Ez oké.
Az nem oké, hogy erkölcsileg feljebb helyezünk valakit aki háborút indít egy ország ellen azért, mert azt az országot kiragadták az érdekszférájából kultúrális, gazdasági és politikai eszközökkel és ő ezekkel az eszközökkel nem tudta "visszaszerezni".
Mert szépíthetjük, de semmi más nem történt, csak az, hogy a nyugat megvette kilóra (nem csak pénzről beszélek) Ukrajnát, az oroszok pedig nem tudtak eleget ajánlani nekik bármennyire is próbálkoztak 14-től 22-ig.
Az erkölcsi szint firtatása egy olyan világban, ahol az erkölcs és a demokrácia letéteményese különösebb gátlás nélkül indít háborút különféle országok ellen, vagy finanszíroz puccsokat és ültet a nép nyakára senki által meg nem választott kormányokat, melyekbe a saját embereit rakja, mindenképpen véleményes.
A Nyugathoz tartozó globalista érdekkör megvette kilóra Ukrajnát, míg az oroszok ezt akkor és ott képtelenek voltak megelőzni és képtelenek voltak megfordítani is. Látszólag csak ennyi történt.
De valójában ennél sokkal több.
Ott van mindjárt a Krím esete, térben és időrendben egyaránt.
A szevasztopoli bázisbérlés lejárta (újboli meghosszabításának esedékessége) egybeesett a kievi puccsal.
A Napnál is világosabb volt, hogy ha Oroszország nem lép, akkor bukja a stratégiai fontosságú tengeri kijáratát, pedig maga a komplett félsziget zömében oroszajkú lakossal bír.
És itt nem állt volna meg a történet, mert az orosz bázis elvesztését egyből követte volna egy US Navy / US Marines bázis kiépülése a helyén, Oroszország alfelén.
Minimum kellemetlen dolog lett volna.
Ez egy nagyon fajsúlyos orosz nemzetbiztonsági kérdés, amire csak katonai válasz kell, hogy létezzen, hogy ne csak megoldják az ügyet, de értésére is adják az ellenérdekelteknek, hogy mi fér bele és mi nem.
Ha valakinek odahaza eddig nem lett volna világos, akkor ezután már biztos lett oroszföldön is, hogy a kievi Majdan nem Ukrajnának, hanem valójában Moszkvának szóló üzenet és a rá adott válasz is eszerint kellett, hogy alakuljon.
Ukrajna nyugati integrációs folyamata soha nem az ukrán társadalom jólétéről szólt.
Ez egy orosz nemzetbiztonsági kihívás volt mindig is, mégpedig részét képezte a Wolfowitz-doktrinának.