[BIZTPOL] Nyugat-Európa és Észak-Európa (Európai Unió)

Azért felmerül a kérdés, hogy honnét lesz a csőben gáz? Mert tök jó, hogy eladják a csövet, de mit ér gáz nélkül? Megvalósítható technikailag, hogy - egy egyébként nagyon költséges javítás után, ha nem csak az egy megmaradtat nézzük, hogy máshonnét tápláljanak bele gázt?



A németek megveszik az olcsó,megbízható usa gázt,és tisztes.felárral továbbadják az emergiaszegény Oroszoknak,honnan máshonnan?
Nehogy azt sugalld már,hogy a szövetségesük elpukkantotta a csövet,majd megveszi azt az Oroszoktól, ,é felárral tovább értékesíti a Németeknek?
Ennyire csúszómászó féreg nem lenne egyik kormány sem,hogy ezt.tegye a választóival,főleg nyugaton, hiszen ott aztán van aztán!?
Meg,ha ilyet tenne az usa,vagy tett volna bármi hasonlót mondjuk 1945 óta,valaki aszövetségesekből már szólt volna,hiszen a nyugati kormányok nem csúszómászó férgekből állnak,és megállította volna a folyamatot.
:rolleyes:
 
 
Egyetértünk. Még mindig jobb mint Ukrajna, Szíria, Líbia, Irak, Afganisztán. Viszont az NSZK éltszínvonalat el lehet felejteni...
Azért hajlamos mindenki elfelejteni, hogy a II. vhb utáni nyugati jólét -amihez annyira csatlakozni akartunk- mégis min alapult.
Az egyik pillér az USA azon szándéka, hogy bebizonyítsa, a liberális-demokratikus kapitalista rendszer több szabadságot és nagyobb jólétet biztosít, mint a szovjet rendszer. Az 50-es években a nyugati kommunista pártok elég közel kerültek a hatalomhoz (Görögországban meg is kellett puccsolni őket), és ezt az USA nem hagyhatta. Erről szólt a Marshall terv is, lásd George F. Kennan-t). Szóval adott pénzt, meg katonai védelmet, amin Nyugat-Európa sokat tudott spórolni (főleg a németek :) ).
A másik pillér pedig a hajdani gyarmatok folyamatos fosztogatása, immár új -az USA-nak is tetsző- módszerekkel. Ez utóbbi ma is fontos bevételi forrás.
Viszont világnézeti verseny igazából nincs, nem kell senkinek bizonyítani semmit, szóval az USA most már megteheti, hogy úgy bánjon Európával, mint a szolgájával (ami a tényleges helyzet). Ebben a viszonyban pedig tökéletesen megfelel Európának a mexikói életszínvonal és közállapotok. Mármint az USA szemszögéből.
Szóval amit 90 előtt Nyugat-Európában láttunk (már aki élt akkor ;) ), az nem a demokráciának és a kapitalizmusnak volt köszönhető, hanem az aktuális világpolitikai helyzetnek. És olyan nem lesz többet. A kapitalizmus Mexikót szereti.
 
Akkor erre be kéne nevezni!
Ha nyernénk, akkor megcsavarinthatjuk a németek zacsiját - vagy megszavazzák az EU-s pénzeket és leállnak minden szemétkedéssel, vagy nem lesz gáz.
Csak az a baj, hogy aki részt vesz az árverésen, azt amerikai szankciók sújtják.
Annak az amerikai üzletembernek is külön kérvényt kellett benyújtania a külügyhöz, hogy felmentést kapjon a szankciós törvények alól.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Azért hajlamos mindenki elfelejteni, hogy a II. vhb utáni nyugati jólét -amihez annyira csatlakozni akartunk- mégis min alapult.
Az egyik pillér az USA azon szándéka, hogy bebizonyítsa, a liberális-demokratikus kapitalista rendszer több szabadságot és nagyobb jólétet biztosít, mint a szovjet rendszer. Az 50-es években a nyugati kommunista pártok elég közel kerültek a hatalomhoz (Görögországban meg is kellett puccsolni őket), és ezt az USA nem hagyhatta. Erről szólt a Marshall terv is, lásd George F. Kennan-t). Szóval adott pénzt, meg katonai védelmet, amin Nyugat-Európa sokat tudott spórolni (főleg a németek :) ).
A másik pillér pedig a hajdani gyarmatok folyamatos fosztogatása, immár új -az USA-nak is tetsző- módszerekkel. Ez utóbbi ma is fontos bevételi forrás.
Viszont világnézeti verseny igazából nincs, nem kell senkinek bizonyítani semmit, szóval az USA most már megteheti, hogy úgy bánjon Európával, mint a szolgájával (ami a tényleges helyzet). Ebben a viszonyban pedig tökéletesen megfelel Európának a mexikói életszínvonal és közállapotok. Mármint az USA szemszögéből.
Szóval amit 90 előtt Nyugat-Európában láttunk (már aki élt akkor ;) ), az nem a demokráciának és a kapitalizmusnak volt köszönhető, hanem az aktuális világpolitikai helyzetnek. És olyan nem lesz többet. A kapitalizmus Mexikót szereti.
Annyira akartunk csatlakozni, hogy még a szavazás érvényességi küszöböt is leengedték, hogy biztosan sikerüljön és még úgy se sokon múlt.
 
