Magyar történelem

[ssgtzlan]

Az nem állítottam sose hogy a franciák vagy a britek Magyarország szövetségesei lettek volna. Abban viszont biztos lehetsz hogy ők már nem háborúztak volna egy működőképes magyar állam ellen azért hogy Trianon megvalósítsák. De nem is volt működőképes magyar állam, csak kisantant igények. Meg bizonyos demográfiai realitások.

A magyar állam működött, és elfoglalta az őt támadó csehszlovákia jelentős részét

Erre a franciák vezette románok is támadni kezdtek.

A demográfiai realitás meg az volt hogy szín magyar és magyar többségű területeket csatoltak el.

Szóval ezek az érvek és a tények most nem találkoztak.

 

[Negan]

De nem is volt működőképes magyar állam
Mert nekünk Károlyink volt meg Kun Béla és csapata, a törököknek meg Khemal Atatürk. Nagy különbség!

Meg egy hazaáruló Horthy,aki se nem harcolt,se nem mondott le-csak beült oláh szuronyok hátán a franciák kezéből kapott hatalomba.......
Khemal pasát különben a szultán küldte Anatoliába.Csak éppen hadsereget nem kapott hozzá,mert nem volt.
Anatoliában aztán Khemal pasát egy szovjetorosz küldöttség kereste meg.Pénzt ajánlottak neki,és fegyvert,meg egy katonai tanácsadó csoportot,hogy vegye át a hatalmat.Khemal pasa e révén tudott sereget toborozni,és háborút inditani.E révén lett Khemal Atatürk......
Szovjetoroszország meg azért csinálta ezt,hogy Khemal,mikor már Atatürkként uralja Törökországot,zárja le a Fekete tengerre vezető szorosokat a nyugati hadiflották elől.
Semmiféle önzetlenség,vagy törökimádat nem volt a cselekmény mögött.Ugyan olyan előretolt védelmi akció volt,mint most Ukrajna támogatása az orosz ellenében a Nyugat részéről.Utálták a törököket,mint a xart-de az érdekük éppen ezt diktálta.

 

[meszike91]

A magyar állam működött, és elfoglalta az őt támadó csehszlovákia jelentős részét

Erre a franciák vezette románok is támadni kezdtek.

A demográfiai realitás meg az volt hogy szín magyar és magyar többségű területeket csatoltak el.

Szóval ezek az érvek és a tények most nem találkoztak.

Te most azokról a kommunitákról beszélsz akik rövid idő alatt már a harmadik kormánya voltak az országnak és akik kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. Majd pedig nem sokkal ezután meg is buktak.

Maradjunk annyiba hogy nem volt belső stabilitás.

 

[Cevat]

Meg egy hazaáruló Horthy,aki se nem harcolt,se nem mondott le-csak beült oláh szuronyok hátán a franciák kezéből kapott hatalomba.......
Khemal pasát különben a szultán küldte Anatoliába.Csak éppen hadsereget nem kapott hozzá,mert nem volt.
Anatoliában aztán Khemal pasát egy szovjetorosz küldöttség kereste meg.Pénzt ajánlottak neki,és fegyvert,meg egy katonai tanácsadó csoportot,hogy vegye át a hatalmat.Khemal pasa e révén tudott sereget toborozni,és háborút inditani.E révén lett Khemal Atatürk......
Szovjetoroszország meg azért csinálta ezt,hogy Khemal,mikor már Atatürkként uralja Törökországot,zárja le a Fekete tengerre vezető szorosokat a nyugati hadiflották elől.
Semmiféle önzetlenség,vagy törökimádat nem volt a cselekmény mögött.Ugyan olyan előretolt védelmi akció volt,mint most Ukrajna támogatása az orosz ellenében a Nyugat részéről.Utálták a törököket,mint a xart-de az érdekük éppen ezt diktálta.

Kis kulonbseg a foldrajz is...Hol van Magyarorszag es hol Torokorszag.Torokok a periferian Magyarorszag Europa kozepen.Egyebkent,Szovjet Oroszorszag ekkor arulta el 3. alkalommal 1914 tol a vele testveri szovetseges ormeny nepet...

