A
griff a leggyakoribb
képzeletbeli lény a
heraldikában.
Oroszlán-alsóteste van farokkal, valamint
sas felsőteste sasszárnnyal, -lábbal, -karmokkal és sasfejjel, rajta oroszlánszerű fülekkel (miáltal a griff-fej jól megkülönböztethető a sasfejtől). Szokványos helyzete az
ágaskodó.
Az
angol heraldikában előfordul a szárnyak nélküli ún. hím-griff is. Nem tévesztendő össze a griffel, mert más-más az eredetük. A heraldikában bonaconnal együtt az európai bölény lehetett az előképe. A hím griffnél a szárnyak helyett néha aranysugarak vagy tüskék nyúlnak ki a testéből. Néha két hosszú, egyenes szarvval is ábrázolják. Egyes angol szerzők a griff egyik fajtáját az alce névvel illetik, de erre nem találhtó tényleges címertani példa. Az angol heraldikában a szárnyak nélküli griffet
hím griffnek (en: male griffin, keythong) nevezik. Ennek gyakran van szarva és hegyes farka. Ha a hím griff testének több részéből is (arany) sugarak vagy tövisek törnek elő
keythong a neve. Néha ennek is szarvai és hegyes farka van.
Grif, grifmadár, bár 152. (gryphus, griffon, Greif, en: griffin, griffon, gryphon). Felső teste sashoz hasonló, madárcsőre van, elő végtagjai, madár karmakban végződnek, hátsó része oroszlán, füle hegyes és hosszú, farka majdnem mindig a hátsó lábai között van. Szárnyai nem a hátán vannak, de első lapoczkájából nőnek ki (414. ábra). A grif növekvően is ábrázoltatik, de egyes részei is előfordulnak, mint a grifláb a Castriota czímerben (80. ábra).
A bestiáriumok szerint egy griff nagysága és ereje 100 sasénak felel meg. Egy lábával egy örköt is el tud ragadni. A magas hegyekben levő aranybányákat őrzi. A fészkét is arannyal béleli ki. A lovas szkíták el akarták lopni az aranyat, ezért a griffek velük is harcra keltek. A lovak és a griffek nem kedvelték egymást.
***
A
sárkány a
címertanban általában kétlábú állat. A görög draconta szó, melyből a sárkány neve a legtöbb nyelvben származik a 'figyelni, őrködni' jelentéssel bír. Heraldikai eredete valószínűleg a nílusi
krokodilra megy vissza. Pikkelyes
oroszlánteste van, feje a krokodiléhoz, vagy a grifféhez hasonlít, (az angol heraldikában) hosszú (nyílvégű) kacskaringós farka van (a francia heraldikában ez néha pikkelyes, csavart halszerű farok), denevérszárnnyal, krokodil- vagy gyíkfejjel, rajta fülekkel, villás nyelvvel (miáltal a sárkányfej jól elkülöníthető a gyík- és kígyófejektől) és a testén két pikkelyes lábbal, úszóhártyás (sas)karmokkal, gyakran sarkantyúval. Állva, fekve, gyakran Szt. Györgygyel ábrázolják. A szokványos póza
ágaskodó. Néha szárnyak nélkül [en: 'sans' wings] is előfordul. A szájából gyakran törnek elő lángnyelvek, mint a
párducnál.
A kétlábú sárkányokat összefoglaló névvel
sárkánykígyóknak is lehet nevezni. Ide tartozik a
baziliszkusz és a szűkebb értelemben vett
sárkánykígyó is (en: wyvern, szász: wivere ’kígyó’). Ez olyan sárkány, melynek denevérszárnya, hosszú farka, egyetlen kígyófeje, pikkelyes teste és csak két (sas)lába van (azokon saskarmokkal). A szájából általában nem tör elő tűz. A kinyújtott nyelve villás. Sárkány látható a Hermán nemzetség címerében, melynek szarvai is vannak.
A
címertanban a kétlábú sárkánytól megkülönböztetik a négylábú, sárkányszerű képzeletbeli lényeket, melyeket összefoglaló névvel
sárkánygyíkoknak lehet nevezni. A négylábú sárkányokat a címertanban a heroldok hozták létre a 15. században. Ide tartozik a szűkebb értelemben vett
sárkánygyík (en: dragon, cs: saň), a heraldikai
hidra, stb.
