[HUN] Tüzérség fejlesztése: Vontatott vagy önjáró tüzérség beszerzése?

[beta]

Ha összehasonlító statisztikát szeretnénk, akkor ne ilyen dedós módszerrel, aminek semmi információtartalma, hanem legalább a leadott lövések száma/nap, megsemmisített célok száma, meghibásodások száma/ 100 lövés, harctéren (TÁS-ban) töltött órák száma, egy óra alatt leadott lövések száma és ezek arányában elszenvedett veszteségek száma lenne egy értékelhető összehasonlító elemzés (tudományos területen dolgozom, nem érem be ilyen semmitmondó adatokkal).
Ilyen adatokkal komoly összehasonlító vizsgálatot lehetne készíteni, különösen az eszközök ár/érték arányáról, harcászati használhatóságáról. Különös eredmények jönnének ki, az biztos, és nem a modern önjárók javára. Hidd el, totál elfogulatlan vagyok, a kedvencemet is lehúztam a francba.

Ha kevés pénzünk van, nem engedhetjük meg, hogy néhány darab ultramodern löveget vegyünk, mert a 18-24 db, akkor is csak egy DD-nak ad tűztámogatást, csak hatékonyan. Nem vagyunk kisegítve azzal, hogy a jelenlegi tüzérségünk 15-20 km széles arcvonal védelmére képes (támadásban meg csak 5-8 km). még az ukrán határ is 90 km széles, akkor mit tudna kezdeni a román vagy bármely más határ szélességével ez a 24 db? Mi van, ha 7-8 dd támad egyszerre 200 km széles arcvonalon? Ennyit több szomszédunk is össze tudna kaparni, ha mozgósít, akár régi technikával is. Ha nincs semmink, amivel visszalőjünk, méricskélhetsz az ultramodern radarjaiddal.

Arra is gondolni kell, hogy Magyarország katonailag hagyományos elgondolás szerint védhetetlen. Sík terep mindenhol, kis ország kevés lakossággal és ebből fakadóan kis méretű hadsereggel. Nem túl barátságos országokkal körbevéve. Fizikailag nem tudnák kellő számú erőt felállítani.

 

[LMzek 2.0]

Arra is gondolni kell, hogy Magyarország katonailag hagyományos elgondolás szerint védhetetlen. Sík terep mindenhol, kis ország kevés lakossággal és ebből fakadóan kis méretű hadsereggel. Nem túl barátságos országokkal körbevéve. Fizikailag nem tudnák kellő számú erőt felállítani.

Az elsődleges célt azért uszkve 10-20 milliárd€-ból kb. tudjuk is: feltartani az "ellent" --arra a fél-egy órára--, amíg felszáll a Millenium Főni-Falcon, és fűnyíró üzemmódban elteper a spanyol szállodájába!
Hurrrááá! +Éljen a TEK (is)!


"Pici" irónia, +értékelve azt --a sajnos keveset--, amit hagynak nekik a valós magyar érdekekért elvégezni...

 

[Aladeen]

Arra is gondolni kell, hogy Magyarország katonailag hagyományos elgondolás szerint védhetetlen. Sík terep mindenhol, kis ország kevés lakossággal és ebből fakadóan kis méretű hadsereggel. Nem túl barátságos országokkal körbevéve. Fizikailag nem tudnák kellő számú erőt felállítani.

Ezért vagyunk a NATO-ban - a szomszédaink nagy részével együtt...

 

[Negan]

Ezért vagyunk a NATO-ban - a szomszédaink nagy részével együtt...

Vplt már háború NATO tagallamok között.Ahogy kommunista orszagpk kozott is.

 

[Negan]

