Igen, ez egy nagyon jó kérdés, hol van a világ felháborodása? Megint lesz pár millió halott a kapitalizmus számláján. Az meg kit érdekel
[BIZTPOL] Közép- és Dél-Amerika
- Téma indítója boki
- Indítva
Az USA által végrehajtott katonai műveletek a legitim kormányok(hatalom) megdöntésére Latin-Amerikában a második világháború után
A nem katonait is beleszámítva (CICA) + teljes világ....60 feletti szám, ha jól emlékszem.Az USA által végrehajtott katonai műveletek a legitim kormányok(hatalom) megdöntésére Latin-Amerikában a második világháború után
Ha csak a legitimek, akkor Venezuelát nyugottan kihuzhatod, mivel
1) a kormánya nem legitim
2) nem akarják megdonteni, hanem saját oldaljukra állítani
Viszont ne csukedj, 2026-ban meg a soron van Kuba:
--------------
A Trump-adminisztráció jelezte, hogy elfogadja Delcy Rodríguez alelnököt Venezuela ideiglenes vezetőjének, mivel őt működőképesebb opciónak tartotta, mint az ellenzéki személyiséget, María Corina Machadót - NYT
Hetekkel Maduro elfogása előtt az amerikai tisztviselők már Delcy Rodríguez alelnököt elfogadható ideiglenes helyettesként azonosították.
Trump sosem kedvelte María Corina Machadó ellenzéki vezetőt, annak ellenére, hogy az igyekezett elnyerni a támogatását azzal, hogy visszhangozta retorikáját, és Nobel-békedíját neki ajánlotta.
https://x.com/SavchenkoReview/status/2007810270236663821
Ahogy az elmúlt órákban értesültünk róla:
Az Egyesült Államok eltávolította Madurót, akit problémának tekintettek, de a hatalmat Delcy Rodríguez alelnök kezében hagyta, akit egyes Trump-tisztviselők elfogadhatónak tartanak. A fő cél a venezuelai olaj feletti ellenőrzés, nem pedig a demokrácia előmozdítása vagy a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem. A legtöbb kábítószer valójában nem Venezuelából származik; a nagyobb áramlatok Kolumbiából, Mexikóból és Kínából is érkeznek.
Röviden: Maduro távozik, az alelnök marad, az olaj az Egyesült Államokba érkezik.
https://x.com/InsiderGeo/status/2007830190265713058
Kolumbiai tankok és csapatok vonulnak a venezuelai határra az amerikai Maduro elleni rajtaütés után - Reuters
Kolumbiai csapatokat vezényeltek a venezuelai határra, miután az Egyesült Államok ideiglenesen átvette az ország és olajforrásainak irányítását.
Kolumbia elnöke aggodalmát fejezte ki a venezuelai robbanások és a szokatlan légi tevékenység miatt, és figyelmeztetett a régióban fokozódó feszültségekre. Maduro szövetségesei azt mondták, hogy az ellenőrzés továbbra is Caracasban marad.
Első gondolatok az USA karakaszi hadműveletének utóhatásairól
1. Teljesen nyilvánvaló, hogy a hadműveletet aprólékosan előkészítették, és a venezuelai hadsereg is szerepet játszott benne. John Bolton egyszer valami gyanús tervet eszelt ki Guaidóval (akit ma már az Egyesült Államok is elfelejt, bár Trump első ciklusa alatt egyszer Venezuela legitim elnökévé nyilvánították), és mindössze annyit kellett tennie, hogy megvesztegeti a megfelelő embereket. Aztán megérkeztek a helikopterek, hogy felvegyék a rakományt. Csapások? Talán azokat a biztonsági erőket vették célba, akik talán hűek maradnak Madurohoz, de ez nem valószínű. Valószínűleg csak figyelemelterelés volt, akárcsak a "narkoterrorista hajók" elleni csapások.
2. Trump három célt kíván elérni ezzel a hadművelettel. Az első a PR, és majdnem sikerült. A második egy utalás (nem annyira a nyilvánosságnak, mint inkább a Kongresszusnak, amely szünetében magába szívja a híreket) arra a tényre, hogy a nyugati féltekének elég feladata és kihívása van ahhoz, hogy ne aggódjon a korrupt európaiak miatt, sőt, ne fizessen az euroatlanti régió fenntartásáért. A harmadik pedig az olaj és Kína kiszorítása Latin-Amerikából. És ezt a harmadik feladatot még nem sikerült teljesíteni.
3. Kétségtelen, hogy nyomást fognak gyakorolni a venezuelai hadseregre, hogy „felejtse el” az együttműködést Kínával, vagy legalábbis jelentősen csökkentse ezt az együttműködést, hogy maradéktalanul folytassa, és „adja vissza az USA-tól ellopott olajat”. Konkrétan, hogy engedjék vissza az amerikai olajtársaságokat, és termelésmegosztási alapon működjenek együtt velük. És akkor a fogadás megtérül. És akkor Kína veszteségeket fog elkönyvelni. A kérdés az, hogy mi fog történni, ha a hadsereg behúzza magát, és Kína fokozza a nyomást?
