Természetesen a Mértékadó és Független (TM) társadalomkutató intézetek és szervezetek szerint.
A Richter korábban is tényező volt.
A Bosch az hazai Vagy kinek termeli a szellemi értéket és profitot?
Kénytelen vagyok módosítani, a Richter sem magyar már, csak részben magyar. Blackrock, stb.....
A Bosch R&D meg maradt németeknél kritikus területen (logikusan).
Ja, csak az sem mindegy, hogy GDP arányosan nekünk ez 70+%, nekik meg 60% alatt van.
És miért is vagyunk szankcionálva? Mert orosz csicskák és korruptak a vezetőink.
Itthon meg mindenki SZJA mentes lesz, aztán az államháztartás majd összekaksizza magát.
Ez is fals, többször megmondtuk már, hogy a híres rezsicsökkentésnek rengeteg hátránya van.
Csak figyelj mi lesz itt a választások után. Az előző választásoknál is a Macskás Fadísz megígért mindent, aztán választás után hozta a megszorításokat.
Ez csak azért történt meg, mert a 2010-es évek az aranykor volt kb.. Bőven volt EU-s pénz, tudtak is lopni dögivel és maradt is egy csekély a népnek mutogatni. De ha jobban belegondolsz, nem történt itt semmi. Folyamatosan épült le minden, főleg a társadalom.
Ezt mond azoknak akik mondjuk bekerülnek a kórházakba.
Az orosz csicskás résszel nem értek egyet. A vezetés meg mindenütt korrupt.
Ezt ide, mert ami vonatkozáunkról szól:
A más pénze…
Ma egy olyan gondolatmenettel találkoztam egy ismert közszereplő (Tarjányi biztpol elemző) oldalán, amely – finoman szólva – meghaladta a józan kockázatértékelés kereteit. A poszt szerzője lelkesen támogatja az orosz központi banki vagyon elkobzását, sőt még azt is, hogy Magyarország vállaljon kezességet eurómilliárdos nagyságrendben Ukrajna finanszírozására. A probléma azonban az, hogy ez a látszólag erkölcsi köntösbe bújtatott álláspont valójában a magyar emberek pénztárcája ellen irányul.
Miért tartom én súlyosan felelőtlennek ezt a fajta hozzáállást ehhez a rendkívül bonyolult, kényes és sok rétegből álló ügyhöz? Egy olyan nemzetközi jogi, nemzetközi pénzügyi jogi kérdéseket magában foglaló ügyről van szó, amely az átlagolvasót talán nem is érdekli, nincsenek róla ismeretei, ám erkölcsi mázzal leöntve befolyásolni lehet vele embereket.
Mindenekelőtt arról van szó, hogy egy ország központi bankja vagyonának elkobzása jogilag ingoványos talaj, megvalósítása a nemzetközi pénzügyi rend szétverését jelentené. A világ pénzügyi rendszere azon az egyszerű elven nyugszik, hogy az államok központi banki vagyona végrehajtási immunitást élvez. Még abban az esetben is, ha bármely bíróság megállapítja a jogsértés tényét (és hangsúlyozom: csak akkor), egy kollektív válasz megengedhető, ám annak arányosnak, visszafordíthatónak kell lennie, és nem sértheti a nemzetközi jog egyetemlegesen elismert alapelveit, mint pl. az immunitást. Ez az alapja a globális stabilitásnak, az államközi bizalomnak és annak is, hogy a dollár és az euró tartalékvaluta. Ha ezt az elvet politikai okokból felrúgják, akkor holnap bármelyik állam hivatkozhat rá precedensként – akár a mi eszközeink ellen is. És még egy tény: még háborúban sem lehet ezt az elvet figyelmen kívül hagyni.
Gondoljunk bele: az orosz központi bank (CRB) vagyonának EU által történő elkobzása precedenst teremtene, és mint ilyen belerúgna az EU és az USA pénzügyi hitelességébe. Ha az EU azt üzeni a világnak, hogy a letétbe helyezett állami vagyon „bizonyos esetekben” elkobozható, akkor a világ tengernyi pénze máshová fog menni.
Ez nem erkölcs kérdése, hanem pénzügyi racionalitás. A befektető azonnal odaviszi a pénzét, ahol biztonságban van. Ezért fenyegeti a javaslat az eurót és a dollárt is.
