedeni. Plane Amerikaban, ahol objektumvedelem hagyomanyosan minimalis van csak. Mondjuk ketto televagja Whiteman AFBt, ketto Guamot, es annyi a strategiai bombazoeronek. Viszont mivel nem nuklearis, nehez lenne meggyozni a katonakat, hogy azzal valaszoljanak...
Ez mind szép és jó, de hol van az USA-ban olyan raétavédelmi rendszer, ami lelövöldözi az Oroszok által kilőtt ICBM-eket akkor, ha azok nem manővereznek?
Ami van, azzal korlátozott számú Észak-Koreából indított rakéta ellen lehet védekezni.
Juj,de nem erted.Bocsánat de nagyon vakon vagy
A céltárgy G terhelése számít, meg a sebessége. Senkit nem érdekel, hogy az hány fok/s forduló sebesség!
Mint írtam, egy pl. 60G-s manőverre képes R-73-as légiharc rakétának a cél limitje 12 G. És ez egy kicsi TVC-s rakéta
De ha 8km/s mellet arrébb dobod a beérkezési szöget pár fokkal, az is kilométerekkel helyezi arrébb az elvi találkozási pontot.
Vagyis ha az elfogód nem képes időben oda érni (igen szűk az ablak) akkor megy a levesbe és lőhetsz új rakétát
És ha az elfogód limitje 12G , a célpontja meg mondjuk 60 G-t húz, akkor szintén elvéti. Hiába jön felé a tárgy. Nem tud ráfordulni.
Ahogyan a forduló közbeni sebesség vesztés is áthelyezi a találkozási pontot!
Az angol hajók is csak nézték , hogy az Exocet kilővi őket, tenni szinte semmit sem tudtak. Pedig hangsebeség alatt közeledő rakéták voltak, a radar is látta őket. Mégis mentek a víz alá.
Hiperszónikus irányított harci rész(csupaszárny) az Avangard, amit jelenleg az UR-100N UTTX ballisztikus rakéta hordoz. Később a Szarmatra is rákerül.