Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[Nber]

Én csak úgy adnám el, hogy az adriai vezeték (és annak bővíthetősége a duplájára) a mienk lesz, tranzit díj örökre 0.

Horvát–magyar vita, ez aztán a fordulat: beismerte a miniszterelnök, óriásit hibáztak – készen állnak a Mol kivásárlására - Világgazdaság

A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja.

www.vg.hu

 

[Sunlight56]

Molni megmondta (ebben igaza volt).
Egy szerencséjük van: a kínai akksitároló már relatív olcsó, de azt vehetik tőlünk, Magyaroktól is.
Mondjuk télre kell a gázerőmű, 4x árú USA LNG gázzal.

Az általad idézett német jelentésből egy jellemző mondat:

"Rámutatott, hogy „a magántőke közben bottal sem ér a nyilvánvalóan pénztemető »zöld hidrogén« projektekhez, holott Németország most kezdi meg a 9000 kilométeresre tervezett, szintén elképesztően drága hidrogén vezetékrendszer kiépítését”.

Tehát ahogy a mondatban le van írva hogy "bottal sem piszkálná" a noszogtatott magántőke - a Zöld hidrogénes témához. Azt tudjátok h mit nem szoktak bottal piszkálni..

A jelenlegi napelemes - és szélgenerátoros Zöld villamosenergia termelés egy gazdasági zsákutca, erről írok már pár éve itt a fórumon.

Egyre több helyről jönnek a Zöldenergia Szent tehenét egyre jobban ostorozó cikkek, jelenleg a problémák kis részéről mernek írni
A Zöldenergia problémái:
- A villamos energia nagyker átlagára 2,5-szörös értékre ugrott fel, és ez már az általa előidézett gazdasági eséssel együtt évek óta tart
Irod hogy:
"Egy szerencséjük van: a kínai akksitároló már relatív olcsó, de azt vehetik tőlünk, Magyaroktól is. "
- Naponta csak 1 ciklussal tudod tölteni - de ahhoz is napsütés kell, hogy 24 óra alatt kellő áramár ingadozás legyen
- Egyetlen napi napenergia kiegyenlítéshez is akkuhegyek kellenének (persze ha az nem sztrájkol)

"Mondjuk télre kell a gázerőmű, 4x árú USA LNG gázzal."
Ha megnézed tömegével épülnek most a gázerőművek, hazánkban is - mert a nyári jó napos időszakban is a nap érzékelhetően csak délelőtt 10 és délután 4 között termel áramot - ha nincs felhős idő..
Így ezen erőművek termelésére 4 évszakon keresztül szükség van, ha nem akarjuk áramszünetekkel tarkítani az életünket.

Igy a kisegítő, "nem" Zöld energia kompatibilis erőművekre még sok évtizeden át lesz szükségünk - melyet a Nap kénye kedvére kell rángatni, szabályozgatni.. - egészen addig míg a közcélú hálózati energia termelésből a nap és szélenergiás termelés ki nem múlik, mert a folyamatosan üzemelő CO2 mentes atomenergia veszi át a helyét.

 

[Ettore Fieramosca]

Azért ez a napi egy ciklussal tölthető konkrétan nem igaz.
Az hogy mennyi tároló kell a kiegyenlítéshez meg egy kérdés: látszólag sok. A valóságban meg az aFRR piac a mostani telepítésektől is összeesett

 

[Kim Philby]

Török-kínai szélenergia...

China’s firm Dongfang plans $250M wind turbine plant in Türkiye: Energy Minister - Türkiye Today

Türkiye currently operates around 4,000 wind turbines, with wind power providing 13,695 megawatts of capacity

www.turkiyetoday.com

 

[honved]

Mondjuk télre kell a gázerőmű, 4x árú USA LNG gázzal.

Nézd meg az LNG árakat. 2022-höz képest ráadásul már dupla annyi LNG terminál van Európában, mint akkor volt.