Mivel ugy latszik Dover behalt...
Kezdjük a radarokkal.
10 eve senkinek nem volt a kornyekunkon tuzbemero radarja.
De most.....Csehek,totok,es mi is vettunk 2084 radarokay.Minden egyes példány tuzbemero kepesseggel rendelkezik.Nem csak az,amit a tuzerseghez osztottak be,hanem mindegyik.
Lassuk,hogy mi van a tuzersegnel.
Nalunk s PzH osztalynak 3 db 2084 tadarja ledz,es egy hangbemero rendszere.Plusz 4 db mozgocelfelderito tadar.Hogy a mienk tudja e,azt mem tudom,de az oroszok par eve kijött hordozható mozgocelfelderitoje 90 fokos szektorban 15km tavolsagig kepes av- k tuzbemeresere.(es erosen csodalom,hogy ha a muszka tudja,akkor a mi izraeli technologias radarunk nem tudja ..)
US Armynal mar a zl av utege is rendelkezik egy korkoros av tuzbemero radarral.(barmilyen tizetsegi rszkozt bemernek hatotavolsagukon belul).Es kovetok a példát,pl a kinaiak is gyartanak es rendszeresitenek ilyen av uteg tuzbemerot.( az altalam dokat emlegetett GreenLotus is kepes s korkoros tuzbemeresre-is)
A dd mögött lesz legterellenorzo tadar a csapatok legoltalmara.Ahogu tellik az idő,ez(ek,mert általában redundansan telepulnek harchelyzetben,ha van eleg peldany) a tadar os egy multifunkcios,tuzbemeresre is alkalmas radar lesz- esetunkben a 2084 ilyen radar,ami beoszthato a feladatra.
És akkor azt mar ne is szamoljuk,hogy egyre onkabb a dronra,lufira,repulore,helire telepitett hadszinterfelderito radarok is kepesek a tuzbemeresre( pl aasik rovatban emlegetett 2083 full valtozata kepes ta).
Es akkor meg ott vannak a Penoicilin es s DAS fele passziv EO/IR bemero rendszerek.
Es meg a jo oreg tuzersegi megfigyelo katona is ott van.
Valaki szamolja mar ossze,hogy egy valobankorszeruen felszerelt dd eseteben csak radar ol mennyi is lesz a hadmuveleti xonakaban,ami kepes tuzbemeresre?
Minimum 4 nagy hatotavu,es 3 rovidebb hatotavu.Ja jobban felszerelt,jobb minosegu eszkozei vannak,boven 10 felett.Csak radar ol....
Az elcsapatnal ez a jelen.Es europai viszonyok között a realisan várható közeljövő.
Ukrajnaban az ami van,az egy pillanatnyi allapot,de inkabb modernul felszerelt seregeknek a múlt.
Ukranok TPQ36 tuzbemeroket kaptak,ami egy 70 rs evekbol szarmazo tadar.Meg keves szamu valamivel modernebb av tuzbemerot.Orosz Zoopark meg a mi 2084 radarunkhoz kepest bizony egy regi technologias,avit es elavult radar- de meg ebbol is nagyon magy hianya van a muszkanak
Szoval igen,az ukrán háború feluletes szemlelese tevutre vihet.Orosz és nyugati elemzők a modern vonasokra osszpontositanak,ami jellemzok a hozza szuksages eszkozok varhato gyors terjedese miattat a kozeljovoben meg gogja hatarozni a modern harcaszatot.
Es bizony kelet es nyugat abban nagyon is egyetert,hogy a bonyatott lovegek rs nehez av-k kora lejárt.Tul serulekenyek a kozeljovo várható modern harcterein.
Nekunk meg nem a multra kell felkészülni,janem a várható jövőre.

 

[ijasz]

Arra is gondolni kell, hogy Magyarország katonailag hagyományos elgondolás szerint védhetetlen. Sík terep mindenhol, kis ország kevés lakossággal és ebből fakadóan kis méretű hadsereggel. Nem túl barátságos országokkal körbevéve. Fizikailag nem tudnák kellő számú erőt felállítani.

Nem védhetetlen, erről szólt a Szurovikin vonal, hasonló körülmények között, mint az Alföld. Természetes és mesterséges műszaki akadályok (robbanó és nem robbanó), erődítések rendszere. A drónok pont annyira segítik a támadó mint a védekező felet, nagy hangsúlyt kell fektetni az ellenük való védelemre, az elektronikai hadviselésre. Mivel a terep a gépesített, mozgó hadviselésre alkalmas a páncélelhárító képesség szintén hangsúlyos tényező. Nagyobb műszaki kapacitásra lenne szükség. Egyébként simán tudna megfelelő mennyiségű embert mozgósítani az ország (kb 2% bőven elég lenne a megfelelő rotációhoz).

A nem túl barátságos szomszédokkal szemben mi sem vagyunk túl barátságosak, pedig egy helyi, háborúból kimaradni szándékozó szövetséggel simán kiléphetnénk a NATO-ból és nem a nyugati vagy keleti hordák érdekeiért kellene megpusztulni.

 

[Aladeen]

Vplt már háború NATO tagallamok között.Ahogy kommunista orszagpk kozott is.

Ha a török görög összecsapásra gondolsz akkor az úgy ért véget hogy az USA rájuk szólt hogy hagyják abba. A mi térségünkben még jobban függ minden ki a "nagyoktól". Senkinek nincs önálló hadakozasra alkalmas gazdasága. Legfeljebb pár hetes csetepatek lehetnek a Kárpát medenceben, mert mindenki beletokkanna egy hosszabb háborúba - egyedül.

