BARAK (Izrael) / MRSAM , LRSAM (India)

Ebben a LYNX nincs benne.

A SAFE akár 150 milliárd euró (kb. 244 milliárd ausztrál dollár) értékű kölcsönt nyújt az uniós tagállamoknak, 40 év alatt visszafizetve. Görögország a forrásokat katonai mobilitási projektek felgyorsítására tervezi felhasználni, beleértve az M-113 páncélozott szállítók korszerűsítését, amelynek becsült értéke 600 millió euró (kb. 976 millió ausztrál dollár), valamint teherautók és általános használatú katonai járművek beszerzését 400 millió euró (kb. 651 millió ausztrál dollár) értékben.

Ezeknek a projekteknek a befejezését az ország 12 éves védelmi tervének későbbi szakaszaiban – 2036 körül – tervezték, de a SAFE kezdeményezés lehetővé teszi a továbblépésüket. Az uniós finanszírozási szabályok értelmében a görög és más európai vállalatok közötti védelmi ipari partnerségeket novemberig kell véglegesíteni.

A parlamentben Nikosz Dendiasz védelmi miniszter megvédte a kormány hitelstratégiáját Dimitris Mantzos ellenzéki képviselő kritikájával szemben, aki megkérdőjelezte az érintettségét.

Nem én tárgyaltam [a kölcsönről]. Nem a védelmi miniszterek intézik ezt. Természetesen én is szeretnék valami többet, mint te, mint mi itt mindannyian” – válaszolta Dendias.
barak MX-et akarják EU-s pénzből finanszírozni
 
  • Tetszik
  • Hűha
Reactions: SilvioD and Aladeen
Pontosan mit jelent technológiailag a Dual pulse Motor?

Két részletben égeti el a rakétahajtómű az üzemanyagot?

Vagy olyan mintha két fokozatú lenne, csak nem leváló az első?
 
Pontosan mit jelent technológiailag a Dual pulse Motor?

Két részletben égeti el a rakétahajtómű az üzemanyagot?

Vagy olyan mintha két fokozatú lenne, csak nem leváló az első?
Igen. Indulásnál sokat éget el (első fokozat), felgyorsul aztán lendületből megy tovább.
Majd a cél közelében újra rákapcsol, mert ugye ott intenzív manőverezés várható ami gyorsan elkoptatná a lendületét.
 
  • Tetszik
Reactions: tarzaan
Igen. Indulásnál sokat éget el (első fokozat), felgyorsul aztán lendületből megy tovább.
Majd a cél közelében újra rákapcsol, mert ugye ott intenzív manőverezés várható ami gyorsan elkoptatná a lendületét.

Ugyanaz a két fokozat üzemanyaga?
 
Ugyanaz a két fokozat üzemanyaga?
milyen értelemben?

Sztem ez két rakétahajtómű egy testben. A másodikat külön indítják amikor eljön az ideje - valszeg ezt az algoritmus dönti el a cél jellemzői alapján.
A közepes és nagy hatótávú légvédelmi rakéták többsége úgy repül mint egy ballisztikus rakéta: felrepül magasba, aztán meg felülről rázuhan a célra. (Emiatt a repülési profil miatt is terjedt el a függőleges indítás) A leszálló ágban kellhet extra hajtás ha célpont (pl. egy vadászgép) nagyon manőverezni kezd, hogy lerázza a rakétát akkor legyen energiája utána menni.
 

A dán védelmi minisztérium bejelentette, hogy nem folytatja az izraeli gyártmányú Barak MX integrált légvédelmi és rakétavédelmi (IAMD) rendszer beszerzését, miután elfogadta a Védelmi Parancsnokság ajánlását, miszerint ehelyett „más, nagyobb azonnali harci erővel rendelkező kezdeményezéseket” kellene megvizsgálni.

Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter egy lefordított nyilatkozatban azt mondta, hogy a Védelmi Parancsnokság „egyértelmű katonai-technikai álláspontot képviselt a földi telepítésű légvédelem fejlesztésével kapcsolatban”.

Hozzátette: „[A]zon egyeztető körben megállapodtunk abban, hogy követjük a Védelmi Parancsnokság ajánlásait, hogy a legmegfelelőbb képességeket vásároljuk meg, és biztosítsuk a gyors és hatékony fejlesztést.”
A parancsnokság kifejezetten azt javasolta, hogy „a Barak MX lehetséges megvalósításához szükséges erőforrásokat más, nagyobb azonnali harci erővel járó kezdeményezésekre kell fordítani, beleértve a földi légvédelem lehető leggyorsabb előkészítését is”.

A Barak-megbízás elvetéséről szóló döntés azután született, hogy a DR, a dán közszolgálati műsorszolgáltató a hónap elején közzétett jelentése szerint Izrael légvédelmi rendszerre vonatkozó ajánlata tartalmazott egy „soft kill megoldást a drónok ellen” – egy olyan képességet, amely a meglévő dán rendszerek nem rendelkeznek.
Továbbra sem világos, hogy Koppenhága melyik, az Israel Aerospace Industries (IAI) által gyártott Barak MX alternatív rendszerét tervezi beszerezni. A dán védelmi minisztérium a sajtótájékoztatóig nem reagált a megkeresésre, ahogy az izraeli védelmi minisztérium vagy az IAI sem.

Az izraeli védelmi minisztérium szerint a Barak számos különböző elfogó interceptor beépítésére képes 150 km-es hatótávolságig, és képes kivédeni olyan fenyegetéseket, mint a drónok, vadászgépek, helikopterek, cirkálórakéták, föld-levegő és taktikai ballisztikus rakéták.