Majd utólag kiderűl,hogy mi lesz,de
Az ukrán háború azt már megmutatta,hogy az olcsó dronok igenis érzékenyek az EW zavarásra.Mióta az oroszok kijöttek a javitott Kasatka rendszerrel,és zlhcsop-onként kiosztottak belőlük,az ukránok dronalkalmazása drasztikusan csökkent.Ukránok egyik problémája pont ez,hogy az elötte a tömeges olcsó dronalkalmazás adta felderitési információ most már nincs meg.
A nagyobb dronok,amiken egy komolyabb zavarvédett adatkapcsolat is elfér,azok meg már elég nagyok a csapoatlégvédelmenek,és egy logikusan hamarosan megjelenő önlégvédelmi rendszernek.Egyszerűen el kell látni az önjárokat,illetve kisérőjárműveiket olyan RCWSel,ami képes dronok elleni önlégvédelemre..Technikailag ez nem probléma,csak anyagilag kellemetlen.
Plusz a tüzérséget is védelmeznie kell a csapatlégvédelemnek.Olyan rendszert kell venni,ami képes a dronelháritásra (pl Pansirhoz már fejlesztés alatt van olyan "mini" rakéta,ami direkt dronok ellen lesz.Egy normál inditókonténerbe 4db ilyen elfogó fér el).
Iron Fist APS,beleintegrálva a búr változat nagyobb hatótávolságú elfogóit,akár 2km-es körzetre is tudja növelni a dronelháritási önlégvédelmi képességet (búrok tényleg mindent is,és nagyon előremutató dolgokat fejlesztettek 90 körül-tisztára mint a németek 44ben).A Mongoose-3 A és B elfogók már belelőgnak a C-RAM kategóriába is (Mongoose-3B továbbfejlesztéséből lett a Kentron Cheetah/Halcon SkyKinght elfogó).Nem csak ATGM,hanem tüzérségi lőszerek ellen is védelmet nyújthat (hk sabot,av-gránát és Valkiri sorozatvető rakéta ellen tényleges és sikeres próbalövészetek is voltak,mielött a fejlesztését leállitották)
Az is biztos,hogy a közeljövőben drasztikusan nő a tűzbemérésre is képes radarok száma.Nem csak az ELM 2084 képes rá (párhuzamosan a légtérellenörzéssel),hanem a Thales,a Saab Zsiráf új generációja,az LM TPS-80,de még a NASAMS rendszer újabb Sentinel A3/4 radarjai is.Ezek a radarok magas fokú EW képességgel rendelkeznek.És a közeljövőben várhatóan megjelenik földi radaroknál is az LPI üzemmód.(egyébként az oláhok vettek 6db TPQ-53 CB radart,ami másodlagosan légtérfelderitő is.És bejelentett szándékuk a TPS-80 rendszeresitése).F35 DAS rendszere is képes passziv módon tűzbemérésre....Távolság egy jó kérdés,titkolják.Különböző elemzők 50-150km közé becsülik.Zsidók állitják,hogy a PAWS NG rendszerük eléri a DAS képességeit-és kinálják akár dronra szerelve is (nagy,MALE kategóriás dronokra)
Szóval a tűzbemérési képesség is ugrásszerűen nő (nálunk pl nulla CB radar volt,most annyi van,ahány 2084).A BMS és az automatizált harcvezető rendszerek meg a radar szerezte célpontokra való tűzirányitást,az automatikus tűzvezetés és lőelembeállitó rendszerek a tűzkiváltás gyorsaságát növelik drasztikusan.A PGM lőszerek meg a pontosságot-illetve a kazettás és növelt repeszhatású lőszerek meg a pusztitóképesség hatósugarát növelik (persze nekünk nem lehet kazettás lőszerünk,mig ki nem lépünk a betiltó egyezményből)
Áruk és a fejlesztési állapotok miatt elöbb lesz dron elleni védelem,mint harcjárművenkénti mini C-RAM rendszer (bár mint irtam,lehetséges olyat rendszeresiteni a közeljövőben,csak meg kell fizetni a drága árát).Ráadásul bizton könnyebben lehet tűlterhelni egy harcjárművenkénti mini C-RAM rendszert,mint egy dronelháritó RCWSt.Egy Lancet dron,ha már van mivel,nem nehgéz lelőni.Lassú és sérülékeny célpont.
Ukraina ezért visz tévutra,a pillanatnyi helyzetével.Már vannak dronok,és tömegesen.A CB radarbol viszont kevés van,és nem is a legfejlettebb technológiásak vannak jelen.
De ez pillanatnyi állapot,és a fejlődés vonala jol láthatóen át fog lendülni ezen a pillanatnyi állapoton.
Vontatni jóval nehezebb, mint önjáróval menni.
