Eddig értelmes - megvitatható béketerv nem született..Haha...
A várható Kreml reakció: Az átdolgozott béketerv teljesen elfogadhatatlan.
Mi értelme van ennek igy? Mehet tovább a harc.
Az oroszok biztonságát senki se fenyegette.Eddig értelmes - megvitatható béketerv nem született..
Ez így lesz addig míg egyesek az oroszok legyőzésében hisznek. Betartható és ellenőrizhető béke kell, ami szavatolja az oroszok biztonságát - is. Ehhez viszont szükséges a jelenleg Ukrajna néven ismert terület és az ott élő nép - orosz kontrollja. Ha nem így történik - ,mint látjuk a vérszegény ottani demokrácia még 24 egész évet sem él meg - mert nyugati irányból megfúrva egy következő politikai-gazdasági proxit csinálnak belőle.
Ha marad belőle egy kis nyugat által kontrollált rész - az is állandóan revansot akarna, és alkalmas lenne ismét nyugati faltörő kosnak - egy menetrendszerűen kezdődő, újabb khmm "Soros..." háborúra - mint ágyútöltelék.
Európának és az világnak miért nem volt jó az 1990 előtti állapot? Hiszen senki nem reklamált erről az oldalról "hogy jaj, szegény ukrán, az orosznak ki kellene engedni a "karmaiból" ". Viszonylag jól elvoltak együtt több mint 500 évig, az orosz a külső ellenségekkel (lengyel hódítás és tatár sanyargatás) szemben állandóan támogatta megvédte őket.
Mivel 1240 óta szinte állandóan napirenden, menetrendszerűek voltak az ukrán - lengyel konfliktusok - az oroszok tudták kordában tartani a kisorosz testvérnépet.
Hiányzik az, hogy Ukrajna területe állandóan háborús tűzfészek legyen egyes hatalmak kívánságának megfelelően, a mi magyar s@ggünket is felperzselve?
Az oroszok biztonságát senki se fenyegette.
Azért az ukrán függetlenedési törekvéseknek van múltja.
zeli aktuális motivációja a belemenetelre a korrupcióskártya@SilvioD meg aki még benyalta ezt a mostani béketervet: még mindig elhiszitek, hogy zelebobka meg a neokon pajtásai belemennek?
Ja, durva volt a kubai-amerikai háború. Több százezer halott. Kemény.Annyira fenyegette, mint az USA-t Kuba oldalváltása.
Kozákok?Tudnál konkrétumokat is hozni ?
Egyáltalán mióta van olyan, hogy ukrán ? Évszázad szintű saccolást kérek.
Ami azt illeti,még a lengyel fenhatóság ellen indult meg a függetlenedési törekvés.Oo még el se jutott a mai Ukrajna területére,mikor a kozák felkelések megindultak.Ja, durva volt a kubai-amerikai háború. Több százezer halott. Kemény.
Kozákok?
1. vh, 2. vh?
Ahányszor meggyengült a moszkvai hatalom azonnal függetlenedési törekvések indultak. Még az 1950-es évek közepén is volt fegyveres ellenállás Ukrajnában.
Máshogy látom. Ott volt az igazi virtigli 2.VH-s náci, akinek a kanadai parlament állva tapsolt. Romvári Trisztán is megmagyarázta, h az ukrán azovos nem náci, a náci a magyar néptáncos. A balti államokban nettó náci törvények vannak, az is tök oké. A Jobbik is jó náci lett, mer' a Zorbán.zeli aktuális motivációja a belemenetelre a korrupcióskártya
trump bemutatta, kiderül hét végére van-e mit kijátszania
viszont felhívnám a figyelmet a náci kártyára
az még nem került szóba a fejlettnyugaton, lényegében ruszki propagandaként tabusítva van
viszont aki követi az eseményeket tudja hogy karlengetős-menetelős-oroszirtástnépszerűsítő videókból dunát lehet rekeszteni
járt ippen elég azovos is usa továbbképzésen, kizártnak gondolom hogy az ottani szakszolgálatok ne gyűjtöttek volna be a tárgyban némi kompromittáló anyagot esetleg szükségessé váló felhasználásra
ha a fehér házban valaki a homlokára csap hogy hát találtuk ezeket az anyagokat, nem csak az usa támogatás hanem az európai szarkeverőkoalíció euroszázmilliárdostul lopottoroszpénestül is ellehetetlenülhet....
