K.u.K Kriegsmarine - A Monarchia hadihajói
- Téma indítója Tcat
- Indítva
Régieknek se megy lefele az orra.
Lajta egy monitor.Ráadásul folyami monitor.A minnél kisebb célfelület miatt a lehető legalacsonyabbra tervezték a fedélzetet.Azért magsabb középen,mert kell a hely a gépeknek.
Nézz kerekes dunai vontatókat...
Sajnos túl hülye vagyok ahhoz, hogy képeket tudjak beküldeni.
A monitoroknál a kis merülés (a Marosnál és a Leitha-nál kb. 1 méter, de későbbi I. vh-ban bevetett többi monitornál is 1,3 méter körül volt max.), tömegcsökkentés, alacsony magasság és nagyobb védelem (kis célfelületek a víz felett + közvetlen tűznél ferde páncélfelületek miatt + övpáncél nagyja is víz alatt = nagyobb védelem) követelménye volt az oka ennek a kialakításnak:
Horváth Csaba: A dunai monitorok múltja és alkalmazásuk mai lehetőségei
Horváth Csaba: A dunai monitorok múltja és alkalmazásuk mai lehetőségei
mióta Aquarell kérdezte gondolkodom rajta, és nem tudom megindokolni az általaA monitoroknál a kis merülés (a Marosnál és a Leitha-nál kb. 1 méter, de későbbi I. vh-ban bevetett többi monitornál is 1,3 méter körül volt max.), tömegcsökkentés, alacsony magasság és nagyobb védelem (kis célfelületek a víz felett + közvetlen tűznél ferde páncélfelületek miatt + övpáncél nagyja is víz alatt = nagyobb védelem) követelménye volt az oka ennek a kialakításnak:
Horváth Csaba: A dunai monitorok múltja és alkalmazásuk mai lehetőségei
reklamált homorú vontatóhajókat
az nem indokolja, hogy a test is homorú legyen.Mindig az emberiség sorsdöntő kērdéseivel foglalkozok.
De ez már mind gyerek is feltűnt...
Most éppen a volt NDK-ból...
A kialakitàsnak talån valami köze lehet a vontatókötél elhelyezéséhez, gondolom.
Meg a többség nem is ilyen, csak némelyik.
A kötélnek elég lenne egy kivágás vagy csak ne legyen valami magas előtte
Igen, én is ezen agyalok, hogy folyami hadihajónál okés, de a többi? A kis merülés követelménye a Dunán (és mellékágain, meg a többi folyón, ahova be tudtak menni a Dunáról a monitorok) és a tömegcsökkentés a civil hajóknál is adná magát. Nyilván itt teljesen más a hullámzás, mint a tengeren, és az is szempont lehet szerintem, hogy a víz ezekről a domború fedélzetekről azonnal és akadálytalanul lefolyik.mióta Aquarell kérdezte gondolkodom rajta, és nem tudom megindokolni az általa
reklamált homorú vontatóhajókat
Tetejében az is látszik a később épült magyar, ill. előtte is az osztrák-magyar hadihajókon, hogy a "teknősbéka" kialakítás egyre kevésbe volt jelen és a hagyományosabb formák jelentek meg, talán ez arra vezethető vissza, hogy a lövegek és páncélok versenyében az I. világháború alatt a lövegek fejlődését nem lehetett páncél oldalon lekövetni, csak nagyon súlyos tömeg- és méretnövekedéssel, ami tengeren megvalósítható volt, de a folyami hadihajóknál inkább elengedték ezt a témát, visszajöttek a sokkal kevésbé páncélozott naszádok, őrhajók és egyéb kisebb, de villámgyorsan manőverező cuccok.
Minden hajón szempont, mégsem így épülnek és elfolyik a víz. És akkor sem mind épült így, még a szintén magyar dunai vontatók közül sem. Meg a Dunán a méteres hullámzás sem jellemző
Mennyi lehet? 20-30 centi lejtés nem hiszem, hogy merülésileg oszt v szoroz
Szerintem, de pont, hogy számít még ez is, a tömeg miatt.Minden hajón szempont, mégsem így épülnek és elfolyik a víz. És akkor sem mind épült így, még a szintén magyar dunai vontatók közül sem. Meg a Dunán a méteres hullámzás sem jellemző
Mennyi lehet? 20-30 centi lejtés nem hiszem, hogy merülésileg oszt v szoroz
Az nem lehet, hogy valami módon ezekhez a lánchajókhoz kapcsolódik a dolog?:mióta Aquarell kérdezte gondolkodom rajta, és nem tudom megindokolni az általa
reklamált homorú vontatóhajókat
Kisérteties a hasonlóság a formát illetően.
