A II. világháború magyar vonatkozású katonai eseményei

Terminator said:
Emlékeztem rá, ezért visszakerestem: a feltöltés utáni napon már volt linkelve, meg február elején is. Egy komment sem volt róla, csak 10 lájk összesen. Ezek szerint kb. ennyien nézték meg a fórumon.
Kattints ide a kinyitáshoz...

Sokat segítene ha nem csak a videó lenne berakva, hanem a főbb pontjai is, mert senki sem fog 1 órát eltölteni azzal hogy várja, mondanak-e vajon valami számára is érdekeset, vagy csak ismerteti hogy a 6. páncélos hadsereg egyik századában 1945. február 22-én mi volt az ebéd, és hogy erről levéltári anyag is maradt fenn.
 
  • Tetszik
  • Imádom
Reactions: enzo, LMzek 2.0, ravenlord and 2 others
Kurfürst said:
Sokat segítene ha nem csak a videó lenne berakva, hanem a főbb pontjai is, mert senki sem fog 1 órát eltölteni azzal hogy várja, mondanak-e vajon valami számára is érdekeset, vagy csak ismerteti hogy a 6. páncélos hadsereg egyik századában 1945. február 22-én mi volt az ebéd, és hogy erről levéltári anyag is maradt fenn.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Mé nem írsz alá kommentet, YT-n, hogy ilyen timestamp izé tök praktikus lenne?
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Hősök vagy áldozatok ? Tabuk nélkül a doni katasztrófáról.

A doni katasztrófa megítélése évtizedek óta megosztja a közvéleményt. A társadalom különböző szereplői sokszor egymásnak feszülő véleményeket fogalmaztak meg, nem egyszer komoly vitákat generálva. Hősök voltak vagy áldozatok? Feláldozott katonák vagy helytálló honvédek? Tabuk nélkül a doni katasztrófáról - Hősök vagy áldozatok? címmel a magyar királyi 2. hadsereg 1943. januári doni katasztrófájának 83. évfordulójához kapcsolódóan pódiumbeszélgetést szervezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Honvédtisztképző Kar január 13-án, az egyetem Zrínyi termében. A pódiumbeszélgetésből készült vágott podcast adást most itt tekinthetik meg.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Daimjo1, endre, fishbed and 2 others
Terminator said:
Hősök vagy áldozatok ? Tabuk nélkül a doni katasztrófáról.

A doni katasztrófa megítélése évtizedek óta megosztja a közvéleményt. A társadalom különböző szereplői sokszor egymásnak feszülő véleményeket fogalmaztak meg, nem egyszer komoly vitákat generálva. Hősök voltak vagy áldozatok? Feláldozott katonák vagy helytálló honvédek? Tabuk nélkül a doni katasztrófáról - Hősök vagy áldozatok? címmel a magyar királyi 2. hadsereg 1943. januári doni katasztrófájának 83. évfordulójához kapcsolódóan pódiumbeszélgetést szervezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Honvédtisztképző Kar január 13-án, az egyetem Zrínyi termében. A pódiumbeszélgetésből készült vágott podcast adást most itt tekinthetik meg.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Számvébernek minek taktikai szemüveg egy előadáshoz? :D
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
SirHiggins said:
Visszakozom. Valóban dioptriás az okuláréja.

Egyébként szörnyű ez az inkompetencia és leszaromság, amit a (m.kir.2.) hadsereg vezetése művelt :/
Kattints ide a kinyitáshoz...


ITT elmondja Számvéber csak a legfontosabb 2-3 alapvető hibát, amit hadvezetés szinten elkövettek a korabeli magyar illetékesek, és érezhető a hangjában a visszafojtott indulat, düh.
Ráadásul később kiderül, hogy az orosz erőknek közel sem volt meg a biztos sikerhez szükséges elegendő fölény és egyéb feltétel. Gyakorlatilag a felderítésben kiemelkedő előnyükkel tudták szinte maximálisan kihasználni, ismerve az összes hibáinkat.
Ami elkövethető hibák kb. 90%-át "hoztuk is"! Szomorú!

Nagyon szomorú, hogy az évtizedeken át kontraszelektált korabeli vezérkar ennyire volt képes!

Az még szomorúbb, hogy most is ismételjük ezt a hibát!

Vissza térve az eredeti témához: Ha --sok más mellett-- csak az említett három(: mélységi védelem kiépítése, ellátmány-logisztika, összfegyvernemi(-németekkel) együttműködés megvalósítása+gyakorlatok) közül csak részben megvalósul bármelyik, akkor a videóban szereplők véleményének összegzése alapján --Nekem-- az jön le, hogy az orosz áttörés kudarcba fulladt volna, sikertelen lett volna!

A többi áttörés valószínű sikere miatt akkor is vissza kellett volna vonulni, DE: egy ilyen szabályos, tervszerű visszavonulás nagyságrendekkel kisebb veszteségekkel ment volna végbe, mint ahogyan az az utólag ismert -tragikus veszteségekkel járó-- módon történt!

Miért tartom ezt fontosnak: Ha a hibák csak reálisan, utólag javítható/*kiküszöbölhető részének hatásait, ezek eredményeit vesszük figyelembe,
  • akkor az elesett 40e körüli létszám legkevesebb feleződik,
  • a hadifoglyok létszáma töredéke lett volna a levéltári adatok szerinti 28e főnek,
  • és a sokkal rendezett visszavonulás is negyede --vagy annyi se-- veszteséggel járt volna,
  • ilyen esetben a raktározott magyar ellátmány jelentős része felhasználásra kerül a visszavonulás során,
  • ezzel nagyságrendileg kisebb (visszavonulási ember-/technika-)veszteségeket okozott volna a "Tél Tábornok"!