Azért hajlamos mindenki elfelejteni, hogy a II. vhb utáni nyugati jólét -amihez annyira csatlakozni akartunk- mégis min alapult.
Az egyik pillér az USA azon szándéka, hogy bebizonyítsa, a liberális-demokratikus kapitalista rendszer több szabadságot és nagyobb jólétet biztosít, mint a szovjet rendszer. Az 50-es években a nyugati kommunista pártok elég közel kerültek a hatalomhoz (Görögországban meg is kellett puccsolni őket), és ezt az USA nem hagyhatta. Erről szólt a Marshall terv is, lásd George F. Kennan-t). Szóval adott pénzt, meg katonai védelmet, amin Nyugat-Európa sokat tudott spórolni (főleg a németek :) ).
A másik pillér pedig a hajdani gyarmatok folyamatos fosztogatása, immár új -az USA-nak is tetsző- módszerekkel. Ez utóbbi ma is fontos bevételi forrás.
Viszont világnézeti verseny igazából nincs, nem kell senkinek bizonyítani semmit, szóval az USA most már megteheti, hogy úgy bánjon Európával, mint a szolgájával (ami a tényleges helyzet). Ebben a viszonyban pedig tökéletesen megfelel Európának a mexikói életszínvonal és közállapotok. Mármint az USA szemszögéből.
Szóval amit 90 előtt Nyugat-Európában láttunk (már aki élt akkor ;) ), az nem a demokráciának és a kapitalizmusnak volt köszönhető, hanem az aktuális világpolitikai helyzetnek. És olyan nem lesz többet. A kapitalizmus Mexikót szereti.

A klasszikus kapitalizmus nem szereti a magas adókat és a jóléti államot. Kérdés, hogy a mai rendszert tekinthetjük-e annak. Az újraelosztás aránya ma az USA-ban is magasabb, mint a klasszikus kapitalizmusban.
Az meg egyértelmű, hogy ma éjjeliőr állam helyett mindent szabályozó állam van a fejlett világban.
 
Azért hajlamos mindenki elfelejteni, hogy a II. vhb utáni nyugati jólét -amihez annyira csatlakozni akartunk- mégis min alapult.

Egyfelől az amerikai Marshall segélyen, amiből talpra állították a nyugat európai gazdaságokat. Másfelől, a magántulajdonon alapuló kapitalizmuson múlt, az ebből fakadó technológiai, tudáson, ipari színvonalon, a nyugati jólét.
A szovjet rendszerű kelet európai szocialista tábor társadalmi és gazdasági értelemben akkor pedig elindult a lejtőn. Aminek betetőzése a 89-90-es rendszerváltások lettek. Közbe voltak forradalmik próbálkozások a térségben , amit a megszálló szovjet haderő könyörtelenül, hol véresen, hol vértelenül, levert.
Nagyjából ennyi volt.
 
Annyira akartunk csatlakozni, hogy még a szavazás érvényességi küszöböt is leengedték, hogy biztosan sikerüljön és még úgy se sokon múlt.
Most nem az EU-ra, mint szervezetre gondoltam, hanem magára a jólétre.
A demokráciára (ami használható is lenne kapitalizmus nélkül).
A kapitalizmusra (amit addig gyaláztak a komcsik, amíg elhittük, hogy jó ).
Amúgy mi csak a Közös Piacot ismertük (aminek 90-ben vége is lett),
és nem ezt a borzalmat, ami most van.
 
Megugrott a német uránvásárlás Oroszországtól (RT)

Németország drámaian megnövelte Oroszországból származó uránimportját 2024-ben, 60,8 tonnával, ami 70%-os ugrás az előző évhez képest – derül ki a Der Spiegel pénteken közzétett új jelentéséből. A megállapítások az Alsó-Szászország Környezetvédelmi, Energiaügyi és Klímavédelmi Minisztériumának adatain alapulnak.
Az uránt a lingeni Advanced Nuclear Fuels üzemben dolgozzák fel, amely az EDF energiaóriás Framatome részlegén keresztül francia tulajdonban működik. Az üzem a Kelet-Európában még működő, szovjet tervezésű WWER reaktorok speciális nukleáris üzemanyagcelláinak gyártására készül. Ezek az erőművek történelmileg az orosz gyártású üzemanyagcelláktól függtek.
A német kormány megjegyezte, hogy az Oroszországból származó uránimportra nem vonatkoznak a Moszkvával szemben bevezetett uniós szintű szankciók.
„Jelenleg nincs az Európai Unió import- vagy exportembargója Oroszországgal szemben a békés célú nukleáris üzemanyagra vonatkozóan” – közölte a Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Nukleáris Biztonsági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium.
A múlt hónapban a blokk új energiaügyi biztosa, Dan Jorgensen elismerte, hogy az EU-nak nem sikerült leküzdenie az orosz energiától való függőségét, és új tervet sürgetett az országból származó olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyag-ellátás korlátozására.
„Mindenki számára nyilvánvaló, hogy valami újnak kell történnie, mert… ez most kezd rossz irányba menni” – mondta Jorgensen, és megígérte, hogy bemutat egy „kézzelfogható ütemtervet, amely hatékony eszközöket tartalmaz majd a probléma fennmaradó részének megoldásához”.
 