Hét uniós országnak is olcsóbban adta Oroszország a gázt márciusban, mint nekünk

A Népszava számítása szerint majdnem 30 forinttal volt drágább az orosz gáz magyarországi átlagára, mint az uniós átlagár.

hvg.hu

Olcsó orosz gáz? Jobban jártak, akik már leváltak róla

Az alternatív források ellenére ragaszkodik a kormány az orosz földgázhoz, pedig az adatok nem támasztják alá az árelőnyét. Hamarosan olcsó cseppfolyósított földgáz áraszthatja el Európát, ami így jövőre már olcsóbb lehet, mint Ukrajna lerohanása óta bármikor.

telex.hu

 

[misinator]

Most mi van!?

Lázár János egy lakossági vita hevében kijelentette, most 9 forintért vesszük a gáz köbméterét - videó

Valóban így lenne? Mi hogy látjuk ezt a gázszámláinkon? A közlekedési miniszter Sopronban egy vita hevében kétszer is elmondta vitapartnerének, hogy most bizony 9 forintért vesszük a gáz köbméterét, mert olcsó. De akkor mi is

borsod24.hu

 

[Sunlight56]

Azért ez a napi egy ciklussal tölthető konkrétan nem igaz.
Az hogy mennyi tároló kell a kiegyenlítéshez meg egy kérdés: látszólag sok. A valóságban meg az aFRR piac a mostani telepítésektől is összeesett

Itt a ciklusszámot tekintve valószínűleg a rendszerben telepített napelemek inverterei miatt szükséges , primer, szekunder és tercier szabályzásnál szükséges töltési-kisütési szabályozási folyamatokra gondolsz.

Ez az akkumulátorok egy speciális alkalmazása - a hálózat stabilitását biztosítandó gyors energia rátöltési - elvételi (kisütés -töltési) ciklusokkal. Mivel a napenergiát az utolsó cseppig kötelezően át kell venni, a napelem invertereket nem lehet szabályozási célra használni (csak ha nagyon muszály), a hagyományos forgógépes termelésszabályozás "pótlására" szolgálna az akkutelepek igényeknek megfelelő töltés kisütés vezérlése a MAVIR által.

Viszont amiben a hagyományos forgógépes hálózat szabályozás hatalmas előnyben van az elektronikus szabályozásokkal szemben -a hatalmas forgó tömegek által keletkező inercia adta stabilitás, valamint a forgórészekben elhelyezett rövidrezárt kalickás lengéscsillapító tekercselés, mely a fizikai törvényei szerint, emberi beavatkozás nélkül is hálózati lengések ellen hatnak.

Ezért nem volt 20 évvel ezelőtt olyan hálózati szabályozási gondunk (kevés napelem) amely miatt most az akkutelepeket kell bevetni segítségképp.

Mi történt mostanában az akkutelepes gyors hálózatszabályozási piaccal ?

BESS-áradat → erős árnyomás. 2024–25-ben Európában rekord ütemben telepítettek akkus kapacitást; a nagy, gyorsan szabályozható BESS-ek pont az aFRR-ben a legerősebbek, ezért aFRR kapacitásárak látványosan leestek több piacon. Pl. Belgiumban 2024 októberhez képest 2025 áprilisra az aFRR „up” kapacitás ~70,2 → 10,5 €/MW/h, a „down” ~20,7 → 6,2 €/MW/h. Spanyolországban 2025 márciusra kb. feleződtek a „up” kapacitásárak. Németországban 2024 átlag: ~13 €/MW/h (up) és ~10 €/MW/h (down). Ezek egyértelműen a BESS-konkurencia és a PICASSO-integráció hatásai.

PICASSO szabályozási rendszer terjedése → kiegyenlítettebb, laposabb árak. A holland és belga belépés (2024 Q4) után az imbalance és az aFRR energiaárak volatilitása érezhetően csökkent, mert a kereslet-kínálat már regionálisan találkozik (mélyebb likviditás, több olcsó BESS ajánlat „átfolyik” a határon).