Egyáltalán mióta van olyan, hogy ukrán ? Évszázad szintű saccolást kérek.
Ami azt illeti,még a lengyel fenhatóság ellen indult meg a függetlenedési törekvés.Oo még el se jutott a mai Ukrajna területére,mikor a kozák felkelések megindultak.
Igazábol a mai Ukrajna területe tovább volt a lengyel-litván állam része,mint az Orosz Birodalom/Szu/Oo területe......Ezért aztán az első függetlenedési törekvések a lengyel korona alóli kiszakadást célozták
Máshogy látom. Ott volt az igazi virtigli 2.VH-s náci, akinek a kanadai parlament állva tapsolt. Romvári Trisztán is megmagyarázta, h az ukrán azovos nem náci, a náci a magyar néptáncos. A balti államokban nettó náci törvények vannak, az is tök oké. A Jobbik is jó náci lett, mer' a Zorbán.
Ha a Fehér Házban valaki a homlokára csapna, h baszki, ezek nácikok, akkor az újabb bizonyíték lenne arra, h a Putyin fogja a Trump tökeit.
Pedig az ukrán emigráns hazafiak tevőlegesen tettek ezért, már akkor is felhasználva az amerikaiakat;hogy jaj, szegény ukrán, az orosznak ki kellene engedni a "karmaiból”
Tulajdonképpen igy jutottak el az oroszok a XVII.század végén odáig,hogy övék lett a bal parti Ukrajna.A lengyel nemesség idiótasága révén.Annyira, hogy végül a többség csatlakozott Oroszországhoz elfogadva a cár ajánlatát. (Aztán a cárok fokozatosan vették el a megadott szabadságokat, bár a forradalomig fennmaradtak bizonyos kiváltságaik.) De maradtak lengyel szolgálatban is kozákok ezután is.
Orosz szempontú propi.Következmények
Most hadd vizsgáljam meg az ukrajnai háború valószínűsíthető következményeit, először az Ukrajnára gyakorolt hatásokra összpontosítva, majd az Európa és Oroszország közötti kapcsolatokra gyakorolt hatásokra. Végül pedig az Európán belüli valószínűsíthető következményeket, valamint a transzatlanti kapcsolatokra gyakorolt hatásokat fogom megvizsgálni.
Először is, Ukrajna gyakorlatilag tönkrement. Már elvesztette területének jelentős részét, és valószínűleg még több területet fog elveszíteni, mielőtt a harcok véget érnek. Gazdasága romokban hever, és a közeljövőben nincs kilátás a fellendülésre. Számításaim szerint körülbelül 1 millió áldozatot követelt, ami bármely ország számára megdöbbentő szám, de különösen egy olyan ország számára, amelyről azt mondják, hogy „demográfiai halálspirálban” van. Oroszország is jelentős árat fizetett, de messze nem annyit, mint Ukrajna.
Európa a belátható jövőben szinte biztosan szövetségben marad a megcsonkított Ukrajnával, tekintettel a már elszenvedett veszteségekre és a Nyugatot átható mély oroszgyűlöletre. De ez a folytatódó kapcsolat két okból nem lesz előnyös Kijev számára. Először is, arra ösztönzi Moszkvát, hogy beavatkozzon Ukrajna belügyeibe, hogy gazdasági és politikai problémákat okozzon neki, így az nem jelenthet fenyegetést Oroszországra, és nem lesz olyan helyzetben, hogy csatlakozhasson a NATO-hoz vagy az EU-hoz. Másodszor, Európa elkötelezettsége Kijev támogatására, bármi is történjék, arra ösztönzi az oroszokat, hogy a háború alatt minél több ukrán területet hódítsanak meg, hogy a konfliktus befagyasztása után a megmaradt ukrán állam gyengeségét maximalizálják.
Mi lesz a jövőben Európa és Oroszország kapcsolatával? Valószínűleg mérgezőek lesznek, ameddig a szem ellát. Mind az európaiak, mind pedig biztosan az ukránok is arra fognak törekedni, hogy aláássák Moszkva erőfeszítéseit az annektált ukrán területek Nagy-Oroszországba való integrálására, valamint lehetőségeket keresnek majd arra, hogy gazdasági és politikai problémákat okozzanak az oroszoknak. Oroszország pedig lehetőségeket fog keresni arra, hogy gazdasági és politikai problémákat okozzon Európán belül, valamint Európa és az Egyesült Államok között. Az orosz vezetőknek erős ösztönzőjük lesz arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben megosztják a Nyugatot, mivel a Nyugat szinte biztosan Oroszországra fog célba venni. És nem szabad elfelejteni, hogy Oroszország arra fog törekedni, hogy Ukrajna működésképtelen maradjon, míg Európa arra fog törekedni, hogy működőképessé tegye.
