Ezeket a gyengeségeket, hibákat már akkor is lehetett látni!
Az az egyoldalú politikai és haditechnikai (német-)csoda-várás ...
,
A II. világháború magyar vonatkozású katonai eseményei
- Téma indítója Terminator
- Indítva
Ezeket a gyengeségeket, hibákat már akkor is lehetett látni!
Az az egyoldalú politikai és haditechnikai (német-)csoda-várás ...
,
Csak szólok, hogy az AI sem mindenható. Amire nincsenek valós adatai, vagy nem lehet számításokkal kiszámolni, ott ő is el tud rugaszkodni a valóságtól.... a kezdete a beszélgetés-vonalnak: A fő nyereség az IDŐ lett volna!
Egy kevésbé egyoldalú --realistább-- politikai orientáció előnyei lettek lebontva a haditechnikai fejlesztés/gyártás szintjére:
- a fél évvel hamarabb érkező azonos képességű Zrínyi II./43M,
- a fél évvel/egy-generációval gyengébb orosz páncélos-technikákkal találkozott volna --ami +20-35% közötti javulást adott volna a kilövési arányban--,
- a hosszabb gyártási időszakot figyelembe véve a gyártott mennyiségnél!
Mindezt úgy, hogy egyik megváltozott tényező miatt sem az irreális/maximálisan lehetséges pozitív értéket kértem, és ezekből is (kb.3-tucat) átlagoltattam!
Nem kértem, hogy további Zrínyi-fejlesztések legyenek becsülve annak tovább-gyűrűző hatásaival együtt, holott ez is lehetséges lett volna.
Az M.I.-s szimulációban végzett becslés jelentős része a korabeli katonai és politikai vezetés által elkövetett ordító hibák reális, lehetséges, elérhető arányra csökkentését és annak hatását LMezte!
Semmilyen irreális elem nincs!
A korabeli német-/nemzetközi anyagokban is szerepelnek ezek a téves/hibás magyar lépések, akkor is láthatóak voltak!
Voltak akik ezeket tudták javítani, "át tudták lépni saját árnyékukat" és ezzel nálunk sokkal jobban jöttek kis a II. V-h-ból!
A Finnek sikerei --is-- igazolják, hogy a fő probléma a szemlélettel volt!
Sose fogunk tanulni a hibáinkból, ha mindig a külső körülményeket okoljuk!
.
A hamarabb érkező, legkevesebb 110 --körüli-- mennyiségű Zrínyi valóban nem fordította volna meg a háború menetét!
...DE: ezt nem is állította SENKI!
Az viszont biztos, hogy a fél évvel hamarabb érkező, közel dupla mennyiségű Zrínyi az 1:8-12-es körüli kilövési arányával, a durván elqúrt Don-i hibaszázalék csak megfelezésével nyert +50e emberrel teljesen reális lehetett volna számunkra egy Dunánál véget érő II. V-h!
Nem az Orosz volt a legyőzendő ellenfél, hanem az IDŐ!
Sokkal jobban is ki lehetett volna jönni a II. "Felvonásból", kicsivel kevesebb-szerényebb "Dzsentri-mentalitással" és a beltenyésztett-elqúrós "Elit" nélkül!
.
De ha már AI, nem tudom, hogy észrevették-e, de az érzékeny témák esetén igencsak számít, milyen nyelven kérdezel tőle. Pl. ha Románia történelméről kérdezel románul, akkor elsősorban román forrásokat keres és a válasz igencsak tükrözni fogja a hivatalos román állásfoglalást. Ha ugyanazt magyarul kérdezed, akkor a magyar történészek válaszát hangsúlyozza.
Pl. románul kérdeztem, hogy a román hadsereg követett-e el atrocitásokat 1919-20-ban a magyarok ellen. Kicsit magyarázkodott, hogy világháború utáni anarchia, kommunista puccs, meg magyar vádaskodások románok ellen, stb. és rávágta hogy nincs rá konkrét bizonyíték. Amikor fejéhez vágtam, hogy én is személyesen láttam olyan temetőt, ahova a lemészárolt magyarokat temették, elkezdte ismét magyarázni, hogy lehetséges hogy történt ilyen és az adott település lakossága tud róla, de nincsenek hivatalos bizonyítékok. (Persze hogy nincsenek, hisz a román katonaság sem hülye, hogy dokumentálja hány civilt ölt le). Amikor viszont magyarul kérdeztem ugyanezt, akkor rögtön sorolta az eseteket. Amikor kérdeztem magyarul, hogy 1940-ben a magyar hadsereg Észak Erdélyi bevonulása idején voltak-e atrocitások a románok ellen, ott nem magyarázkodott, rögtön igennel kezdte és sorolta az eseteket. Vagyis mivel a magyar történészek felvállalják hogy követtek el csúnya dolgokat a magyarok, így az AI sem kezd magyarázkodni.
