Ma újraindult a személyvonat forgalom Moszkva és Phenjan között. A 10 000 km-es út 8 napig tart. A jegy ára 40 000 Rubeltől kezdődik.
[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Indirekt módon rávilágít Putyin gondolkodására, ezért az orosz bizpolba rakom.
Petro dollár, meg ilyesmiket emleget a szerző.
www.portfolio.hu
A nyugat nem fényes győzelmet akar, hanem az orosz agresszió sikertelenségét.
Lássuk be, eddig ez a háború, semmilyen célját nem érte el az agresszor részéről...
A "hamarosan", "elkerülhetetlenül", stb ígéreteket meg negyedik éve hallgatjuk..
A vereség/győzelem kérdése mindig a célok teljesülése és a veszteségek mértéke alapján értékelendő.
A nyugat az évi GDP-jének 0,1-0,2 %-át "veszíti", Putyin viszont Oroszország jövőjét áldozza fel. Miért is? Az új NATO-orosz határ Donbasz melyik falujában legyen?
A növekvő orosz anyagi és emberi veszteségek egyre nagyobb "eredményt" követelnek majd. A három-négy ukrán megye megszállása egyre kevésbé adható el győzelemként az orosz társadalom felé.
Ez egy kommunikációs zsákutca, amiből nem igen lehet kitolatni.
Ez a fatalista orosz szemlélet látható az orosz közlekedési morál terén is, padló gázzal szembe a valósággal. Lesz, ami lesz alapon.
Putyin csupán a hatékony propaganda gépezétben bízhat, az tényleg jól működik, sokan úgy tudják, hogy Oroszország már nyert.
A meccs eredményét a sípszó után illik értékelni. A rúgott gólok száma nyilván vitatható, de az angol goal (cél) megfogalmazás segíthet tisztábban látni az eredményjelzőt.
Igaz, a labda nagyrészt az ukrán térfelén van, akik védekeznek.
Szerintem eddig sikerrel. Ha Putyin nem rúg gólt, akkor nem éri el a céljait.
A meccset pedig egyszer lefújják, és az ukrán a döntetlen eredménnyel is továbbjut....
Putyin viszont Oroszországot kiejti a ligából.
Ehhez nem kell összedőlni Oroszországnak. Csak nem tud győzni, és kész. Minden marad úgy, ahogy előtte volt.
Illetve majdnem minden.
A lelátón ideges Kína és aggódik Észak-korea csapata. Van miért....
Oroszország kudarcával ők is kiesnek, ahogy Irán és Szíria látványos vereséggel már ki is esett, előre vetítve az új világrendet: Marad a nyugati hegemónia.
Petro dollár, meg ilyesmiket emleget a szerző.
Harold James: Trump megint félreértett valamit, csak most Irán ügyében
Az idei júniusra vÃzválasztó idÅszakként fognak majd emlékezni, olyanra mint, amely a globális kormányzás régi multilaterális megközelÃtésének végét jelezte. A meglévÅ intézmények, különösen azok, amelyek a Nyugat eszméjére épültek (mint például a NATO és a G7), már...
www.portfolio.hu
A nyugat nem fényes győzelmet akar, hanem az orosz agresszió sikertelenségét.
Lássuk be, eddig ez a háború, semmilyen célját nem érte el az agresszor részéről...
A "hamarosan", "elkerülhetetlenül", stb ígéreteket meg negyedik éve hallgatjuk..
A vereség/győzelem kérdése mindig a célok teljesülése és a veszteségek mértéke alapján értékelendő.
A nyugat az évi GDP-jének 0,1-0,2 %-át "veszíti", Putyin viszont Oroszország jövőjét áldozza fel. Miért is? Az új NATO-orosz határ Donbasz melyik falujában legyen?
A növekvő orosz anyagi és emberi veszteségek egyre nagyobb "eredményt" követelnek majd. A három-négy ukrán megye megszállása egyre kevésbé adható el győzelemként az orosz társadalom felé.
Ez egy kommunikációs zsákutca, amiből nem igen lehet kitolatni.
Ez a fatalista orosz szemlélet látható az orosz közlekedési morál terén is, padló gázzal szembe a valósággal. Lesz, ami lesz alapon.
Putyin csupán a hatékony propaganda gépezétben bízhat, az tényleg jól működik, sokan úgy tudják, hogy Oroszország már nyert.
A meccs eredményét a sípszó után illik értékelni. A rúgott gólok száma nyilván vitatható, de az angol goal (cél) megfogalmazás segíthet tisztábban látni az eredményjelzőt.
Igaz, a labda nagyrészt az ukrán térfelén van, akik védekeznek.
Szerintem eddig sikerrel. Ha Putyin nem rúg gólt, akkor nem éri el a céljait.
A meccset pedig egyszer lefújják, és az ukrán a döntetlen eredménnyel is továbbjut....
Putyin viszont Oroszországot kiejti a ligából.
Ehhez nem kell összedőlni Oroszországnak. Csak nem tud győzni, és kész. Minden marad úgy, ahogy előtte volt.
Illetve majdnem minden.
A lelátón ideges Kína és aggódik Észak-korea csapata. Van miért....
Oroszország kudarcával ők is kiesnek, ahogy Irán és Szíria látványos vereséggel már ki is esett, előre vetítve az új világrendet: Marad a nyugati hegemónia.
Indirekt módon rávilágít Putyin gondolkodására, ezért az orosz bizpolba rakom.
Petro dollár, meg ilyesmiket emleget a szerző.
Harold James: Trump megint félreértett valamit, csak most Irán ügyében
Az idei júniusra vÃzválasztó idÅszakként fognak majd emlékezni, olyanra mint, amely a globális kormányzás régi multilaterális megközelÃtésének végét jelezte. A meglévÅ intézmények, különösen azok, amelyek a Nyugat eszméjére épültek (mint például a NATO és a G7), már...
A szerzo téved, ahogyan Kissinger is alapvetoen tévedet (és nem csak ebben), akárhogyan is logikusnak néz ki az elkébzelés. Az ember ugyanis alapvetoen nem racionális lény, így a nyereség igéretét gyakran felulírhássa mondjuk a hálál, illetve áldozathozatal kultusza (amelyekkel a fasiszta és iszlámista rendzerek operálnak) vagy a dicsoség kultusza. Az elképzelés már a 20. század elején létezet és mégis kitort a Nagy Háború, annak ellenére hogy gazdaságilag iracionális. A kozelmultban Merkel es a tobbiek erre alapozták az orosz imperializmus féken tartását, de nem jott be. Másik oldalon pedig Putyin próbalta gáz és olaj igéretével oszekotozni a kezunket, hogy ne lépjunk fel az agresziója ellen, de ez se sikerult. Szoval mellozuk ezeket a szép, de sajnos életképtelen elképzeléseket, hogyan lesz mindenkinek jobb, ha uzletel és nem háborúzik.