 

[Juvi]

Meg egy hazaáruló Horthy,aki se nem harcolt,se nem mondott le-csak beült oláh szuronyok hátán a franciák kezéből kapott hatalomba.......
Khemal pasát különben a szultán küldte Anatoliába.Csak éppen hadsereget nem kapott hozzá,mert nem volt.
Anatoliában aztán Khemal pasát egy szovjetorosz küldöttség kereste meg.Pénzt ajánlottak neki,és fegyvert,meg egy katonai tanácsadó csoportot,hogy vegye át a hatalmat.Khemal pasa e révén tudott sereget toborozni,és háborút inditani.E révén lett Khemal Atatürk......
Szovjetoroszország meg azért csinálta ezt,hogy Khemal,mikor már Atatürkként uralja Törökországot,zárja le a Fekete tengerre vezető szorosokat a nyugati hadiflották elől.
Semmiféle önzetlenség,vagy törökimádat nem volt a cselekmény mögött.Ugyan olyan előretolt védelmi akció volt,mint most Ukrajna támogatása az orosz ellenében a Nyugat részéről.Utálták a törököket,mint a xart-de az érdekük éppen ezt diktálta.

Elmondom neked, hogy az Antant, NEM volt hajlandó tárgyalni a vörösökkel, meg a sok idiótával, mert rettegteg a kommunista ideológia terjedésétől és nem akartak egy újabb kommunista államot! Horthy volt az egyetlen akivel szóba álltak, mert tudták, hogy Ő nem lesz kommunista és ért a diplomáciához is! Az Osztrák-Magyar Monarchiában ő volt az egyetlen nem osztrák nemzetiségű szárnysegéd!
Ha nem vállalta volna el a verezői szerepet, akkor Magyarországot jó eséllyel teljesen felosztották volna. Vagy a SZU kebelezte volna be, mint ahogy erre volt is igény a Magyarországi Köztársaság részéről. Tehát olvass már utána a dolgoknak, mielőtt ismét hazugságokat állítasz.

Khemal azért lett Atatürk, mert felemelte Törökországot a szétesett Oszmán Birodalom romjaiból. Atatürk azt jelenti, hogy a "Törökök Atyja". A Boszporusz és Dardanella szorosokat Britannia és Franciaország le akarta nyúlni, hogy megfossza a SZU-t a meleg tengeri kijárattól.
Pont ugyan úgy mint ahogy Gibraltárt is lenyúlták Spanyolországtó. Mindig is ez volt a cél. Ezért verték szét Kis-Jugoszláviát is és vették fel a NATO-ba Albániát és Montenegrót is. Annó Törökországot is csak azért vették fel egyedüli muszlim országként a NATO-ba, hogy minél közelebb legyenek a SZU-hoz és a fekete-tengeri, meleg tengeri kijáratot ellenőrizni tudják. A 40-es évektől Törökországnak kb pont az volt a szerepe, mint amit most Ukrajnának szánnának.

 

[SirHiggins]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[mijki]

Akkor Trianonnál a függetlenedéssel lettek volna elfoglalva,nem azzal,hogy tőlünk szerezzenek területeket.

Igazából ha jól tudom, a nemzetiségi kérdést elődeink már a szabadságharc alatt elrontották, ha mindenki egyenlő lehetett volna a Magyar Királyságon belül, akkor lehet támogatták volna a szabadságharcunkat illetve nem léptek volna le Trianonnál. De Trianonhoz kellettek a komcsik is.

 

[SirHiggins]

De Trianonhoz kellettek a komcsik is.

mmint a magyar Vörös-hds, akik harcoltak a hazájukért, hogy azért mégsem pl a Tiszánál legyen a határ?

 

[mijki]

mmint a magyar Vörös-hds, akik harcoltak a hazájukért, hogy azért mégsem pl a Tiszánál legyen a határ?

