Bárcsak igazad lenne a "egyik szomszédunk sem lényegesen(!) erősebb és nem jelent fenyegetést" résznél.
A másik végletben Bálintnak teljesen igaza van, sokan tapsikolnának, pedig nem jelentene sok jót.
A lengyeleknél ezzel ellentétben megvan a nemzeti minimum és a stratégiai gondolkodás - még ha innen nézve elrugaszkodottnak is tűnik és minden bizonnyal hordoz magában kockázatokat a törekvésük.
Valós helyzet viszont az,hogy 4 szomszédunk is potenciális háborús ellenfél-és ebből 3 katonailag erősebb nálunk.Pluszt természetes szövetségesei egymásnak,vagyis ha egyikkel háborúba keveredünk,a többi fokozott veszélyforrást jelent.
Lengyelország gazdaságilag jóval jobban áll mint mi.Ez a nagymértékű fegyverkezés náluk kifizethető a tervezett 5%-os GDP arányos honvédelmi költségvetésből.Nagyobb problémát a technikához való személyzet előteremtése adja.Egyszerűen nem lesz 300k szerződéses katona,hogy feltöltsék a tervezett létszámot.Most törik a fejüket a megoldáson.Haderőstruktúra átszervezése a valószinűbb,de az általános sorkötelesség visszavezetése is felmerűlt már
Nálunk a helyzet meg elég pocsék.Jelenleg olyan nincs,hogy nemzeti minimum,mert nincs nemzet se.Szétverték,egymással szembeállitották a társadalmat.Fikusz nem is kezeli nemzetként az ország lakosságát,csak simán (lecserélhető) lakosságként.Az évszázados magyar "nemesi" jószar hagyomány szeruint,csak saját magukat tekintik "nemzetalkotónak" (idézőjelben,mert ezt sem nemzetiségi alapon,hanem a hatalomhoz tartozás alapján teszik).A lakosság,a "jobbágyság",az nem a nemzet része,csak humánerőforrás.
Ilyen körülmények között nem is lehet beszélni se nemzeti minimumrol.Hatalmi érdekről lehet csak beszélni.