Szerintem a Putyler nem úgy értette, hogy majd tárgyalások lesznek, hanem inkább úgy, hogy amikor már elege van, oda kell mennie és aláírnia amit elé raknak.
A vicc az egészben hogy az Zelenszkijnek személyesen még lehet az lenne a legjobb ha a ruszkikhoz menne amikor bekövetkezik a vég. Nekik még értékes lehet amit tud, ha mást nem, mutogatják valami mónika sóban tanulságként, ketrecben, aláíratnak vele dolgokat stb.
Ha az USA- vagy nyugatra megy ott tuti kinyírják vagy a Demokráták vagy azok a körök akiknek számolatlanul vissza kellett osztania az Euróból és Dollárból, mert nekik nagyon nem lenne jó ha eljárna a szája.
Ha Ukrajnában marad akkor vagy nackók nyírják ki hogy áruló lett, vagy az SBU egy hatalmi játszmában, vagy vagy kb előbb-utóbb bárki aki általa nagy sikerrel létrehozott új-Ukrajnában kell majd élnie a következő 20 évben.
Az oroszok formailag mindig késznek mutatkoznak eddig tárgyalni, aztán hát sajnos nem sikerült, de majd tárgyaljuk még róla. Közben meg ugyanúgy tolják előre a stratégiai céljaikat, de nem olyan otromba gyerekes módon mondanak nemet, mint mondjuk Zselé. Nyilvánvaló, hogy addig mennek amíg a stratégiai céljaikat el nem érik, és hát a demilitarizált, nácitlanított Ukrajna nem megy majd szép szóval.
Putyinnak kezdettől fogva fontos ez a fajta morális fölény és az igazságos háború mítoszának fenntartása, az otthoni front meggyőzésére is, utóbb pedig lehet mondani, hogy ő tett a békéért de sajnos nem rajta múlott.
Ennek a háború utáni rendezésben és a kapcsolatok normalizálódásakor lesz még jelentősége. Mindenki megegyezhet abban, hogy sajnálatos tévedés volt az egész.