 

[tarzaan]

Mivel ugy latszik Dover behalt...
Kezdjük a radarokkal.
10 eve senkinek nem volt a kornyekunkon tuzbemero radarja.
De most.....Csehek,totok,es mi is vettunk 2084 radarokay.Minden egyes példány tuzbemero kepesseggel rendelkezik.Nem csak az,amit a tuzerseghez osztottak be,hanem mindegyik.
Lassuk,hogy mi van a tuzersegnel.
Nalunk s PzH osztalynak 3 db 2084 tadarja ledz,es egy hangbemero rendszere.Plusz 4 db mozgocelfelderito tadar.Hogy a mienk tudja e,azt mem tudom,de az oroszok par eve kijött hordozható mozgocelfelderitoje 90 fokos szektorban 15km tavolsagig kepes av- k tuzbemeresere.(es erosen csodalom,hogy ha a muszka tudja,akkor a mi izraeli technologias radarunk nem tudja ..)
US Armynal mar a zl av utege is rendelkezik egy korkoros av tuzbemero radarral.(barmilyen tizetsegi rszkozt bemernek hatotavolsagukon belul).Es kovetok a példát,pl a kinaiak is gyartanak es rendszeresitenek ilyen av uteg tuzbemerot.( az altalam dokat emlegetett GreenLotus is kepes s korkoros tuzbemeresre-is)
A dd mögött lesz legterellenorzo tadar a csapatok legoltalmara.Ahogu tellik az idő,ez(ek,mert általában redundansan telepulnek harchelyzetben,ha van eleg peldany) a tadar os egy multifunkcios,tuzbemeresre is alkalmas radar lesz- esetunkben a 2084 ilyen radar,ami beoszthato a feladatra.
És akkor azt mar ne is szamoljuk,hogy egyre onkabb a dronra,lufira,repulore,helire telepitett hadszinterfelderito radarok is kepesek a tuzbemeresre( pl aasik rovatban emlegetett 2083 full valtozata kepes ta).
Es akkor meg ott vannak a Penoicilin es s DAS fele passziv EO/IR bemero rendszerek.
Es meg a jo oreg tuzersegi megfigyelo katona is ott van.
Valaki szamolja mar ossze,hogy egy valobankorszeruen felszerelt dd eseteben csak radar ol mennyi is lesz a hadmuveleti xonakaban,ami kepes tuzbemeresre?
Minimum 4 nagy hatotavu,es 3 rovidebb hatotavu.Ja jobban felszerelt,jobb minosegu eszkozei vannak,boven 10 felett.Csak radar ol....
Az elcsapatnal ez a jelen.Es europai viszonyok között a realisan várható közeljövő.
Ukrajnaban az ami van,az egy pillanatnyi allapot,de inkabb modernul felszerelt seregeknek a múlt.
Ukranok TPQ36 tuzbemeroket kaptak,ami egy 70 rs evekbol szarmazo tadar.Meg keves szamu valamivel modernebb av tuzbemerot.Orosz Zoopark meg a mi 2084 radarunkhoz kepest bizony egy regi technologias,avit es elavult radar- de meg ebbol is nagyon magy hianya van a muszkanak
Szoval igen,az ukrán háború feluletes szemlelese tevutre vihet.Orosz és nyugati elemzők a modern vonasokra osszpontositanak,ami jellemzok a hozza szuksages eszkozok varhato gyors terjedese miattat a kozeljovoben meg gogja hatarozni a modern harcaszatot.
Es bizony kelet es nyugat abban nagyon is egyetert,hogy a bonyatott lovegek rs nehez av-k kora lejárt.Tul serulekenyek a kozeljovo várható modern harcterein.
Nekunk meg nem a multra kell felkészülni,janem a várható jövőre.

Őőőő, ukrán tüzérek pont három hónapja mondták, hogy a jól álcázott telepített lövegek a háború második évében sokkal jobban beváltak, mert a legnagyobb arányban mozgatás/pozícióváltás közben észlelik és kapják el a drónok a lövegeket.

Egy Lancet szerű drón elől egy telepített vontatott löveg éber személyzetének van 2-4 másodperc esélye szétszéledni, egy önjáró belselyében nincs.

Nem tudom hány D-20-asunk maradt, de ami maradt azt meg kéne próbálni működőképes állapotba hozni és valahogy lőszert szerezni vagy gyártani hozzá.

Ezek a drónok a tüzérségi radarokat is el tudják kapni.

