[HUN] Rendőrség, határőrség, belbiztonság

Mert a lakosság be lenne tojva, nekem legalábbis ezt mondták.
De azért azt is figyelembe kell venni, hogy sok bűneset történik és azoknak csak egy kis része van a hírekben, amik pedig meg is jelennek egy szűrőn átmennek. Legalábbis az emberek nem hiszem, hogy azt akarják hallgatni reggel nyolckor, hogy egy apuka megerőszakolta a kislányát vagy egy csávó elvágta másik kettő torkát egy késsel, mivel azok nem vettek neki sört és elkezdtek veszekedni.

Tegyük hozzá, hogy a KSH felé is ugyan így kozmetikázva vannak a statisztikák.
Elég csak a saját legdurvább esetemből kiindulni , ahol a csoportosan, felfegyverkezve elkövetett emberölési kísérletből végül szimpla garázdaság lett.
A bűncselekmények nagy száma ráadásul látens, mert már be se jelentik. Hisz minek?
Ha működne a rendvédelem akkor nem lett volna igény a tolvajkergetőkre, vagy most a bűnvadászokra.
Hozzá tenném , mind kettőt hivatalból üldözik és szabotálják.... :mad:
 
Tegyük hozzá, hogy a KSH felé is ugyan így kozmetikázva vannak a statisztikák.
Elég csak a saját legdurvább esetemből kiindulni , ahol a csoportosan, felfegyverkezve elkövetett emberölési kísérletből végül szimpla garázdaság lett.
A bűncselekmények nagy száma ráadásul látens, mert már be se jelentik. Hisz minek?
Ha működne a rendvédelem akkor nem lett volna igény a tolvajkergetőkre, vagy most a bűnvadászokra.
Hozzá tenném , mind kettőt hivatalból üldözik és szabotálják.... :mad:
Az önbíráskodást nagyon nem szereti a jogalkotó, emiatt nem szeretik a bűnvadászokat sem. Persze, ha lenne pénz a rendőrségnek és lennének rendőrök, akkor nem is lenne ilyen probléma. Mivel a rendszer nem működik megfelelően így előjön az érdekes helyzet, hogy bár a bűnözést nehezebben tudja megfogni, de a bűnözés ellen önbíráskodóakat igen, mivel az utóbbi kevesebb erőbefektetéssel jár és így arra van erőforrás.
 
Az önbíráskodást nagyon nem szereti a jogalkotó, emiatt nem szeretik a bűnvadászokat sem. Persze, ha lenne pénz a rendőrségnek és lennének rendőrök, akkor nem is lenne ilyen probléma. Mivel a rendszer nem működik megfelelően így előjön az érdekes helyzet, hogy bár a bűnözést nehezebben tudja megfogni, de a bűnözés ellen önbíráskodóakat igen, mivel az utóbbi kevesebb erőbefektetéssel jár és így arra van erőforrás.

Okkal nem szereti a jogalkotó az önbíráskodást mert az az egész rendszer alapját - az állam erőszakmonopóliumát és közvetve az élet viszonylagos kiszámíthatóságát - támadja, ami sokkal veszélyesebb, hátrányosabb társadalmi szinten, mint egy-egy eseti bűncselekmény egyéni elszenvedése.

A társadalmi béke alapja, hogy néhány jogos önhatalmi élethelyzetek kivéve csak és kizárólag az adott ügyben érdektelen állam léphet fel igazságosztóként és oldja meg a konfliktust mielőtt nagyobb társadalmi kárt okozna.

Ha nincs meg az államnak ez a hatalmi monopóliuma, vagy osztoznia kell rajta, az emberektől nem lehet elvárni hogy megvárják a békés utat ahelyett, hogy unos untalan társadalmi szinten rettentő káros magánharcokba kezdjenek aminek soha nem lesz vége, mert senki nem fogja elfogadni az eredményét.

A magányos érdekérvényesítés mögött soha nem lesz pártatlanság, szenvtelenség, és nincs olyan elsöprő erőfölény sem, ami megkérdőjelezhetetlenné teszi az a létrehozott status quot, végső soron nyugvópontra visszahelyezve a konfliktust.

Márpedig társadalmi szinten éppen ez a cél, hogy ne legyenek folyamatosan újraéledő konfliktusok, bizonytalansági források, és az átlagember egy viszonylagos kiszámíthatóságban élhesse le az életed.

Ha bárki elkezdhetne a saját ereje és persze érdeke szerint ‘igazságot osztani’, villámgyorsan visszasüllyednénk egy feudális társadalmi rendbe, ahol lokális erőközpontok uralják le a napi élet történéseit, többnyire kiszámíthatatlanul, egymással is konkurrálva, ami mellett érdemi gazdasági tevékenységet nem lehet folytatni.
 