Van egy olyan vetülete ennek a rendkívül összetett ügynek, amelyről nem sokat olvashatunk, hallhatunk a haladó, főáramú médiában. Oroszország jogi ellenlépései már zajlanak – és messze nem veszélytelenek. Oroszország 2022 óta mintegy száz pert indított az Euroclear ellen, összesen 33 milliárd euró értékben. Ezek közül több ügyben a Moszkvai Bíróság a CBR javára döntött. Most pedig – éppen ma, december 12-én – újabb keresetet nyújtott be a CBR a teljes, 193 milliárd eurós Euroclear letétkezelőnél elhelyezett vagyon ügyében.
Mindezek azt jelentik, hogy Oroszország belső jogalapot teremtett arra, hogy külföldi vagyonokat lefoglaljon vagy értékesítsen.
Fontos: az Euroclear nem állami szereplő, a CBR viszont igen. Ebből az alaphelyzetből fakad a jogi aszimmetria.
Tarjányi úr továbbá nem említi (mert talán nem is tudja), hogy Oroszország kilátásba helyezte a BIT-alapú ISDS perek indítását (ez a kétoldalú beruházási egyezmények (BIT) vitarendezési (ISDS: Investor-State Dispute Settlement) mechanizmusát jelenti) választott bíróságok előtt. Ezek a testületek kizárólag az adott beruházási egyezmény szövege alapján dönthetnek – ott pedig nincs kivétel központi banki vagyon elkobzására.
Nem véletlen, hogy Belgium évek óta ellenzi az „EU-s megoldásokat”: az ő jogi kitettségük a legnagyobb.
Így most már talán az is érthető, hogy az EU legújabb ötlete miért kötelezné a tagállamait egyfajta kezességvállalásra, hiszen szinte biztos egy ilyen per elvesztése. Ja, és el ne felejtsem: Tarjányi úr a posztjával bizony azt is egyértelművé tette, hogy támogatja, hogy Magyarország is fizessen „kezesként” 2,4 milliárd eurót Ukrajna háborújához - ami pénztömeget pedig sohasem fogunk visszakapni. Vagyis Tarjányi mester az én zsebemből, az ezeket a sorokat olvasók zsebeiből, meg minden magyar ember zsebéből venné ki a pénzt egy olyan háború finanszírozására, amely nem a mi háborúnk. Mert mi is a lényege ennek a kötelező kezességvállalásnak?
Magyarország – a saját gazdaságát megterhelve 2,4 milliárd euró erejéig vállaljon kezességet Ukrajna jövőbeli pénzügyi kockázataiért.
Ha Ukrajna nem tud fizetni (és erre a háború után bőven van esély), akkor a magyar adófizetők fizetik a cechet. Én ezt rendkívül felelőtlennek tartom.
Nem lehet úgy tenni, mintha ez nem a magyar emberek zsebéből menne.
Aki ezt támogatja, az ezzel a döntéssel más pénzéből akar politikai gesztust tenni.
A háborút más pénzéből támogatók nem számolnak továbbá egy súlyos geopolitikai veszéllyel: egy atomhatalom lépései kiszámíthatatlanok. Az orosz politikai rendszer döntései gyakran aránytalanok és azonnaliak – ezért a kockázat nem elméleti.
Nem lenne célszerű elfelejteni, hogy Oroszország a saját területén bármikor elkobozhat, államosíthat vagy értékesíthet külföldi vállalatokat, ingatlanokat, eszközöket.
Oroszország valós ellencsapási potenciálja sokkal nagyobb, mint azt egyesek gondolják.
Az eddig lefoglalt vagyoni elemek:
Összegzés:
Egy állam központi banki vagyonának elkobzása:
Tarjányi úr álláspontja ebből a szempontból hiányos, egyoldalú és jelentősen alulértékeli a kockázatokat.
Az erkölcsi ömlengés meg lelkesedés nem helyettesíti a szakmai tudást, a mézes-mázos hang és a művi aggódás nem helyettesíti a felelősséget. Az erkölcsi máz mögött meg ott van a valóság: egy veszélyes, felelőtlen javaslat, amelyet Magyarországnak kötelessége elutasítani.
Azoknak, meg akik helyeslik, hogy Magyarország is finanszírozzon egy megnyerhetetlen háborút és egy már most vesztes háborúzó felet, Benini mesterművének egy apró részletét ajánlom a figyelmébe Arisztotelész szavaival: a forma követi a funkciót.