FCR-ben is „lehűlés”. A primer tartalékok (FCR/FCR-D) ára 2022–23 csúcsa után rekordszintek közelébe esett, főként a BESS-ek új kínálata miatt; Németországban a preminősített BESS-kapacitás már meghaladja a beszerzett FCR mennyiséget, ami árpadlót képez.

Lengyelország (PSE) reform és csatlakozás. 2024 júniusától a kiegyenlítőpiaci reform új bevételi lehetőségeket nyitott a BESS-eknek (FCR/aFRR/mFRR), majd 2025. július 11-én a PSE csatlakozott a PICASSO-hoz. A kezdeti időszakban nagy volatilitást láttak, de középtávon ez is inkább ár-kiegyenlítő hatású lesz.

Ez látható most az EU-ban általánosságban, nézzük meg mi a helyzet hazánkban, tényleg összeomlott a piac?

A szó erős, de a kapacitásdíjak tényleg jelentősen lejjebb mentek több országban 2024 vége–2025 során. Ennek fő okai:

• BESS-kínálat robbanása (gyors reakció, magas ciklusélet → ideális aFRR-re).
• Regionális pooling (PICASSO) → több olcsó ajánlat, kisebb lokális szűkösség.

Árazási metodika finomhangolása (ACER) és az elasztikus kereslet bevezetése/növelése a TSO-knál → laposabb árgörbe, kisebb extrém kiugrások.

Ugyanakkor fontos különbséget tenni:

Kapacitásdíjak (€/MW/h) sok helyen leestek, de az energia-árak (€/MWh) szélsőséges helyzetekben továbbra is nagyon magasak/negatívak lehetnek a PICASSO 4-másodperces aktiválása és a technikai árkorlátok miatt – csak ritkábban, és rövidebb ideig

Magyarország (MAVIR) – aFRR árak és trendek

Kapacitásdíjak (HUF/MW/h): 2022–23-ban voltak a csúcsok; 2024-ben látványos esés következett. A MAVIR havi tenderein a LE-irány (down) havi átlagok 2024-ben már jóval alacsonyabb sávban mozogtak; télen mélypont, kora nyáron felpattanás (karbantartások + nagy PV-hányad), de összességében lejtmenet 2022–23-hoz képest.

Miért lett olcsóbb?

- A kínálat bővülése (BESS + szabályozható PV/CHP belépések).
-A MAVIR beszerzendő kapacitás csökkentése → kevesebb szűkösség, laposabb árak.

PICASSO-csatlakozás státusz: HU még nincs a PICASSO platformon; a csatlakozás a hivatalos ENTSO-E/TSO ütemezés és iparági hírek szerint 2026 Q3-ra tolódott. Ez azt is jelenti, hogy a régiós ár-kiegyenlítő hatás (olcsó BESS ajánlatok „átfolyása”) még nem hat teljes mértékben a magyar aFRR árakra.

Energiadíjak/aktiválás: Bár a kapacitásdíj esett, szélsőséges rendszerállapotban az aktiválási (energia) ár továbbra is kiugorhat – 2025.09.25-én a hazai WAP aFRR-UP aktiválási ár 7400 €/MWh+ szintet is jelzett (egyedi szűkösségi esemény). Ezek ritkák, de jelzik: a kapacitás olcsóbb, az energia továbbra is volatilis.

PV-szabályozási kötelezettség és piacnyitás hatása: 2023 óta a nem HMKE PV-k fokozatosan bevonhatók szabályozásba; 2024–25-ben növekvő PV-portfólió jelent meg aFRR-ben, ami tovább lenyomta a kapacitásárakat.

Gyors összevetés a korábban említett trenddel :

Nyugat-EU (BE/NL/DE/ES): a BESS-áradat és a PICASSO-pooling már erősen lefele vitte az aFRR kapacitásárakat 2024–25-ben.

