Orosz szárazföldi erők és fegyverzetük

Vojennaja Prijomka mareggeliadása:

Mérnöki-müszaki erők ( csapatok)

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Ponton átkelés a "Himars" támadásai alatt, aknák telepítéset FPV drónok segítségével és aknamezők eltávolítása közvetlenül a harci érintkezési vonalon - a "Vojennaja Prijomka" jelen száma az SVO zónában lévő mérnöki csapatok munkájának szentelt. Teljes sötétben, álcázva, aknamezőkön haladnak át offenzíva megszervezésére, és hatalmas területeket is aknásítanak el, hogy megvédjék csapatainkat az oldalról érkező ellentámadásoktól. És ha szükséges, ezekből a srácokból rohamosztagosok, búvárok, földmérők, darukezelők, vontatóhajók motorosai és nehézgép-vezetők lesznek. Annak érdekében, hogy minél szélesebb képet adjon arról, mit csinálnak a mérnöki csapatok az SVO-zónában, a program forgatócsoportja ellátogatott a Luganszki és Donyecki Népköztársaságba, ellátogatott a Kurszki régióba, valamint meglátogatta az összes főbb csapatszakemberek képzési központját. a Tyumen, Moszkva, Volgograd és Nyizsnyij Novgorod régiók.
 
Vojennaja Prijomka ma reggeli adása:

Harckocsimotorok- dízeles

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

A származásuk a legendás T-34-es motorral kezdődik. A teljesítmény több mint ezer LE, a főtengely edzett, az üzemanyag dízel, de lehet kerozint vagy alkoholt használni. Egy tankmotorról, pontosabban egy egész családról beszélünk B-2 márkanév alatt. A modern T-90 Proryv-re és a T-72 legújabb módosításaira, valamint a tank alapján létrehozott egyéb haditechnika eszközök vannak felszerelve. Ezek a motorok képesek a több tíz tonnás gépeket rekord 70 kilométeres óránkénti sebességre gyorsítani. Ugyanakkor nagyon megbízhatóak, ezért szeretik a szárazföldi erők.
Ez a "Vojennaja Prijomka" tizedik filmje az orosz motorokról. A stáb ezúttal az Urálba ment, ahol motorokat készítenek, illetve Barnaulba, ahol javítják őket, ami nagyon fontos az SVO körülményei között.
 
Vojennaja Prijomka ma reggeli adása:

Harckocsimotorok- dízeles

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

A származásuk a legendás T-34-es motorral kezdődik. A teljesítmény több mint ezer LE, a főtengely edzett, az üzemanyag dízel, de lehet kerozint vagy alkoholt használni. Egy tankmotorról, pontosabban egy egész családról beszélünk B-2 márkanév alatt. A modern T-90 Proryv-re és a T-72 legújabb módosításaira, valamint a tank alapján létrehozott egyéb haditechnika eszközök vannak felszerelve. Ezek a motorok képesek a több tíz tonnás gépeket rekord 70 kilométeres óránkénti sebességre gyorsítani. Ugyanakkor nagyon megbízhatóak, ezért szeretik a szárazföldi erők.
Ez a "Vojennaja Prijomka" tizedik filmje az orosz motorokról. A stáb ezúttal az Urálba ment, ahol motorokat készítenek, illetve Barnaulba, ahol javítják őket, ami nagyon fontos az SVO körülményei között.
Jegorov őrangyalai valószínűleg egy percig nem unatkozhatnak :) Ez már nem tudom, hogy hányadik adás, ahol kb a saját életére tör a műsorvezető. A Van Damme-ozás a két tankon az elején,nem gyenge.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Az orosz tüzérség a fejlődés új korszakába lép – ezek nem csak egyedi modellek, hanem fejlett megoldások egész komplex rendszere. Az ország létrehozta és teszteli a kerekes tüzérségi járművek modern sorát, amely képes megváltoztatni a katonai műveletek taktikáját. Mai rész ezeknek a legújabb fejlesztésekről szól.