Szabó József
2 n. ·A más pénze…
Ma egy olyan gondolatmenettel találkoztam egy ismert közszereplő (Tarjányi biztpol elemző) oldalán, amely – finoman szólva – meghaladta a józan kockázatértékelés kereteit. A poszt szerzője lelkesen támogatja az orosz központi banki vagyon elkobzását, sőt még azt is, hogy Magyarország vállaljon kezességet eurómilliárdos nagyságrendben Ukrajna finanszírozására. A probléma azonban az, hogy ez a látszólag erkölcsi köntösbe bújtatott álláspont valójában a magyar emberek pénztárcája ellen irányul.
Miért tartom én súlyosan felelőtlennek ezt a fajta hozzáállást ehhez a rendkívül bonyolult, kényes és sok rétegből álló ügyhöz? Egy olyan nemzetközi jogi, nemzetközi pénzügyi jogi kérdéseket magában foglaló ügyről van szó, amely az átlagolvasót talán nem is érdekli, nincsenek róla ismeretei, ám erkölcsi mázzal leöntve befolyásolni lehet vele embereket.
Mindenekelőtt arról van szó, hogy egy ország központi bankja vagyonának elkobzása jogilag ingoványos talaj, megvalósítása a nemzetközi pénzügyi rend szétverését jelentené. A világ pénzügyi rendszere azon az egyszerű elven nyugszik, hogy az államok központi banki vagyona végrehajtási immunitást élvez. Még abban az esetben is, ha bármely bíróság megállapítja a jogsértés tényét (és hangsúlyozom: csak akkor), egy kollektív válasz megengedhető, ám annak arányosnak, visszafordíthatónak kell lennie, és nem sértheti a nemzetközi jog egyetemlegesen elismert alapelveit, mint pl. az immunitást. Ez az alapja a globális stabilitásnak, az államközi bizalomnak és annak is, hogy a dollár és az euró tartalékvaluta. Ha ezt az elvet politikai okokból felrúgják, akkor holnap bármelyik állam hivatkozhat rá precedensként – akár a mi eszközeink ellen is. És még egy tény: még háborúban sem lehet ezt az elvet figyelmen kívül hagyni.
Gondoljunk bele: az orosz központi bank (CRB) vagyonának EU által történő elkobzása precedenst teremtene, és mint ilyen belerúgna az EU és az USA pénzügyi hitelességébe. Ha az EU azt üzeni a világnak, hogy a letétbe helyezett állami vagyon „bizonyos esetekben” elkobozható, akkor a világ tengernyi pénze máshová fog menni.
Ez nem erkölcs kérdése, hanem pénzügyi racionalitás. A befektető azonnal odaviszi a pénzét, ahol biztonságban van. Ezért fenyegeti a javaslat az eurót és a dollárt is.
Van egy olyan vetülete ennek a rendkívül összetett ügynek, amelyről nem sokat olvashatunk, hallhatunk a haladó, főáramú médiában. Oroszország jogi ellenlépései már zajlanak – és messze nem veszélytelenek. Oroszország 2022 óta mintegy száz pert indított az Euroclear ellen, összesen 33 milliárd euró értékben. Ezek közül több ügyben a Moszkvai Bíróság a CBR javára döntött. Most pedig – éppen ma, december 12-én – újabb keresetet nyújtott be a CBR a teljes, 193 milliárd eurós Euroclear letétkezelőnél elhelyezett vagyon ügyében.
Mindezek azt jelentik, hogy Oroszország belső jogalapot teremtett arra, hogy külföldi vagyonokat lefoglaljon vagy értékesítsen.
Fontos: az Euroclear nem állami szereplő, a CBR viszont igen. Ebből az alaphelyzetből fakad a jogi aszimmetria.
Tarjányi úr továbbá nem említi (mert talán nem is tudja), hogy Oroszország kilátásba helyezte a BIT-alapú ISDS perek indítását (ez a kétoldalú beruházási egyezmények (BIT) vitarendezési (ISDS: Investor-State Dispute Settlement) mechanizmusát jelenti) választott bíróságok előtt. Ezek a testületek kizárólag az adott beruházási egyezmény szövege alapján dönthetnek – ott pedig nincs kivétel központi banki vagyon elkobzására.