Szerintem fontos látni az időrendet.
1918 végén Károlyi Mihály kormánya gyakorlatilag feloszlatta a Magyar Királyság hadseregét, ezzel az ország katonailag és politikailag is védtelenné vált.
Erre jött válaszként 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság, amely megpróbált újra hadsereget szervezni. Katonailag ez nem volt teljesen reménytelen: a Vörös Hadsereg tényleg ért el sikereket, például az északi hadjáratban.
A gond az volt, hogy közben állami és diplomáciai szinten Magyarország teljesen elszigetelődött, és a győztes hatalmak szemében nem volt elfogadható tárgyalópartner. Így a katonai rész-sikereket nem lehetett politikai előnnyé váltani, ami végül rontotta az ország alkupozícióját Trianon előtt.
Szóval a kettő nem zárja ki egymást: lehet valami katonailag vállalható, miközben politikailag összességében rosszul sül el.

 

[SirHiggins]

Szerintem fontos látni az időrendet.
1918 végén Károlyi Mihály kormánya gyakorlatilag feloszlatta a Magyar Királyság hadseregét, ezzel az ország katonailag és politikailag is védtelenné vált.
Erre jött válaszként 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság, amely megpróbált újra hadsereget szervezni. Katonailag ez nem volt teljesen reménytelen: a Vörös Hadsereg tényleg ért el sikereket, például az északi hadjáratban.
A gond az volt, hogy közben állami és diplomáciai szinten Magyarország teljesen elszigetelődött, és a győztes hatalmak szemében nem volt elfogadható tárgyalópartner. Így a katonai rész-sikereket nem lehetett politikai előnnyé váltani, ami végül rontotta az ország alkupozícióját Trianon előtt.
Szóval a kettő nem zárja ki egymást: lehet valami katonailag vállalható, miközben politikailag összességében rosszul sül el.

Egyet értek.
Ez nem von le semmit a magyar V-hds értékéből. Sajnos manapság aktuálpolitikai aspektusok miatt
méltatlanul kevés figyelmet, megbecsülést kapnak.

 

[Negan]

1918 végén Károlyi Mihály kormánya gyakorlatilag feloszlatta a Magyar Királyság hadseregét, ezzel az ország katonailag és politikailag is védtelenné vált.
Erre jött válaszként 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság, amely megpróbált újra hadsereget szervezni. Katonailag ez nem volt teljesen reménytelen: a Vörös Hadsereg tényleg ért el sikereket, például az északi hadjáratban.

Egyébként ez nem igaz.
Az OMM szétesett,a Magyar Királyság szétesett.Károlyi kormányának egyszerűen nem engedelmeskedett az ország minimum (nemzetiségiek lakta) 1/3-a.Az államigazgatás és a hadsereg is összeomolott.
Linder valójában 8 napig volt hadügyminiszter,utána kirugták,mint alkalmatlant.Károlyiék ezután az összeomlott hadszervezett újászervezésébe kezdtek,amit aztán a Tanácsköztársaság használt fel.Idő elött,mert az újászervezéshez idő kellett volna,hogy az komolyabb harcra is alkalmas legyen (Károlyi tudta ezt,próbálta húzni az időt,de belebukott)
De ez az összetákolt haderő nagyon gyenge volt.Az északi támadás azért volt sikeres,mert gyakorlatilag semmiféle hadsereg nem állt vele szemben.Csehszlovák hadsereg ugyan úgy egy lényegében ekkor még papirtigris tákolmány volt (mellesleg a soproni "rongyos gárda" is azért lehetett sikeres,mert valójában osztrák hadsereg se létezett.Osztrák csendőröket vertek ki).
Kun ezután elinditotta a szolnoki támadást.Csakhogy ott egy különben elég gyatra,de működő és Antant utánpótlással rendelkező hadsereg volt az ellenfél-és az oláhok szét is verték őket.
Kun egyébként azért inditotta el a támadást,mert ekkoriban Ukrajnában a Vörös Hadsereg nyugat felé nyomult,és velük akarta felvenni az összeköttetést.Plusz a Tanácsköztársaság befele is harcolt,a saját hadműveleti bázisát rombolva a vörös terrorral.
Károlyi jót akart,és látta is,hogy mit kéne tenni.De egyrészt nem volt rá ideje-másrészt egész egyszerűen nem volt alkalmas a feladatra.Összeroppant a nyomás alatt.

