Leírom az ország adottságait pár mondatban, olyan tulajdonságok ezek, amelyeket kaptunk és viselnünk kell,ha tetszik,ha nem. Ebből kell kihozni valamit, ha könnyű,ha nehéz,ha lehetetlen.
Trianon után:
-93 ezer négyzet km, katonailag lényegében védhetetlen, döntő részt sík, mezőgazdasági megművelésre alkalmas terület, ásványkincsekben, természeti erőforrásokban szegény. Importra szorul, szinte mindenben.
-A komcsi éra alatt az ország betagozódott a kgst-be, oda gyártott mindent, volt felvevő piac, mindenkinek volt munkája, legvidámabb barrakk, családok, rokonok építették fel kádár kockáikat, kétemeletes házaikat, egymást segítve.
1990 rendszerváltás:
A Szu megszűnt, a felvevő piac megszűnt, kommunizmus ki, nyugati kapitalizmus és demokrácia be, a posztkomcsik megpróbálták átmenteni magukat az új rendszerbe és szarért-húgyért kiárusították az országot a tőkeerős nyugati gazdasági szereplőknek. Bye-bye Ikarus, Lehel, magyar kézben levő cukorgyárak stb.. olvasásra: Alapkérdés: kik irányították a magyar rendszerváltás folyamatát, kik szorultak háttérbe, kit mostak le a pályáról, illetve mennyire volt tervezett s mennyire spontán a magyar demokratizáció?
Azóta nincs semmink, semmink az égadta világon, mert amink volt és érték volt, azt privatizálták!
Ja de... egy valamink van: kurva nagy adósságunk!
Ha gyárak sem jönnek és nincsenek, akkor mehetünk kapálni a földekre! Azt szeretnétek ?
3 lapunk van csak: Képzett munkaerőnk, nyitott gazdaságunk és egy jó pozíciónk Európa közepén. Egy jó külpolitikával ebből kell kihozni valamit... és a hídszerep Európa és Kína között az egy jó kiugrási pont lehet, amennyiben bejön.
Az állandó összehasonlítgatást Ausztriával pedig kurva gyorsan kikéne verni a fejekből, teljesen más utat járt be (pl.Marshall-segély) azaz ország, mint a miénk és jóval kevesebb csapást kapott az élettől.