 

[Nemerson]

BNT TMH TMIH - Tvornica masina i hidraulike Novi Travnik BRATSTVO vojna industrija BIH TMIH TMH. Bosnia and Herzegovina | "BNT-Tvornica mašina i hidraulike" d.d. - Novi Travnik

BNT TMH TMIH - Tvornica masina i hidraulike Novi Travnik BRATSTVO vojna industrija BIH TMIH TMH, Bosnia and Herzegovina

bnt-tmh.ba

Mán egyszer belinketem ezt a boszniai üzemet, itt oszt van minden mind a bucsuba, rekettyevetőktől kezdve a nora vontatott tarackig, mindenfélét gyártanak.

Bosznia gyártotta az első háború utáni tarackot: egymillió km-be kerül, hatótávolsága 40 kilométer​

Bosnia produced the first post-war howitzer: It'll cost a million KM, range 40 kilometers

A blog about World War 2 on Yugoslavia ground with information which you can't find anywhere

www.balkanwarhistory.com

Csinátak még önjáró löveget is igaz hogy nem rendelt belőle még senki.
Ezektől lehetne venni pár tucat vontatottat meg be lehetne szállni még esetleg az önjáró fejlesztésébe is, meg talán még a gyártástechnológiát is meg lehetne tőlük szerezni.

 

[Aladeen]

BNT TMH TMIH - Tvornica masina i hidraulike Novi Travnik BRATSTVO vojna industrija BIH TMIH TMH. Bosnia and Herzegovina | "BNT-Tvornica mašina i hidraulike" d.d. - Novi Travnik

BNT TMH TMIH - Tvornica masina i hidraulike Novi Travnik BRATSTVO vojna industrija BIH TMIH TMH, Bosnia and Herzegovina

bnt-tmh.ba

Mán egyszer belinketem ezt a boszniai üzemet, itt oszt van minden mind a bucsuba, rekettyevetőktől kezdve a nora vontatott tarackig, mindenfélét gyártanak.

Bosznia gyártotta az első háború utáni tarackot: egymillió km-be kerül, hatótávolsága 40 kilométer​

Bosnia produced the first post-war howitzer: It'll cost a million KM, range 40 kilometers

A blog about World War 2 on Yugoslavia ground with information which you can't find anywhere

www.balkanwarhistory.com

Csinátak még önjáró löveget is igaz hogy nem rendelt belőle még senki.
Ezektől lehetne venni pár tucat vontatottat meg be lehetne szállni még esetleg az önjáró fejlesztésébe is, meg talán még a gyártástechnológiát is meg lehetne tőlük szerezni.

törököknek is van olcsó vontatott lövege - ha már az kell onnét is lehet venni NATO szabvány 155-ösben.

 

[Nemerson]

törököknek is van olcsó vontatott lövege - ha már az kell onnét is lehet venni NATO szabvány 155-ösben.

Ezek is csinálják nato kaliberben.

 

[Negan]

Őőőő, ukrán tüzérek pont három hónapja mondták, hogy a jól álcázott telepített lövegek a háború második évében sokkal jobban beváltak, mert a legnagyobb arányban mozgatás/pozícióváltás közben észlelik és kapják el a drónok a lövegeket.

Egy Lancet szerű drón elől egy telepített vontatott löveg éber személyzetének van 2-4 másodperc esélye szétszéledni, egy önjáró belselyében nincs.

Nem tudom hány D-20-asunk maradt, de ami maradt azt meg kéne próbálni működőképes állapotba hozni és valahogy lőszert szerezni vagy gyártani hozzá.

Ezek a drónok a tüzérségi radarokat is el tudják kapni.

Ez egy pillanatnyi helyzet.
És ezt vesd ossze azzal,mit irtam,hogy mi várható a kozeljovoben.
Mondom,az ukran háború pillanatnyi helyzete tevutra visz.

 

[ijasz]

Ez egy pillanatnyi helyzet.
És ezt vesd ossze azzal,mit irtam,hogy mi várható a kozeljovoben.
Mondom,az ukran háború pillanatnyi helyzete tevutra visz.

