Az amerikai tötvényhozás egyébként kibaxott bonyolult. Ez azért van, mert szövetségi államokra épúl, de mégis elnöki rendszer miniszterelnök nélkúl.
Szal a Kongresszusnak nincs külügyi bizottsága. A Kongresszus a Szenátus (felső ház) és a Képvislőház (alsó ház) közös elnevezése. Azoknak van 2 külügyi bizpttsága.
Az AI-ba nem megyek bele, mert sokszor pontatlan. Sztem ez a linkelt doksi a pontos.
Eszerint meg.
Kongresszusi felülvizsgálati folyamat
Informális értesítések
(anno a mi HIMARS ügyünk itt állt meg sztem)
A Külügyminisztérium (az elnök nevében) informális értesítést nyújt be a Szenátus Külügyi Bizottságának és a Képviselőház Külügyi Bizottságának egy várható nagyobb fegyvereladásról, mielőtt a végrehajtó hatalom további hivatalos intézkedéseket tenne.
A Külügyminisztérium „általában nem értesít hivatalosan egy fegyverátadásról, ha egy kongresszusi tag jelentős aggályokat fogalmaz meg azzal, hogy az informális felülvizsgálati szakaszban felfüggeszti az eljárást” – áll a főfelügyelő jelentésében, megjegyezve, hogy „a minisztériumnak nincs eltiltva, hogy kongresszusi felfüggesztés hatálya alá tartozó fegyverátadást folytasson” .
Tehát van egy általános gyakorlat, hogy ha vki nem támogatja a külügyi bizottságokból, akkor eláll tőle az elnök és a külügyminisztérium, de ez nem kötelező, van több ellenpélda is!!
De ez még mindig csak egy előzetes szakasz
Mert a lényeg ez.
Hivatalos értesítések
Az AECA rendelkezéseket tartalmaz a fegyvereladások kongresszusi felülvizsgálatára és elutasítására vonatkozóan. Az elnök nem folytathatja a javasolt FMS vagy DCS tranzakciót, ha a Kongresszus az alábbiakban leírt törvényes felülvizsgálati időszakokon belül közös elutasító határozatot fogad el. Érdemes megjegyezni, hogy a kongresszusi szünet vagy ülésszak elnapolása nem állítja le ezeket a felülvizsgálati időszakokat.
Ez gyakorlatilag nekünk azt jelenti, hogy a hivatalos kongresszusi értesítés után 15 napjuk van (ha nem NATO 30 nap) elutasító határozatra. De ez azért, mint írják nem ilyen egyszerű. Mind a Szenátusnak, mind a Képviselőháznak meg kell ezt ilyen gyorsan szavaznia. Ha nem döntenek ennyi idő alatt, akkor él a fegyverexport.
És itt felhoz több példát a linkelt oldal, amikor mindkét ház közösen elutasított több fegyvereladást. Csakhogy utána az elnöknek vétójoga van. Azaz megvétózta az elutasíto határozatot.(Trump is csinált már ilyet arab eladásoknál)
Utána még ezt a Szenátus feĺülbírálhatja, de ahhoz mar nem sima többség,hanem 2/3-ad kell.
Ilyenre meg sohasem volt még példa!
A gyakorlat az hogy az esetek többségénél az informális szakaszban függőbe teszik a fegyvereladást, amíg a külügyi bizottsági tagokat nem győzik meg. De pont az utóbbi években Ukrajna, izreli és arab fegyvereladások kapcsán volt több példa, hogy ennek ellenére az elnök ezt továbbnyomta, sőt az elutasító határozatokat is megvétózta.(illetve Ukrajna kapcsán van vmi vészhelyzeti kiskapu, de ebbe már nem.megyek bele ezt is alig értem
)