Okkal nem szereti a jogalkotó az önbíráskodást mert az az egész rendszer alapját - az állam erőszakmonopóliumát és közvetve az élet viszonylagos kiszámíthatóságát - támadja, ami sokkal veszélyesebb, hátrányosabb társadalmi szinten, mint egy-egy eseti bűncselekmény egyéni elszenvedése.

A társadalmi béke alapja, hogy néhány jogos önhatalmi élethelyzetek kivéve csak és kizárólag az adott ügyben érdektelen állam léphet fel igazságosztóként és oldja meg a konfliktust mielőtt nagyobb társadalmi kárt okozna.

Ha nincs meg az államnak ez a hatalmi monopóliuma, vagy osztoznia kell rajta, az emberektől nem lehet elvárni hogy megvárják a békés utat ahelyett, hogy unos untalan társadalmi szinten rettentő káros magánharcokba kezdjenek aminek soha nem lesz vége, mert senki nem fogja elfogadni az eredményét.

A magányos érdekérvényesítés mögött soha nem lesz pártatlanság, szenvtelenség, és nincs olyan elsöprő erőfölény sem, ami megkérdőjelezhetetlenné teszi az a létrehozott status quot, végső soron nyugvópontra visszahelyezve a konfliktust.

Márpedig társadalmi szinten éppen ez a cél, hogy ne legyenek folyamatosan újraéledő konfliktusok, bizonytalansági források, és az átlagember egy viszonylagos kiszámíthatóságban élhesse le az életed.

Ha bárki elkezdhetne a saját ereje és persze érdeke szerint ‘igazságot osztani’, villámgyorsan visszasüllyednénk egy feudális társadalmi rendbe, ahol lokális erőközpontok uralják le a napi élet történéseit, többnyire kiszámíthatatlanul, egymással is konkurrálva, ami mellett érdemi gazdasági tevékenységet nem lehet folytatni.
Egyetértek.
 
kapcsolódó

Mielőtt @SilvioD esetlg megjelenne terelni, a polgi emlékeim szerint fidesz támogatással lett polgi.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Eszembe nem jutott idejönni terelni, de ha már meghívtál, rosszul emlékszel, nem fideszesként lett polgi.



Ettől még amit mond, abban lehet igaza, nem hallgattam meg.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Adott egy abnormális helyzet, mi lehet a jogszerű, törvényes megoldása?

Hátrányos helyzetű család rendszeresen látogatja a helyi közértet. Hol ezt, hol azt vesznek, de időről időre becsúszik ez-az a kabát alá, nadrágzsebbe, babakocsiba is. Szóval lopnak. Legutóbb 5-6 tábla csoki ment velük haza, a lopást a bolt kamerája is rögíztette.

A boltvezető megkeresett ezzel a problémával, én pedig azt mondtam, hogy jelentsék csak föl őket, szívesen vállalom az azonosítást. Azt a választ kaptam, hogy nem jelentik föl őket, mert a lopás kárértéke nem éri el az 50.000 Ft-ot, így az nem minősül bűncselekménynek, csak szabálysértésnek, így nincs értelme bajlódniuk vele.

A szabálysértési törvény 177. §-a szerint ilyen esetekben helyszíni bírság szabható ki - a közterület felügyelő által. Mást nem találtam. Létezik, hogy ötvenezres értékhatár (kb. 30 tyúk ára...!) alatt gyakorlatilag szabadon ellopható bármi, az elkövető legfeljebb helyszíni bírságot kockáztat, már ha éppen a közelben van egy közteres...? :confused:

A bolt most azzal próbálkozik, hogy "kitiltja" a szóban forgó családot az üzletből. Ennek végrehajtását a kasszásokra bízta a boltvezető: ha látják, hogy ezek jönnek befelé, oda kell pattanniuk és ki kell őket parancsolniuk a közértből... (Vagyonőr nincs az üzletben.) Ez a megoldás nem nagyon működik, folyamatos konfrontációkat eredményez és sejtésem szerint nem is jogszerű. Ha jól tippelem, kitiltásról csak hatóság határozhat, én, mint bolttulajdonos, nem mondhatom azt, hogy ez meg az nem jöhet be az üzletembe. Vagy igen?

Nálam még ilyen típusú zűr nem volt (amikor gyerek lop, az más tészta), a témában jártasabbakat kérdem, hogy mi lehet a megoldás ilyen helyzetben?
(A jogszerű megoldást keresem, a valódira nekem is vannak ötleteim...)
 
Adott egy abnormális helyzet, mi lehet a jogszerű, törvényes megoldása?