A tüzérséget is hányszor eltemették már a nagy technikai előrehaladásban.
A tüzér felderítés/megfigyelés alapja mindig a speciálisan képzett felderítő katona volt, kezdetben egyszerű sztereooptikai távcsövekkel. Megjelent a levegőből való tűzvezetés, már az I. vh-ban. A fejlődő csapatlégvédelem ezt a tevékenységet kiszorította. Megjegyzem, még a 90-es évek elején is gyakorolták a helikopterből való tűzvezetést, de tudjuk, hogy a potenciális célterületek felett a MANPADS miatt ez nem egészséges. Közben az előretolt figyelők korszerű optikai és lézertávmérőket kaptak.
Továbbra is elsődleges maradt a célfelderítésben. Már a hidegháború elején megjelentek a hang és mozgócél felderítő lokátorok. Az MN-ben pl. a Sznar 10-es. Nagyon hamar megjelentek az ellenük alkalmazható fegyverek, eljárások. Tavalyi jelentés szerint a CB radarokat csak nagyon rövid ideig lehet bekapcsolni, és a mérési határuk végénél, mert nagyon hamar bemérik őket. Ha több is van és szinte állandóan mozgatod, nem tudsz folyamatosan, megbízható pontosságú adatokat biztosítani. Azt nem vitatom, hogy felderítő rendszernek továbbra is része marad - bár éles helyzetben hamar elfogynak, én biztosan azokat semmisíteném meg először, hiszen a légi tevékenységünk felderítésére is a legnagyobb veszély. Közben a felderítőink távcsőnél alig nagyobb lézertávmérővel rendelkeznek, amik a figyelő és céladatokat azonnal továbbítják a tűztámogató központba.
A hangradarok megtévesztésére már régebben is fantom tüzelőállásokban felrobbantott tölteteket alkalmaztak, ezek inkább a békefenntartó műveletekben hasznosak, ahol könnyebb elkülöníteni és osztályozni a zajforrásokat.
Most a drónfelderítés a leghasznosabb és továbbra is az előretolt figyelők.
A jövő pedig a digitális katonáé a saját kisméretű drónjaival, mert az az elvárás, hogy minden egyes katona felderítő legyen. Szinte azonnal kép vagy videófelvételt küldhet a célról a tűztámogató központba, ahol majd rangsorolják őket és kidolgozzák a tűzparancsot.
Szóval, lesz radar a felderítő rendszerben, de a szerepe elenyésző lesz a tüzérfelderítők/felderítők vagy lövészek által szolgáltatott adatokhoz képest.

 

[Aladeen]

A tüzérséget is hányszor eltemették már a nagy technikai előrehaladásban.
A tüzér felderítés/megfigyelés alapja mindig a speciálisan képzett felderítő katona volt, kezdetben egyszerű sztereooptikai távcsövekkel. Megjelent a levegőből való tűzvezetés, már az I. vh-ban. A fejlődő csapatlégvédelem ezt a tevékenységet kiszorította. Megjegyzem, még a 90-es évek elején is gyakorolták a helikopterből való tűzvezetést, de tudjuk, hogy a potenciális célterületek felett a MANPADS miatt ez nem egészséges. Közben az előretolt figyelők korszerű optikai és lézertávmérőket kaptak.
Továbbra is elsődleges maradt a célfelderítésben. Már a hidegháború elején megjelentek a hang és mozgócél felderítő lokátorok. Az MN-ben pl. a Sznar 10-es. Nagyon hamar megjelentek az ellenük alkalmazható fegyverek, eljárások. Tavalyi jelentés szerint a CB radarokat csak nagyon rövid ideig lehet bekapcsolni, és a mérési határuk végénél, mert nagyon hamar bemérik őket. Ha több is van és szinte állandóan mozgatod, nem tudsz folyamatosan, megbízható pontosságú adatokat biztosítani. Azt nem vitatom, hogy felderítő rendszernek továbbra is része marad - bár éles helyzetben hamar elfogynak, én biztosan azokat semmisíteném meg először, hiszen a légi tevékenységünk felderítésére is a legnagyobb veszély. Közben a felderítőink távcsőnél alig nagyobb lézertávmérővel rendelkeznek, amik a figyelő és céladatokat azonnal továbbítják a tűztámogató központba.
A hangradarok megtévesztésére már régebben is fantom tüzelőállásokban felrobbantott tölteteket alkalmaztak, ezek inkább a békefenntartó műveletekben hasznosak, ahol könnyebb elkülöníteni és osztályozni a zajforrásokat.
Most a drónfelderítés a leghasznosabb és továbbra is az előretolt figyelők.
A jövő pedig a digitális katonáé a saját kisméretű drónjaival, mert az az elvárás, hogy minden egyes katona felderítő legyen. Szinte azonnal kép vagy videófelvételt küldhet a célról a tűztámogató központba, ahol majd rangsorolják őket és kidolgozzák a tűzparancsot.
Szóval, lesz radar a felderítő rendszerben, de a szerepe elenyésző lesz a tüzérfelderítők/felderítők vagy lövészek által szolgáltatott adatokhoz képest.

