Biztos pontosan tudják. A mélységet is meg a bomba paramétereit. Az economist. Az amerikai katonai tervezők meg nem
Nekem kb 2 perc kellett ehhez a cikkhez, hogy megtaláljam (perzsa oldalon)
idézem
"Hol található a Fordow-i atomlétesítmény, és miért fontos? Tudjon meg többet Irán nukleáris programjának földalatti szívéről"
Azokban a napokban, amikor az Irán és Izrael közötti katonai konfliktus fenyegetésből valósággá vált, és az Egyesült Államok részt vett az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásokban, Fordow minden eddiginél inkább a válság epicentrumává vált.
A Qomot körülvevő hegyekben megbújó létesítmény az elmúlt két évtizedben az Iráni Iszlám Köztársaság nukleáris programjának egyik legikonikusabb szimbólumává vált: a Fordow dúsítóközpont. Egy olyan hely, amelyet nem ipari célokra, hanem háború és pusztítás elviselésére terveztek. Azokban az időkben, amikor az Irán és Izrael közötti katonai konfliktus fenyegetésből valósággá vált, és az Egyesült Államok elkezdett részt venni az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásokban, a Fordow minden eddiginél nagyobb válsággá vált.
Hol található Fordow, és miért épült egy hegy alatt?
A Fordo telephely Qomtól délre, az azonos nevű falu közelében, a régió egyik legszilárdabb geológiai rétegének szívében épült. A központ 80-90 méterrel a hegyfelszín alatt található, és a világ egyik legbiztonságosabb nukleáris létesítményének tartják, nemcsak mélysége és földrajzi elhelyezkedése, hanem többrétegű mérnöki szerkezete miatt is.
A Fordow projekt titokban indult az 1980-as évek elején, azzal a céllal, hogy biztosítsa Natanz támogatását és megvédje Irán létfontosságú dúsítási kapacitását. Abban az időben, amikor az izraeli támadások és a nyugati nyomás fenyegetése a tetőpontján volt, ennek a földalatti létesítménynek a megépítése nyílt válasz volt arra az üzenetre: „Irán még a háború közepette is folytatni fogja nukleáris programját.”
Fordow védelmi építészete: a föld mélyétől a pajzs rétegeiig
A Fordow-t nemcsak elhelyezkedése, hanem védelmi architektúrája is megkülönbözteti a többi dúsítólétesítménytől. Több méter vastag vasbeton, a belső rétegekben található acélfalak, a független kommunikációs alagutak, a robbanásbiztos ajtók, a vegyi támadásoknak ellenálló szellőzőrendszerek és – ami a legfontosabb – a hegy természetes burka nukleáris erőddé változtatta a komplexumot.
A telephelyet egy többrétegű védelmi rendszer is veszi körül, amely alacsony, közepes és nagy hatótávolságú rendszerekből áll, beleértve olyan rendszereket, mint a Somkhordad és a Bavar 373. De még ha ezek a védelmi rendszerek kudarcot vallanak, a létesítmény mélyére való behatolás talán csak speciális és ritkán elérhető bombákkal, például a GBU-57-tel lenne lehetséges. Ilyen képesség csak az Egyesült Államok és olyan repülőgépek, mint a B-2, állnak rendelkezésre, Izraelnek nem.
A Fordow műszaki szíve: centrifugák és fejlett dúsítóberendezések
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentései szerint Fordowban találhatók olyan fejlett, új generációs centrifugák, mint az IR-4 és az IR-6. Az elmúlt években Irán bejelentette, hogy ezen a telephelyen 60 százalékos dúsítást végeztek, ami bár még mindig a fegyverkezési küszöb alatt van, időben és technikailag is rövid távolságra van tőle.
A Fordow jelentősége abban rejlik, hogy kapacitása egyszerre kvalitatív (erős gépek) és szimbolikus is, mivel a dúsítás ilyen szintű védelemmel ellátott helyszínre helyezése lényegében stratégiai üzenetet küld: ha háborús veszély áll fenn, készen állunk a folytatásra.
Fordow az ellenség szemében: célpont vagy akadály?
Az izraeli és amerikai biztonsági elemzésekben Fordow mindig is a közvetlen célpontok listájának élén állt, de soha nem tekintették könnyű célpontnak. A kibertámadások, az ipari szabotázs és az ismételt légi fenyegetések tapasztalatai azt mutatják, hogy a létesítmény elleni közvetlen támadást nem diplomáciai megfontolások, hanem katonai nehézségek akadályozták meg minden másnál jobban.
Az amerikai katonai tisztviselők többször is elismerték, hogy Fordow megtámadására csak a sziklát és a betont több tíz méterrel a föld alatt áttörni képes szuperhatoló bombák alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy Washington közvetlen részvétele nélkül Izrael nem lett volna képes önállóan hatékonyan támadni Fordow-t.
Fordow; A földalatti létesítményektől az elrettentő építészetig
Fordow nem csupán egy nukleáris létesítmény. Az Iráni Iszlám Köztársaság stratégiai struktúrájában Fordow a nemzeti elrettentés architektúrájának része; egy szimbolikus akaratpillér, amely azt mondja, hogy még ha a bombák hullanak is, folytatni fogjuk. Ez a szimbolikus szerep, mind a hazai közvéleményben, mind a régió hatalmi mérlegelésében, annyira kiemelkedő, hogy megrongálása vagy megsemmisítése nemcsak katonai sikert jelentene az ellenség számára, hanem pszichológiai csapást is jelentene a közvéleményre, és a konfliktus egy új szakaszának kiindulópontját is jelentené.
ez egy cikk a sok közül amit bárki megtalálhat, aki keresgél,itt ami fontos lehet pl a sziklakőzet anyaga, nem mindegy hogy valami mészkő vagy pl gránit, a bomba tulajdonságait nem néztem meg, de valószínűleg fent vannak róla az adatok a neten, nem hiszem hogy titkosítva lenne.
írtam itt valamikor az afganisztáni MOAB bevetést, abból is leszürhető némi következtetés gondolom, annak a hatásadatai által, aki ráfordítja a megfelelő időt, biztos tud tájékozódni, én nem fordítottam rá, ők lehet igen (vagy nem), ez volt az újságíró része.
a katonai tervezők meg ...hát terveznek, terveznek, aztán majd élesben derül ki úgy is, hogy jól terveztek-e, vagy igen, vagy nem.
számtalanszor volt már példa a hibás tervezésre is, nem lenne újdonság.