[BIZTPOL] Magyarország

Azt ki tudnád még nekünk keresni, hogy mi az az utolsó időpont amikor még a jelenlegi országgyűlés új köztársasági elnököt választhat a következő 5 évre, ha pl. valamikor 2026 tavaszán a jelenlegi pl. egészségügyi okokból lemondana?

Óradíjban szívesen de tippre az OGY mandátuma végéig. De ha igazából az a kérdés hogy ki lehet-e nevezni az utolsó pillanatban egy egész választási cikluson átívelő mandátumú KE-t akkor valószínűleg igen, de éppenséggel ez nem but hanem feature és eleve ezért terjed 5 évig a mandátuma, hogy több kormánycikluson is átívelő ellensúly vagy inkább stabilizáló erő legyen (elvileg ugye ha ugyanaz marad a KE akkor max a 20. évben eshet egybe a kormányváltás és a KE váltás, ez direkt van így szinte mindenhol).

A lényeg azért szerintem továbbra is az hogy a magyar alkotmányos rendben azért a köztársasági elnök inkább egy protokoll figura olyan hű de erős jogosítványok nélkül, kicsit be tud tartani de nélküle is elvan a kormány.
 
Személy szerint az AB és a KE elnöki tisztséget is feleslegesnek tartom és kukáznám, de ha van, akkor viszont tiszteletben kell tartani.
A jelenlegi rendszerből valamilyen "elnöki rendszert" nem úgy a legegyszerűbb kiépíteni, ha a köztársasági elnöknek adnak többlet jogköröket, majd gondoskodnak róla hogy a megfelelő személy legyen a köztársasági elnök, akit az országgyűlés választ meg?
 
A jelenlegi rendszerből valamilyen "elnöki rendszert" nem úgy a legegyszerűbb kiépíteni, ha a köztársasági elnöknek adnak többlet jogköröket, majd gondoskodnak róla hogy a megfelelő személy legyen a köztársasági elnök, akit az országgyűlés választ meg?

De jelenleg is az OGY választ meg kb. mindenkit (a KE-t is, meg a ME-t is), és szabályozza törvényben a jogköreit. Ízlés kérdése hogy ebben a dualista berendezkedésben a hatalmi csúszkát merre tologatjuk, de a volt abszolutista monarchiákban a köztársasági elnök az erősen alkotmányos keretek közé szorított, majd lemondott/lemondatott uralkodó helyett van lényegében, az ő jogköreinek látványpékséggé redukált maradványaival. Hogy erre az átmenethez anno szükség volt, azt megértem, de hogy 2025-ben mi szükség van már rá, azt már kevésbé... az amcsik például vidáman elvannak nélküle, igaz ott van "alsóház" meg "felsőház" is illetve töméntelen egyensúly (egyébként itthon is volt szóval a parlementet sem kellene hozzá átépíteni). Alapvetően egy józan, realista rendszer az övék (a választási rendszert leszámítva).
 
Az életfogytiglani szabadságvesztéssel büntethető alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása
meg az utcai harcokkal történő hatalomátvételre buzdítás
Komolytalan, 2025-ben intakt, működő állami struktúrák mellett egy ilyet nem lehet megvalósítani.
 
1200px-Ex%C3%A9cution_de_Marie_Antoinette_le_16_octobre_1793.jpg
Demokratúra...tortúra....népítélet...nyílvános kivégzés mind-mind a szabadság szavai...
 
  • Tetszik
  • Imádom
Reactions: Tumpek and cirqle
A jelenlegi rendszerből valamilyen "elnöki rendszert" nem úgy a legegyszerűbb kiépíteni, ha a köztársasági elnöknek adnak többlet jogköröket, majd gondoskodnak róla hogy a megfelelő személy legyen a köztársasági elnök, akit
az országgyűlés választ meg?
Átalakíthatnák...ha rendkívüli állapotot jelentenének be, álá Jaruzelski , és a KE átminősíti magát kormányzóvá mint a hadsereg főparancsnoka...;) vagy a Duna jegén...:)
Ausztria 2024, Lengyelország 2023,
Svédország 2022...ez egy jogszerű :rolleyes: gyakorlat,... mi ezzel a baj? :oops:
Milyen jól sikerült mindegyik.
 