Itt pefig a nénet és magyar veszteségek (forras mint előbb):
Itt pefig a nénet és magyar veszteségek (forras mint előbb):
A valós harctéri teljesítményhez elég sokat hozzátenne, ha valaki végre kikeresné, hogy ebből mennyi volt az üzemanyag-hiány miatt elvesztett gép!!!
Szerintem meglepően magas lenne az ilyen típusú veszteség!
.
60 % a nem harci veszteség.A valós harctéri teljesítményhez elég sokat hozzátenne, ha valaki végre kikeresné, hogy ebből mennyi volt az üzemanyag-hiány miatt elvesztett gép!!!
Szerintem meglepően magas lenne az ilyen típusú veszteség!
.
Az a "nyavalyás" logisztika(üzemanyag, ...)!
Nagy-Sanyának sikerült! Nekünk még a korabeli jó-időszakban(Don-kanyar-i vereség előtt) sem! Meg is alapoztuk vele a "folytatást"!
Tanulni sem tudunk belőle!
/ 
Ezzel is elvesztettünk (sok-)pár hetet!
.
Sajnos volt az több is!
A harceljárásokkal, (ki-)képzéssel meg valahol a I. V-h-nál tartottunk!
Jellemző, hogy a --sajnos kis jelentőségű, helyi-- sikereinknél is teljesen általános jellemző volt a --szabályzat megszegésével végrehajtott- egyéni kezdeményezésen, helyzetfelismerésen alapuló kezdeményezés.
.
Döntő része nem harccselekményekkel kapcsolatos veszteség.A valós harctéri teljesítményhez elég sokat hozzátenne, ha valaki végre kikeresné, hogy ebből mennyi volt az üzemanyag-hiány miatt elvesztett gép!!!
Szerintem meglepően magas lenne az ilyen típusú veszteség!
.
Budapesten, 1944. november 7-én lett kivégzés áldozta Szenes Hanna
(Szenes Anikó, Cháná Szenes; született: Budapest, 1921. július 17.)
magyar költő, zsidó származású brit ejtőernyős, izraeli nemzeti hős.
Azon tizenhét magyar zsidó egyike volt, akiket az akkori brit fennhatóság alatt álló Palesztinában az angol hadsereg arra képezett ki, hogy ejtőernyővel Jugoszláviába ledobva megkíséreljék valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását.
Szenest a magyar határnál letartóztatták, bebörtönözték és brutálisan megkínozták, de ő ennek ellenére nem volt hajlandó elárulni küldetése részleteit. Golyó általi halálra ítélték és az ítéletet végre is hajtották. Izraelben nemzeti hősként tisztelik, utcákat neveztek el róla, naplója, versei széles körben ismertek.
Szenes asszimilált zsidó családba született. Édesapja, Szenes Béla ismert újságíró és színpadi szerző volt. Hatéves volt, amikor édesapja elhunyt, így György (Giora) nevű testvérével együtt édesanyja, Salzberger Katalin (Katerina) nevelte fel. Nyaranta Dombóvárra járt nyaralni, itt ismerkedett meg Pataki Ferenc fejszámoló művésszel.
Egy református lányok számára létesített magániskolába járt (ma: Baár–Madas Református Gimnázium), amely (magasabb tandíjért cserébe) katolikus és zsidó tanulókat is felvett. Itt kitűnő érettségit tett, de továbbtanulását megakadályozták a zsidótörvények, és 1939 szeptemberében kivándorolt Palesztinába.
Csatlakozott a Haganához, a zsidó fegyveres védelmi szervezethez. Egyike volt annak a 17 magyar zsidónak, akit a brit mandátum területén az angol hadsereg kiképzett, hogy Jugoszláviába ejtőernyővel ledobva őket megkíséreljék megakadályozni a magyar zsidók deportálását. 1944 márciusában értek földet, de csak májusban lépték át a magyar határt. Szenes Hannát egy csendőrjárőr elfogta, a Margit körúti fogházba került, kínozták, majd a nyilas hatalomátvétel után a fogház udvarán agyonlőtték. Hamvait 1950-ben Izraelbe szállították és nemzeti hősként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen.