------------------
Ha már elemzés/elgondolkodás:
Ezen a ponton azt kérdezni, hogy mikor fogják végre felfogni az oroszok, mit tett Putyin az országukkal, ugyanolyan haszontalan, mint népfelkelésre számítani Oroszországban. Mindazonáltal jó tudni, hogy legalább néhány orosz megérti, milyen reménytelen helyzetben van Oroszország:
„Az elmúlt évek egyik fő és legváratlanabb felfedezése az volt, hogy Oroszországnak elegendő erőforrása van ahhoz, hogy különösebb erőfeszítés nélkül bekerüljön a „közepes jövedelmű” országok közé.
Nem értük volna el Hollandiát vagy Japánt – túl keményen kellett volna dolgoznunk és nehéz reformokat kellett volna végrehajtanunk, és nem lett volna elég erőforrás az arab olajmonarchiák gazdagságának fenntartására.
De teljesen lehetséges lett volna elérni például a Cseh Köztársaság szintjét.
Mind a felhalmozott források, mind a jelenlegi jövedelem bőven elegendő lett volna ahhoz, hogy ne a nyugdíjkorhatárt emeljék, hanem éppen ellenkezőleg, hogy a nyugdíjakat jelentősen megemeljék a lakhatási és kommunális szolgáltatások problémáinak megoldása, a régi utak felújítása és újak építése, a leromlott állapotú lakások áttelepítése, valamint a szociális, oktatási és egészségügyi infrastruktúrába való elegendő pénzbefektetés.”
Jelentősen emelni a fizetéseket az országban, és fellendíteni a nemzetgazdaságot. Sokkal kevesebb veszteséggel átvészelni a Covid-válságot.
Mindezt anélkül, hogy különösebben megváltoztatnánk a meglévő politikai és gazdasági modellt. Ha kevesebbet lopnánk, egy kicsit keményebben dolgoznánk, és fokozatosan lazítanánk az állami/oligarchikus gazdaság szorításán...
De ezek csak álmok. Még megvalósításuk nélkül is lehetséges lett volna egy meglehetősen erős nemzeti jóléti szintet elérni, és ezeken a gyenge babérokon pihenni.
A lakosság többsége azonban soha életében nem látott ennél jobbat, és álmodni sem mert róla.
Ezen a ponton dönteni lehetne - vagy megállni az elért sikereknél a rendszer jelentős reformja nélkül, vagy kockáztatni és továbblépni.
Egyébként pontosan ez a „középparaszt útja” tűnt a legvalószínűbbnek, legtermészetesebbnek és legkézenfekvőbbnek 2012-ben.
Csak elképzelni lehet, milyen erőfeszítésekbe került, hogy az országot letérítsék a legkényelmesebb és már kitaposott vágányról.
Kirángassák onnan, és egy hangosan zörgő birodalmi szekérrel lejjebb küldjék.
Ráadásul az emberek nem a Birodalmat és a hősies hadjáratokat akarták (legfeljebb egy esti sörözés és egy jó harapnivaló mellett voltak hajlandóak erről beszélgetni), hanem a békét és a jólétet.
Bármennyire is próbál minket a propaganda meggyőzni az ellenkezőjéről – alig tizenkét év telt el, és az előző társadalom hangulatainak emlékeit nehéz kitörölni.
Mindez azonban ma már csak a múlt emléke. Az akkoriban betegesnek és közönségesnek tűnő fejlődési ösvényekről, amelyek jól táplált hanyatláshoz és problémákkal járó hanyatláshoz, kezdődő elnyomáshoz, cenzúraüldözéshez, a politikai élet földbe döngöléséhez vezettek – de mindez az átlagos latin-amerikai szinten. Megszokott és a többség számára alig észrevehető.
Mindez kellemetlen, fülledt és undorító volt, de miután megismertük az alternatívákat – a múlt elveszett paradicsomnak tűnik. Amit soha nem lehet visszahozni.
Egyszerűen azért, mert az erőforrásokat, a hírnevet, az időt és az embereket már elköltötték és elvesztegették. Valami másra.
És előttünk csak görbe, kitaposott ösvények vezetnek az ismeretlenbe...
- A TG „Хмурое утро” csatornájáról
Ez nem éppen a legjobb időzítés azok után, hogy Zselét be sem engedték a NATO csúcsra.
Hol az összefüggés? Miért is engedték volna oda? Azért mert már volt?
Tegnap és ma Minszkben tartották az Euroázsiai Gazdasági Únio ülését. A házigazda Alekszandr Lukasenko volt.
Egy ukrán irja ezt?
Régen nem nevettem ilyen jót!
Kérdezze ő meg Zét, hogy mit tett az országgal. Hogy egyáltalán mire jutottak 1990 óta. Sehova. Csak segélyekből tudja magát a dicsőséges ikrán állam fenntartani.
Azerbajdzsán letartóztatta a Szputnyik bakui irodájának két szerkesztőjét kémkedés gyanújával
Videofelvétel mutatja két személy letartóztatását a Szputnyik bakui irodájából, akiket azzal vádolnak, hogy titkos FSZB-ügynökként működtek:
Az azerbajdzsáni nagykövetet beidézték az orosz külügyminisztériumba Baku barátságtalan fellépése és orosz újságírók illegális fogva tartása miatt.
A videó a Szputnyik újságíróinak azerbajdzsáni letartóztatását mutatja be.
Súlyos diplomáciai összecsapás robbant ki Azerbajdzsán és Oroszország között: Oroszország elveszíti befolyását és irányítását Ázsiában.
Június 27-én egy oroszországi Jekatyerinburgban végrehajtott razzia során, amelynek állítólagos célja egy "etnikai banda őrizetbe vétele" volt, két azerbajdzsáni állampolgárt megöltek, kilencet letartóztattak, és több másikat megsebesítettek.
Az előzetes jelentések szerint az áldozatok Ziyaddin és Huseyn Safarov, az azerbajdzsáni diaszpórán belüli prominens család tagjai.
A védőügyvédek szerint a fogvatartottak egy részét megkínozták: az egyiknek eltört a bordája, kettő kritikus állapotban van a kórházban. Az egyik letartóztatott személy nem tud járni; a védelem azt állítja, hogy áramütéssel kínozták.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium határozott tiltakozását fejezte ki Oroszországnak, elítélve az orosz bűnüldöző szervek fellépését, mint "etnikai indíttatású erőszakot".
Egy azerbajdzsáni parlamenti küldöttség lemondta tervezett oroszországi látogatását.
Az azerbajdzsáni kulturális minisztérium betiltott minden kulturális rendezvényt, beleértve a koncerteket, kiállításokat és előadásokat, amelyeket orosz állampolgárok szerveztek.
Afgan Mukhtarli, a neves azerbajdzsáni újságíró és aktivista az orosz nagykövetség felgyújtását követelte.
„Bármely önmagát tisztelő nemzet a földdel tette volna egyenlővé azt a nagykövetséget” – írta.
