Az abszolút vákuum a fizikában a nulla bar nyomás, de itt relatív nyomáskülönbség miatti rövid idejű nyomásesésről beszélünk, aminek vákuum-hatása van.Néhány dologgal vitatkozom, pl: a rapid nyomásesés nem vákuum. A vákuum azt jelenti hogy 0 bar a légnyomás. A robbanás lökéshulláma mögött pedig csak légritka tér jön létre.
A nukleáris robbanásnál is pontosan ez történik, rombolási hatása pedig akkor jön létre amikor a nyomás kiegyenlítődés miatt egy ún szívó hatás jön létre. Nyilván ez a hatóenergia nagysága miatt jelentős.
A FAB bombákban sem csak TG-20 töltet van. Lehet sima TNT, A-IX-1 stb.
Azaz, egyrészt a közeg ritkasága miatt megnő az embólia vsszélye, illetve nagyobb erejű detonációknál jelentős, rombolóképes szívóhatás jön létre, miután a közeg áramlási iránya megfordul a robbanás centruma felé.
Tehát minden bombának van vákuum hatása, csak a termobár fegyverek olyan intenzív nyomáshullámmal."dolgoznak", hogy őket nevezték korábban külön vákumbombának is.
Természetesen a leginkább vákuumbomba a hidrogénbomba lenne, de csak a hatóerőskálán elfoglalt helye miatt, viszont neki már volt neve.
És a fentiek miatt nem maradt meg a termobár fegyvereken se a dedikált vákuum jelző, mivel egy 500kg-os ODAB-500-as vákuum hatását egy mezei FAB-3000 simán lekörözi.
Úgyhogy hatás ide, vagy oda, a vákuumbomba mára már kikopott a szaknyelvből.
A TG-20 pedig Trotil-Gegszogen 20-80 arányú keveréke.
A Trotil a TNT, a Gegszogen pedig oroszul a hexogen, azaz RDX, vagyis A-IX-1 (95% RDX, 5% viasz).
Tehát vagy TNT, vagy RDX (A-IX-1), vagy TG-20, vagy akármi, de a robbanása után valamekkora vákumhatás mindenképp van.
Különben nem alakulna ki a gombafelhő, ami nem más, mint a robbanást követő szívóhatás által ősszegyűjtött, a környezetéhez képest sokkal forrób, ezért felemelkedő égéstermék és por egyvelege.