Hátrányos helyzetű család rendszeresen látogatja a helyi közértet. Hol ezt, hol azt vesznek, de időről időre becsúszik ez-az a kabát alá, nadrágzsebbe, babakocsiba is. Szóval lopnak. Legutóbb 5-6 tábla csoki ment velük haza, a lopást a bolt kamerája is rögíztette.

A boltvezető megkeresett ezzel a problémával, én pedig azt mondtam, hogy jelentsék csak föl őket, szívesen vállalom az azonosítást. Azt a választ kaptam, hogy nem jelentik föl őket, mert a lopás kárértéke nem éri el az 50.000 Ft-ot, így az nem minősül bűncselekménynek, csak szabálysértésnek, így nincs értelme bajlódniuk vele.

A szabálysértési törvény 177. §-a szerint ilyen esetekben helyszíni bírság szabható ki - a közterület felügyelő által. Mást nem találtam. Létezik, hogy ötvenezres értékhatár (kb. 30 tyúk ára...!) alatt gyakorlatilag szabadon ellopható bármi, az elkövető legfeljebb helyszíni bírságot kockáztat, már ha éppen a közelben van egy közteres...? :confused:

A bolt most azzal próbálkozik, hogy "kitiltja" a szóban forgó családot az üzletből. Ennek végrehajtását a kasszásokra bízta a boltvezető: ha látják, hogy ezek jönnek befelé, oda kell pattanniuk és ki kell őket parancsolniuk a közértből... (Vagyonőr nincs az üzletben.) Ez a megoldás nem nagyon működik, folyamatos konfrontációkat eredményez és sejtésem szerint nem is jogszerű. Ha jól tippelem, kitiltásról csak hatóság határozhat, én, mint bolttulajdonos, nem mondhatom azt, hogy ez meg az nem jöhet be az üzletembe. Vagy igen?

Nálam még ilyen típusú zűr nem volt (amikor gyerek lop, az más tészta), a témában jártasabbakat kérdem, hogy mi lehet a megoldás ilyen helyzetben?
(A jogszerű megoldást keresem, a valódira nekem is vannak ötleteim...)

1. A közterület-felügyelő is szabhat ki bírságot, de ilyet én még nem láttam, ha rendőrt hívnak a rendőr kifogja szabni a helyszíni bírságot.

2. Ez egyébként elzárással is büntethető szabálysértés, szóval lehetőség van arra, hogy előállítsák szabálysértési őrizetbe vegyék őket és 3 napon belül bíróság elő állítják őket. Budapesten ez ritka, de vidéken még szokták alkalmazni. Nyilván minimális a büntetési tétel.

3. Ha többször - általában min 3 alkalommal - elkapják őket akkor már megállapítható az üzletszerű elkövetés, amikor is nem helyszín bírság lesz, hanem bűntetőeljárás indul, mindegy, hogy 50.000 alatt van az érték, mivel az üzletszerűség felminősíti bűncselekménnyé.
 
Adott egy abnormális helyzet, mi lehet a jogszerű, törvényes megoldása?

Hátrányos helyzetű család rendszeresen látogatja a helyi közértet. Hol ezt, hol azt vesznek, de időről időre becsúszik ez-az a kabát alá, nadrágzsebbe, babakocsiba is. Szóval lopnak. Legutóbb 5-6 tábla csoki ment velük haza, a lopást a bolt kamerája is rögíztette.

A boltvezető megkeresett ezzel a problémával, én pedig azt mondtam, hogy jelentsék csak föl őket, szívesen vállalom az azonosítást. Azt a választ kaptam, hogy nem jelentik föl őket, mert a lopás kárértéke nem éri el az 50.000 Ft-ot, így az nem minősül bűncselekménynek, csak szabálysértésnek, így nincs értelme bajlódniuk vele.

A szabálysértési törvény 177. §-a szerint ilyen esetekben helyszíni bírság szabható ki - a közterület felügyelő által. Mást nem találtam. Létezik, hogy ötvenezres értékhatár (kb. 30 tyúk ára...!) alatt gyakorlatilag szabadon ellopható bármi, az elkövető legfeljebb helyszíni bírságot kockáztat, már ha éppen a közelben van egy közteres...? :confused:

A bolt most azzal próbálkozik, hogy "kitiltja" a szóban forgó családot az üzletből. Ennek végrehajtását a kasszásokra bízta a boltvezető: ha látják, hogy ezek jönnek befelé, oda kell pattanniuk és ki kell őket parancsolniuk a közértből... (Vagyonőr nincs az üzletben.) Ez a megoldás nem nagyon működik, folyamatos konfrontációkat eredményez és sejtésem szerint nem is jogszerű. Ha jól tippelem, kitiltásról csak hatóság határozhat, én, mint bolttulajdonos, nem mondhatom azt, hogy ez meg az nem jöhet be az üzletembe. Vagy igen?