Egy orosz miniszterelnök-helyettes bakui látogatását is lemondták.
Az azerbajdzsáni hatóságok szerint az incidens Oroszország szisztematikus nyomásgyakorlatának része az azerbajdzsáni közösség ellen.
️ Kontextus:
A jekatyerinburgi rajtaütés jelentősen elmérgesítette az amúgy is feszült kapcsolatokat Oroszország és Azerbajdzsán között.
Az első látható szakadás decemberben történt, amikor egy orosz légvédelmi rendszer lelőtt egy AZAL (Azerbajdzsáni Légitársaság) repülőgépet Groznij felett. Azerbajdzsán továbbra is hivatalos válaszra, vagy akár bocsánatkérésre vár a Kremltől.
Bár a repülőgép lelövése véletlen lehetett, a jelenlegi intézkedések szándékosak és demonstratívak: egy 2001-es gyilkossági ügyet hivatalos ürügyként használnak fel, és a letartóztatásokat kivételes brutalitással hajtják végre.
Moszkva részéről eddig nem érkezett hivatalos válasz a Baku által felhozott vádakra.
A Kreml egyre jelentéktelenebbé – sőt, akadályozóvá – válik a hivatalos Baku számára.
Moszkva gyakorlatilag elvesztette azt a képességét, hogy hivatalos csatornákon keresztül befolyásolja Azerbajdzsánt.
Törökország és Azerbajdzsán szövetsége történelmi lehetőséget nyit meg egy jelentős olaj- és gázközpont létrehozására, amely kiszoríthatja Oroszországot a globális energiapiacon.
Ráadásul Törökország szisztematikusan kihasználja Oroszország csökkenő regionális befolyását, hogy kiterjessze szerepét a Dél-Kaukázusban – és potenciálisan a tágabb Észak-Kaukázus régióban is.
Ha Erdoğannak és Alijevnek sikerül normalizálnia a kapcsolatait Örményországgal (és bejelentették, hogy Azerbajdzsán és Örményország hamarosan békeszerződés aláírásáról kezd tárgyalásokat), az orosz befolyás egyetlen maradványa a régióban az Ivanisvili-rezsim marad Grúziában.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy sok azerbajdzsáni állampolgár tölt be befolyásos pozíciókat az orosz üzleti körökben.
Így a jekatyerinburgi azerbajdzsáni diaszpóra elleni rendkívül demonstratív fellépés üzenet lehet a Kremltől Bakunak: ne sodródjanak Törökország felé, különben a legfőbb üzleti elitjükre támadunk.
De ha Moszkva ilyen durva nyomásgyakorlási módszerekhez folyamodik, az azt sugallja, hogy nincsenek más eszközei.
Ez Putyin újabb „többlépéses” lépése – amely valószínűleg visszaüt, és a befolyás teljes összeomlásához vezet, ahelyett, hogy megerősödne.
Az Azerbajdzsánnal kapcsolatos helyzet nem csupán egy elszigetelt kudarc, hanem egy rendszerszintű összeomlás tünete.
Videó: Azerbajdzsán legnagyobb tévécsatornája Putyint hibáztatta az elnyomásért és a megaláztatásokért: „Mi folyik itt, Putyin? Ennyire aggódsz amiatt, hogy Azerbajdzsán 200 év után először vált erős állammá?” – mondta a tévés műsorvezető, és hozzátette, hogy Oroszország hozzászokott ahhoz, hogy uralkodjon azokon a népeken, akiket Oroszország részévé tett.
Videofelvétel mutatja két személy letartóztatását a Szputnyik bakui irodájából, akiket azzal vádolnak, hogy titkos FSZB-ügynökként működtek:
- Igor Kartavykh, a Szputnyik Azerbajdzsán szerkesztőségének vezetője
- Jevgenyij Belouszov, főszerkesztő
Az azerbajdzsáni nagykövetet beidézték az orosz külügyminisztériumba Baku barátságtalan fellépése és orosz újságírók illegális fogva tartása miatt.
A videó a Szputnyik újságíróinak azerbajdzsáni letartóztatását mutatja be.
Súlyos diplomáciai összecsapás robbant ki Azerbajdzsán és Oroszország között: Oroszország elveszíti befolyását és irányítását Ázsiában.
Június 27-én egy oroszországi Jekatyerinburgban végrehajtott razzia során, amelynek állítólagos célja egy "etnikai banda őrizetbe vétele" volt, két azerbajdzsáni állampolgárt megöltek, kilencet letartóztattak, és több másikat megsebesítettek.
Az előzetes jelentések szerint az áldozatok Ziyaddin és Huseyn Safarov, az azerbajdzsáni diaszpórán belüli prominens család tagjai.
A védőügyvédek szerint a fogvatartottak egy részét megkínozták: az egyiknek eltört a bordája, kettő kritikus állapotban van a kórházban. Az egyik letartóztatott személy nem tud járni; a védelem azt állítja, hogy áramütéssel kínozták.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium határozott tiltakozását fejezte ki Oroszországnak, elítélve az orosz bűnüldöző szervek fellépését, mint "etnikai indíttatású erőszakot".
Egy azerbajdzsáni parlamenti küldöttség lemondta tervezett oroszországi látogatását.
Az azerbajdzsáni kulturális minisztérium betiltott minden kulturális rendezvényt, beleértve a koncerteket, kiállításokat és előadásokat, amelyeket orosz állampolgárok szerveztek.
Afgan Mukhtarli, a neves azerbajdzsáni újságíró és aktivista az orosz nagykövetség felgyújtását követelte.
„Bármely önmagát tisztelő nemzet a földdel tette volna egyenlővé azt a nagykövetséget” – írta.
Egy orosz miniszterelnök-helyettes bakui látogatását is lemondták.
Az azerbajdzsáni hatóságok szerint az incidens Oroszország szisztematikus nyomásgyakorlatának része az azerbajdzsáni közösség ellen.
️ Kontextus:A jekatyerinburgi rajtaütés jelentősen elmérgesítette az amúgy is feszült kapcsolatokat Oroszország és Azerbajdzsán között.
Az első látható szakadás decemberben történt, amikor egy orosz légvédelmi rendszer lelőtt egy AZAL (Azerbajdzsáni Légitársaság) repülőgépet Groznij felett. Azerbajdzsán továbbra is hivatalos válaszra, vagy akár bocsánatkérésre vár a Kremltől.
Bár a repülőgép lelövése véletlen lehetett, a jelenlegi intézkedések szándékosak és demonstratívak: egy 2001-es gyilkossági ügyet hivatalos ürügyként használnak fel, és a letartóztatásokat kivételes brutalitással hajtják végre.
Moszkva részéről eddig nem érkezett hivatalos válasz a Baku által felhozott vádakra.
A Kreml egyre jelentéktelenebbé – sőt, akadályozóvá – válik a hivatalos Baku számára.