 

[mijki]

Egyébként ez nem igaz.
Az OMM szétesett,a Magyar Királyság szétesett.Károlyi kormányának egyszerűen nem engedelmeskedett az ország minimum (nemzetiségiek lakta) 1/3-a.Az államigazgatás és a hadsereg is összeomolott.
Linder valójában 8 napig volt hadügyminiszter,utána kirugták,mint alkalmatlant.Károlyiék ezután az összeomlott hadszervezett újászervezésébe kezdtek,amit aztán a Tanácsköztársaság használt fel.Idő elött,mert az újászervezéshez idő kellett volna,hogy az komolyabb harcra is alkalmas legyen (Károlyi tudta ezt,próbálta húzni az időt,de belebukott)
De ez az összetákolt haderő nagyon gyenge volt.Az északi támadás azért volt sikeres,mert gyakorlatilag semmiféle hadsereg nem állt vele szemben.Csehszlovák hadsereg ugyan úgy egy lényegében ekkor még papirtigris tákolmány volt (mellesleg a soproni "rongyos gárda" is azért lehetett sikeres,mert valójában osztrák hadsereg se létezett.Osztrák csendőröket vertek ki).
Kun ezután elinditotta a szolnoki támadást.Csakhogy ott egy különben elég gyatra,de működő és Antant utánpótlással rendelkező hadsereg volt az ellenfél-és az oláhok szét is verték őket.
Kun egyébként azért inditotta el a támadást,mert ekkoriban Ukrajnában a Vörös Hadsereg nyugat felé nyomult,és velük akarta felvenni az összeköttetést.Plusz a Tanácsköztársaság befele is harcolt,a saját hadműveleti bázisát rombolva a vörös terrorral.
Károlyi jót akart,és látta is,hogy mit kéne tenni.De egyrészt nem volt rá ideje-másrészt egész egyszerűen nem volt alkalmas a feladatra.Összeroppant a nyomás alatt.

A harmadik mondatodba benne van az amit én is mondtam. Ha a magyarok már az 1848-49-es események során komolyan vették volna a nemzetiségeinket, akkor lehet, hogy nem történik meg Trianon. De a történelemben nincs mi lett volna ha, egy dolgot tehetünk, tanulunk belőle.

 

[2ndt]

A harmadik mondatodba benne van az amit én is mondtam. Ha a magyarok már az 1848-49-es események során komolyan vették volna a nemzetiségeinket, akkor lehet, hogy nem történik meg Trianon. De a történelemben nincs mi lett volna ha, egy dolgot tehetünk, tanulunk belőle.

Az utóbbival ("mi lett volna, ha" száz százalékig egyetértek.

 

[dudi]

A harmadik mondatodba benne van az amit én is mondtam. Ha a magyarok már az 1848-49-es események során komolyan vették volna a nemzetiségeinket, akkor lehet, hogy nem történik meg Trianon. De a történelemben nincs mi lett volna ha, egy dolgot tehetünk, tanulunk belőle.

Ezalatt azt érted, hogy deportáljuk őket vissza az anyaországukba (a szlovákokat hová raktad volna)? Mert egész egyszerűen annyi "baj" volt velük, hogy sokan voltak. Abban az országrészben, ami Romániához került, több román volt mint magyar. Abban az országrészben, ami a szerbekhez került ott több szerb volt mint magyar. A Magyar Királyság területén kevesebb magyar élt, mint nem magyar.

 

[SilvioD]

A harmadik mondatodba benne van az amit én is mondtam. Ha a magyarok már az 1848-49-es események során komolyan vették volna a nemzetiségeinket, akkor lehet, hogy nem történik meg Trianon. De a történelemben nincs mi lett volna ha, egy dolgot tehetünk, tanulunk belőle.