Nálam még ilyen típusú zűr nem volt (amikor gyerek lop, az más tészta), a témában jártasabbakat kérdem, hogy mi lehet a megoldás ilyen helyzetben?
(A jogszerű megoldást keresem, a valódira nekem is vannak ötleteim...)
Valamilyen azonosító/jeladó eszközzel lehet megoldani esetleg, egy olyan egyedi azonosítóval ellátott, a saját pozícióját kijelző/nyomon követhető eszközzel. Előtte ki kellene írnod, hogy preparált áruk vannak a boltban, majd, kamera felvétel kíséretében elhelyezni az árukban, ha eltűnik egy ilyen, a rendőrség kíséretében utána menni...Néhány ilyen eset után talán már nem látogatnának meg ezek a BLM hívők...
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0 and ZeiG
Adott egy abnormális helyzet, mi lehet a jogszerű, törvényes megoldása?

Hátrányos helyzetű család rendszeresen látogatja a helyi közértet. Hol ezt, hol azt vesznek, de időről időre becsúszik ez-az a kabát alá, nadrágzsebbe, babakocsiba is. Szóval lopnak. Legutóbb 5-6 tábla csoki ment velük haza, a lopást a bolt kamerája is rögíztette.

A boltvezető megkeresett ezzel a problémával, én pedig azt mondtam, hogy jelentsék csak föl őket, szívesen vállalom az azonosítást. Azt a választ kaptam, hogy nem jelentik föl őket, mert a lopás kárértéke nem éri el az 50.000 Ft-ot, így az nem minősül bűncselekménynek, csak szabálysértésnek, így nincs értelme bajlódniuk vele.

A szabálysértési törvény 177. §-a szerint ilyen esetekben helyszíni bírság szabható ki - a közterület felügyelő által. Mást nem találtam. Létezik, hogy ötvenezres értékhatár (kb. 30 tyúk ára...!) alatt gyakorlatilag szabadon ellopható bármi, az elkövető legfeljebb helyszíni bírságot kockáztat, már ha éppen a közelben van egy közteres...? :confused:

A bolt most azzal próbálkozik, hogy "kitiltja" a szóban forgó családot az üzletből. Ennek végrehajtását a kasszásokra bízta a boltvezető: ha látják, hogy ezek jönnek befelé, oda kell pattanniuk és ki kell őket parancsolniuk a közértből... (Vagyonőr nincs az üzletben.) Ez a megoldás nem nagyon működik, folyamatos konfrontációkat eredményez és sejtésem szerint nem is jogszerű. Ha jól tippelem, kitiltásról csak hatóság határozhat, én, mint bolttulajdonos, nem mondhatom azt, hogy ez meg az nem jöhet be az üzletembe. Vagy igen?

Nálam még ilyen típusú zűr nem volt (amikor gyerek lop, az más tészta), a témában jártasabbakat kérdem, hogy mi lehet a megoldás ilyen helyzetben?
(A jogszerű megoldást keresem, a valódira nekem is vannak ötleteim...)
Btk:
370. §; (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást kisebb értékre vagy

b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást

ba) bűnszövetségben,

bb) üzletszerűen,

A Btk alapján a lopás esete fennáll az esetben

Kúria Büntetőjogi Kollégiuma és Btk:

"A 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 28. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik."

Az eseted alapján az ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése, a rendszeresség és a haszonszerzésre való törekedés is fennáll, szóval a lopás üzletszerűen történik, vagyis a büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés.

Őszintén, ennél sokkal több is van az esetben, szóval azt ajánlom, hogy te vagy akinek érdeke kérjen jogi tanácsot az ügyben, mivel egy eset átnézése néha sok munka tud lenni.
 
Btk:
370. §; (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást kisebb értékre vagy

b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást

ba) bűnszövetségben,

bb) üzletszerűen,

A Btk alapján a lopás esete fennáll az esetben

Kúria Büntetőjogi Kollégiuma és Btk:

"A 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 28. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik."

Az eseted alapján az ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése, a rendszeresség és a haszonszerzésre való törekedés is fennáll, szóval a lopás üzletszerűen történik, vagyis a büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés.

Őszintén, ennél sokkal több is van az esetben, szóval azt ajánlom, hogy te vagy akinek érdeke kérjen jogi tanácsot az ügyben, mivel egy eset átnézése néha sok munka tud lenni.
A BK véleményt azért raktam be, mert ott magyaráz is.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0 and ZeiG