Megugrott a német uránvásárlás Oroszországtól (RT)

Németország drámaian megnövelte Oroszországból származó uránimportját 2024-ben, 60,8 tonnával, ami 70%-os ugrás az előző évhez képest – derül ki a Der Spiegel pénteken közzétett új jelentéséből. A megállapítások az Alsó-Szászország Környezetvédelmi, Energiaügyi és Klímavédelmi Minisztériumának adatain alapulnak.
Az uránt a lingeni Advanced Nuclear Fuels üzemben dolgozzák fel, amely az EDF energiaóriás Framatome részlegén keresztül francia tulajdonban működik. Az üzem a Kelet-Európában még működő, szovjet tervezésű WWER reaktorok speciális nukleáris üzemanyagcelláinak gyártására készül. Ezek az erőművek történelmileg az orosz gyártású üzemanyagcelláktól függtek.
A német kormány megjegyezte, hogy az Oroszországból származó uránimportra nem vonatkoznak a Moszkvával szemben bevezetett uniós szintű szankciók.
„Jelenleg nincs az Európai Unió import- vagy exportembargója Oroszországgal szemben a békés célú nukleáris üzemanyagra vonatkozóan” – közölte a Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Nukleáris Biztonsági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium.
A múlt hónapban a blokk új energiaügyi biztosa, Dan Jorgensen elismerte, hogy az EU-nak nem sikerült leküzdenie az orosz energiától való függőségét, és új tervet sürgetett az országból származó olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyag-ellátás korlátozására.
„Mindenki számára nyilvánvaló, hogy valami újnak kell történnie, mert… ez most kezd rossz irányba menni” – mondta Jorgensen, és megígérte, hogy bemutat egy „kézzelfogható ütemtervet, amely hatékony eszközöket tartalmaz majd a probléma fennmaradó részének megoldásához”.

Mindenki szankciózik, ahogy csak bír, pláne másokat próbál erre rávenni. Aztán ami neki kell, az gyorsan nem szankciós termék hirtelen. :)
 
Mindenki szankciózik, ahogy csak bír, pláne másokat próbál erre rávenni. Aztán ami neki kell, az gyorsan nem szankciós termék hirtelen. :)
Jól látszik, hogy minden csak a pénzről meg az erőforrásokról szó, nincsenek elvek ebben a szankciós történetben. Mert az, hogy egyik felől veszik az orosz uránt, másik felől a Siemensnek nem adnak export engedélyt Paks 2 vezérlésének leszállítására, az nem szabadna egy ország szabályzásán belűl egyszerre megtörténjen.
 
A demokrácia nagy tökönrúgása lenne ha úgy írnának ki új választást, hogy a pár hónappal ezelőtti választás győztese lehetőséget se kapott arra, hogy próbáljon kormányt alakítani.

Patthelyzet van. Az FPÖ nyert, de senki nem akar vele kormányozni. Az ÖVP meg az SPÖ együtt épp csak megvan, a NEOS-al hárman nem tudnak együttműködni. Fuck yeah, nyugati demokrácia.
 
A demokrácia nagy tökönrúgása lenne ha úgy írnának ki új választást, hogy a pár hónappal ezelőtti választás győztese lehetőséget se kapott arra, hogy próbáljon kormányt alakítani.

Az az EU-ban nem számít, csak az, hogy kit akarnak hatalmon tartani. Romániában megvolt a főpróba az elnökválasztásnál, inkább megismétlik minthogy a győztesek menjenek a második fordulóba. Az EU-t olyanok vezetik meg olyanok döntenek a költségvetéséről akikre soha senki nem szavazott.
 
Patthelyzet van. Az FPÖ nyert, de senki nem akar vele kormányozni. Az ÖVP meg az SPÖ együtt épp csak megvan, a NEOS-al hárman nem tudnak együttműködni. Fuck yeah, nyugati demokrácia.
Most Kurzot, miért akarják visszarángatni?
Legutóbb ő az FPÖ-vel kormányzott.
A demokrácia nagy tökönrúgása lenne ha úgy írnának ki új választást, hogy a pár hónappal ezelőtti választás győztese lehetőséget se kapott arra, hogy próbáljon kormányt alakítani.

Nem mernek most új választást kiírni.