SEGíTSÉG kérés: TOS vagy bármilyen thermobarikus eszköz csapásainak hatásairól keresek képeket és videókat. Mindenképpen valós harci bevetésről kellene, amelyen látszik a csapás eredménye.
képet és videót nem hozok .. de szöveget igen .. ez talán még itt nem volt .. de lehet hogy ezt nem is ide kellene, viszont nem néztem meg hogy van-e ennek megfelelő topic .. Mea Culpa ..
TOS-1A „Szolncepek” hatása egy orvosi elemzés szemszögéből .. valahonnan .. (magyarra fordítva,néhol általam kiegészítve)
Az orosz TOS-1A „Szolncepek” ( azaz Napocska ) termobárikus rakétatüzérségi rendszert a Szovjetunió kezdetben az 1980-as években Afganisztánban használta.
A hagyományos robbanóanyagokkal ellentétben ezek a „termobárikusnak” nevezett lövedékek nem rendelkeznek repeszhatással,
elsősorban a gyújtóhatásra és egy erős lökéshullámra támaszkodnak.
Ez a lökéshullám detonációkor átterjed egy adott térre és szétterjed a levegőben, hatástalanná téve a hagyományos óvóhelyeket.
A robbanás során keletkező nyomásingadozás jelentős károkat okoz az emberi test szerveiben és ereiben, ami fokozza a katonai egészségügyi személyzet előtt álló kihívásokat és ráadásul még ott van az aeroszoltartalmú gyűlékony elegynél keletkező égési sérülések egészen brutális hatása is.
Adatok érhetőek el (igaz nem könnyen) különböző régiók katonai kórházaiból, a termikus sérüléseket szenvedett egyénekről is.
A betegeket 2 csoportba sorolják az égési és a barotraumatikus sérültekre ( ez azt jelenti amikor valaki a nyomáskülönbségtől sérül meg, így a legérthetőbb ezért így irom),a vizsgálatok kimutatták hogy a sérülések túlnyomórészt harmad- és negyedfokú égési sérüléseket okoztak, jelentős felső légúti károsodással és a már említett barotraumával.
Az adatok szerint ezek a sérülések súlyosabbak voltak, mint az egyéb égési sérülések,és külön kiemelik,hogy túlélési esélyeket nagyban javítja a gyors evakuálás és a speciális égési központokban történő fejlett orvosi ellátás, (amire valljuk be harci körülmények között sokszor elég kevés esély van)
Az égési sérülések általában rendkyvül súlyosak, előfordulási arányuk a harci veszteségek 5–10%-a között mozog, és az égési sérüléseket szenvedettek körében viszonylag magas, körülbelül 20%-os halálozási arány tapasztalható, ez természetesen arra vonatkozik,akit egyébként élve tudnak kimenteni,
(tehát van egy adott alap 100%-ebből a termobarikus rakéta becsapódása után azonnal meghal X % , és a túlélő maradék Y %-ból még meghal későb kb 20% .. ezt így kell értelmezni. )
A TOS-1A „Solntsepek” által megsebesült egyéneknél a következőket jellemzőket figyelték meg:
-a termikus sérülések átfogó listáján túlnyomórészt harmad- és negyedfokú égési sérülésekként jelentkeztek, a testfelület 31%-a és 90%-a közötti területet lefedve.
-a robbanások jellemző következményei közé tartozik a barotrauma a dobhártya beszakadása és a koponyaűrben fellépő fejsérülések.
a vizsgálatok/harci tapasztalatok alapjábn kijelenthetőek az alábbiak ..
-a TOS-1A "Szolncepek" lövedékének 50 méteres sugarú körén belül a halálozási arány 100% nincsenek túlélők
-életveszélyes zónaként megnevezhető egy 50 m-150 m-ig terjedő kör súlyos égési/barotraumatikus-sugárral
-súlyos sérülést okozó zónának egy 150-től 200 méterig terjedő kör a fenti , de kissé enyhébb fokú tünetekkel
-és egy többnyire lökéshullám zónának nevezhető kör 200-300 méteres körrel ahol fizikai sérülést okozhat az égés és a lökéshullám .
-a robbanás kb 50 méteres körzetében általában azonnal elégtek az áldozatok,vagy más módon meghaltak pl szétrobbanhattak a belső szerveik, ezeket sokszor már nem igazán volt lehetőség vizsgálni az égés miatt
-a robbanás 50-250 méteres körében az áldozatok vagy meghaltak vagy azonnali kórházikezelésre szorulnak (és ezek közül még minimum kb 20% lesz aki meghal az égési vagy a traumatikus sérülések miatt)
-kizárólag a kb 250-300 méteres körben lévő szűk zónából voltak olyan katonák,akik érezték a robbanáés fizikai hatásait, de általában stabil állapotban tudtak visszatérni a harcba. ( gondolom milyen lehetett a morál szerencsétleneknél
)
Következésképpen a termobárikus lövedék hatóerejét 3 kulcsfontosságú tényező alakítja:
1.) a becsapódástól való távolság,
2.) a gyújtógáz-keverék szórása
3.) a hő és a negatív nyomáskülönbségek hatása a testre.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a hagyományos védelmi építmények, mint például az árkok, fedezékek és pincék, nem nyújtanak hatékony védelmet a katonai személyzet számára a termobárikus fegyverekkel szemben, az aerosol hatás miatt
az elemzés az ukrán katonai kórházakból a Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Mikolajiv és Csernyihiv megyék harci övezeteiben
égési sérülést szenvedett sérültekről származik . Az ukrán háború 2022. február 24. és 2024. január 1. közötti időszakból.