Nem véletlen, hogy Belgium évek óta ellenzi az „EU-s megoldásokat”: az ő jogi kitettségük a legnagyobb.
Így most már talán az is érthető, hogy az EU legújabb ötlete miért kötelezné a tagállamait egyfajta kezességvállalásra, hiszen szinte biztos egy ilyen per elvesztése. Ja, és el ne felejtsem: Tarjányi úr a posztjával bizony azt is egyértelművé tette, hogy támogatja, hogy Magyarország is fizessen „kezesként” 2,4 milliárd eurót Ukrajna háborújához - ami pénztömeget pedig sohasem fogunk visszakapni. Vagyis Tarjányi mester az én zsebemből, az ezeket a sorokat olvasók zsebeiből, meg minden magyar ember zsebéből venné ki a pénzt egy olyan háború finanszírozására, amely nem a mi háborúnk. Mert mi is a lényege ennek a kötelező kezességvállalásnak?
Magyarország – a saját gazdaságát megterhelve 2,4 milliárd euró erejéig vállaljon kezességet Ukrajna jövőbeli pénzügyi kockázataiért.
Ha Ukrajna nem tud fizetni (és erre a háború után bőven van esély), akkor a magyar adófizetők fizetik a cechet. Én ezt rendkívül felelőtlennek tartom.
Nem lehet úgy tenni, mintha ez nem a magyar emberek zsebéből menne.
Aki ezt támogatja, az ezzel a döntéssel más pénzéből akar politikai gesztust tenni.
A háborút más pénzéből támogatók nem számolnak továbbá egy súlyos geopolitikai veszéllyel: egy atomhatalom lépései kiszámíthatatlanok. Az orosz politikai rendszer döntései gyakran aránytalanok és azonnaliak – ezért a kockázat nem elméleti.
Nem lenne célszerű elfelejteni, hogy Oroszország a saját területén bármikor elkobozhat, államosíthat vagy értékesíthet külföldi vállalatokat, ingatlanokat, eszközöket.
Oroszország valós ellencsapási potenciálja sokkal nagyobb, mint azt egyesek gondolják.
Az eddig lefoglalt vagyoni elemek:
- 33 milliárd euró érték Euroclear-ügyfeleknél,
- 20 milliárd dollár egyéb külföldi entitásoktól,
- 8,5 milliárd dollárnyi vállalat „átvétele” csak 2025-ben,
- összesen 50 milliárd dollár fölötti nyugati vállalati veszteség.
Összegzés:
Egy állam központi banki vagyonának elkobzása:
- jogilag támadható,
- pénzügyileg kockázatos,
- geopolitikailag veszélyes,
- precedensértékű és visszafordíthatatlan lépés,
- és a magyar adófizetők számára is milliárdos kitettséget jelent.
Tarjányi úr álláspontja ebből a szempontból hiányos, egyoldalú és jelentősen alulértékeli a kockázatokat.
Az erkölcsi ömlengés meg lelkesedés nem helyettesíti a szakmai tudást, a mézes-mázos hang és a művi aggódás nem helyettesíti a felelősséget. Az erkölcsi máz mögött meg ott van a valóság: egy veszélyes, felelőtlen javaslat, amelyet Magyarországnak kötelessége elutasítani.
Azoknak, meg akik helyeslik, hogy Magyarország is finanszírozzon egy megnyerhetetlen háborút és egy már most vesztes háborúzó felet, Benini mesterművének egy apró részletét ajánlom a figyelmébe Arisztotelész szavaival: a forma követi a funkciót.
Pedig Orbi és a kakadú kb. Putyin kiskutyája, akármennyire is nem tetszik. A korrupció résszel kapcsolatban meg, igen, de nem mindegy mennyire. A Fidesz visz mindent és rohad le minden, lásd a A pénz világa topikban amit írtam.
"Gondolom nem gyalog"
Megtaláltuk a NER-flotta legújabb, 25 milliárd forintot érő magánrepülőgépét
Megtaláltuk a NER-flotta legújabb, 25 milliárd forintot érő magánrepülőgépét
Ez a növekedés itt van velünk a szobába?
Ha van mivel kikényszeríteni a szerződések betartását, mint ahogy nekünk nincs.
A szlovákok mostani szemétkedése legyen intő jel e tekintetben.
A szerbekkel is ugyanígy fogunk járni.