HU: hasonló áresés 2024-ben (főleg kínálatbővülés + beszerzési mennyiség mérséklése miatt), de a teljes régiós árkiegyenlítő hatás csak a PICASSO belépés után lesz tartósan érezhető.

Mit jelent ez egy BESS-üzemeltetőnek Magyarországon?

Kapacitásdíj-renta önmagában gyengébb, mint a 2022–23-as csúcson → stackelés kell (aFRR + HUPX DA/ID spread + szükség esetén mFRR/FCR).

SOC-stratégia és portfólió-optimalizálás: a ritka, de nagy aktiválási árak miatt érdemes tartani mozgásteret az UP irányra (főleg napon belüli negatív/olcsó órákról feltöltve).

Ennek megfelelően:
A PICASSO-csatlakozás után várhatóan további ár-laposodás a kapacitásban; a hangsúly még inkább az energia-oldali bevételre tolódik (volatilitás-alapú stratégia).

Tehát a hálózat szabályozási lehetőségek miatt telepített BESS ek a folyamatosan csökkenő nyereségesség miatt pár év múlva elvesztik a jelenleg vonzó üzleti befektetés jellegüket - kiegyenlítődik a piac. Új részvevők, befektetők már nem lesznek.

Ez az akkutelepek hálózati stabilizálásra való felhasználása - most ez a divat , mint a kalózoknák a félláb.

Egészen más káposzta, ha a napelemek energiafeleslegeit, bakugrásait akarjuk kiegyenlíteni - ez pedig a napsütéses napközbeni energiák eltárolása - pld napon belüli , napmentes időszakokra. Erre negyon nagy kapacitások kellenének, az évszakos termelés eltérés kiegyenlítéséről nem is beszélve..

Itt látszik egy olyan probléma, ahol most az EU-ban és USA-ban gőzerővel kezdenek CO2 fejlesztő gázerőműveket telepíteni, mert ezek napközbeni rángatásával akarják kiegyenlíteni a Zöldenergia emberi élethez nem alkalmazkodó - bakugrásait.

 

[Loken]

https://www.portfolio.hu/global/202...ortore-a-vilag-pedig-tehetetlenul-nezi-790242
"Tajvan lett a világ legnagyobb orosz nafta importőre, annak ellenére, hogy csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz és Ukrajna szövetségesének tekinti magát - jelentette a The Guardian."

Eléggé képmutató magatartás...ha nekik szabad akkor tőlünk miét is akarják elvenni a csöves energiahordozókat?

 

[hózentróger]

Most mi van!?

Lázár János egy lakossági vita hevében kijelentette, most 9 forintért vesszük a gáz köbméterét - videó

Valóban így lenne? Mi hogy látjuk ezt a gázszámláinkon? A közlekedési miniszter Sopronban egy vita hevében kétszer is elmondta vitapartnerének, hogy most bizony 9 forintért vesszük a gáz köbméterét, mert olcsó. De akkor mi is

borsod24.hu

Kilowattóra lesz sztem. Nagyvonalúan visszaosztották a lakossági földgáz árát az energiatartalmával 102/11 kb. 9,27. Csak mire a színpadra ért a mértékegységet is nagyvonalúan kezelte. De hát tudjuk, hogy ő is egy nagyvonalú úriember.

 

[Nber]

Magyarország 2028 és 2038 között évente 400 millió köbméter, azaz összesen négymilliárd köbméter LNG-t vásárol a francia energiavállalattól.

Ãriási bejelentést tett Szijjártó: történelmi szerzÅdést kötött Magyarország â ez mindenkit érint (VIDEÃ)

Ãj fejezet nyÃlik hazánk energiabiztonságában.

mandiner.hu

 

[aquarell]

Magyarország 2028 és 2038 között évente 400 millió köbméter, azaz összesen négymilliárd köbméter LNG-t vásárol a francia energiavállalattól.

