Az I. világháború magyar vonatkozású katonai eseményei
- Téma indítója szekely2020
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Falfestmény a Przemyslben állomásozó és harcoló magyar katonák emlékére...
A délkelet-lengyelországi Przemyslben felavatták a helyi erőd első világháborús magyar védőjét, Fogarasi Tamásy Árpád altábornagyot ábrázoló falfestményt.
A falfestmény a második része egy ciklusnak, amely a przemysli erőd történetét és az ehhez fűződő kulturális hagyomány sokszínűségét mutatja be.
Az erődöt, amelyben 150 ezer ember, közöttük egy teljes hadosztálynyi magyar honvéd szolgált, háromszor ostromolták meg. Az oroszok 1915 márciusában 137 napos ostrom után bevették ugyan, ám 72 nap elteltével visszafoglalták a német és osztrák-magyar csapatok.
honvedelem.hu
A délkelet-lengyelországi Przemyslben felavatták a helyi erőd első világháborús magyar védőjét, Fogarasi Tamásy Árpád altábornagyot ábrázoló falfestményt.
A falfestmény a második része egy ciklusnak, amely a przemysli erőd történetét és az ehhez fűződő kulturális hagyomány sokszínűségét mutatja be.
Az erődöt, amelyben 150 ezer ember, közöttük egy teljes hadosztálynyi magyar honvéd szolgált, háromszor ostromolták meg. Az oroszok 1915 márciusában 137 napos ostrom után bevették ugyan, ám 72 nap elteltével visszafoglalták a német és osztrák-magyar csapatok.
Falfestmény a Przemyslben állomásozó és harcoló magyar katonák emlékére
A délkelet-lengyelországi Przemyslben felavatták a helyi erőd első világháborús magyar védőjét, Fogarasi Tamásy Árpád altábornagyot ábrázoló falfestményt – közölte április 5-én a krakkói magyar főkonzulátus.
honvedelem.hu
A szegedi 3. honvéd huszárezred járőre tűzharcban az orosz fronton.
1915.05.22.
1915.05.22.
Tudod, hány ember kellett a lövegmozdonnyal felszerelt ágyú kezeléséhez?
- Az 1905/ 8M 8 cm-es tábori ágyú lövegmozdonnyal az Osztrák—Magyar Monarchia tüzérségének legfontosabb és legnagyobb darabszámban készült lövege, amelyet még a második világháborúban is használtak.
- A fogatolt, 6 lóval vontatott ágyút 6 tüzér kezelte, akik a lószeres mozdonyon, vagy a löveg tengelyülésein ültek, a 4 hajtó pedig a hámoslovakon foglalt helyet menet közben.
- Az ágyú egyesített lőszert tüzelt, amelyekből 120 darabot lehetett a lövegmozdonyban lévő ládákba málházni.
A debreceni 39. gyalogezred előrenyomulása Nagycsertésznél a kárpáti téli csatában; 1915. január 25.
Csak egy éjszakára...
Csak egy éjszakára küldjétek el őket;A pártoskodókat, a vitézkedőket.
Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy – mi nem felejtünk,
Mikor a halálgép muzsikál felettünk;
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek,
Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
Gerendatöréskor szálka-keresőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor siketitőn bőgni kezd a gránát
S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,
Robbanó golyónak mikor fénye támad
S véres vize kicsap a vén Visztulának.
Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
Az uzsoragarast fogukhoz verőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor gránát-vulkán izzó közepén
Ugy forog a férfi, mint a falevél;
S mire földre omlik, ó iszonyu omlás, –
Szép piros vitézből csak fekete csontváz.
Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csurog a földön, vér csurog a fáról
Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben
S haló honvéd sóhajt: fiam… feleségem…
Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.
Csak egy éjszakára:
Vakitó csillagnak mikor támad fénye,
Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,
Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget,
Hogy sirva sikoltsák: Istenem, ne többet.
Küldjétek el őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kinjára.
Csak egy éjszakára:
Hogy bujnának össze megrémülve, fázva;
Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna;
Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,
Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!
Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak
Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!
Hogy esküdne mind-mind,
S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert,
Hogy hivná a Krisztust, hogy hivná az Istent:
Magyar vérem ellen soha-soha többet!
– Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
(Przemyśl, november.)
110 éve volt Przemysl
A legszebb férfikorukon túljutott taták az orosz hadsereg ellen
Száztíz éve adta meg magát az oroszoknak az Osztrák–Magyar Monarchia legfontosabb erődje. De Przemyśl első világháborús története nem 1915 márciusában kezdődött, előtte hónapokig éheztek a védői, akik a poklok poklát járták meg a Monarchia hadvezetésének sorozatos baklövései miatt. A 130 ezer...
telex.hu
El tudná valaki magyarázni hogy mi volt az oka a Monarchia hadseregének elképesztően szar szereplésére?
Csak felületesen ismerem a témát ezért kérdezem.
Igazából egy rakás halotton kívűl semmit nem tudott felmutatni, se tengeren( ezt még megértem) se szárazföldön
Csak felületesen ismerem a témát ezért kérdezem.