Sztem ennek nincs jelentősége. Ha 1918-ra marad ütőképes magyar hadsereg teljesen mindegy mit gondolnak.
És ugyanígy fordítva. Hiába adtunk volna nekik többletjogokat 48-ban, 1918-bann akkor is nekünk jöttek volna, mert gyengék voltunk és a Nyugat is ellenünk hangolta őket.

Hiába adsz egy nemzetiségnek bármilyen többletjogot, a végén területi autonómiát, majd függetlenséget akar vagy az anyaországhoz csatlakozni, csak az adott körülmények közt az még esetleg nem reális, ezért lépésről lépésre haladnak.
Ez ugyanígy van ha a határon túli magyarokról van szó. Most kulturális autonómia, majd területi, aztán hazatérés.

A többi csak taktikai duma mindig,

 

[SilvioD]

Ezalatt azt érted, hogy deportáljuk őket vissza az anyaországukba (a szlovákokat hová raktad volna)? Mert egész egyszerűen annyi "baj" volt velük, hogy sokan voltak. Abban az országrészben, ami Romániához került, több román volt mint magyar. Abban az országrészben, ami a szerbekhez került ott több szerb volt mint magyar. A Magyar Királyság területén kevesebb magyar élt, mint nem magyar.

Hány színtiszta magyar várost, vagy többségében magyar várost csatoltak el Trianonban? Pozsonyban szlovákból alig volt, ma?? Kolozsvár?? Kassa?? Szabadka??? Marosvásárhely ?? Mindegy hova nézünk. Kitelepítés, folyamatos kivándorlás, betelpítések, erőszakos / természetes asszimiláció és idővel minden megoldódik azok szempontjából, akik uralkodnak. Persze vannak kivételek. Koszovót teleszülték az albánok, de az más kultúra. Ilyen kulturális különbségek a szomszédainkkal nekünk nincsenek.

 

[Negan]

Sztem ennek nincs jelentősége. Ha 1918-ra marad ütőképes magyar hadsereg teljesen mindegy mit gondolnak.
És ugyanígy fordítva. Hiába adtunk volna nekik többletjogokat 48-ban, 1918-bann akkor is nekünk jöttek volna, mert gyengék voltunk és a Nyugat is ellenünk hangolta őket.

Hiába adsz egy nemzetiségnek bármilyen többletjogot, a végén területi autonómiát, majd függetlenséget akar vagy az anyaországhoz csatlakozni, csak az adott körülmények közt az még esetleg nem reális, ezért lépésről lépésre haladnak.
Ez ugyanígy van ha a határon túli magyarokról van szó. Most kulturális autonómia, majd területi, aztán hazatérés.

A többi csak taktikai duma mindig,

Csakhogy ez nem feltétlenül igaz.
Svájci németek talán No-hoz akarnak csatlakozni?
Belgium a legjobb példa.Ott éltél,nemdebár?Vallon az tulajdonképpen francia.Flamend meg katolikus holland.Mégis van Belgium.Vallonoknál ugyan volt(van?) némi függetlenségi törekvés,de nem akartak Fo-hoz csatlakozni (és a vallonok többsége nem is akart igazábol független Valloniát).Ahogy a flamandok se Hollandiához.Belga nemzetiség meg nincs.

 

[dudi]

Hány színtiszta magyar várost, vagy többségében magyar várost csatoltak el Trianonban? Pozsonyban szlovákból alig volt, ma?? Kolozsvár?? Kassa?? Szabadka??? Marosvásárhely ?? Mindegy hova nézünk. Kitelepítés, folyamatos kivándorlás, betelpítések, erőszakos / természetes asszimiláció és idővel minden megoldódik azok szempontjából, akik uralkodnak. Persze vannak kivételek. Koszovót teleszülték az albánok, de az más kultúra. Ilyen kulturális különbségek a szomszédainkkal nekünk nincsenek.

Nem arról beszélsz amiről én. A megoldás az lett volna, ha valaki szól annak a félhülyének, hogy 10 évvel később menjen lelövetni magát Szarajevóba, mert az országban a magyarság szaporulata kb duplája volt, mint a nemzetiségeké, így 10 év alatt alig lett volna olyan része az országnak, ahol ne lett volna magyar többség vagy minimum egyenlőség.