Moszkva gyakorlatilag elvesztette azt a képességét, hogy hivatalos csatornákon keresztül befolyásolja Azerbajdzsánt.
Törökország és Azerbajdzsán szövetsége történelmi lehetőséget nyit meg egy jelentős olaj- és gázközpont létrehozására, amely kiszoríthatja Oroszországot a globális energiapiacon.
Ráadásul Törökország szisztematikusan kihasználja Oroszország csökkenő regionális befolyását, hogy kiterjessze szerepét a Dél-Kaukázusban – és potenciálisan a tágabb Észak-Kaukázus régióban is.
Ha Erdoğannak és Alijevnek sikerül normalizálnia a kapcsolatait Örményországgal (és bejelentették, hogy Azerbajdzsán és Örményország hamarosan békeszerződés aláírásáról kezd tárgyalásokat), az orosz befolyás egyetlen maradványa a régióban az Ivanisvili-rezsim marad Grúziában.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy sok azerbajdzsáni állampolgár tölt be befolyásos pozíciókat az orosz üzleti körökben.
Így a jekatyerinburgi azerbajdzsáni diaszpóra elleni rendkívül demonstratív fellépés üzenet lehet a Kremltől Bakunak: ne sodródjanak Törökország felé, különben a legfőbb üzleti elitjükre támadunk.
De ha Moszkva ilyen durva nyomásgyakorlási módszerekhez folyamodik, az azt sugallja, hogy nincsenek más eszközei.
Ez Putyin újabb „többlépéses” lépése – amely valószínűleg visszaüt, és a befolyás teljes összeomlásához vezet, ahelyett, hogy megerősödne.
Az Azerbajdzsánnal kapcsolatos helyzet nem csupán egy elszigetelt kudarc, hanem egy rendszerszintű összeomlás tünete.
Videó: Azerbajdzsán legnagyobb tévécsatornája Putyint hibáztatta az elnyomásért és a megaláztatásokért: „Mi folyik itt, Putyin? Ennyire aggódsz amiatt, hogy Azerbajdzsán 200 év után először vált erős állammá?” – mondta a tévés műsorvezető, és hozzátette, hogy Oroszország hozzászokott ahhoz, hogy uralkodjon azokon a népeken, akiket Oroszország részévé tett.
Drogterjeszto eroszakos bunozokert az Azeriek mindig nagy hisztit tudnak kivagni...En mar csak egy uditot kerek a patogatott kukoricahoz,ahogy a fegyvertarsak,orok baratok habosra sz..jak egymas szajat...Csak igy tovabb fejlevagok es kemenyebben Oroszok az azeri maffiaval,hatalmas a mellenyuk...Egyszerre fasirtba lenni Irannal es az Oroszokkal ...nem sok jot igerAzerbajdzsán letartóztatta a Szputnyik bakui irodájának két szerkesztőjét kémkedés gyanújával
Videofelvétel mutatja két személy letartóztatását a Szputnyik bakui irodájából, akiket azzal vádolnak, hogy titkos FSZB-ügynökként működtek:
- Igor Kartavykh, a Szputnyik Azerbajdzsán szerkesztőségének vezetője
- Jevgenyij Belouszov, főszerkesztő
Az azerbajdzsáni nagykövetet beidézték az orosz külügyminisztériumba Baku barátságtalan fellépése és orosz újságírók illegális fogva tartása miatt.
A videó a Szputnyik újságíróinak azerbajdzsáni letartóztatását mutatja be.
Súlyos diplomáciai összecsapás robbant ki Azerbajdzsán és Oroszország között: Oroszország elveszíti befolyását és irányítását Ázsiában.
Június 27-én egy oroszországi Jekatyerinburgban végrehajtott razzia során, amelynek állítólagos célja egy "etnikai banda őrizetbe vétele" volt, két azerbajdzsáni állampolgárt megöltek, kilencet letartóztattak, és több másikat megsebesítettek.
Az előzetes jelentések szerint az áldozatok Ziyaddin és Huseyn Safarov, az azerbajdzsáni diaszpórán belüli prominens család tagjai.
A védőügyvédek szerint a fogvatartottak egy részét megkínozták: az egyiknek eltört a bordája, kettő kritikus állapotban van a kórházban. Az egyik letartóztatott személy nem tud járni; a védelem azt állítja, hogy áramütéssel kínozták.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium határozott tiltakozását fejezte ki Oroszországnak, elítélve az orosz bűnüldöző szervek fellépését, mint "etnikai indíttatású erőszakot".
Egy azerbajdzsáni parlamenti küldöttség lemondta tervezett oroszországi látogatását.
Az azerbajdzsáni kulturális minisztérium betiltott minden kulturális rendezvényt, beleértve a koncerteket, kiállításokat és előadásokat, amelyeket orosz állampolgárok szerveztek.
Afgan Mukhtarli, a neves azerbajdzsáni újságíró és aktivista az orosz nagykövetség felgyújtását követelte.
„Bármely önmagát tisztelő nemzet a földdel tette volna egyenlővé azt a nagykövetséget” – írta.
Egy orosz miniszterelnök-helyettes bakui látogatását is lemondták.
Az azerbajdzsáni hatóságok szerint az incidens Oroszország szisztematikus nyomásgyakorlatának része az azerbajdzsáni közösség ellen.
A jekatyerinburgi rajtaütés jelentősen elmérgesítette az amúgy is feszült kapcsolatokat Oroszország és Azerbajdzsán között.
Az első látható szakadás decemberben történt, amikor egy orosz légvédelmi rendszer lelőtt egy AZAL (Azerbajdzsáni Légitársaság) repülőgépet Groznij felett. Azerbajdzsán továbbra is hivatalos válaszra, vagy akár bocsánatkérésre vár a Kremltől.
Bár a repülőgép lelövése véletlen lehetett, a jelenlegi intézkedések szándékosak és demonstratívak: egy 2001-es gyilkossági ügyet hivatalos ürügyként használnak fel, és a letartóztatásokat kivételes brutalitással hajtják végre.
Moszkva részéről eddig nem érkezett hivatalos válasz a Baku által felhozott vádakra.
A Kreml egyre jelentéktelenebbé – sőt, akadályozóvá – válik a hivatalos Baku számára.
Moszkva gyakorlatilag elvesztette azt a képességét, hogy hivatalos csatornákon keresztül befolyásolja Azerbajdzsánt.
Törökország és Azerbajdzsán szövetsége történelmi lehetőséget nyit meg egy jelentős olaj- és gázközpont létrehozására, amely kiszoríthatja Oroszországot a globális energiapiacon.
Ráadásul Törökország szisztematikusan kihasználja Oroszország csökkenő regionális befolyását, hogy kiterjessze szerepét a Dél-Kaukázusban – és potenciálisan a tágabb Észak-Kaukázus régióban is.