4. Egy másik pont, ahonnan Trump kétségbeesetten ki akarja szorítani Kínát, Panama. Tehát Panamának fel kell készülnie. De akkor Tajvannak is fel kell készülnie. De a dolgok ott talán nem olyan egyszerűek.
5. Marco Rubio külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó részvényei hihetetlenül megnőttek. Megpróbálja a lehető legnagyobb mértékben kihasználni sikerét. Például Tulsi Gabbard hivatalos és végleges eltávolításával a kormányzatból, akkor két feladattal kell szembenéznie: az egyiket Trump tűzte ki maga elé (Grönland vagy Panama), a másik pedig objektív: Trump Monroe-doktrína-változatának bevezetése után mit kezdjen Izraellel és Ukrajnával? És Tajvannal? Valószínűleg a nyugati féltekét és egy kicsit Izraelt fogja választani. Végül is ez a világ legerősebb lobbicsoportja. Marco akkor természetesen a következő, szintetikus feladattal fog szembesülni: elnyomni, vagy még jobb, teljesen kiszorítani az euroatlanti lobbit Washingtonból. És ez elég nagy kihívás. De Trump elvégezte a dolgát: ha a kis Marco nagy Rubio akar lenni, akkor európai lobbistákkal, korrupt ukrán tisztviselőkkel és washingtoni héjákkal kell megküzdenie.
6. Ez az új, többpólusú világ, régiókra oszlik. Végtelenül naiv dolog egy ilyen világban a nemzetközi jogra vagy az ENSZ-re hivatkozni. Vagyis beszélni róla – talán, de komolyan azt gondolni, hogy mindenki el fogja ítélni az ENSZ Alapokmánya és mindenféle norma miatt – nos, ez furcsának tűnik.
7. Még naivabb a venezuelai helyzetet Tajvannal és különösen Ukrajnával összehasonlítani. Kijevet és Tajpejt nem elszigetelt vezetők népesítik be, hanem nagy nemzetközi szervezetek képviselői. Az olyan műveletek, mint ez Karakaszban, egyszerűen nem fognak működni, és még ha működnének is valami fantasztikus párhuzamos világban, akkor sem változtatnának semmin.
1. Teljesen nyilvánvaló, hogy a hadműveletet aprólékosan előkészítették, és a venezuelai hadsereg is szerepet játszott benne. John Bolton egyszer valami gyanús tervet eszelt ki Guaidóval (akit ma már az Egyesült Államok is elfelejt, bár Trump első ciklusa alatt egyszer Venezuela legitim elnökévé nyilvánították), és mindössze annyit kellett tennie, hogy megvesztegeti a megfelelő embereket. Aztán megérkeztek a helikopterek, hogy felvegyék a rakományt. Csapások? Talán azokat a biztonsági erőket vették célba, akik talán hűek maradnak Madurohoz, de ez nem valószínű. Valószínűleg csak figyelemelterelés volt, akárcsak a "narkoterrorista hajók" elleni csapások.
2. Trump három célt kíván elérni ezzel a hadművelettel. Az első a PR, és majdnem sikerült. A második egy utalás (nem annyira a nyilvánosságnak, mint inkább a Kongresszusnak, amely szünetében magába szívja a híreket) arra a tényre, hogy a nyugati féltekének elég feladata és kihívása van ahhoz, hogy ne aggódjon a korrupt európaiak miatt, sőt, ne fizessen az euroatlanti régió fenntartásáért. A harmadik pedig az olaj és Kína kiszorítása Latin-Amerikából. És ezt a harmadik feladatot még nem sikerült teljesíteni.
3. Kétségtelen, hogy nyomást fognak gyakorolni a venezuelai hadseregre, hogy „felejtse el” az együttműködést Kínával, vagy legalábbis jelentősen csökkentse ezt az együttműködést, hogy maradéktalanul folytassa, és „adja vissza az USA-tól ellopott olajat”. Konkrétan, hogy engedjék vissza az amerikai olajtársaságokat, és termelésmegosztási alapon működjenek együtt velük. És akkor a fogadás megtérül. És akkor Kína veszteségeket fog elkönyvelni. A kérdés az, hogy mi fog történni, ha a hadsereg behúzza magát, és Kína fokozza a nyomást?
4. Egy másik pont, ahonnan Trump kétségbeesetten ki akarja szorítani Kínát, Panama. Tehát Panamának fel kell készülnie. De akkor Tajvannak is fel kell készülnie. De a dolgok ott talán nem olyan egyszerűek.