 

[SilvioD]

Csakhogy ez nem feltétlenül igaz.
Svájci németek talán No-hoz akarnak csatlakozni?

Fogalmam sincs, Svájc nekem sok mindenben kivétel. Amit ott beszélnek német nekem elsőre fel se tűnt, hogy német csak ha nagyon figyeltem.

Belgium a legjobb példa.Ott éltél,nemdebár?Vallon az tulajdonképpen francia.Flamend meg katolikus holland.Mégis van Belgium.Vallonoknál ugyan volt(van?) némi függetlenségi törekvés,de nem akartak Fo-hoz csatlakozni (és a vallonok többsége nem is akart igazábol független Valloniát).Ahogy a flamandok se Hollandiához.Belga nemzetiség meg nincs.

Brüsszel alapvetően más mint Flandria. A nyelvi problémák miatt én alapvetően a flamandokkal voltam jóban privátban, velük tudtam egyszerűen németül beszélni. (a holland nekem ilyen angol-német vegyesnek tűnt, ezért gondolom ők a németet egyszerűbben megtanulják)
Szal így direktbe ilyenről nem volt szó, de pár sör után azért csak kicsúszott, milyen flamandirtás volt anno és Brüsszel se volt mindig francia város.

Viszont flamandok körében már évek óta ez a két párt a legnépszerűbb.

Egy kis AI összefoglaló. (nagyon ellustít ez a progi)

A flamand függetlenségi mozgalom két meghatározó pártja, az Új Flamand Szövetség (N-VA) és a Flamand Érdek (Vlaams Belang), különböző módon viszonyul a flamand autonómiához és a Hollandiával való esetleges egyesüléshez (ún. Nagy-Hollandia eszme).

A 2025-ös politikai helyzet legfontosabb pontjai:
1. Új Flamand Szövetség (N-VA)
Cél: A párt fokozatos autonómiát és Belgium konföderációvá alakítását tűzte ki célul, ahol Flandria és Vallónia önállóbbá válik, a távlati cél pedig a teljes függetlenség.
Kapcsolat Hollandiával: Bart De Wever, a párt elnöke és 2025 februárja óta Belgium miniszterelnöke, korábban támogatta egy flamand–holland unió ötletét a konföderáció utáni lépésként. 2025 novemberében Matthias Diependaele flamand miniszterelnök (N-VA) is felvetette a Benelux államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg) szorosabb egyesülésének lehetőségét geopolitikai okokból.

2. Flamand Érdek (Vlaams Belang)
Cél: Ez a radikális jobboldali párt azonnali függetlenséget akar, és Belgium felosztását sürgeti.
Kapcsolat Hollandiával: Hivatalosan támogatják egy „Holland Föderáció” létrehozását, amelyet a flamand elszakadás logikus következményének tartanak. Annak ellenére, hogy a 2024-es választásokon jelentősen megerősödtek, 2025-ben is ellenzékben maradtak a belga kormányalakítás során alkalmazott politikai karantén (cordon sanitaire) miatt.

3. Jelenlegi fejlemények (2025)
Kormányalakítás: 2025. február 1-jén Bart De Wever vezetésével megalakult az új belga kormány (az úgynevezett „Arizona-koalíció”), így ő lett Belgium első flamand nacionalista miniszterelnöke.
Határmenti együttműködés: 2025 áprilisában flamand–holland csúcstalálkozót tartottak Gentben, ahol a két régió közötti gazdasági, infrastrukturális és munkaerőpiaci akadályok lebontásáról tárgyaltak, hangsúlyozva a szoros kapcsolatokat.
Holland politikai helyzet: Hollandiában 2025 októberében előrehozott választásokat tartottak a kormány összeomlása után, amelyen a liberális D66 aratott győzelmet, visszaszorítva Geert Wilders jobboldali pártját. Ez a változás befolyásolhatja a jövőbeli flamand–holland integrációs törekvések támogatottságát holland részről.
Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ

Szal, a hamu alatt izzik a parázs. Anno amikor pár éve a katalán függetlenség kikiáltása miatt, a katalán miniszterelnöknek külföldre kellett menekülnie Spanyolországból, nem véletlen Flandriát választotta.