Nevét szinte az egész világon ismerik. Műveit húsznál több nyelvre fordították le és ötven országban adták ki. Izrael államban, mint nemzeti hős sorsa és helytállása tananyag és az ottani érettségin is tétel.
Emlékét Budapest VII. kerületében a Szenes Hanna park neve őrzi, ahol 2020-ban nőnapon elhelyezték Kolodko Mihály őt ábrázoló miniszobrát is. A Széna téren – közel a Margit körúti fogházhoz, ahol kivégezték –, a Széna téri emlékparkban 2022-ben állították fel bronz mellszobrát, Fáskerti Zsófia alkotását. Izraelben utcák viselik a nevét. Dombóváron teret neveztek el róla.
Tisztelet a hősöknek!
(Szenes Anikó, Cháná Szenes; született: Budapest, 1921. július 17.)
magyar költő, zsidó származású brit ejtőernyős, izraeli nemzeti hős.
Azon tizenhét magyar zsidó egyike volt, akiket az akkori brit fennhatóság alatt álló Palesztinában az angol hadsereg arra képezett ki, hogy ejtőernyővel Jugoszláviába ledobva megkíséreljék valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását.
Szenest a magyar határnál letartóztatták, bebörtönözték és brutálisan megkínozták, de ő ennek ellenére nem volt hajlandó elárulni küldetése részleteit. Golyó általi halálra ítélték és az ítéletet végre is hajtották. Izraelben nemzeti hősként tisztelik, utcákat neveztek el róla, naplója, versei széles körben ismertek.
Szenes asszimilált zsidó családba született. Édesapja, Szenes Béla ismert újságíró és színpadi szerző volt. Hatéves volt, amikor édesapja elhunyt, így György (Giora) nevű testvérével együtt édesanyja, Salzberger Katalin (Katerina) nevelte fel. Nyaranta Dombóvárra járt nyaralni, itt ismerkedett meg Pataki Ferenc fejszámoló művésszel.
Egy református lányok számára létesített magániskolába járt (ma: Baár–Madas Református Gimnázium), amely (magasabb tandíjért cserébe) katolikus és zsidó tanulókat is felvett. Itt kitűnő érettségit tett, de továbbtanulását megakadályozták a zsidótörvények, és 1939 szeptemberében kivándorolt Palesztinába.
Csatlakozott a Haganához, a zsidó fegyveres védelmi szervezethez. Egyike volt annak a 17 magyar zsidónak, akit a brit mandátum területén az angol hadsereg kiképzett, hogy Jugoszláviába ejtőernyővel ledobva őket megkíséreljék megakadályozni a magyar zsidók deportálását. 1944 márciusában értek földet, de csak májusban lépték át a magyar határt. Szenes Hannát egy csendőrjárőr elfogta, a Margit körúti fogházba került, kínozták, majd a nyilas hatalomátvétel után a fogház udvarán agyonlőtték. Hamvait 1950-ben Izraelbe szállították és nemzeti hősként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen.
Nevét szinte az egész világon ismerik. Műveit húsznál több nyelvre fordították le és ötven országban adták ki. Izrael államban, mint nemzeti hős sorsa és helytállása tananyag és az ottani érettségin is tétel.
Emlékét Budapest VII. kerületében a Szenes Hanna park neve őrzi, ahol 2020-ban nőnapon elhelyezték Kolodko Mihály őt ábrázoló miniszobrát is. A Széna téren – közel a Margit körúti fogházhoz, ahol kivégezték –, a Széna téri emlékparkban 2022-ben állították fel bronz mellszobrát, Fáskerti Zsófia alkotását. Izraelben utcák viselik a nevét. Dombóváron teret neveztek el róla.
Tisztelet a hősöknek!
Ez a topic címe: " A II. világháború magyar vonatkozású katonai eseményei"Budapesten, 1944. november 7-én lett kivégzés áldozta Szenes Hanna
(Szenes Anikó, Cháná Szenes; született: Budapest, 1921. július 17.)
magyar költő, zsidó származású brit ejtőernyős, izraeli nemzeti hős.