Ha Erdoğannak és Alijevnek sikerül normalizálnia a kapcsolatait Örményországgal (és bejelentették, hogy Azerbajdzsán és Örményország hamarosan békeszerződés aláírásáról kezd tárgyalásokat), az orosz befolyás egyetlen maradványa a régióban az Ivanisvili-rezsim marad Grúziában.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy sok azerbajdzsáni állampolgár tölt be befolyásos pozíciókat az orosz üzleti körökben.
Így a jekatyerinburgi azerbajdzsáni diaszpóra elleni rendkívül demonstratív fellépés üzenet lehet a Kremltől Bakunak: ne sodródjanak Törökország felé, különben a legfőbb üzleti elitjükre támadunk.
De ha Moszkva ilyen durva nyomásgyakorlási módszerekhez folyamodik, az azt sugallja, hogy nincsenek más eszközei.
Ez Putyin újabb „többlépéses” lépése – amely valószínűleg visszaüt, és a befolyás teljes összeomlásához vezet, ahelyett, hogy megerősödne.
Az Azerbajdzsánnal kapcsolatos helyzet nem csupán egy elszigetelt kudarc, hanem egy rendszerszintű összeomlás tünete.
Videó: Azerbajdzsán legnagyobb tévécsatornája Putyint hibáztatta az elnyomásért és a megaláztatásokért: „Mi folyik itt, Putyin? Ennyire aggódsz amiatt, hogy Azerbajdzsán 200 év után először vált erős állammá?” – mondta a tévés műsorvezető, és hozzátette, hogy Oroszország hozzászokott ahhoz, hogy uralkodjon azokon a népeken, akiket Oroszország részévé tett.
Az azeri-orosz konfliktus - minkét fél folytassa a letartoztatásokat:
Orosz propagandisták utasítást kaptak Azerbajdzsán megfenyegetésére.
Marsan és Szolovjev propagandisták „gazdasági veszteségekkel” kezdték ijesztgetni Azerbajdzsánt. Azt mondták, hogy Oroszország a harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerük, és ha bármi történik, „a helyzet drámaian megváltozhat”.
Szovjev azt is hozzátette, hogy Oroszországnak és Azerbajdzsánnak 300 km-es közös határa van, ami a háború lehetőségével rémíti meg Bakut.
Alsóbb szintű orosz propagandisták rakétacsapásokkal fenyegetik Azerbajdzsánt, és „náciknak” nevezik Azerbajdzsán népét.
Keményen őrizetbe vettek orosz propagandistákat Bakuban – az oroszok „különleges katonai művelettel” fenyegetőznek Azerbajdzsán ellen
Az azerbajdzsáni média új felvételeket tett közzé a „Szputnyik Azerbajdzsán” propagandaügynökség őrizetbe vett orosz alkalmazottairól – és megjelenésük alapján ítélve nem igazán udvarias beszélgetésre hívták be őket. Látható zúzódások, vér, szakadt ruhák... vagy talán ez csak a szokásos „szolgálatos” megjelenésük?
Az őrizetbe vettek, Igor Kartavykh és Jevgenyij Belouszov, a ügynökség főszerkesztői és felelős szerkesztői. Illegális finanszírozással és az FSZB-nek való beépített munkával vádolják őket. Miközben a Kreml megpróbálja bagatellizálni az incidenst, az orosz Telegram-csatornák máris „különleges katonai műveletre” szólítanak fel Azerbajdzsán ellen.
De a lényeg a következő: Bakut látszólag nem érdekli. Bizonyos nyugati fővárosokkal ellentétben, amelyek továbbra is orosz propagandistákat fogadnak be „újságírás” álcája alatt, Azerbajdzsán nem fél Oroszország üres fenyegetéseitől. Már nem hisznek a hatalmas orosz birodalom mítoszában – és ennek megfelelően cselekszenek.
Az irónia? A "Szputnyik" éveket töltött azzal, hogy egy legyőzhetetlen Kreml illúzióját teremtse meg. És most a legfőbb embereik vérben ázva és megalázva, kamera mögött, forgatókönyv nélkül végzik – egy olyan országban, amelyet Oroszország egykor szövetségesének próbált nevezni.
Ez a birodalom információs gépezetének szimbolikus összeomlása – és talán egy utalás arra, ami ezután következik.
Az orosz Telegram csatornák jelentése szerint két ismert azerbajdzsáni állampolgárt, a helyi diaszpórák vezetőit őrizetbe vettek Oroszországban.
Jusif Halilovot, egy helyi piac társtulajdonosát az oroszországi Voronyezsben őrizetbe vették. Shahin Sykhlinskyt, az "Azerbajdzsán-Ural" szervezet vezetőjét Jekatyerinburgban őrizetbe vették.
https://x.com/Gerashchenko_en/status/1940087985577341201
Elozmények:
Azerbajdzsán azzal vádolja az FSZB-t, az orosz belügyi minisztériumot és az orosz nemzeti gárdát, hogy azerbajdzsáni állampolgárokat kínoztak és öltek meg.
Az azerbajdzsáni főügyészség jelentése szerint a június 27-i razzia során a Szverdlovszki régióban azerbajdzsáni állampolgárokat és azerbajdzsáni nemzetiségű személyeket tartóztattak le.
„Gyakorlatilag tehetetlenek voltak, és képtelenek voltak megvédeni magukat az ütésektől”, valamint „kínzásnak és súlyos testi sértésnek voltak kitéve”.
„Ennek eredményeként ugyanazon a napon délután 3 óra körül Guszejn Szafarovot, az Azerbajdzsán Köztársaság 1966-ban született, 60 éves állampolgárát, aki kisvállalkozással foglalkozott, szándékosan megölték a jekatyerinburgi Belügyi Hivatal adminisztratív épületében, testvérét, az 1970-ben született, 55 éves, kétgyermekes Zijaddin Szafarovot, aki taxisofőrként dolgozott, pedig reggel szolgálati járművében ölték meg” – jelentette a sajtószolgálat.
️ A törvényszéki orvosszakértői jelentés szerint Guszejn Szafarov többszörös sérülések okozta poszttraumás és posztvérzéses sokk következtében halt meg. Testvére, Zijaddin Szafarov szintén többszörös sérülések okozta poszttraumás sokk következtében halt meg.
Ezenkívül megállapították, hogy más azerbajdzsáni állampolgárok is különböző súlyosságú testi sérüléseket szenvedtek.
️ Az orosz nyomozóbizottság azt állítja, hogy a Jekatyerinburgban őrizetbe vett azeriek egyike szívelégtelenségben halt meg, a másik halálának körülményeit vizsgálják.
Június 30-án este a két elhunyt azerbajdzsáni holttestét Jekatyerinburgból Bakuba szállították, ma pedig Azerbajdzsán Aghjabadi kerületében temették el őket.
️ Az azerbajdzsáni belügyminisztérium közlése szerint a Szputnyik Azerbajdzsán bakui irodájában végrehajtott művelet eredményeként hét embert vettek őrizetbe csalás, illegális vállalkozás és pénzmosás vádjával.