 

[Negan]

Fogalmam sincs, Svájc nekem sok mindenben kivétel. Amit ott beszélnek német nekem elsőre fel se tűnt, hogy német csak ha nagyon figyeltem.

Brüsszel alapvetően más mint Flandria. A nyelvi problémák miatt én alapvetően a flamandokkal voltam jóban privátban, velük tudtam egyszerűen németül beszélni. (a holland nekem ilyen angol-német vegyesnek tűnt, ezért gondolom ők a németet egyszerűbben megtanulják)
Szal így direktbe ilyenről nem volt szó, de pár sör után azért csak kicsúszott, milyen flamandirtás volt anno és Brüsszel se volt mindig francia város.

Viszont flamandok körében már évek óta ez a két párt a legnépszerűbb.

Egy kis AI összefoglaló. (nagyon ellustít ez a progi)

A flamand függetlenségi mozgalom két meghatározó pártja, az Új Flamand Szövetség (N-VA) és a Flamand Érdek (Vlaams Belang), különböző módon viszonyul a flamand autonómiához és a Hollandiával való esetleges egyesüléshez (ún. Nagy-Hollandia eszme).

A 2025-ös politikai helyzet legfontosabb pontjai:
1. Új Flamand Szövetség (N-VA)
Cél: A párt fokozatos autonómiát és Belgium konföderációvá alakítását tűzte ki célul, ahol Flandria és Vallónia önállóbbá válik, a távlati cél pedig a teljes függetlenség.
Kapcsolat Hollandiával: Bart De Wever, a párt elnöke és 2025 februárja óta Belgium miniszterelnöke, korábban támogatta egy flamand–holland unió ötletét a konföderáció utáni lépésként. 2025 novemberében Matthias Diependaele flamand miniszterelnök (N-VA) is felvetette a Benelux államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg) szorosabb egyesülésének lehetőségét geopolitikai okokból.

2. Flamand Érdek (Vlaams Belang)
Cél: Ez a radikális jobboldali párt azonnali függetlenséget akar, és Belgium felosztását sürgeti.
Kapcsolat Hollandiával: Hivatalosan támogatják egy „Holland Föderáció” létrehozását, amelyet a flamand elszakadás logikus következményének tartanak. Annak ellenére, hogy a 2024-es választásokon jelentősen megerősödtek, 2025-ben is ellenzékben maradtak a belga kormányalakítás során alkalmazott politikai karantén (cordon sanitaire) miatt.

3. Jelenlegi fejlemények (2025)
Kormányalakítás: 2025. február 1-jén Bart De Wever vezetésével megalakult az új belga kormány (az úgynevezett „Arizona-koalíció”), így ő lett Belgium első flamand nacionalista miniszterelnöke.
Határmenti együttműködés: 2025 áprilisában flamand–holland csúcstalálkozót tartottak Gentben, ahol a két régió közötti gazdasági, infrastrukturális és munkaerőpiaci akadályok lebontásáról tárgyaltak, hangsúlyozva a szoros kapcsolatokat.
Holland politikai helyzet: Hollandiában 2025 októberében előrehozott választásokat tartottak a kormány összeomlása után, amelyen a liberális D66 aratott győzelmet, visszaszorítva Geert Wilders jobboldali pártját. Ez a változás befolyásolhatja a jövőbeli flamand–holland integrációs törekvések támogatottságát holland részről.
Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ

Szal, a hamu alatt izzik a parázs. Anno amikor pár éve a katalán függetlenség kikiáltása miatt, a katalán miniszterelnöknek külföldre kellett menekülnie Spanyolországból, nem véletlen Flandriát választotta.

Spanyolba érdekesen változtak a dolgok.20 éve még a baszk részen volt tele függetlenség grafitivel minden,és a Garda Civilian mindenütt jelen vol.Most ott teljes a nyugalom,helyi rendőrt is alig látni,GC meg jószerivel eltünt a tartománybol.Most Katalónia van velük tele.