Ãriási bejelentést tett Szijjártó: történelmi szerzÅdést kötött Magyarország â ez mindenkit érint (VIDEÃ)

Ãj fejezet nyÃlik hazánk energiabiztonságában.

mandiner.hu

Aki azt, remélem, hogy nem az oroszoktól szerzi be.

 

[aamen]

Aki azt, remélem, hogy nem az oroszoktól szerzi be.

gáz ügyben érdemes a fontos és a kevésbé fontos dolgokat megkülönböztetni
fontos például hogy legyen gáz
az is fontos hogy ne legyen annak a gáznak csillagászati ára
az viszont nem fontos hogy a gáz milyen nyelven beszél, mivel senki nem akar a földgázzal beszélni, mindenkit a fűtőérték effélék foglalkoztatnak nem a gáz nyelvi sajátosságai
ha pedig franszia számlánk van arról a szerb csövön jövő gázról akkor az igenis egy demokratikus és européer franszia gáz, semmi közünk ahhoz hogy a fransziák a cső törökországi végén mit töltenek oda bele

 

[SilvioD]

gáz ügyben érdemes a fontos és a kevésbé fontos dolgokat megkülönböztetni
fontos például hogy legyen gáz
az is fontos hogy ne legyen annak a gáznak csillagászati ára
az viszont nem fontos hogy a gáz milyen nyelven beszél, mivel senki nem akar a földgázzal beszélni, mindenkit a fűtőérték effélék foglalkoztatnak nem a gáz nyelvi sajátosságai
ha pedig franszia számlánk van arról a szerb csövön jövő gázról akkor az igenis egy demokratikus és européer franszia gáz, semmi közünk ahhoz hogy a fransziák a cső törökországi végén mit töltenek oda bele

Sztem ez nem a törökök, szerbek felől jönne.

 

[Nber]

Erőművek éjszakája: Október 17.
Regisztrálni kell.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapja

 

[Nber]

A szélerőművek engedélyezésével összefüggésben egyes törvények mód. szóló t.t.e.

kormany.hu

 

[aquarell]

gáz ügyben érdemes a fontos és a kevésbé fontos dolgokat megkülönböztetni
fontos például hogy legyen gáz
az is fontos hogy ne legyen annak a gáznak csillagászati ára
az viszont nem fontos hogy a gáz milyen nyelven beszél, mivel senki nem akar a földgázzal beszélni, mindenkit a fűtőérték effélék foglalkoztatnak nem a gáz nyelvi sajátosságai
ha pedig franszia számlánk van arról a szerb csövön jövő gázról akkor az igenis egy demokratikus és européer franszia gáz, semmi közünk ahhoz hogy a fransziák a cső törökországi végén mit töltenek oda bele

Demokratikus persze. Csak kicsit drága.

 

[Kim Philby]

A törökök orosz gázt vásárolnak...ezért is jó lenne egy török-bolgár-szerb-magyar összeköttetés....amúgy olajjal is...

Turkey to continue buying Russian natural gas despite US calls - ABCMEDIA

Turkey will continue purchasing natural gas from Russia despite U.S. calls to stop buying Russian energy resources, Turkey’s Minister of Energy Alparslan

abcmedia.am

 

[OhioNurse]

Nagyon értelmes összefoglaló.
...
Itt az olaj, hol az olaj?

Az egészséges kapitalizmust a kiegyensúlyozott piac jellemzi. Amikor a kereslet és a kínálat egyensúlyban van. Amikor túlkínálat jelentkezik, tehát több áru jelenik meg a piacon, mint amennyire igény van, akkor az eladók kénytelenek árat csökkenteni, hiszen az értelmes vevő az olcsóbb árut fogja megvenni. Ez csak egy darabig fenntartható, és az árak nem tudnak egy bizonyos szint alá menni, így kénytelenek csökkenteni a termelést addig, amíg vissza nem kerül minden a normális mederbe. Ennek az ellenkezője a hiány, amit már jobban szeretnek kapitalista körökben, hiszen ha valamiből kevesebb van, mint amennyit el lehetne adni, az felfelé veri az árakat. Ezt lehet mesterségesen is előidézni, ahogy a túlkínálatnál láttuk, hiszen az eladó szabályozza az áru mennyiségét. Hogy ez ne következhessen be, a piacnak több szereplősnek kell lennie, és a verseny biztosítja, hogy senki ne tudja mesterségesen befolyásolni az árakat.