Eközben Peszkov, Putyin sajtótitkára kijelentette, hogy a Kreml "nagy figyelmet fordít az információkra" a Szputnyik Azerbajdzsán és a Ruptly alkalmazottainak őrizetbe vételével kapcsolatban. Moszkva abban reménykedik, hogy el tudja érni szabadon bocsátásukat.
https://x.com/Gerashchenko_en/status/1940046655929057280
Orosz propagandisták utasítást kaptak Azerbajdzsán megfenyegetésére.
Marsan és Szolovjev propagandisták „gazdasági veszteségekkel” kezdték ijesztgetni Azerbajdzsánt. Azt mondták, hogy Oroszország a harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerük, és ha bármi történik, „a helyzet drámaian megváltozhat”.
Szovjev azt is hozzátette, hogy Oroszországnak és Azerbajdzsánnak 300 km-es közös határa van, ami a háború lehetőségével rémíti meg Bakut.
Alsóbb szintű orosz propagandisták rakétacsapásokkal fenyegetik Azerbajdzsánt, és „náciknak” nevezik Azerbajdzsán népét.
Keményen őrizetbe vettek orosz propagandistákat Bakuban – az oroszok „különleges katonai művelettel” fenyegetőznek Azerbajdzsán ellen
Az azerbajdzsáni média új felvételeket tett közzé a „Szputnyik Azerbajdzsán” propagandaügynökség őrizetbe vett orosz alkalmazottairól – és megjelenésük alapján ítélve nem igazán udvarias beszélgetésre hívták be őket. Látható zúzódások, vér, szakadt ruhák... vagy talán ez csak a szokásos „szolgálatos” megjelenésük?
Az őrizetbe vettek, Igor Kartavykh és Jevgenyij Belouszov, a ügynökség főszerkesztői és felelős szerkesztői. Illegális finanszírozással és az FSZB-nek való beépített munkával vádolják őket. Miközben a Kreml megpróbálja bagatellizálni az incidenst, az orosz Telegram-csatornák máris „különleges katonai műveletre” szólítanak fel Azerbajdzsán ellen.
De a lényeg a következő: Bakut látszólag nem érdekli. Bizonyos nyugati fővárosokkal ellentétben, amelyek továbbra is orosz propagandistákat fogadnak be „újságírás” álcája alatt, Azerbajdzsán nem fél Oroszország üres fenyegetéseitől. Már nem hisznek a hatalmas orosz birodalom mítoszában – és ennek megfelelően cselekszenek.
Az irónia? A "Szputnyik" éveket töltött azzal, hogy egy legyőzhetetlen Kreml illúzióját teremtse meg. És most a legfőbb embereik vérben ázva és megalázva, kamera mögött, forgatókönyv nélkül végzik – egy olyan országban, amelyet Oroszország egykor szövetségesének próbált nevezni.
Ez a birodalom információs gépezetének szimbolikus összeomlása – és talán egy utalás arra, ami ezután következik.
Az orosz Telegram csatornák jelentése szerint két ismert azerbajdzsáni állampolgárt, a helyi diaszpórák vezetőit őrizetbe vettek Oroszországban.
Jusif Halilovot, egy helyi piac társtulajdonosát az oroszországi Voronyezsben őrizetbe vették. Shahin Sykhlinskyt, az "Azerbajdzsán-Ural" szervezet vezetőjét Jekatyerinburgban őrizetbe vették.
https://x.com/Gerashchenko_en/status/1940087985577341201
Elozmények:
Azerbajdzsán azzal vádolja az FSZB-t, az orosz belügyi minisztériumot és az orosz nemzeti gárdát, hogy azerbajdzsáni állampolgárokat kínoztak és öltek meg.
Az azerbajdzsáni főügyészség jelentése szerint a június 27-i razzia során a Szverdlovszki régióban azerbajdzsáni állampolgárokat és azerbajdzsáni nemzetiségű személyeket tartóztattak le.
„Gyakorlatilag tehetetlenek voltak, és képtelenek voltak megvédeni magukat az ütésektől”, valamint „kínzásnak és súlyos testi sértésnek voltak kitéve”.
„Ennek eredményeként ugyanazon a napon délután 3 óra körül Guszejn Szafarovot, az Azerbajdzsán Köztársaság 1966-ban született, 60 éves állampolgárát, aki kisvállalkozással foglalkozott, szándékosan megölték a jekatyerinburgi Belügyi Hivatal adminisztratív épületében, testvérét, az 1970-ben született, 55 éves, kétgyermekes Zijaddin Szafarovot, aki taxisofőrként dolgozott, pedig reggel szolgálati járművében ölték meg” – jelentette a sajtószolgálat.
️ A törvényszéki orvosszakértői jelentés szerint Guszejn Szafarov többszörös sérülések okozta poszttraumás és posztvérzéses sokk következtében halt meg. Testvére, Zijaddin Szafarov szintén többszörös sérülések okozta poszttraumás sokk következtében halt meg.Ezenkívül megállapították, hogy más azerbajdzsáni állampolgárok is különböző súlyosságú testi sérüléseket szenvedtek.
️ Az orosz nyomozóbizottság azt állítja, hogy a Jekatyerinburgban őrizetbe vett azeriek egyike szívelégtelenségben halt meg, a másik halálának körülményeit vizsgálják.Június 30-án este a két elhunyt azerbajdzsáni holttestét Jekatyerinburgból Bakuba szállították, ma pedig Azerbajdzsán Aghjabadi kerületében temették el őket.
️ Az azerbajdzsáni belügyminisztérium közlése szerint a Szputnyik Azerbajdzsán bakui irodájában végrehajtott művelet eredményeként hét embert vettek őrizetbe csalás, illegális vállalkozás és pénzmosás vádjával.Eközben Peszkov, Putyin sajtótitkára kijelentette, hogy a Kreml "nagy figyelmet fordít az információkra" a Szputnyik Azerbajdzsán és a Ruptly alkalmazottainak őrizetbe vételével kapcsolatban. Moszkva abban reménykedik, hogy el tudja érni szabadon bocsátásukat.
https://x.com/Gerashchenko_en/status/1940046655929057280
Ormenyeket szoktak igy peppe verni,ahogy ma azeriek tettek letartoztatott orosz fiatalokkal....Nincs eleg patogatott kukorica...Varom az orosz reakciokat...
Az "azerbajdzsáni diaszpóra vezetőjének" letartóztatása Jekatyerinburgban, a "Baku Pláza" üzletközpont mellett. Sahin Silinszkij nem csak az azeri közösségben volt fontos ember, hanem etnikai alapú bűnszervezetet is működtetett (azeri maffia). Kettő dolgot ajánlanék mindenki figyelmébe. Na jó, hármat: 1. A figura ellenáll a terrorelhárítóknak, így ők úgy rángatják ki a kocsiból ahogy vidéken a szerencsétlen hízó disznót szokás az ólból, a fejlövés/elektrosokkolás majd az azt követő leszúrás előtt. 2. Az autó, G Mercedes. A szervezett bűnözői körök legkedveltebb járműve arrafelé. "Véletlenül" ennek a "tekintélyes személynek" is pont ilyen jutott. Rádaásul lövedékálló páncélüveggel. Ami egyébként mindkét oldalról meg lett lövöldözve, mivel az "áldozat" nem akart kikászálódni a kocsiból, így kellett némi meggyőző erő a Szpecnaz részéről, hogy legyen szíves és nyissa ki az ajtót.
