Középkori és kora újkori magyar csaták (nem törökök elleni)

A kurucok kb. az összes csatájukban túlerőben voltak, mégis az összes nagy csatájukat elbukták.

Abba kéne már hagyni a mitizálásukat, alapvetően csak egy rablóbanda voltak.
Már a hajdúk kapcsán próbáltam elmagyarázni, hogy alapvetően fosztogatásra jó, de harcérték nélküli bűnözők voltak. A török kiűzésének idejére egyenesen ki voltak tiltva a végvárakból, nehogy ilyen semmirevalókat zsoldlistára vegyenek. A kuruc a hajdú kései neve, ugyanaz a társadalmi réteg volt a hátországa. Legutolsó megjelenési formája ennek a rétegnek a magyarok közt a betyár. Negyvennyolcas szereplésük ugyanúgy szégyenletes kudarc volt, mint elődeiké.

A magyarságból kikopó török időkben felszedett kóborlási/bűnözési hajlam miatt kóbor oláhcigányok töltötték be részlegesen a társadalmi niche-t a XIX. Század második felétől. A falusi gettók drogos útonállói a mai -nem egyenesági- leszármazottai a kuruc mentalitásnak. Helyileg nagyjából lefedve az egykori hajdú/kuruc tenyészterületeket.
 
  • Tetszik
Reactions: tarzaan
Azért hülyeséget sem kell beszélni!
A hajdúk ott voltak az ország visszafoglalásakor a Szent Liga seregeiben olyannyira, hogy Buda visszafoglalásakor Eszterházy hajdúi az elsők közt törtek be a várba (a hagyomány szerint elsőként).
 
Azért hülyeséget sem kell beszélni!
A hajdúk ott voltak az ország visszafoglalásakor a Szent Liga seregeiben olyannyira, hogy Buda visszafoglalásakor Eszterházy hajdúi az elsők közt törtek be a várba (a hagyomány szerint elsőként).

Mondjuk a Rákóczi felkelés alatt a királyi sereg csak félgőzzel volt jelen a magyar területeken és ha jól tudom az állomány kb fele magyar volt.

Vagyis ez a Rákóczi felkelés inkább volt a 160-200 évvel korábbi magyar belháború (ill. a későbbi Bocskai vezette belháború) megismétlése (hasonló törésvonalak mentén) mintsem valódi szabadságharc.
 
1494 novembere és 1495 márciusa között került sor a magyar történelem egyik kevéssé közismert epizódjára, II. Ulászló király (1490–1516) Újlaki Lőrinc ellen vezetett bűntetőhadjáratára...
 
314 esztendővel ezelőtt, 1711. április 30-án a nagymajtényi síkon a Károlyi Sándor vezette, mintegy 12 000 főből álló kuruc haderő letette a fegyvert a császári csapatok előtt, ezzel befejeződött a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc.

Hogy mi vezetett a nyolc évig tartó küzdelem kitöréséhez, milyen eséllyel szállhattak szembe a kurucok az akkori világ egyik legerősebb haderejével, egyebek mellett ezekre a kérdésekre keressük a választ dr. Négyesi Lajos ezredes, hadtörténész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar docense segítségével.


To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.