Igazából egy rakás halotton kívűl semmit nem tudott felmutatni, se tengeren( ezt még megértem) se szárazföldön
szvsz főleg az első vidiből kaphatsz válaszokat, de a többi is érdekes
-etnikai megosztottság (depláne a császár halála után)
-nyelvi nehézségek (krva nehéz volt az első elhalt tisztek pótlása az adott egységhez (ezredeken belül is változhatott
az egységen belüli 'hivatalos' nyelv)
-a vezetés tökéletesen, teljesen, zavarba ejtően amatőrsége
-a 2 dualista állam versengése a felső vezetésben
-a saját, kisebb hadsereg különböző megítélése (a magyarok a Honvédséget futtatták, dafke. Miközben annak és a
Landwehrnek csak másodlagos szerepe kellett legyen + mindig ment a magyar rinyálás ha a közös hadsereget
akarták fejleszteni + az erőforrásokat sem lehetett jól elosztani, mert ment a paláver, hogy akkor a Honvédségnek is...)
-Konrad teljesen téves helyzetértékelése, hogy 1. Szerbia könnyű lesz, 2. a muszka lassan mozgósít még az elején
És később is, mikor a Bruszilov előtt gyengítette a keleti frontot.
-német nyomásra offenzívák, amikor a hds alkalmatlan volt rá technikailag és emberanyagilag
-mindeközben az omm vezetés moráljának mattot adott, hogy a németek eléggé lenézték őket és
ki is hagyták a hadműveletek tervezéséből (akkor is ha omm csapatok is szerepeltek benne).
A Bruszilov után az önálló KuK vezetés nagyjából meg is szűnt, német alárendeltség érvényesült
-német nyomásra Olaszo megtámadása
-alsóbb szintű vezetés is teljesen alkalmatlan volt (terep és logisztika hatásainak ignorálásával pl.)
-elégtelen személyes felszerelés, elégtelen muníció, elégtelen kiképzés
(ennek ellenére a tisztek a legénység nyakába varrták a sikertelenséget, főleg ha azok etnikai katonák voltak)
-az első évben a tisztek 80%-a veszett oda, ezután az addigi színvonal is ordas nagyot zuhant
(beképzelt, katonai pályára alkalmatlan, lassan vagy nem tanuló)
-az egész OMM felkészületlen volt, se pénz, se felszerelés, se az azt előállító ipari kapacitás.
Még Olaszo is többet költött a hadseregére...
-nagyon kevés újonc a lakosságszámhoz képest - nem volt pénz
-a katonákat egy pár lábbelivel is nehézséget okozott ellátni, élelmezni is inkább nem ment: gyakori volt
a frontkatonák 55kg körüli súlya....
-teljesen lerongyolódott hadsereg volt, szó szerint. Ugyan ez a technikánál és lőszernél.
A szükséges lőszer 10%-a állt általában csak rendelkezésre.
Az meg, hogy egy akkor még valóban agrár Magy.Kir-al miért nem sikerült az élelmezés.....
Na, úgy kábé ezek
A hadtörténészek ket okot szoktak előhozni.
Az egyik a penztelenség, a magyar es az osztrak oldal is sajnalta a közös hadseregre a penzt, konkrétan 1912-ig a monarchia katonai költségvetése kissebb volt mint a kétharmadakkora olaszországé.
A másik a gyakorlatlanság. A porosz-osztrak haború (1866) után nem vettünk részt erdemleges háborúban, a legnagyobb kivonulas 1878ban, bosznia megszállasa volt, míg az ellenfeleknek volt valódi háborús tapasztalata, (föleg a szerbeknek a két balkáni háborúból).
Ami volt, azt is szét kellett osztani a nyakasság miatt a Honvédségre is
Az olaszoknak sem termett sokkal több babér, aztán mégis...
A szerbeket meg papírforma szt így is, úgy is le kellett volna nyomni. Ordas nagy arcvesztés is lett belőle, hogy nem sikerült.
„Leveleidbe van egy pár jelenet olyan mikor elolvastam örömömbe sirtam…” - Nagy Háború Blog
Egy tenyérbe való, megsárgult, fedelét vesztett, vonalas katonafüzet: olyan írt bele, aki általában csak a legszükségesebbeket jegyzi fel. Egy maréknyi levelezőlap, Przemyśl ostroma idejéből, majd orosz hadifogságból. Ennyi maradt ránk a Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyag-gyűjteményében...
nagyhaboru.hu
Az elsődleges ok a haderő alulfinanszírozottsága volt - és ebben a magyar országgyűlésé volt a döntő felelősség, amely nem tekintette saját ügyének a közös hadsereg fejlesztését és hosszú éveken át sokat ártott a Monarchia hadügyeinek.
Az sem tett jót a közös hadseregnek, hogy a magyarok nem csak pénzügyileg, de előmenetel szempontjából sem preferálták annak intézményét. 1914-ben a közös hadügyminisztérium hivatalnoki állományának csupán 7 %-a volt magyar, míg a csehek ennek 14 %-át tették ki. (Összehasonlításként: a közös külügyminisztérium hivatalnokainak 27 %-a volt magyar származású.)