Nézzük meg mi áll az orosz-azeri viszony romlása mögött.
Azerbajdzsán és Oroszország kapcsolatai régóta romlanak. Ahogy Moszkva veszít befolyásából a Dél-Kaukázusban, Baku egyre inkább agresszívan viselkedik a Kreml felé.
A kapcsolatok romlásának egyik jelentős pillanata az azerbajdzsáni repülőgép lezuhanása volt. Ekkor Alijev kemény álláspontot képviselt: bűnösségének elismerését, kártérítést és a felelősök megbüntetését követelte. Lehetséges lett volna a konfliktust csendesebben és visszafogottabban is megoldani, de úgy tűnik, a cél az ellenkezője volt - az eszkaláció.
Amint már említettem az általános tendencia nyilvánvaló: az országok közötti kapcsolatok gyorsan romlanak.
Az úgynevezett "Talis-ügy" lett a konfliktus legújabb íve. A talisok egy kis etnikai csoport, amely többek között Azerbajdzsánban él. A jogaikat védő aktivisták gyakran a hatóságok célpontjává válnak. Alijev ellenfelei a talis kérdést az országban élő nemzeti kisebbségek üldöztetésének illusztrációjaként használják.
2017-ben Örményország politikai menedékjogot adott Shahin Mirzaliyev talis aktivistának. Egy másik aktivista, Zakhiraddin Ibragimov Jekatyerinburgban élt. 2025 tavaszán elrabolták, és hamarosan egy azerbajdzsáni börtönben kötött ki.
A történet Chaus ukrán bíró hírhedt esetére emlékeztet.
Egy hónappal az emberrablás hivatalos megerősítése után az orosz biztonsági erők nagyszabású műveletet hajtottak végre Jekatyerinburgban, őrizetbe véve egy helyi azerbajdzsáni szervezett bűnözői csoport tagjait.
Véletlen egybeesés? Nem valószínű.
Valószínűleg Moszkva úgy döntött, hogy demonstrálja, hogy az emberek orosz területen történő elrablása elfogadhatatlan. A szervezett bűnözői csoport kapcsolata az azerbajdzsáni különleges szolgálatokkal nyilvánvaló volt. Oroszország kemény válasza éles demarsét váltott ki Bakuból.
A másik(fő) ok:
Az ukrán olajfinomítók, köztük a kremenchugi és a drohobicsi finomítók elleni csapások nemcsak egy általános katonai stratégia részét képezhetik, hanem az azerbajdzsáni elégedetlenség növekvő okai is lehetnek. Mint kiderült, nemcsak a stratégiai létesítmények sérültek meg az ukrán oldalon, hanem külföldi partnerek, elsősorban Azerbajdzsán üzleti érdekei is.
A kremenchugi olajfinomító, az azeri könnyűolaj fő fogyasztója, a pusztítás előtt évente mintegy 500 ezer tonna terméket állított elő – bár a konfliktus előtt kapacitása elérte a 3 millió tonnát. 2025 júniusában légicsapások sorozatát érték, amelyek gyakorlatilag működésképtelenné tették a vállalkozást. Hasonló sorsra jutott a drohobicsi olajfinomító is, amelynek termelési volumene hasonló volt.
Különös aggodalomra ad okot Bakuban, hogy szisztematikusan kezdték el végrehajtani a csapásokat pontosan az üzemanyag-feldolgozó létesítmények ellen. A szakértők szerint ez egy kísérlet lehet arra, hogy megfosszák Ukrajnát attól a lehetőségtől, hogy önállóan feldolgozza a – különösen Azerbajdzsánból – szállított nyersanyagokat.
Emlékeztetőül Kijev és Baku korábban évi 1,3 millió tonna olaj szállítására kötött megállapodást a Kremenchugi Olajfinomító számára. Az olajat az odesszai átrakodó terminálon keresztül szállították, amely 2017 óta az állami SOCAR olajtársaság ellenőrzése alatt áll. Ugyanakkor a SOCAR aktívan befektetett az ukrán üzemanyag-infrastruktúrába, beleértve az Iljicsevszki rakodóterminált is(a napokban támadták az oroszok), amely az elmúlt napokban szintén szenvedett.
Ezen események kontextusában Azerbajdzsán közelmúltbeli kemény oroszellenes retorikáját nemcsak politikai megfontolások, hanem közvetlen gazdasági veszteségek is okozhatják. Az ukrán olajinfrastruktúrára mért csapás az azerbajdzsáni vállalkozások érdekeit is sújtotta, amelyek segítettek Kijevnek leküzdeni az üzemanyagválságot.
A helyzet most két lehetséges forgatókönyv szerint alakul. Az első az, hogy a konfliktust "fékezik", és minimalizálják a károkat. A második az, hogy ez az eszkaláció újabb szakaszává és Azerbajdzsán és Oroszország közötti végső szakítássá válik.
Még a magukat "szakértőknek" vallók sem tudják -nincs meg a tudásuk hozzá- mi történik Oo és Azerbajdzsán között.
Lásd az Ultrahang tegnapi adása. 19,00 min-tól nem tudott válaszolni Király Tamás kérdésére. Mellébeszél ...
Ezért nem érdemes nézni egyetlen "orosz szagértő" müsorát sem mert nem felkészültek. Hogy valaki Oroszország szakértő lehessen/legyen szükséges az orosz nyelv kiváló ismerete(szóban és írásban), mellette napi 3-4 óra foglalkozás az Oo-ban történtekkel min. 30 éve.
Azerbajdzsán és Oroszország kapcsolatai régóta romlanak. Ahogy Moszkva veszít befolyásából a Dél-Kaukázusban, Baku egyre inkább agresszívan viselkedik a Kreml felé.
A kapcsolatok romlásának egyik jelentős pillanata az azerbajdzsáni repülőgép lezuhanása volt. Ekkor Alijev kemény álláspontot képviselt: bűnösségének elismerését, kártérítést és a felelősök megbüntetését követelte. Lehetséges lett volna a konfliktust csendesebben és visszafogottabban is megoldani, de úgy tűnik, a cél az ellenkezője volt - az eszkaláció.
Amint már említettem az általános tendencia nyilvánvaló: az országok közötti kapcsolatok gyorsan romlanak.
