Azt talán nem, de nincs több méter vastag vasbeton konténment, szóval akár egy dróntámadás is okozhat radiokatív kontaminációt.
Ez így van, viszont egy dróntámadással is lehet súlyos üzemviteli helyzetet, akár magolvadást is előidézni, a legmodernebb reaktoroknál is, a csatlakozó rendszerek támadásával, a kupolán kívül.. amely a reaktor tartály meghasadásával jár. A radioaktív izotópok kiszóródása
a környezetbe a lényeges - ma már olyan nem lehetséges hogy jelentős sugárzás alakul ki néhány 100 - 1000 km2 terület felett. A konténment-es megoldás például nem védene attól, hogy a hűtési , vagy segédvillamos rendszer, a hálózati betáp a tartalék agregátorokkal ne lehessen egyszerűen kiiktathatóak - akár drónokkal is, a végeredmény szintén magolvadás.
Hiszen a természetben van tudomásunk természetes atomreaktorok keletkezéséről - és üzemelésükről akár millió évig is. Még sem látom Gréta vezetésével az oda zarándokoló tömegeket hogy tiltakozzanak - a természet ellen, hogyan merészelte a sugárzásveszélyes üzemet minden védelem nélkül elkövetni?
Nézzük meg abban az esetben a nyugati atomerőmű blokktíposok, konténmet-el hogyan védenek, sajnos vagy gyakorlati példa rá:
Fukusima 2011:
LWR, konténmenttel (BWR Mark I), FCVS nélkül az esemény idején (Fukusima, 2011): a kormány 20–30 km-es zónákat rendelt el;
2017-re a tartósan tiltott zóna ~371 km² volt. A >600 kBq/m² Cs-össz-lerakódású terület ~874 km².
BWR-1000 Csernobil: a begyullad, 1700 tonna égő grafit por alakjában a felső légrétegekbe küldte a reaktorban lévő izotópok - kis részét.
„Legrosszabb RBMK-s” forgatókönyv (levegőre nyíló mag + grafit-oxidáció) → a magashelyzetű (^137Cs-ben gazdag) lerakódási terület
nagyságrenddel nagyobb lehet, mint egy nyugati reaktornál, ahol a teljes nyomástartó konténment és szűrt szellőztetés (FCVS) működik. (A FCVS aeroszol-visszatartása tipikusan ~99,9% – DF≈1000 –, a jódé ~90% körüli, ami a hosszú távú talajszennyezést drasztikusan csökkenti.)
„Grafit-tűz nélküli” RBMK-magkárosodás (a confinement/bubbler részben működik) → a várható szennyezett zóna
még így is jóval nagyobb lehet, mint egy modern PWR/VVER esetén, de messze elmaradhat a Csernobil-típusú kimeneteltől. (Az RBMK-knál nincs nyugati értelemben vett, nagy, előfeszített vasbeton konténment; „confinement + bubbler-condenser” rendszerük eltérő és kevésbé robusztus.)
Ezért írtam azt hogy az RBMK-1000 es reaktor magolvadásánál (nincs grafittűz!) az erősen sugárzó izotópok kb max 1000 km2 területet fedhetnek le pár évig..
Csernobil esetében
az ukrán és belorusz erősen sugárzó lezárt területének nagysága összesen - 4700 km2. Pár éve itt a forumon téma volt hogy néhány élelmes "vállalkozó" mezőgazdasági termelésbe kezdett ezen határon belül..
Az biztos, hogy bárki , aki atomerőművet támadna, piszkálna bármely fegyverrel - erősen javallott elmegyógyintézeti kezelése.