Amikor nincs verseny, azt hívják monopolkapitalizmusnak, és a vevői oldalon mindenki megtesz mindent, hogy ezt elkerülje. Ha valaki úgy jár, hogy egy monopolhelyzetben lévő eladótól kénytelen vásárolni, annak csak rossz vége lehet. Tehát mindent el kell követni, hogy a vevő több lábra álljon, és a beszerezni kívánt termékeit több eladótól tudja megvenni.

Magyarországon is ez a helyzet az olajjal.

Jelenleg két helyről tudunk kőolajat szerezni. A „bűnös” orosz, és a „morális” azeri és arab forrásokból származót. Tény, hogy van több is, hiszen világszerte több mint 65.000 olajmező található, de az ismert készletek 94%-a kevesebb, mint 1.500 olajmezőben összpontosul. Sajnos ezek egyike sem Magyarországon található, ezért van az, hogy a készleteinket csak külföldről tudjuk feltölteni.

Mivel a források tőlünk messze találhatóak, így az igényeink kielégítése kőolajvezetéken történik. Ez ugyanis a leggyorsabb, legegyszerűbb, és ennek megfelelően a legolcsóbb szállítási mód. Az olaj árát szerencsére a világpiac határozza meg, így a közvetlen eladó azzal nem tud játszani, de minden más költség áremelő hatással van.

Magyarország és Szlovákia jelen helyzetben egy lovon ül, mivel mindkettőjük olajigényének biztosítása ugyanazon az úton történik. A két országot két finomító látja el, Százhalombatta és Pozsony. A pozsonyi finomítót még 1895-ben a magyar állam építette, úgyhogy van annak egy diszkrét bája, hogy napjainkban a MOL a tulajdonosa. Ennek a két finomítónak a nyersolajjal történő ellátása két útvonalon történik. Az olcsóbb, ami tisztán szárazföldi úton megy az a Barátság kőolajvezeték, a másik, ami már tartalmaz tengeri átrakodást is, az a BTC (Baku-Tbiliszi-Ceyhan) és az Adria kőolajvezeték. Utóbbi elsősorban Azerbajdzsánból (de a Kaszpi-tenger, és az Arab-öböl vidékéről is) származó kőolajat a törökországi Ceyhan városába szállítja, ahol tankerekkel, a Fiumével szemben található Omisalj kikötőjébe viszik. Itt az Adria vezetékbe töltve éri el Százhalombattát. A Barátság egy fokkal egyszerűbb utat jár be, hiszen Oroszországból egyenesen ide jön, mivel a KGST idején direkt ezért lett építve. Annyi van csak, hogy Ungvárnál kétfelé ágazik, az északi ága Pozsonyba, a déli ága Százhalombattára megy. Az északi ágnak van Besztercebányánál egy leágazása Százhalombattához, így az Adriából rövidebb úton is el lehet látni Pozsonyt.

A vezetéken való szállításnak viszont van egy árnyoldala. A tranzitdíj. Ami azt az országot illeti amelyiknek a területén áthalad a vezeték. Ennek mértékét az adott ország dönti el, és nincs semmi más hatással rá, csak az esetleges fennálló monopolhelyzet. A Barátság esetében Ukrajna, az Adria esetében Horvátország az, aki lefölözi a hasznot. Ukrajnának van egy „enyhe” függése Magyarországtól, így csak bizonyos határokon belül tud árat emelni, de a terrorfenyegetés fenntartásával ki tudja egyenlíteni az erőviszonyokat. Horvátország pedig pont ezt a bizonytalan helyzetet használja ki, és fordítja az események alakulását a maga javára.