Jegorov Nyizsnyij Novgorodba megy, a Burevestnyik Központi Kutatóintézetbe, a fejlett tüzérségi technológiákkal foglalkozó központba. Itt egyedi harcjárműveket terveztek és gyártottak: a 120 mm-es önjáró tüzérségi „Floks”, a 82 mm-es „Drok” önjáró mozsárágyút, a „Malva” erős, 152 mm-es tarackot és a „Magnolia” univerzális önjáró löveget, amely kétlengőkaros terepjárón alapul. Hogyan növelik ezek a telepítések az orosz tüzérség mozgékonyságát, pontosságát és tűzerejét – mindezt az új rész tárgyalja.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Új kerekes tüzérség-1.rész
 
Az orosz tüzérség a fejlődés új korszakába lép – ezek nem csak egyedi modellek, hanem fejlett megoldások egész komplex rendszere. Az ország létrehozta és teszteli a kerekes tüzérségi járművek modern sorát, amely képes megváltoztatni a katonai műveletek taktikáját. Mai rész ezeknek a legújabb fejlesztésekről szól.

Jegorov Nyizsnyij Novgorodba megy, a Burevestnyik Központi Kutatóintézetbe, a fejlett tüzérségi technológiákkal foglalkozó központba. Itt egyedi harcjárműveket terveztek és gyártottak: a 120 mm-es önjáró tüzérségi „Floks”, a 82 mm-es „Drok” önjáró mozsárágyút, a „Malva” erős, 152 mm-es tarackot és a „Magnolia” univerzális önjáró löveget, amely kétlengőkaros terepjárón alapul. Hogyan növelik ezek a telepítések az orosz tüzérség mozgékonyságát, pontosságát és tűzerejét – mindezt az új rész tárgyalja.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Új kerekes tüzérség-1.rész
10:20-tól: a Flox különlegessége, hogy egyszerre tud lőni hagyományos tüzérségi gránátot (malacot) és aknavető-gránátot!
20:20-tól elmagyarázza, hogy ez hogyan lehetséges:
A gránát hátsó részére egy illeszkedő toldalékot szerelnek, amelynek rovátkái beleilleszkednek a lövegcső huzagolásába.
Ügyes!
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Nem tudom, hogy hová tegyem.

Régi Vs. Új Orosz Fegyverek​


To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Pisztolyok (Makarov vs. Gracs), géppisztolyok (PPS davj gitár vs. Vittyaz), karabélyok (AK-47 vs. AK-74), lövészpuskák (Mossin-Nagan vs. Dragunov)
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Leállítottál a moden APC és IFV programjukat is...
...most akkor térjünk vissza arra, hogy a németek szinte az utolsó pillanatig nyomták a modern fegyveres programjaikat, ötleteiket, a szovjetek meg gyakorlatilag leállítottak minden fejlesztést ha ígéretes volt, ha nem, ehelyett ontották tovább a gyorsan gyártható egyszerűbb fegyvereiket?

Kinek áll a zászló, no meg kinek kedvezőbb a fronthelyzeti tendencia - egyszerűen a rendelkezésre álló élőerő kapacitás, illetve - erősen vélelmezhető - veszteségarányok okán?
Pl. mennyi összeseperhető - no meg egy netán következő konfliktusban nem hiányzó - önjáró tarackot tudnak még felmutatni - az Egyesült Államokon kívül - a nyugat-európai országok?
Akkor meg mire fel kéne az oroszoknak vacakolni a lassan, méregdrágán gyártható és darabonként is fájdalmas veszteséget jelentő modern - s lássuk be; jelen körülmények között alig ellenállóbb APC-k és IFV-k gyártásba vételével?
(Ha meg helyzet lenne, akkor arra meg úgy is ott az atom)

Egyvalami nagyon beégett nekik a II. VH általuk levont tanulságaként:
Sok lúd disznót győz.
 
