A tűzvezetést közvetlenül segítő anyagokat korlátozzák, ez teljesen jó. Ezen felül az izraeli vonallal annyira nem vagyok képben. Elég fegyelmezett társadalom erős biztonságtudatossággal, ami nagyban formálja az információs hadviselés rájuk eső részét. Ezt lehetne fejleszteni itthon is. Nem kell hozzá se sorkatonaság se korlátozások, csak józan paraszti ész és edukatív vonalon némi erőfeszítés.Az izraeli hol áll ezek mellett véleményed szerint?
Nem tudom milyen más megfontolások állhatnak még a lazább szabályozás mögött ( az alapvető pszihológiai hatás mellett pl ), de mondjuk így első blikkre sokkal több meló ( és ember ) egy lazább rendszert kontroll alatt tartani.
Szerintem pont nem a lazább szabályozás mögött kell a megfontolást keresni. Modern, technológiai társadalmak ennek megfelelő harcokat vívnak. Alapvető, hogy a lakosság az információs tér aktív részese, a szervezetszerű "médiacsinálás" (öltsön az bármilyen alakot) ennek egy megnyilvánulási formája. Kiss Álmos Péter Háború a nép között c. könyvét (vagy az alapjául szolgáló disszertációját) ajánlom az érdeklődők figyelmébe ami nem teljesen erről szól, de az vezérelveket segíthet megérteni. Az az alap, hogy a lakosság őszinte, tevékeny támogatását próbálod megnyerni. (Halkan jegyzem meg, hogy a katona és az ő szeretteik szintén a lakosság részei...)
Valójában a mindent betiltós "megoldás" nehezítené a kontroll megtartását. Egyrészt a közel békeidős információáramlás segít is a felderítésben, könnyebb szűrni az anomáliákat, stbstb. másrészt a PR-ben tudjuk, hogy az információ hiánya/korlátozása a bizalmat csökkenti és a találgatás fogja kitölteni az űrt. Azt is tudjuk, hogy az " országos sajtótermékekbe" vetett bizalom a térségünkben elhanyagolható.
Mindenki gondolja tovább saját belátása szerint.