Mit tehet hát Magyarország?

Amit már korábban említettem, hogy több lábra áll. Sokan nem értették a magyar állam trieszti kalandját. Miért kellett ott telket vásárolni az olaszoktól? Mi értelme van egy tengeri kikötőnek? Elég sok. Most például ki lehet használni a kikötő nyújtotta lehetőségeket, és növeszteni egy új lábat csővezeték terén. Triesztben ugyanis van egy ugyanolyan tanker terminál, mint Omisaljban, és innen is szállítanak kőolajat. Méghozzá Németországba, Ausztriába és Csehországba. Az AWP (Adria-Bécs vezeték) konkrétan Triesztből látja el a schwechati finomítót. Tervben van, hogy egy pár kilométer hosszú vezetékkel összekössék Bécset és Pozsonyt, amivel közvetlenül be lehetne kapcsolni Triesztet a magyar-szlovák rendszerbe. De ha már Bécsben van a nyersolaj, azzal is ki tudjuk kerülni a horvátokat.

Vissza lehet élni a monopolhelyzettel, de nem biztos, hogy hosszútávon megéri.

Kővári László 72 vármegye
Facebook

 

[Negan]

Nagyon értelmes összefoglaló.
...
Itt az olaj, hol az olaj?

Az egészséges kapitalizmust a kiegyensúlyozott piac jellemzi. Amikor a kereslet és a kínálat egyensúlyban van. Amikor túlkínálat jelentkezik, tehát több áru jelenik meg a piacon, mint amennyire igény van, akkor az eladók kénytelenek árat csökkenteni, hiszen az értelmes vevő az olcsóbb árut fogja megvenni. Ez csak egy darabig fenntartható, és az árak nem tudnak egy bizonyos szint alá menni, így kénytelenek csökkenteni a termelést addig, amíg vissza nem kerül minden a normális mederbe. Ennek az ellenkezője a hiány, amit már jobban szeretnek kapitalista körökben, hiszen ha valamiből kevesebb van, mint amennyit el lehetne adni, az felfelé veri az árakat. Ezt lehet mesterségesen is előidézni, ahogy a túlkínálatnál láttuk, hiszen az eladó szabályozza az áru mennyiségét. Hogy ez ne következhessen be, a piacnak több szereplősnek kell lennie, és a verseny biztosítja, hogy senki ne tudja mesterségesen befolyásolni az árakat.

Amikor nincs verseny, azt hívják monopolkapitalizmusnak, és a vevői oldalon mindenki megtesz mindent, hogy ezt elkerülje. Ha valaki úgy jár, hogy egy monopolhelyzetben lévő eladótól kénytelen vásárolni, annak csak rossz vége lehet. Tehát mindent el kell követni, hogy a vevő több lábra álljon, és a beszerezni kívánt termékeit több eladótól tudja megvenni.

Magyarországon is ez a helyzet az olajjal.

Jelenleg két helyről tudunk kőolajat szerezni. A „bűnös” orosz, és a „morális” azeri és arab forrásokból származót. Tény, hogy van több is, hiszen világszerte több mint 65.000 olajmező található, de az ismert készletek 94%-a kevesebb, mint 1.500 olajmezőben összpontosul. Sajnos ezek egyike sem Magyarországon található, ezért van az, hogy a készleteinket csak külföldről tudjuk feltölteni.

Mivel a források tőlünk messze találhatóak, így az igényeink kielégítése kőolajvezetéken történik. Ez ugyanis a leggyorsabb, legegyszerűbb, és ennek megfelelően a legolcsóbb szállítási mód. Az olaj árát szerencsére a világpiac határozza meg, így a közvetlen eladó azzal nem tud játszani, de minden más költség áremelő hatással van.