...most akkor térjünk vissza arra, hogy a németek szinte az utolsó pillanatig nyomták a modern fegyveres programjaikat, ötleteiket, a szovjetek meg gyakorlatilag leállítottak minden fejlesztést ha ígéretes volt, ha nem, ehelyett ontották tovább a gyorsan gyártható egyszerűbb fegyvereiket?

Kinek áll a zászló, no meg kinek kedvezőbb a fronthelyzeti tendencia - egyszerűen a rendelkezésre álló élőerő kapacitás, illetve - erősen vélelmezhető - veszteségarányok okán?
Pl. mennyi összeseperhető - no meg egy netán következő konfliktusban nem hiányzó - önjáró tarackot tudnak még felmutatni - az Egyesült Államokon kívül - a nyugat-európai országok?
Akkor meg mire fel kéne az oroszoknak vacakolni a lassan, méregdrágán gyártható és darabonként is fájdalmas veszteséget jelentő modern - s lássuk be; jelen körülmények között alig ellenállóbb APC-k és IFV-k gyártásba vételével?
(Ha meg helyzet lenne, akkor arra meg úgy is ott az atom)

Egyvalami nagyon beégett nekik a II. VH általuk levont tanulságaként:
Sok lúd disznót győz.
Lehet, hogy modern eszközökkel elérték volna a céljaikat? Közel sem biztos, de az igen, hogy sokkal közelebb lennének hozzá.
 
  • Tetszik
Reactions: mindenen kívül
"Az idő nem fontos, csak az élet számít"
Ötödik elem.

Persze a mondat első felére gondoltam, de így teljes az idézet.
Ez marhaság. Ha nem lenne fontos az idő (ami egy háborúban egyébként alapvető fontosságú tényező), akkor nem tárgyalnának Putyinék.
 
Bocs, de nevethetnékem támadt.
Tárgyalni lehet akármeddig - a kutya ugat, de a karaván halad.
A vietnámiak és az amerikaiak négy évig tárgyaltak...
Mennyi tűzszünet volt eddig a targyalasok okan? Mert az az ukranoknak kedveztek. No meg ha olyan jól allnának akkor nem is tárgyalnának. Sztálin sem tárgyalt 44...
 
Orosz kiképzési videó.

A drónok elleni védekezés, sörétlövészet, árokharcászat teknika mennyire tükrözi az ukrajnai "éles" videókat, ezek mind visszaköszönnek a kiképzésben.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Lehet, hogy modern eszközökkel elérték volna a céljaikat? Közel sem biztos, de az igen, hogy sokkal közelebb lennének hozzá.

Sokkal kisebb veszteségek mellett, jóval rövidebb idő alatt.
A harci erő két összetevője a mennyiség és a minőség.
Az orosz (szovjet, vagy ázsiai) katonai kultúra a mennyiségre teszi a hangsúlyt, mert azt tudja könnyebben növelni. És azzal veszít kevesebbet a politika, mert nem számít az emberélet

Ezzel szemben a nyugati (angolszász), a minőségben látja a hatékonyság növelés lehetőségét: inkább pénzt áldoz, mint embert.

Eltérő kultúra, eltérő gazdasági (technológiai) lehetőségek...

Ezt eddig is tudtuk.

Ami miatt vitatkozni lehet, az a háborús tapasztalatokból levonható következtetések:
  • Az iraki, közel-keleti) háborúk a nyugati előnyét mutatják.
  • Az ukrán egyelőre véleményes, de mindenféleképpen a mennyiség és a pótolhatóság (fenntarthatóság) szerepének újra értékelését eredményezi.

Nyilván nem érdemes végletekben gondolkodni, valahol meg kell találni a kellően fejlett, de még tartósan fenntartható harci erő (mennyiségi, minőségi) összetevőit.
Viszont ez országonként (kultúránként) eltérő lehet.