Azon tizenhét magyar zsidó egyike volt, akiket az akkori brit fennhatóság alatt álló Palesztinában az angol hadsereg arra képezett ki, hogy ejtőernyővel Jugoszláviába ledobva megkíséreljék valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását.
Szenest a magyar határnál letartóztatták, bebörtönözték és brutálisan megkínozták, de ő ennek ellenére nem volt hajlandó elárulni küldetése részleteit. Golyó általi halálra ítélték és az ítéletet végre is hajtották. Izraelben nemzeti hősként tisztelik, utcákat neveztek el róla, naplója, versei széles körben ismertek.
Szenes asszimilált zsidó családba született. Édesapja, Szenes Béla ismert újságíró és színpadi szerző volt. Hatéves volt, amikor édesapja elhunyt, így György (Giora) nevű testvérével együtt édesanyja, Salzberger Katalin (Katerina) nevelte fel. Nyaranta Dombóvárra járt nyaralni, itt ismerkedett meg Pataki Ferenc fejszámoló művésszel.
Egy református lányok számára létesített magániskolába járt (ma: Baár–Madas Református Gimnázium), amely (magasabb tandíjért cserébe) katolikus és zsidó tanulókat is felvett. Itt kitűnő érettségit tett, de továbbtanulását megakadályozták a zsidótörvények, és 1939 szeptemberében kivándorolt Palesztinába.
Csatlakozott a Haganához, a zsidó fegyveres védelmi szervezethez. Egyike volt annak a 17 magyar zsidónak, akit a brit mandátum területén az angol hadsereg kiképzett, hogy Jugoszláviába ejtőernyővel ledobva őket megkíséreljék megakadályozni a magyar zsidók deportálását. 1944 márciusában értek földet, de csak májusban lépték át a magyar határt. Szenes Hannát egy csendőrjárőr elfogta, a Margit körúti fogházba került, kínozták, majd a nyilas hatalomátvétel után a fogház udvarán agyonlőtték. Hamvait 1950-ben Izraelbe szállították és nemzeti hősként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen.
Nevét szinte az egész világon ismerik. Műveit húsznál több nyelvre fordították le és ötven országban adták ki. Izrael államban, mint nemzeti hős sorsa és helytállása tananyag és az ottani érettségin is tétel.
Emlékét Budapest VII. kerületében a Szenes Hanna park neve őrzi, ahol 2020-ban nőnapon elhelyezték Kolodko Mihály őt ábrázoló miniszobrát is. A Széna téren – közel a Margit körúti fogházhoz, ahol kivégezték –, a Széna téri emlékparkban 2022-ben állították fel bronz mellszobrát, Fáskerti Zsófia alkotását. Izraelben utcák viselik a nevét. Dombóváron teret neveztek el róla.
Tisztelet a hősöknek!
Ennek a hozzászólásnak ehhez semmi köze nincs.
Értem én, hogy te ezt a dolgot a szíveden viseled, csak a megfelelő topikban viseld a szíveden, mert ennyi erővel rakhattad volna a légierőhöz is, mert repülőről dobták le.
Én? Minden történelmet ismerő és szerető embernek a szívén kéne viselni a hozzá és hasonlókat (vallástól függetlenül).
Zavar? Akkor jelentsd.
Faszé kell mindig, mindenen vitatkozni.
Miért kéne? Nem kell semmit! Főleg nem megmondani, hogy a másiknak mit kéne gondolni!
Hát. Amíg az emberek egyre nagyobb része, egyre suttyóbb (médiából ömlő szutyok, 'érdekes' alaptanterv, stb),
addig nem csak nekem kéne a magyar történelem kevésbé ismert alakjait ismertetnem. A szavaiddal: szívemen viselnem.
Btw attól még ez katonai esemény, hogy nem X,Y hadosztályról van szó. Még ha neked nem is tetszik.
Semmi katonai nincs benne. Az sem elképzelhetetlen, hogy még csak magyar katonahoz sincs semmi köze.
Nem, nincs. Mondtam: nyilván népművészeti gyűjtést akart csak csinálni, mint magyar-brit ejős.
Enzo gyömrői gyilkosságain, vagy a gépjármű üzemanyag és robbanóanyag termelésen nem hisztizél be, pedig csak az előző oldalig kell visszamenni.
Nem történt katonai cselekmény! Elfogták a határon ahonnan a belügy átvette.
Az, hogy ledobták már katonai cselekmény bakker
Vagy nálad csak az számít annak, ha piúúú, piúúú is van?