Az Európa és Oroszország közötti kapcsolatok nemcsak mérgezőek lesznek, hanem veszélyesek is. A háború lehetősége mindig fennáll. Amellett, hogy fennáll a kockázata annak, hogy újra kitör a háború Ukrajna és Oroszország között – elvégre Ukrajna vissza akarja kapni elvesztett területeit –, hat másik konfliktusforrás is létezik, ahol háború törhet ki Oroszország és egy vagy több európai ország között. Először is vegyük figyelembe az Északi-sarkvidéket, ahol a jég olvadása megnyitotta az utat a közlekedési útvonalak és erőforrásokért folyó verseny előtt. Ne feledjük, hogy a sarkvidéken található nyolc ország közül hét NATO-tag. Oroszország a nyolcadik, ami azt jelenti, hogy a NATO-országok 7:1-es túlerőben vannak ebben a stratégiailag fontos térségben.
A második konfliktusforrás a Balti-tenger, amelyet néha „NATO-tónak” neveznek, mert nagyrészt a szövetség országai veszik körül. Ez a vízi út azonban stratégiailag létfontosságú Oroszország számára, akárcsak Kalinyingrád, az orosz enklávé Kelet-Európában, amelyet szintén NATO-országok vesznek körül. A negyedik konfliktusforrás Fehéroroszország, amely mérete és elhelyezkedése miatt stratégiailag ugyanolyan fontos Oroszország számára, mint Ukrajna. Az európaiak és az amerikaiak biztosan megpróbálnak majd egy nyugatbarát kormányt létrehozni Minszkben, miután Aleksandr Lukasenko elnök távozik hivatalából, és végül azt Oroszország határán nyugatbarát bástyává alakítják.
A Nyugat máris mélyen beavatkozott Moldova politikájába, amely nemcsak Ukrajnával határos, hanem tartalmaz egy elszakadt régiót is, Transznisztriát, amelyet orosz csapatok tartanak megszállva. Az utolsó gyújtópont a Fekete-tenger, amely mind Oroszország, mind Ukrajna, valamint néhány NATO-ország – Bulgária, Görögország, Románia és Törökország – számára nagy stratégiai jelentőségű. A Balti-tengerhez hasonlóan a Fekete-tengeren is nagy a konfliktusok kialakulásának esélye.
Mindez azt jelenti, hogy még akkor is, ha Ukrajna konfliktusa befagyott állapotba kerül, Európa és Oroszország továbbra is ellenséges viszonyban lesz egymással egy problémás pontokkal teli geopolitikai környezetben. Más szóval, az európai nagyháború veszélye nem szűnik meg, ha az ukrajnai harcok véget érnek.
Most térjünk rá az ukrajnai háború következményeire Európán belül, majd annak valószínűsíthető hatására a transzatlanti kapcsolatokra. Először is, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy Oroszország ukrajnai győzelme – még ha az, ahogy én előre látom, csúnya győzelem is lesz – megdöbbentő vereséget jelentene Európának. Vagy más szavakkal: megdöbbentő vereséget jelentene a NATO-nak, amely 2014 februárja óta, a konfliktus kezdete óta mélyen érintett az ukrajnai konfliktusban. A szövetség ugyanis elkötelezte magát Oroszország legyőzése mellett, mióta a konfliktus 2022 februárjában nagy háborúvá fajult.
A NATO veresége vádaskodásokhoz fog vezetni a tagállamok között és sokukon belül is. Az, hogy ki a felelős ezért a katasztrófáért, nagy jelentőséggel bír majd az európai kormányzó elit számára, és biztosan erős tendencia lesz másokat hibáztatni, és nem vállalni a saját felelősséget. A „ki vesztette el Ukrajnát” vitája egy olyan Európában fog zajlani, amelyet máris megosztott a politikák, mind az országok között, mind az országokon belül. Ezen politikai küzdelmek mellett egyesek megkérdőjelezik a NATO jövőjét, mivel a szervezet nem tudta megfékezni Oroszországot, amelyet a legtöbb európai vezető halálos fenyegetésnek tart. Szinte biztosnak tűnik, hogy a NATO az ukrajnai háború befejezése után sokkal gyengébb lesz, mint a háború kezdete előtt.