A Gidránra is felkerülő "mozgó tárgy" felderítő radarok mennyire mérhetőek be könnyen? Azokat is ritkán lehet bekapcsolni?
Amúgy nem túl nagy és nehezen rejthető a Girdán erre a tüzérségi felderítő feladatra?
A minden "okoskatona" állandón tolja be a felderítési infókat nem lesz túl nagy az infó áradat, a "zaj"?

 

[J.G.]

Gyári propit nyomod.
Fantázia, papír alapon, soha ,sehol nem használt eszközök elméleti képességeit veszed készpénznek.
Sem a fizikát, sem a matematikát nem vagy hajlandó figyelembe venni.
És még mindig nem terjednek ezek az eszközök.
Ismétlem, ma az európai kontinensen összesen nincs 100 gép. Az áruk miatt nem is lesz több.
A vontatottak meg maradnak velünk. Igáslovak a tüzérség rendszerében. Kifizethetőek, üzemben tarthatóak,gyárthatóak olcsón,költséghatékonyan.
( Arról is diszkréten hallgatnak, hogy az önjárók is csak prec lőszerrel tarolnak, anélkül sima vontatott szint , 8x-os áron. Ukránoknál a prec gránátok talán 3-4%-át teszik ki az elhasznált mennyiségnek. Ugye azt is meg kell venni...)
Luxuscuccokkal nem lehet háborúzni. Max papíron, ott ahol írkálják ezeket a civilhülyítő brossúrákat.

Azt kellene megérteni hogy a papíron szereplő adatokat minden esetben el kell osztani minimum 2-vel. Mert optimális körülmények között vannak megadva, amik egy háborúban eléggé esetleges, és ritkán előforduló dolgok.
Illetve az iszonyat szervíz igényt.
Lehet matekozni hogy a vontatott több embert szív fel a csőnél, de ugyan azt a személyzetet meg a log és szervíz bázis szívja fel az önjáróknál.
Illetve tábori,nyúzós körülmények között leszerepeltek a nyugati eszközök ukrajnában. Nagyon kényesek, hamar elhasználódnak, tábori körülmények között javíthatatlanok. Alkatrészigényről ne is beszéljünk...
Kedvencem az volt, mikor a németek mentegetőztek hogy a pzh nem arra van tervezve hogy 100 lövéseket adjanak le vele naponta ...WTF?
(Rekordom "lefektetve" 6 óra volt. 21-től ,hajnal 3-ig hajingáltak ,4 belövés/perc átlaggal. Na erre egy Ceasar vagy PZH üteg képtelen lenne, mert szimplán letérdel a tech. Nem erre van tervezve.)

Ha összehasonlító statisztikát szeretnénk, akkor ne ilyen dedós módszerrel, aminek semmi információtartalma, hanem legalább a leadott lövések száma/nap, megsemmisített célok száma, meghibásodások száma/ 100 lövés, harctéren (TÁS-ban) töltött órák száma, egy óra alatt leadott lövések száma és ezek arányában elszenvedett veszteségek száma lenne egy értékelhető összehasonlító elemzés (tudományos területen dolgozom, nem érem be ilyen semmitmondó adatokkal).
Ilyen adatokkal komoly összehasonlító vizsgálatot lehetne készíteni, különösen az eszközök ár/érték arányáról, harcászati használhatóságáról. Különös eredmények jönnének ki, az biztos, és nem a modern önjárók javára. Hidd el, totál elfogulatlan vagyok, a kedvencemet is lehúztam a francba.

Ha kevés pénzünk van, nem engedhetjük meg, hogy néhány darab ultramodern löveget vegyünk, mert a 18-24 db, akkor is csak egy DD-nak ad tűztámogatást, csak hatékonyan. Nem vagyunk kisegítve azzal, hogy a jelenlegi tüzérségünk 15-20 km széles arcvonal védelmére képes (támadásban meg csak 5-8 km). még az ukrán határ is 90 km széles, akkor mit tudna kezdeni a román vagy bármely más határ szélességével ez a 24 db? Mi van, ha 7-8 dd támad egyszerre 200 km széles arcvonalon? Ennyit több szomszédunk is össze tudna kaparni, ha mozgósít, akár régi technikával is. Ha nincs semmink, amivel visszalőjünk, méricskélhetsz az ultramodern radarjaiddal.