De jelenleg is az OGY választ meg kb. mindenkit (a KE-t is, meg a ME-t is), és szabályozza törvényben a jogköreit. Ízlés kérdése hogy ebben a dualista berendezkedésben a hatalmi csúszkát merre tologatjuk, de a volt abszolutista monarchiákban a köztársasági elnök az erősen alkotmányos keretek közé szorított, majd lemondott/lemondatott uralkodó helyett van lényegében, az ő jogköreinek látványpékséggé redukált maradványaival. Hogy erre az átmenethez anno szükség volt, azt megértem, de hogy 2025-ben mi szükség van már rá, azt már kevésbé... az amcsik például vidáman elvannak nélküle, igaz ott van "alsóház" meg "felsőház" is illetve töméntelen egyensúly (egyébként itthon is volt szóval a parlementet sem kellene hozzá átépíteni). Alapvetően egy józan, realista rendszer az övék (a választási rendszert leszámítva).
Azért nem egészen ízlés kérdése, mert a köztársasági elnököt jelenleg azért választja az országgyűlés és nem a választópolgárok, mert tényleges hatalma nincs, csak protokolláris jogkörökkel rendelkezik. Ha a jelenleginél több jogkört kapna azt már nem választhatná meg az országgyűlés.
 
Ez le van írva valahol vagy csak nem illene hogy az országgyűlés válassza meg?
Nincs.
Csak a nemzetközi gyakorlatból/mintákból következne a közvetlen választás.
2/3 mellett jog/hatalmi technikai szempontból nincs akadálya annak, h a jelenlegi OGY alaptv-t módosítson (új alkotmányos berendezkedés) s utána a közvetlenül a felmerülő jelöltet meg is szavazza. Fülkeforradalom 2.
Előtte azért a Sulyoknak le kellene mondania…stb..stb…
 
Ez le van írva valahol vagy csak nem illene hogy az országgyűlés válassza meg?
Egy rövid szöszzenet erről a témáról (még véletelnül sem kormányoldali megközelitésből - lásd életrajz):
https://horvathlorant.hu/komment/parlamentaris-vs-elnoki-demokracia

"A hazai parlamentáris demokráciánkban az köztársasági elnök pozíciója - éppen abból kifolyólag, hogy az Országgyűlés választja meg minősített többséggel és nem a választók közvetlenül - önálló, független, elsősorban a nemzeti egységének megjelenítéséhez és alkotmányos rendszer stabilizálásához kapcsolódó funkcióval rendelkezik. Karsai Dánielnek teljesen igaza volt akkor, amikor feloldhatatlan ellentmondásnak nevezte a parlamentáris demokráciában a közvetlen elnökválasztást. Én azt mondom, hogy a parlamentáris demokráciával összeegyeztethetetlen a közvetlen elnökválasztás. Alkotmányjogi szempontból nem értelmezhető a politikai pártok közvetlen elnökválasztási kezdeményezése, mert ahhoz kormányformát kellene váltanunk. A közvetlen választás eredménye az lenne, hogy a köztársasági elnöknek szerepet kellene kapnia a végrehajtó hatalomban, a Kormány kinevezésében és még sorolhatnám tovább. Ha pedig nem kap, akkor értelmezhetetlen a választók akarata, egy „fogatlan oroszlánt” alkotunk, érdemi jogkörök, politikai hatalom nélkül."
 
Komolytalan, 2025-ben intakt, működő állami struktúrák mellett egy ilyet nem lehet megvalósítani.

2014-ben azért másutt még sikerült, csak nem itt (utólag belegondolva volt rá törekvés - nem teccik a rendszer danolászás, OSF backuppal, csak nem lett sikere).

Komolytalan igényességű előkészülete az egyik legsúlyosabb potenciális következménnyel járó bűncselekménynek, ami ha mégis komoly lesz és a feltüzelés miatt tömeges sérülésekkel, esetleg halálozással járó utca zavargásokba csap át majd életfogyttal is jutalmazott lehet.
Erre tekintettel az előkészülete (itt: előkészületi cselekménynek minősülő felhívás, aztán majd bemérlegik, hogy az-e) is büntetendő, de kedvezményesen 1-5 év gondolkodási idővel jutalmazott. Az államellenes dolgoknál meg kell húzni egy vörös vonalat.
 
2014-ben azért másutt még sikerült,
Az egy nagyon kiterjedt valami volt (földrajzilag is), nem az utcai balhé döntött el bármit is.

Előkészület: én értem, hogy jogilag bele lehet magyarázni, de a gyakorlatban ez nem valósítható meg. Szervezettség, logisztika, miegymás.
 
Ez le van írva valahol vagy csak nem illene hogy az országgyűlés válassza meg?
Ez az egész alapvetően államformai és hatalom megosztási logika, mentén működik ami magából a magyar parlamentarizmusból következik. A köztársasági elnök Magyarországon parlamentáris rendszerben működik, és ennek lényege, hogy a végrehajtó hatalom feje a kormány, és a miniszterelnök, így az elnök szerepe főként reprezentatív, ellenőrző, egyensúlyozó szerep. Ez azért van, mert, az elnöknek nem politikai vezetőnek, hanem stabilitási, ellenőrző szereplőnek kell lennie, hiszen nem ő kormányoz, ezért nem kell közvetlen választói felhatalmazással rendelkeznie. A parlamenti választás biztosítja, hogy az elnök a politikai rendszerhez illeszkedjen, ne legyen önálló hatalmi központ.