A NATO gyengülése negatív hatással lesz az EU-ra, mert a stabil biztonsági környezet elengedhetetlen az EU virágzásához, és a NATO a kulcsa Európa stabilitásának. Az EU-t fenyegető veszélyeken túlmenően, a háború kezdete óta az Európába áramló gáz és olaj mennyiségének jelentős csökkenése súlyosan károsította Európa főbb gazdaságait és lassította az euróövezet egészének növekedését. Jó okunk van azt gondolni, hogy az európai gazdasági növekedés még messze van attól, hogy teljesen felépüljön az ukrajnai válságból.
A NATO ukrajnai veresége valószínűleg transzatlanti vádaskodáshoz is vezethet, különösen mivel a Trump-kormány nem volt hajlandó olyan határozottan támogatni Kijevet, mint a Biden-kormány, és ehelyett arra ösztönözte az európaiakat, hogy vállaljanak nagyobb terhet Ukrajna harcban maradásának biztosításában. Így, amikor a háború végül orosz győzelemmel véget ér, Trump azzal vádolhatja az európaiakat, hogy nem álltak ki az ügy mellett, míg az európai vezetők azzal vádolhatják Trumpot, hogy Ukrajnát a legnagyobb szükség idején cserbenhagyta. Természetesen Trump kapcsolata Európával már régóta vitatott, így ezek a vádaskodások csak tovább rontják a helyzetet.
Aztán ott van a rendkívül fontos kérdés, hogy az Egyesült Államok jelentősen csökkenti-e katonai jelenlétét Európában, vagy esetleg kivonja-e az összes harci egységét Európából. Ahogy előadásom elején hangsúlyoztam, függetlenül az ukrajnai háborútól, a történelmi átmenet az egypólusúságtól a többpólusúság felé hatalmas ösztönzőt jelent az Egyesült Államok számára, hogy Kelet-Ázsia felé forduljon, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy elfordul Európától. Ez a lépés önmagában is véget vethet a NATO-nak, ami más szavakkal az amerikai béketeremtő erő végének is jelentheti Európában.
Ami 2022 óta Ukrajnában történt, még valószínűbbé teszi ezt a kimenetelt. Ismétlem: Trump mélyen gyökerező ellenszenvet táplál Európa, különösen annak vezetői iránt, és őket fogja hibáztatni Ukrajna elvesztéséért. Nem táplál nagy szeretetet a NATO iránt, és az EU-t „az Egyesült Államok megkárosítására” létrehozott ellenségnek nevezte. Ráadásul az a tény, hogy Ukrajna a NATO hatalmas támogatásának ellenére is elvesztette a háborút, valószínűleg arra fogja ösztönözni, hogy a szövetséget hatástalannak és haszontalannak bélyegezze. Ezzel az érveléssel arra fogja ösztönözni Európát, hogy gondoskodjon a saját biztonságáról, és ne élvezze az Egyesült Államok által nyújtott előnyöket. Röviden: valószínűnek tűnik, hogy az ukrajnai háború eredményei, valamint Kína látványos felemelkedése az elkövetkező években aláássák a transzatlanti kapcsolatok alapjait, ami nagyban hátráltatja Európát.
Következtetés
Zárásként néhány általános megjegyzést szeretnék tenni. Először is, az ukrajnai háború katasztrófa volt. Valójában ez egy olyan katasztrófa, amely szinte biztosan továbbra is hatással lesz az elkövetkező években. Katasztrofális következményekkel járt Ukrajna számára. Megmérgezte az Európa és Oroszország közötti kapcsolatokat a belátható jövőben, és veszélyesebb hellyé tette Európát. Emellett súlyos gazdasági és politikai károkat okozott Európán belül, és súlyosan megrongálta a transzatlanti kapcsolatokat.
Ez a csapás felveti a következő elkerülhetetlen kérdést: ki a felelős ezért a háborúért? Ez a kérdés nem fog hamarosan eltűnni, sőt, valószínűleg egyre nagyobb jelentőségre fog szert tenni, ahogy a károk mértéke egyre több ember számára válik nyilvánvalóvá.
Orosz szempontú propi.
Oroszország kezdte a háborút, mert túl gyenge volt ahhoz, hogy soft power eszközökkel ellensúlyozni tudja a nyugati soft powert.
A működés biztosítása érdekében a fórum alapvető, illetve opcionális sütiket használ..