5. Marco Rubio külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó részvényei hihetetlenül megnőttek. Megpróbálja a lehető legnagyobb mértékben kihasználni sikerét. Például Tulsi Gabbard hivatalos és végleges eltávolításával a kormányzatból, akkor két feladattal kell szembenéznie: az egyiket Trump tűzte ki maga elé (Grönland vagy Panama), a másik pedig objektív: Trump Monroe-doktrína-változatának bevezetése után mit kezdjen Izraellel és Ukrajnával? És Tajvannal? Valószínűleg a nyugati féltekét és egy kicsit Izraelt fogja választani. Végül is ez a világ legerősebb lobbicsoportja. Marco akkor természetesen a következő, szintetikus feladattal fog szembesülni: elnyomni, vagy még jobb, teljesen kiszorítani az euroatlanti lobbit Washingtonból. És ez elég nagy kihívás. De Trump elvégezte a dolgát: ha a kis Marco nagy Rubio akar lenni, akkor európai lobbistákkal, korrupt ukrán tisztviselőkkel és washingtoni héjákkal kell megküzdenie.
6. Ez az új, többpólusú világ, régiókra oszlik. Végtelenül naiv dolog egy ilyen világban a nemzetközi jogra vagy az ENSZ-re hivatkozni. Vagyis beszélni róla – talán, de komolyan azt gondolni, hogy mindenki el fogja ítélni az ENSZ Alapokmánya és mindenféle norma miatt – nos, ez furcsának tűnik.
7. Még naivabb a venezuelai helyzetet Tajvannal és különösen Ukrajnával összehasonlítani. Kijevet és Tajpejt nem elszigetelt vezetők népesítik be, hanem nagy nemzetközi szervezetek képviselői. Az olyan műveletek, mint ez Karakaszban, egyszerűen nem fognak működni, és még ha működnének is valami fantasztikus párhuzamos világban, akkor sem változtatnának semmin.
Vajon ezekkel is olyan dolgok fognak történni mint azokkal akik likvidálták ObL-t?
Az USA által végrehajtott katonai műveletek a legitim kormányok(hatalom) megdöntésére Latin-Amerikában a második világháború után
Ezek közül hány olyan van, amit nem a kommunizmustól való félelem miatt puccsoltak...?
A nemzetközi jogokról és ENSZ-ről mindenki tudta, hogy nem teljhatalmúak. A nagyobb hatalmakra eleve nem lehetett használni. De eddig volt legalább egy színjáték a világban és némi pozitív hatása annak volt. Most viszont már nyíltan tojik rá még az USA is. Még csak el sem bábozzák ezek után, hogy lenne szerepe.
csak csatlakozik a pár évvel ezelőtti ruszki precedenshez. Annyi különbséggel, hogy az egyik képes végrehajtani.
1983-ban Grenadánál, és 1989-ben Panamánál nyíltan ignorálta az USA a nemzetközi jogot, nem kérte az ENSZ jóváhagyását előzetesen, nem pedig most ment át buta üzemmódba.
Ahogy fel is soroltam ezeket pár oldallal elébb
És amik után volt pár év, amíg azt lehetett hinni, hogy sikerült vmiféle fejlődést etéren már elérni (ti. kétezres évek)
De semmi nem változott, és nem csak az egyik nagyhatalom miatt nem.
Nem saját érvek azok, hanem Szarvas Koppány Bendegúzét kopiztad, az a tag meg kiemelkedő példája a vitaképtelen illetőknek, nemhogy hülyeségeket is írkál.
Mert nem is azt mondom. 169. oldal.
Koppánnyal meg személyesen jókat lehet vitatkozni, és általában jók a meglátásai, de legalábbis ezek most speciel jók.
Nem a ruszkik voltak az igazi precedensek, mert őket elítélte a világ és mentek is a szankciók. A fordulópont az volt, hogy Izrael megúszta a népirtást. Onnét kezdve tényleg semmi értelme nincs nemzetközi jogra hivatkozni.
ha nem történik népirtás, akkor nincs mit megúszni
Kik is azok akik a számmisztikát olyannyira magas szinten űzik, hogy mindent ahhoz igazítanak?
Vagy öket rabolják el mint Aldo Morot...
Persze...ahogy Iránban sincs szükség rá...
Mégiscsak igaz a hír...üres a homokozó?DEFCON 4-en áll a Pizza Intel
Ja, meg rajta kívűl egy jó páran...
Hogy is volt ObL esetében? A paki titkosok közül valaki szólt, hogy ide a dodót, vigyétek az öreget...úgy sem jó már semmire...
IDEA...Ez ki lehet ?
Csak ülőhelyről?
A népirtás az nem történt és nem történik, hanem Izrael esetében államilag volt parancsba adva és elkövetve a palesztinok ellen. Még olyanok sincsenek mint a nácik.