Az úgynevezett "Talis-ügy" lett a konfliktus legújabb íve. A talisok egy kis etnikai csoport, amely többek között Azerbajdzsánban él. A jogaikat védő aktivisták gyakran a hatóságok célpontjává válnak. Alijev ellenfelei a talis kérdést az országban élő nemzeti kisebbségek üldöztetésének illusztrációjaként használják.
2017-ben Örményország politikai menedékjogot adott Shahin Mirzaliyev talis aktivistának. Egy másik aktivista, Zakhiraddin Ibragimov Jekatyerinburgban élt. 2025 tavaszán elrabolták, és hamarosan egy azerbajdzsáni börtönben kötött ki.
A történet Chaus ukrán bíró hírhedt esetére emlékeztet.
Egy hónappal az emberrablás hivatalos megerősítése után az orosz biztonsági erők nagyszabású műveletet hajtottak végre Jekatyerinburgban, őrizetbe véve egy helyi azerbajdzsáni szervezett bűnözői csoport tagjait.
Véletlen egybeesés? Nem valószínű.
Valószínűleg Moszkva úgy döntött, hogy demonstrálja, hogy az emberek orosz területen történő elrablása elfogadhatatlan. A szervezett bűnözői csoport kapcsolata az azerbajdzsáni különleges szolgálatokkal nyilvánvaló volt. Oroszország kemény válasza éles demarsét váltott ki Bakuból.
A másik(fő) ok:
Az ukrán olajfinomítók, köztük a kremenchugi és a drohobicsi finomítók elleni csapások nemcsak egy általános katonai stratégia részét képezhetik, hanem az azerbajdzsáni elégedetlenség növekvő okai is lehetnek. Mint kiderült, nemcsak a stratégiai létesítmények sérültek meg az ukrán oldalon, hanem külföldi partnerek, elsősorban Azerbajdzsán üzleti érdekei is.
A kremenchugi olajfinomító, az azeri könnyűolaj fő fogyasztója, a pusztítás előtt évente mintegy 500 ezer tonna terméket állított elő – bár a konfliktus előtt kapacitása elérte a 3 millió tonnát. 2025 júniusában légicsapások sorozatát érték, amelyek gyakorlatilag működésképtelenné tették a vállalkozást. Hasonló sorsra jutott a drohobicsi olajfinomító is, amelynek termelési volumene hasonló volt.
Különös aggodalomra ad okot Bakuban, hogy szisztematikusan kezdték el végrehajtani a csapásokat pontosan az üzemanyag-feldolgozó létesítmények ellen. A szakértők szerint ez egy kísérlet lehet arra, hogy megfosszák Ukrajnát attól a lehetőségtől, hogy önállóan feldolgozza a – különösen Azerbajdzsánból – szállított nyersanyagokat.
Emlékeztetőül Kijev és Baku korábban évi 1,3 millió tonna olaj szállítására kötött megállapodást a Kremenchugi Olajfinomító számára. Az olajat az odesszai átrakodó terminálon keresztül szállították, amely 2017 óta az állami SOCAR olajtársaság ellenőrzése alatt áll. Ugyanakkor a SOCAR aktívan befektetett az ukrán üzemanyag-infrastruktúrába, beleértve az Iljicsevszki rakodóterminált is(a napokban támadták az oroszok), amely az elmúlt napokban szintén szenvedett.
Ezen események kontextusában Azerbajdzsán közelmúltbeli kemény oroszellenes retorikáját nemcsak politikai megfontolások, hanem közvetlen gazdasági veszteségek is okozhatják. Az ukrán olajinfrastruktúrára mért csapás az azerbajdzsáni vállalkozások érdekeit is sújtotta, amelyek segítettek Kijevnek leküzdeni az üzemanyagválságot.
A helyzet most két lehetséges forgatókönyv szerint alakul. Az első az, hogy a konfliktust "fékezik", és minimalizálják a károkat. A második az, hogy ez az eszkaláció újabb szakaszává és Azerbajdzsán és Oroszország közötti végső szakítássá válik.
Még a magukat "szakértőknek" vallók sem tudják -nincs meg a tudásuk hozzá- mi történik Oo és Azerbajdzsán között.
Lásd az Ultrahang tegnapi adása. 19,00 min-tól nem tudott válaszolni Király Tamás kérdésére. Mellébeszél ...
Ezért nem érdemes nézni egyetlen "orosz szagértő" müsorát sem mert nem felkészültek. Hogy valaki Oroszország szakértő lehessen/legyen szükséges az orosz nyelv kiváló ismerete(szóban és írásban), mellette napi 3-4 óra foglalkozás az Oo-ban történtekkel min. 30 éve.
Ez csak a jeghegy csucsa....Az ukran es izraeli titkosszolgalatok reg total behaloztak az oroszorszagi azeri kozosseget...Az Oroszok eddig hallgattak errol de majd minden latvanyso ukran akcioban ami Oroszorszagban tortent volt azeri szal.Innen kell szerintem keresni a 35 evig elturt maffiozok hirtelen befegyelmezeset.Semmi mast nem kell tenni az Oroszoknak mint egy hetre leallitani az azeri friss zoldseg importot.Forradalom lesz Bakuban.
Talisok masodrendu allampolgarok Azerbajdzsanban mint minden nem etnikai azeri.Irani eredetu nep es jo reszuk Iranban is el.Ha nagyon elszabadulnak az indulatok csak jelezni kell Irannak szivesen megleckeztetne Azerbajdzsant a folyamatos Izraeli jelenlet es onnan indulo diverzio okan is.Persze nagyon biznak ilyenkor Torokorszag es Izrael hatszeleben...Igy egyutt jaj de szep meg leirni is...
Jövő kedd/szerdára vagyok beosztva Ultrahangba (2 hetente szereplek), ha addig még kitart a balhé beszélni fogunk róla. Ma reggel is feldobtam előzetesen a Hír TV-ben, de le lettem szavazva, hogy a nézőt úgyse érdekelné. Szerintem meg de, de ez van
Nahicsevánnal mi most a helyzet? Mert ha az eljutás csak Iránon keresztül lehetséges, akkor a perzsák helyében véletlenül pár hétre lezárnám az átkelőlet/transzfer lehetőséget adminisztratív okokra hivatkozva
De igen, záros határidőn belül az oroszoknak rendezniük kell az azeri kérdést, mert a belső potenciális 5. hadoszlop mellett maga az ország a törökök és a britek ugródeszkája Közép-Ázsiába a Nagy Turán projekten keresztül. Ennek meg látszanak is az eredményei pl Kazahsztánban
Hogy és mivel? Azt látni, hogy Oroszország befolyása 22 februárja óta folyamatosan szorul vissza a világban, és lám már a Kaukázus is csúszik ki a kezükböl. És mégis miért? 3 év alatt talán sikerült elfoglalniuk 1 megyét abból a 4-ből, amit amúgy is kb csak a minimális cél minimumának tekinthetünk. Hol van itt a haszon?
Láttál róla bizonyítékot, hogy az oroszok verték agyon a börtönben a két maffiózót? Csak az azeriak állítják.