Tehát hiába számíthatott a Monarchia hadvezetése a megbízható német (osztrák) és magyar, valamint részben a bosnyák, lengyel (és horvát) állományra, amely nemzetiségek nagyrészt azonosultak az állam hadicéljaival és a harcmezőn vérüket adták a hazájukért, ha az ilyen alakulatokat olyan nemzetiségű főtisztek vezényelték, akik ambivalens módon viszonyultak a Monarchiához és esetenként kifejezetten ellenségesen a fentebbi nemzetiségekhez.
A dilettantizmus szintén túltengett a Monarchia hadvezetésében, részben a tényleges háborús tapasztalat hiánya, részben a jellegzetes osztrák "Schlamperei" okán. (Jó példa erre Potiorek táborszernagy szerbiai ámokfutása, vagy a hadsereg főparancsnokának, a joviális Frigyes főhercegnek biodíszlet-szerepe.)
A fentiek ellenére a Monarchia katonai teljesítménye összességében egyáltalán nem volt rosszabb, mint a riválisoké, sőt, sok szempontból bámulatos eredményekre voltak képesek katonái. A Monarchia területére betört seregeket kivétel nélkül kiűzték az állam területéről, a szerb hadsereget kiűzték hazájából, a románokat iszonyatosan elverték, az orosz hadsereg összeomlott, az olaszok képtelenek voltak áttörni az Isonzónál, végül Caporettonál az ő frontjuk szakadt át. (Igen, mindebben szerepe volt a német alakulatoknak is.) Amikor a háború 1918 őszén véget ért, a Monarchia csapatai minden fronton mélyen az ellenség területén álltak és a hadsereg csak azt követően bomlott föl, hogy a hátországban szétesett a legitimitását adó állam. A tiroli császárvadászok, a magyar huszárok, Maderspach különítményei vagy az 1917-től felállított rohamcsapatok kifejezetten magas harcértékű alakulatok voltak.
Iszok is egyet az emlékükre!
Az sem tett jót a közös hadseregnek, hogy a magyarok nem csak pénzügyileg, de előmenetel szempontjából sem preferálták annak intézményét. 1914-ben a közös hadügyminisztérium hivatalnoki állományának csupán 7 %-a volt magyar, míg a csehek ennek 14 %-át tették ki. (Összehasonlításként: a közös külügyminisztérium hivatalnokainak 27 %-a volt magyar származású.)
Tehát hiába számíthatott a Monarchia hadvezetése a megbízható német (osztrák) és magyar, valamint részben a bosnyák, lengyel (és horvát) állományra, amely nemzetiségek nagyrészt azonosultak az állam hadicéljaival és a harcmezőn vérüket adták a hazájukért, ha az ilyen alakulatokat olyan nemzetiségű főtisztek vezényelték, akik ambivalens módon viszonyultak a Monarchiához és esetenként kifejezetten ellenségesen a fentebbi nemzetiségekhez.
A dilettantizmus szintén túltengett a Monarchia hadvezetésében, részben a tényleges háborús tapasztalat hiánya, részben a jellegzetes osztrák "Schlamperei" okán. (Jó példa erre Potiorek táborszernagy szerbiai ámokfutása, vagy a hadsereg főparancsnokának, a joviális Frigyes főhercegnek biodíszlet-szerepe.)
A fentiek ellenére a Monarchia katonai teljesítménye összességében egyáltalán nem volt rosszabb, mint a riválisoké, sőt, sok szempontból bámulatos eredményekre voltak képesek katonái. A Monarchia területére betört seregeket kivétel nélkül kiűzték az állam területéről, a szerb hadsereget kiűzték hazájából, a románokat iszonyatosan elverték, az orosz hadsereg összeomlott, az olaszok képtelenek voltak áttörni az Isonzónál, végül Caporettonál az ő frontjuk szakadt át. (Igen, mindebben szerepe volt a német alakulatoknak is.) Amikor a háború 1918 őszén véget ért, a Monarchia csapatai minden fronton mélyen az ellenség területén álltak és a hadsereg csak azt követően bomlott föl, hogy a hátországban szétesett a legitimitását adó állam. A tiroli császárvadászok, a magyar huszárok, Maderspach különítményei vagy az 1917-től felállított rohamcsapatok kifejezetten magas harcértékű alakulatok voltak.
Iszok is egyet az emlékükre!
Potiorek spec cseh volt
Leginkább a német segítségnek volt köszönhető, nem pedig csak mellékesen annak..
Az olaszok a Vitorio Veneto-i csatában igencsak áttörtek.
Amikor a háború 1918 őszén véget ért, a Monarchia csapatai minden fronton mélyen az ellenség területén álltak és a hadsereg csak azt követően bomlott föl, hogy a hátországban szétesett a legitimitását adó állam. A tiroli császárvadászok, a magyar huszárok, Maderspach különítményei vagy az 1917-től felállított rohamcsapatok kifejezetten magas harcértékű alakulatok voltak.
Iszok is egyet az emlékükre!