Na és akkor itt jön be a kérdésed, hogy ha erősebb jogkört kapna, akkor közvetlen választás kellene tartani vagy nem? A jogkör mértéke és a választási legitimitás között logikai összefüggés van. Ha az elnök erős hatalommal bír (pl vétójog gyakori alkalmazása, kormány leváltása vagy kinevezés blokkolása, rendeletalkotási jog, külpolitikai döntések, politikai kezdeményezési jogkörök stb.) akkor az elnök közvetlenül a néptől kell, hogy kapja a felhatalmazást, hogy legyen demokratikus alapja annak, hogy a kormánnyal vagy a parlamenttel szemben komoly hatalmat gyakorol. Ha a köztársasági elnök erős jogkörű lenne, de a parlament választaná, akkor ez könnyen két legitimációs központ kialakulásához vezetne (parlament–kormány vs. elnök), állandó rendszerszintű konfliktusokat eredményezne, és akár kormányozhatatlanságot okozhatna. Ezért mondja kb minden alkotmányjogász, hogyha az elnöknek erősebb jogkört adnak, akkor a választás módját is át kell alakítani.
 
Arról mi a véleményed, hogy elvileg a nem győztes pártot is megbízhatja a közt. elnök a kormányalakítással?
Arra gondolsz hiába nyert legutóbb az osztrákoknál az FPÖ, a zöld köztársasági elnök a szocikat és a néppártot bízta meg kormányalakítással?? Hát nem szép, de ilyen ez a nyugati demokrácia...de a hollandoknál is ez volt.
 
Egyévbént ezt már cáfolták.
A kormányszóvivö.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Az elmúlt hetekben a baloldali-liberális sajtó, mint például a @Reuters, a @business és a @444hu, újra és újra ugyanahhoz a kérdéshez tért vissza: Vajon Magyarország hamarosan bevezet egy „elnöki rendszert”?

♂️ Legyen világos: Ennek az ötletnek az újra és újra való emlegetése nem más, mint a szokásos baloldali álhír-rutin. Feltételezem, hogy nehezebb igazi újságírást csinálni, mint kitalálni a címsorokat…

Most ezt a hírt a Bloomberg egy magyar újságírója dobta be

Egyébként egy győztes választás után kifejezetten jónak tartanám Lázárt miniszterelnöknek és Orbánt közt.elnöknek. Kicsit mint a román rendszer. A közt.eln. nagyobb külpolitikai jogkörökkel, akár ő képviselné az Unióban, NATOban az országot, míg a min.eln. alapvetően a belpolt, gazdaságit, pénzügyeket tolna . De ennek mindig csak akkor lenne értelme, ha egy irányba menne a szekér. Amúgy csak xarkeverés lenne a kétfelé húzás.
 
  • Tetszik
Reactions: Tumpek and gergo55
Egyévbént ezt már cáfolták.
A kormányszóvivö.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Az elmúlt hetekben a baloldali-liberális sajtó, mint például a @Reuters, a @business és a @444hu, újra és újra ugyanahhoz a kérdéshez tért vissza: Vajon Magyarország hamarosan bevezet egy „elnöki rendszert”?

♂️ Legyen világos: Ennek az ötletnek az újra és újra való emlegetése nem más, mint a szokásos baloldali álhír-rutin
. Feltételezem, hogy nehezebb igazi újságírást csinálni, mint kitalálni a címsorokat…


Most ezt a hírt a Bloomberg egy magyar újságírója dobta be

Egyébként egy győztes választás után kifejezetten jónak tartanám Lázárt miniszterelnöknek és Orbánt közt.elnöknek. Kicsit mint a román rendszer. A közt.eln. nagyobb külpolitikai jogkörökkel, akár ő képviselné az Unióban, NATOban az országot, míg a min.eln. alapvetően a belpolt, gazdaságit, pénzügyeket tolna . De ennek mindig csak akkor lenne értelme, ha egy irányba menne a szekér. Amúgy csak xarkeverés lenne a kétfelé húzás.
Ki ez a kis takony, hogy egy olyan intézményt, amit 1851-ben alapítottak, és az egyik legpatinásabb hírügynökség, elkezd cédulázni?
Letett már a bácsi vmit is az asztalra?
Csak az össze-vissza felböfögés. Aaaannyira unalmas már ez az egész.
 
  • Vicces
Reactions: megazez