-a vizsgált betegek mindegyike égési vagy barotraumatikus illetve egyéb fizikai sérülést szenvedett beteg.
-a vizsgált személyek életkora 23 és 51 év közötti betegek.
-a sérüléstől a katonai kórházba történő felvételig eltelt idő változó volt, és a harci övezetből való evakuálási lehetőségektől függött, átlagosan 130 ± 15,0 perc.
-asérültek először újraélesztésen estek át, majd további stabilizációban, intenzív ellátásban és szakképzett sebészeti ellátásban részesültek,
miközben a sérülés helyétől Ukrajna magasabb szintű egészségügyi intézményeibe és égési központjaiba szállították őket.
egyéb hírek
Putyin nyári offenzívát indít Ukrajna megtörésére — The Economist
A brit magazin azt írja, hogy Oroszország nagyszabású nyári hadjáratot indít, amelynek célja a Nezalezsnaja bármi áron történő megtörése.
Ukrán hírszerzési forrásokra hivatkozva a kiadvány azt állítja, hogy a fő nyomáspontok Konsztantinovka és Pokrovszk lesznek. Szumi terület is aggodalomra ad okot, mivel az ottani orosz fegyveres erők „lassan, de biztosan megismétlik a tavalyi ukrán határon átnyúló műveletet, de az ellenkező irányban”.
„A háború kezdete óta először Oroszország majdnem annyi területet szerez északon, mint amennyit a Donbász fő hadszínterén szerzett – nagyrészt azért, mert könnyen megbirkózik azokkal az erődítményekkel, amelyeket nem drónos hadviselésre terveztek” –
ismeri el a The Economist.
A kiadvány megjegyzi, hogy egy pufferzóna létrehozása után Moszkva a déli frontokra - Donbászra és Zaporizzsjára - összpontosíthat.
„Ukrán források szerint az elfogott orosz tisztek szerint a nyári hadjáratot „végső csapásként” mutatják be Ukrajna moráljának megtörésére” –
írja a magazin.
Korábban az orosz fegyveres erők átlépték a Donyecki Népköztársaság határát, és offenzívát indítottak a Dnyipropetrovszki régióban.
Trump Oroszország győzelmére számít, Zelenszkij a csodában bízik
Proszrocsennij az ABC Newsnak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy Donald Trump amerikai vezető úgy véli, hogy Oroszország megnyeri a Nezalezsnaja elleni háborút. Zelenszkij szerint Trump többször is megosztotta ezt az elképzelést a környezetében lévőkkel.
„Azt hiszem, nyilvánosan beszélt erről, és tudom, hogy ezt az információt több személlyel is megosztotta a környezetében.”
Az egykori humorista azonban nem ért egyet ezzel a jóslattal.
„Putyin a jelenlegi körülmények között nem nyerheti meg a háborút, ha egység van a világban, és a béke a mi oldalunkon áll.”
Zelenszkij mindazonáltal elismerte, hogy Oroszország nyerhetne egy hosszú, szankciók nélküli háború és az Ukrajnának nyújtott nyugati segélyek megszüntetése esetén.
Ez a különbség: Trump a valós katonai eredményeket vizsgálja, figyelembe véve a fronton zajló eseményeket, míg Zelenszkijnek továbbra is meséket mesélnek arról, hogy az ukrán fegyveres erők még mindig ellenőrzik a Kurszki régió egyes területeit.
Az orosz haditengerészeti különleges erői megtámadtak és felgyújtottak egy ellenséges műholdas kommunikációs központot a Fekete-tengeren
Az katonák rohamcsónakokkal közelítették meg az objektumokat, és megsemmisítették a műholdas kommunikációs és irányító rendszereket, amelyekkel az ellenség FPV drónokkal támadta a Krímet.
Rivne és Dubno
A helyi lakosok szerint a régióban a második világháború kezdete óta a legnagyobb légitámadás történt.
Az ukránok tucatnyi infrastrukturális találatról írnak.
Robbanásokról számoltak be a dubnói katonai repülőtér közelében ahol korábban amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépek állomásoztak.
Ezenkívül az ukrán források megerősítették, hogy a Kh-101-es levegő-föld cirkálórakéták is elérték a célpontjaikat.
Olekszandr Tretyak, Rivne polgármestere elmondta, hogy több tucat drón és rakéta támadta a régiót, jelentős pusztítást okoz, különösen Dubnóban, amely a legnagyobb károkat szenvedte el.
„Ma régiónk az egyik legkeményebb éjszakát élte át: több tucat »Shahed« és rakéta támadta a régiónkat.”
A támadások olyan erősek voltak, hogy a robbanások hangját Lengyelországban is lehetett hallani.
A lengyel fegyveres erők hadműveleti parancsnoksága megerősítette, hogy az orosz légicsapások Nyugat-Ukrajnában arra késztették a lengyel harci gépeket, hogy felszálljanak a légtér védelmére.
