Szerintem pedig ilyen témában a népnek joga van dönteni. Nem szerencsés ha néhány ember dönt ilyesmiről.
Nézd, a demokráciának pont az a lényege, hogy nem szabhatod meg az állampolgároknak, hogy miről dönthetnek és miről nem, amennyiben az adott esetben (lásd; népszavazás) a törvényi keretek (pl alkotmány) ezt megengedik.
Sokszor találkozom a demokráciába vetett vak hittel, azt gondolom, érdemes megvizsgálni a vele járó problémákat is.
Manapság ez különösen aktuális, mert az EU és az USA válsága annak köszönhető, hogy kontrollálatlan demokráciát alkalmaz, amelyben a tömegtájékoztatás szerepe oly nagy lett, hogy teljesen átalakította a mechanizmusokat.
Elvben nagyon jól hangzik, hogy az állampolgárok dönthetnek. A gyakorlatban azonban ez felvet nagyon jelentős problémákat, amelyekről nagyon ritkán esik szó.
Az első ilyen probléma az, hogy a kisebbségben lévő állampolgároknak gyakorlatilag semmilyen befolyásuk nincs a döntésekre. Ha 51% hoz egy döntést, akkor 49% kényszerítve van az által a döntés által. Extrém esetben, ilyen például Magyarország, amikor egy politikai erő évtizedeken keresztül van hatalomban, bizonyos állampolgárok érdekei évtizedeken keresztül nincsenek megfelelően képviselve.
A másik, hasonló probléma az, hogy az állampolgároknak a kontrollálatlan demokráciában nincs ráhatása a folyamatokra a választásokat követő 4 évben. Arról már nem is beszélve, hogy mi a helyzet, ha valakinek egy pártprogramból az A pont tetszik, a B pont pedig nem. Semmilyen részegységre nincs ráhatásunk, megkérdeztek minket, hogy milyen haderőreformot szeretnénk? Megkérdeznek minket, mire költse a kormány a pénzt?
Most annyit tudunk tenni, hogy 4 évente ránthatunk a kormányon. Már ha nem a 49%-ban vagyunk, mert akkor csak szomorúan nézhetjük, ahogy az autó a szakadék felé száguld.
A tömegtájékoztatás jelenlegi struktúrája és az információbőség még jobban súlyosbítja a helyzetet. Konkrétan nincs olyan állampolgár, aki minden területen felelős döntést tud hozni a rendelkezésére álló információk alapján. Sőt, valójában alig van olyan állampolgár, aki bármilyen területen tud felelős döntést hozni.
Kell nekünk kelenföldi metró? Elég nagy balhé volt az építéséből, pénzkidobásnak tartották, mégis, amikor nagy ritkán használom, tele van. Minek alapján tudtam volna eldönteni, hogy kell-e? A támogatók és az ellenzők mind mondanak okos érveket, de állampolgárként gyakorlatilag csak érzelmi alapon tudunk dönteni. Aki olyan okos, hogy ő aztán bezzeg jobban tudja, az valószínűleg jelentősen túlbecsüli magát.
Egy másik, szerintem nagyon erős példa arra, miért nem szabad vakon hinni a demokráciában.
Feltettem a ChatGPT-nek ezt a kérdést:
Szigorúan véve, Hitler demokratikusan került hatalomba?
A válasz:
Igen, ha…
- ...a formális, weimari alkotmányos rendet vesszük alapul: az elnöknek joga volt kancellárt kinevezni.
- ...az NSDAP választási sikereit figyelembe vesszük: jelentős népi támogatottsággal rendelkeztek.
Nem, ha…
- ...a demokrácia szellemiségét vizsgáljuk: Hitler és pártja a demokrácia lebontására törekedett már a kezdetektől.
- ...figyelembe vesszük a félelemkeltés, propaganda, és erőszak szerepét a politikai versenyben.
- ...a 1933. márciusi felhatalmazási törvény (Ermächtigungsgesetz) után kialakult diktatórikus rendszert is ideértjük: ez már teljesen antidemokratikus volt, és a parlament szerepét megszüntette.
Összegzés
Szigorúan jogi értelemben Hitler hatalomra kerülése az akkori weimari alkotmány keretein belül történt, tehát
formálisan demokratikusnak nevezhető.
Hagy emeljem ki ebből az összegzés első mondatának végét:
formálisan demokratikusnak nevezhető
Kár, hogy lett belőle egy II. világháború.
Az elején azzal kezdtem, hogy a probléma a kontrollálatlan demokrácia, ezt nagyon komolyan gondolom.
Szerintem három dolog hiányzik nagyon:
- a politikusok és a sajtó valódi (nem csak bűntény, hanem teljesítmény, hazugság alapon is) felelősségre vonásának lehetősége,
- gyakori népszavazások,
- "szavazási kvóta".
Az elsőt nem nagyon kell részletezni, azt gondolom, a politikusokon és újságírókon kívül ezzel nagyjából mindenki egyetért. Apró probléma, hogy mivel ez a két csoport ellenérdekelt, nincs az az atyaúristen, hogy ilyen legyen, még akkor sem, ha a választók 99.9%-a szeretné. Nesze neked demokrácia.
A "szavazási kvóta" összekötve a gyakori népszavazásokkal, valamelyest segítene a jelenleg nem képviselt állampolgárok problémán is. Mindenki kap minden évben X szavazatot amelyet elhasználhat a népszavazások során. Így ha neked fontos valami, akkor többet szavazol rá, ha nem fontos, akkor akár egyáltalán nem. Ez sem tökéletes megoldás, de jobb mint a mai "neked kiscsávó kuss van" hozzáállás.
Sosem rejtettem véka alá, hogy a mai nyugati politikai berendezkedést zsákutcának tartom. Az elmúlt pár évtized eddig engem igazolt, meglátjuk, mit hoz a jövő.