Ezeknek a tükrében is érthetetlen a tüzérség elhanyagolása a haderőfejlesztésünkben.
Biztosan ugyanezeket az információkat és ajánlásokat fogalmazta meg a szakma a fejlesztési irányokkal kapcsolatban, és mégsem vagyunk képesek túllépni az egy szem felajánlott nehézdandáron.

 

[honved]

Nem védhetetlen, erről szólt a Szurovikin vonal, hasonló körülmények között, mint az Alföld. Természetes és mesterséges műszaki akadályok (robbanó és nem robbanó), erődítések rendszere. A drónok pont annyira segítik a támadó mint a védekező felet, nagy hangsúlyt kell fektetni az ellenük való védelemre, az elektronikai hadviselésre. Mivel a terep a gépesített, mozgó hadviselésre alkalmas a páncélelhárító képesség szintén hangsúlyos tényező. Nagyobb műszaki kapacitásra lenne szükség. Egyébként simán tudna megfelelő mennyiségű embert mozgósítani az ország (kb 2% bőven elég lenne a megfelelő rotációhoz).

A nem túl barátságos szomszédokkal szemben mi sem vagyunk túl barátságosak, pedig egy helyi, háborúból kimaradni szándékozó szövetséggel simán kiléphetnénk a NATO-ból és nem a nyugati vagy keleti hordák érdekeiért kellene megpusztulni.

Sajnos a realitás kicsit más. 150.000 fős haderővel lehet komolyabb, mélységi védvonalat kiépíteni, de hol van ez a haderő nekünk ??? Rajtunk kívül egyébként mindenki összezár, az oroszok ukrajnai akciója folytán. Most még erősseb a NATO köteléke mindenki számára a keleti térségben mint eddig bármikor volt. Mondhatnám, mindenki boldog, hogy benne van a szövetségben. De... Itt vagyunk mi, akik, vagy a hivatalos kormányzati propaganda, folyamatosan a szövetséget teszi mindenért felelőssé. Minden rossznak a nyugat az oka, meg hasonlók. Azonban mégsem lépünk ki, ahogy az EU-t sem hagyjuk el magunktól. Mert öngyilkosság lenne mindkettő. Tudja ezt a Viktor is, de valami kényszer folytán nyilvánosan meg nem ezt harsogja. Most épp megint választási kampány van. A facebook szintű része a jobboldali tábornak, orosz párti kommunikációt hall folyamatosan. Erre szocializálták. Kevesen vagyunk, akik több irányból tájékozódnak és nem feketének, vagy fehérnek látják a világot, kizárólag.
Egyébként ma reggel néztem épp az egyik podcast videóban, Kiss Benedek Józsefet, talán a Pirkadat lehetett ?Passz. Ő kicsit megfeledkezve magáról, Szíjjártót nyíltan az oroszok emberének nevezte, akiről ezt adott berkekben mindenki tudja is, hogy az.
Mondta ezt egy olyan szakértő, akit a Hír TV-be is rendszeresen behívnak, tehát nehéz lenne baloldalisággal megvádolni.
Inkább arra leszek majd kíváncsi, mikor szakad a táborunk és a pártunk, ha Viktor tovább feszíti a húrt, a nyugat ellenében.
Mert a jobb oldal egy jelentős része is nyugat NATO és EU párti. Aki megélte azt az időszakot, az senki nem akar itt újra orosz világot. Ez logikus. Az életnívóról nem is beszélve. Az meg nem is külpolitika alapvetően már.
Nem tudom ,mikor tegnap Viktor említette a NATO-tól való távolodás lehetőségét, akkor a nagyérdeműnek eszébe jut vajon, ha egyedül maradunk, akkor a GDP 2 % -nak még a duplája is lehet kevés lesz katonai kiadásokra ? Valamint a sorkatonai szolgálat aktiválása valóban realitás leshet ? Dehogyis tudja. Bocsánat hogy eltértem a topictól...

 

[Aladeen]

Ezeknek a tükrében is érthetetlen a tüzérség elhanyagolása a haderőfejlesztésünkben.
Biztosan ugyanezeket az információkat és ajánlásokat fogalmazta meg a szakma a fejlesztési irányokkal kapcsolatban, és mégsem vagyunk képesek túllépni az egy szem felajánlott nehézdandáron.

2022 óta nem vettünk semmi jelentőset, mert a költségvetési hiány olimpia aranyérmére gyúrunk.
Amúgy meg nem a szárazföld a prioritás mostanság, hanem drónok, légierő és földi légvédelem - ilyen cuccokat veszünk.
Szárazföldi erőknek semmi újat nem jelentettek be szinte Lynx vásárlás óta...
Viszont lett azóta szerződve L-39NG, HERO, Skyranger, további Gripenek - drónok, légierő és földi légvédelem...

