Nem félrevezető, csak sokan összekeverik az indexet az abszolút árakkal. A grafikon nem azt mutatja, mennyi egy lakás, hanem mennyivel nőtt 2015-höz képest. Ebben pedig teljesen egyértelmű: Magyarországon a lakásárak a saját 2015-ös szintjükhöz képest több mint a triplájukra nőttek.
A lényeg nem az, hogy „unyijós árszínvonal”, hanem hogy az árak már EU-szintűek, miközben a bérek nem azok.
Németországban a törvényes minimálbér jelenleg bruttó
12,82 €/óra, ami teljes munkaidőben
~1 550–1 650 € nettó/hó.
2026 januárjától ez
13,90 €/órára emelkedik, ami még magasabb nettót jelent majd. ('27-ben megint emelnek.)
Egy átlagos lakás rezsije (áram + fűtés + víz + szemét)
~200–350 €, fogyasztástól és épületállapottól függően.
Ez után még mindig
~1 200–1 400 € marad megélhetésre és megtakarításra,
minimálbéren.
Ausztriában nincs országos minimálbér, de az ágazati kollektív szerződésekben a bejáró bérminimum
~1 500 € bruttó/hó, és a legtöbb ágazat valójában ennél jóval többet fizet.
A tényleges átlagbérek alapján:
- Ausztria országos átlag nettója kb. 2 200–2 300 € / hó.
- Bécsben a jellemző bruttó fizetések 50 000–55 000 € / év között mozognak, ami ~2 700–2 900 € nettó / hó.
- A kezdő fizetések is gyakran ~2 000 € nettó körül indulnak.
Egy átlagos lakás rezsije Ausztriában
~250–350 € / hó.
Tehát ott is marad
~2 000–2 500 € egy átlagos fizetésből rezsi után — ez a normál realitás.
Magyarországon ugyanez az összeg nem marad meg, miközben sok termék és szolgáltatás ára már elérte a nyugat-európai szintet.
Ez a probléma: EU-s árak + kelet-európai bérek.
A befektetők pedig nem csak bérköltséget néznek. Számít:
– energiaár (a cégek Magyarországon a piacinál magasabbat fizetnek),
– infrastruktúra állapota, --- erről tudjuk hogy szar
– kiszámíthatóság és jogbiztonság, --- a köpcös fingik egyet reggel és megváltozik minden, lásd a közúti szállítás szabályait amit 2 napja találtak ki
– ellátásbiztonság és energiapiaci stabilitás.
Ha ezek romlanak, valóban továbbmennek keletre — ez nem ideológia, hanem gazdasági racionalitás.
A „rezsicsökkentés” pedig nem ingyenes: amit a lakosságon megtakarítanak, azt a cégek fizetik meg
magasabb ipari energiaárakban. Ezt iparági szereplők évek óta jelzik.
A vita lényege tehát nem az „EU-s gyárbezárás”, hanem az, hogy
a magyar bér–ár arány rendszerszinten tarthatatlan. 3 millió magyar lakik a szegénységi küszöb alatt bazmeg...
A kérdés nem az, hogy
abszolút euróban mennyibe kerül egy német vagy magyar lakás.
Nyilván a német drágább.
A lényeg az, hogy
Magyarországon a fizetésekhez képest mennyire szakadt el az ingatlanárak növekedése.
Németország:
48% árnövekedés + bérek folyamatos emelkedése → a keresethez képest a lakhatás
nagyjából arányban maradt.
Magyarország:
210% árnövekedés + bérek jóval kisebb ütemben nőttek →
a lakhatás a magyar jövedelmekhez képest vált megfizethetetlenné.
Ez a probléma, nem az, hogy a német lakás abszolút értékben drágább.
A magyar bérből kell megvenni a magyar lakást –
nem a németből.
Mert a főni a focit jobban szereti. Amúgy építettek lakásokat, csak maguknak. Érdemes megnézni Hadházy munkáját, hány "óvoda" kapott EU-s támogatást, miközben valamelyik NERenc villája lett belőle.
Mert lassan csak Budapesten van munka?
Igen, de ott nincs semmi. Se orvos, se bolt.
Kérdezd meg a cégvezetőket, miért inkább importálják a filippínókat meg az indiaiakat. (az egyik legnagyobb munkaközvetítő is NER-es, tuti véletlen)