Magyarország és Szlovákia jelen helyzetben egy lovon ül, mivel mindkettőjük olajigényének biztosítása ugyanazon az úton történik. A két országot két finomító látja el, Százhalombatta és Pozsony. A pozsonyi finomítót még 1895-ben a magyar állam építette, úgyhogy van annak egy diszkrét bája, hogy napjainkban a MOL a tulajdonosa. Ennek a két finomítónak a nyersolajjal történő ellátása két útvonalon történik. Az olcsóbb, ami tisztán szárazföldi úton megy az a Barátság kőolajvezeték, a másik, ami már tartalmaz tengeri átrakodást is, az a BTC (Baku-Tbiliszi-Ceyhan) és az Adria kőolajvezeték. Utóbbi elsősorban Azerbajdzsánból (de a Kaszpi-tenger, és az Arab-öböl vidékéről is) származó kőolajat a törökországi Ceyhan városába szállítja, ahol tankerekkel, a Fiumével szemben található Omisalj kikötőjébe viszik. Itt az Adria vezetékbe töltve éri el Százhalombattát. A Barátság egy fokkal egyszerűbb utat jár be, hiszen Oroszországból egyenesen ide jön, mivel a KGST idején direkt ezért lett építve. Annyi van csak, hogy Ungvárnál kétfelé ágazik, az északi ága Pozsonyba, a déli ága Százhalombattára megy. Az északi ágnak van Besztercebányánál egy leágazása Százhalombattához, így az Adriából rövidebb úton is el lehet látni Pozsonyt.

A vezetéken való szállításnak viszont van egy árnyoldala. A tranzitdíj. Ami azt az országot illeti amelyiknek a területén áthalad a vezeték. Ennek mértékét az adott ország dönti el, és nincs semmi más hatással rá, csak az esetleges fennálló monopolhelyzet. A Barátság esetében Ukrajna, az Adria esetében Horvátország az, aki lefölözi a hasznot. Ukrajnának van egy „enyhe” függése Magyarországtól, így csak bizonyos határokon belül tud árat emelni, de a terrorfenyegetés fenntartásával ki tudja egyenlíteni az erőviszonyokat. Horvátország pedig pont ezt a bizonytalan helyzetet használja ki, és fordítja az események alakulását a maga javára.

Mit tehet hát Magyarország?

Amit már korábban említettem, hogy több lábra áll. Sokan nem értették a magyar állam trieszti kalandját. Miért kellett ott telket vásárolni az olaszoktól? Mi értelme van egy tengeri kikötőnek? Elég sok. Most például ki lehet használni a kikötő nyújtotta lehetőségeket, és növeszteni egy új lábat csővezeték terén. Triesztben ugyanis van egy ugyanolyan tanker terminál, mint Omisaljban, és innen is szállítanak kőolajat. Méghozzá Németországba, Ausztriába és Csehországba. Az AWP (Adria-Bécs vezeték) konkrétan Triesztből látja el a schwechati finomítót. Tervben van, hogy egy pár kilométer hosszú vezetékkel összekössék Bécset és Pozsonyt, amivel közvetlenül be lehetne kapcsolni Triesztet a magyar-szlovák rendszerbe. De ha már Bécsben van a nyersolaj, azzal is ki tudjuk kerülni a horvátokat.

Vissza lehet élni a monopolhelyzettel, de nem biztos, hogy hosszútávon megéri.

Kővári László 72 vármegye
Facebook

Kicsit bonyorultabb,meg összetettebb,meg azért az 1895ben épitett kőolajfinomitó azért nem az,ami ma van ott-de igen,a minnél több lábon állás a cél.
Annyi,hogy valójában az orosz olaj csak most olcsóbb,mert a háború és a szankciók miatt nyomott áron kénytelenek adni (bár igazábol fogalmunk sincs,hogy ez ránk is vonatkozik e,mert államunk és pártunk titkolja a dolgot),de különben nem volt olcsóbb igazábol a muszka olaj,világpiaci áron adták.
Másik,hogy tengeri úton akárhonnan tudunk olajat (és LNGt) venni.Akár Angolábol is,ha éppen az az előnyösebb.