 

[ijasz]

A Gidránra is felkerülő "mozgó tárgy" felderítő radarok mennyire mérhetőek be könnyen? Azokat is ritkán lehet bekapcsolni?
Amúgy nem túl nagy és nehezen rejthető a Girdán erre a tüzérségi felderítő feladatra?
A minden "okoskatona" állandón tolja be a felderítési infókat nem lesz túl nagy az infó áradat, a "zaj"?

Nem ismerem a paramétereit, még nem volt alkalmam megkérdezni senkit. Egy amerikai tiszt tanulmányában olvastam, hogy olyan, mint egy világító izzó a sötétben. Nem tartom magam akkora hadművészeti zseninek, hogy minden tapasztalaton alapuló szakmai írást azonnal kétségbe vonjak.
Nagynak nem nagy, mert a lokátornak nem kell közvetlen a frontvonalon mérnie, persze ez nagyon domborzatfüggő, hogy honnan "lát" rá a mérendő területre.
Egy ilyen központba valóban nagyon sok adat fut be éles helyzetben, ezért ott is bővül a létszám és a BMS segíti a célok rangsorolását. Úgy tudom, hogy itt is tervezik (vagy már van??) az MI alkalmazását.
Amúgy, ha lenne normál mennyiségű sorozatvetőnk, háborúban, egy tűzszakaszt készen tartanék arra, hogy ha bekapcsol a radar (akár légvédelmi) és bemérik, azonnal küldjem a rakétákat.

 

[Pogány]

Alapvetően pont ezért szoktam olykor felvetni, hogy amíg lehetséges bármilyen bázison, rohamlövegeket kellene gyártanunk, összelegóznunk. Harckocsihelyettesítőnek, előretolt tüzérségnek, páncélvadásznak. Mint minden fegyvernem esetén, itt is a haladók a gondolattalanság csapdájába esnek.

Pedig ez lenne az, amire egy olcsó harckocsi vagy gyhj alváz is megfelelne. Az elsődleges az APS kell legyen az elektronikában, aztán jöhetne a legmodernebb tűzvezetésen, automata fegyverállványon gondolkodás.

Pedig gyakorlati előnyt jelentene egy első vonalba tolt üteg/osztály mind a közvetlen, mind a közvetett tűzfeladatokban. A kivitele a közepestől a nehezen páncélozott járműig terjedhetne, az alkalmazása a beszerelt löveg függvénye.

Ha csak 155 mm-ben gondolkodunk, akkor is egy L/39-es löveg elég lenne, hogy a radarhorizont alatt teljes értékű tűzcsapásokkal tudjon harcolni, vagy az első vonal perifériájáról ellentüzet adni, lerövidítve ezzel annak idejét.

És ezt szerintem 'olcsón' meg lehetne úszni ésszerű tervezéssel. Ha már hagyományos tarackokat, önjárókat, rakétatüzérséget basznak beszerezni, legalább ennyit lehetne farigcsálni.

 

[Nemerson]

Alapvetően pont ezért szoktam olykor felvetni, hogy amíg lehetséges bármilyen bázison, rohamlövegeket kellene gyártanunk, összelegóznunk. Harckocsihelyettesítőnek, előretolt tüzérségnek, páncélvadásznak. Mint minden fegyvernem esetén, itt is a haladók a gondolattalanság csapdájába esnek.

Pedig ez lenne az, amire egy olcsó harckocsi vagy gyhj alváz is megfelelne. Az elsődleges az APS kell legyen az elektronikában, aztán jöhetne a legmodernebb tűzvezetésen, automata fegyverállványon gondolkodás.

Pedig gyakorlati előnyt jelentene egy első vonalba tolt üteg/osztály mind a közvetlen, mind a közvetett tűzfeladatokban. A kivitele a közepestől a nehezen páncélozott járműig terjedhetne, az alkalmazása a beszerelt löveg függvénye.

Ha csak 155 mm-ben gondolkodunk, akkor is egy L/39-es löveg elég lenne, hogy a radarhorizont alatt teljes értékű tűzcsapásokkal tudjon harcolni, vagy az első vonal perifériájáról ellentüzet adni, lerövidítve ezzel annak idejét.

És ezt szerintem 'olcsón' meg lehetne úszni ésszerű tervezéssel. Ha már hagyományos tarackokat, önjárókat, rakétatüzérséget basznak beszerezni, legalább ennyit lehetne farigcsálni.

Azt a zorosz teknőctankot is végsó soron rohamlövegként használják.