Lánchajózás (A Pallas nagy lexikona)
Simán kapcsolódhat ehhez is, ugyanakkor a @SirHiggins által a #155 sz. posztban behivatkozott képen lévő hajó a Vaskapu, ami egy speckó, de hasonló feladatra épült:
A Vaskapu vontatóhajója: mindennel elbírt az árral szemben is!
"Mi volt a feladat? Mit kellett leküzdeni? Nos, erre van összehasonlító adatunk: miközben a Budapest-Vác útvonalon egy 650 tonnás uszály 1 km/h-ás sebességgel történő vontatásához 500 kilogramm vonóerő kellett, ugyanezen uszály azonos sebességgel történő mozgatásához a Vaskapu csatornán 6.500 kilogramm vonóerőre volt szükség!
A Vaskapu vontatórendszer a következő elven működött: a vontatóhajón elhelyezett és gőzgéppel hajtott dobra, a vontatószakasz hosszának megfelelő drótkötél volt feltekercselve. A kötél egyik vége a csatorna felett a mederben volt lehorgonyozva, a másik vége pedig a dobra szilárdan felerősítve; ha a gőzgép a dobot forgatja, ez a kötél fel vagy legombolyításának mértéke szerint a kötélhajót, valamint az ehhez kötött uszályhajókat felvontatta, vagy pedig a leeresztette."
Szerintem minden ilyen hajóban közös, akár dunai, akár nyugati, hogy lapos a feneke, tehát sekély vízben járásra építették, de szempont volt, hogy sekély vízben is jól manőverezhessen, stabil legyen, ne borulhasson fel.
Ezen túl fontos volt a túlélőképesség a hadihajóknál és egyes civileknél is: nagy szilárdság belső merevítőkkel, vízálló oldalszekrények, kettős fenék, nagy szilárdságú fémek alkalmazása stb.,
ez itt pl. a Vaskapu a fenti cikkből:
USS Winnebago:
Mindezek után viszont csak felfelé lehetett terjeszkedni, akár a gépészet, akár az emberek, akár a fedélzeti fegyverzet és lőszer elhelyezése volt a feladat.
a vaskapus kábeles mondjuk már jobban tetszik magyarázatnakLánchajózás (A Pallas nagy lexikona)
Simán kapcsolódhat ehhez is, ugyanakkor a @SirHiggins által a #155 sz. posztban behivatkozott képen lévő hajó a Vaskapu, ami egy speckó, de hasonló feladatra épült:
A Vaskapu vontatóhajója: mindennel elbírt az árral szemben is!
"Mi volt a feladat? Mit kellett leküzdeni? Nos, erre van összehasonlító adatunk: miközben a Budapest-Vác útvonalon egy 650 tonnás uszály 1 km/h-ás sebességgel történő vontatásához 500 kilogramm vonóerő kellett, ugyanezen uszály azonos sebességgel történő mozgatásához a Vaskapu csatornán 6.500 kilogramm vonóerőre volt szükség!
A Vaskapu vontatórendszer a következő elven működött: a vontatóhajón elhelyezett és gőzgéppel hajtott dobra, a vontatószakasz hosszának megfelelő drótkötél volt feltekercselve. A kötél egyik vége a csatorna felett a mederben volt lehorgonyozva, a másik vége pedig a dobra szilárdan felerősítve; ha a gőzgép a dobot forgatja, ez a kötél fel vagy legombolyításának mértéke szerint a kötélhajót, valamint az ehhez kötött uszályhajókat felvontatta, vagy pedig a leeresztette."
Szerintem minden ilyen hajóban közös, akár dunai, akár nyugati, hogy lapos a feneke, tehát sekély vízben járásra építették, de szempont volt, hogy sekély vízben is jól manőverezhessen, stabil legyen, ne borulhasson fel.
Ezen túl fontos volt a túlélőképesség a hadihajóknál és egyes civileknél is: nagy szilárdság belső merevítőkkel, vízálló oldalszekrények, kettős fenék, nagy szilárdságú fémek alkalmazása stb.,
ez itt pl. a Vaskapu a fenti cikkből:
USS Winnebago:
Mindezek után viszont csak felfelé lehetett terjeszkedni, akár a gépészet, akár az emberek, akár a fedélzeti fegyverzet és lőszer elhelyezése volt a feladat.