Nem tudom, hogy milyen műsort nézel, de Európa maximum csak önmagára veszélyes.
Az USA éppen azért hagyja magára ukrajnát és az EU-t, mert belátta, hogy ennek nem lesz számukra pozitív végkifejlete és minden anyagi és katonai erőforrást Kína feltartóztatására összpontosít.
Köszönjük a szokásos magas színvonalú biztonságpolitikai elemzést.
A te szobádban nincs nyoma, ott a személyes frusztráció növekszik. Okainak értékelése láthatóan torz - az ország gazdasága idén lassan növekedett, remélhetőleg tartós növekedő pályára áll vissza, lásd:
Economic forecast for Hungary
The latest macroeconomic forecast for Hungary.
economy-finance.ec.europa.eu
Mivel azonban ez egy átlag növekedési érték, mindig lesznek a társadalomban gazdaságilag kevésbé jól teljesítők, leszakadók, az átlagosnál szerényebb szerencsével és/vagy képességekkel, és ezért anyagi lehetőségekkel, akik ezért a politikumot, mindent és mindenkit okolnak majd - kivéve persze saját magukat. Kiváló, hasznos táptalajai, bázisai a mindenkori destabilizációs törekvéseknek, lecsúszó társadalmi rétegekre építő populista mozgalmaknak és izmusoknak.
Olvasd már el miket írogatnak Trumpék Kínáról abban az anyagban - nem igazán ellenségesek vele: közel sem annyira mint régen.
Ha nem zavar, hogy a Te zsebedből kivett pénz repül ott, akkor ez azt jelenti, hogy erkölcsi iránytűd megegyezik a vezető rétegével.
Azért 0.4% inkább kerekítési hiba, mintsem valós növekedés. Autóipar padlón, akksi ipar szintén. Mitől nőne a GDP?A te szobádban nincs nyoma, ott a személyes frusztráció növekszik. Okainak értékelése láthatóan torz - az ország gazdasága idén lassan növekedett, remélhetőleg tartós növekedő pályára áll vissza, lásd:
Economic forecast for Hungary
The latest macroeconomic forecast for Hungary.
Amúgy 2024Q4-ben a 2025-ös GDP növekedést is 2%-ra mondták. OECD.ORG
Vagy ez: "In 2025, real GDP is set to increase by 1.8%, supported by consumption and a moderate rebound in investment" 9.oldal
Szóval inkább hiszem ha látom.
És ez azért vicces hogy megemlíted, mert a vezető párt pont erre és a nyugdíjas rétegre alapozza a bázisát, akik királyi tv-t néznek, Metropolt, Repostot és hasonló szennylapokat olvasnak. Megvezetik ezeket az embereket, hamis ellenségekkel, megfélemlítéssel és hazugságokkal. Pont ezeket az embereket használják ki a legjobban, azokat akik nem tudják megvédeni magukat....
Hát a kiskutyázás ugye remek prop, de illene rá bizonyítékot is hozni, mert ilyen alapon, Trumpnak is kiskutyája meg Xinek is. Régen a kiegyensúlyozott kapcsolatokat és aggyal redelkező politikusokat jó diplomatának hívták, nem kiskutyának. Kiskutyákat jelenleg sok helyen találsz, de az pont nem itt van, kezdheted a balti csivavákkal.
Az USA azért száll részlegesen ki, mert a célja Európa és a ruszkik kapcsán teljesült: szétválasztotta őket.
Innentől egyik sem lehet ellenfél, jöhet Kína.
Apró hiba, hogy a ruszki-Kína relációk kapcsán viszont elszámolták magukat és Kínával semmit nem tudnak már kezdeni, rogyadozik a az USanka birodalom.
jaj, ne már, folyamatosan jobban teljesítenek mint mi az elmúlt 20 évben, 2010 óta meg még jobban.
Oka is van a dolgnak:
Miért hagyott le minket annyira Lengyelország? Leginkább az oktatásban kell keresni az okokat
A közgazdaságtan tele van olyan tételmondatokkal, amelyeket szinte mantraszerűen ismételgetünk, mert tömören ragadják meg a szakma alapigazságait. Az egyik legismertebb ilyen mantra így szól: „Az államnak az oktatásba és humán tőkébe kell fektetnie, ha hosszú távú gazdasági növekedést akar.” Ezt...
www.portfolio.hu