... +Bónusz: az ellátmány további jelentős része menthető lett volna!

Ezeket az elérhető, elszalasztott lehetőségeket csak részben kihasználva is pedig már meg lett volna az a kb. +50ezer fős haderő-létszám:
  • amivel a román kiugrás később következett volna be,
  • a Kárpátok védővonalat --és többit amikről lemaradtunk-- sikeresebben foglaltuk volna el annál, ahogy az megtörtént,
  • és ha ehhez csak a reélisan megvalósítható 50-60%-ban figyelembe veszem azt a +haditechnikát és idő-nyereséget, ami a németekre-várakozás miatt kicsúszott a kezünkből,

...akkor bizony nagyon is valós lehetőség lett volna számunkra egy a Duna-vonalánál véget érő II. V-h.

Ez pedig minden tamáskodás nélkül is felveti azt a lehetőséget --a II. V-h végére megromlott szövetségesi viszonyok miatt--, hogy a Teheráni/Jaltai-megállapodás ellenére Mi lettünk volna Ausztria helyében!

Igenis érdemesnek és érdekesnek tartom a "Mi lett volna ha... ?" kérdéseket és válaszokat, mert vannak reális válaszok is!


.
 
  • Tetszik
Reactions: ravenlord
Kijött a "Kimi 2.5" Mesterséges Intelligencia modell, amely a kínaiaknál készült, és végre némi versenyt hozott ezen a területen. Ez úgy kapcsolódik ide, hogy egész megfizethető, és kevesebb, mint 1$-ból lehetett vele 7 kört futnia a kb. "Miért történt meg a Don-kanyarban a tragikus magyar esemény" kiegészítve a "...és milyen reális lehetőségek lettek volna a hibák kijavítására?" témákban.

Két kör elment a kérdések finomításával, de ezután 5x lefuttattam a kb. véglegesített kérdést!
Érdekes eredmény született:
Ha csak a németek számára is elfogadható(nak becsült) nagyobb magyar önállóság felé történnek a dolgok(kiemeltem, hogy reálisan megvalósítható szinttel kérem a szimulációt ! ), akkor már 1942-ben van Zrínyi rohamlöveg, amikből az amerikai bombázásokig kétszeres mennyiség készül, az RMI-8 nehézvadász a dupla WM-14 csillagmotorral épül meg 100 darab körüli mennyiségben, 1943-től gyártásban van a Zrínyi páncélvadász az áttervezett (1929-től rendszerbe állított) 800mm-es Bofors löveg áttervezésével, 100 darab körüli mennyiségben.

A Don-i veszteségek megharmadolódtak volna a lehetséges maximum hibajavítás CSAK 50%-ának elvégzésével:
  • mélységi védelem, akár csak részleges kiépítése,
  • az ellátmány 50%-ának áthelyezése a fronthoz közeli raktárakba,
  • felkészítés a téli hadviselésre,
  • ....

Itt is kiemeltem a szimulációnál, hogy a REÁLISAN megvalósítható változatások/javítások csak kb. 50%-ával kérem a szimulációt!
Számokban:
  • A kiemelten reális szimulációban 30-40e-es a veszteség az eredeti 120e-s helyett!
  • Harcképes, tapasztalt alakulatok vonultak volna vissza!
  • Az ellátmány jelentős része felhasználásra vagy visszaszállításra került volna.
  • A haditechnika kb.50%-a visszavonásra került volna.

Mindezekkel tovább görgetve a szimulációt: a román átállás min. 1 hónappal később következik be, a +50-65e-s harcedzett, sokkal magasabb szintű harci morállal rendelkező magyar haderő sikeresen védte volna a Kárpátokat, egy ilyen nemzetibb elkötelezettségű morálisan sokkal erősebb haderő nagyságrendileg jobb alkupozíció lett volna mind az orosz, mind a német féllel szemben! ... lásd: finn példa!

Egy ilyen technikában, morálban, összesített harcértékben jelentősen nagyobb erőt képviselő haderővel mind az oroszok elleni védelmi harcok, mind a Kiugrás sokkal esélyesebb, eredményesebb lehetett volna.

A legnagyobb újdonság/tanulság az volt (Nekem), hogy a szimulációnál az általam többször kiemelt/kért reális kérésemmel készült mindegyik öt elemzés azt hozta ki, hogy akár a "Végsőkig német oldalon harcolva" akár a "Sikeres Kiugrás" változatot elemezve 5-ből 5-ször a Duna vonala/Vértes-Balaton-Pécs-környéke lett volna számunkra a II. Világháború végre eredmény!
Emiatt várt, de érdekes lehetőség miatt lett a tervezett szimulációs három körből ÖT ! ...őtből őtször: valahol a Duna vonalánál!!!
Ez pedig legkevesebb azt jelentette volna, hogy a V-h végére megromlott szövetségesi viszonyok miatt, jelentősen kisebb lett volna Magyarországon a szovjet (bel-)politikai térnyerés, rövidebb megszállás, stb....

Az is érdekes volt, hogy sikeres Kiugrás esetére több esetben szerepelt, hogy a döntően magyar lakta Felvidék-i területek )maradhattak volna, és jó eséllyel elmaradt volna az Újvidéki magyar-mészárlás is. Viszont minden esetben, minden szimulációban maradt volna Erdély Romániának (sajnos), ez a terület egyértelműen esélytelen lett volna.

Bónusz/Rákérdeztem: a sikeres Kiugrás esetén a Benes-dekrétumok is nagyon/elég-ingatag lett lett volna, és nagyságrendileg kisebb lett volna a "Málenkij robot" a megvalósult 600-800ezres helyett!

Szerintem érdemes átgondolni az ilyen "Mi lett volna, ha..." lehetőségeket, mert vannak bőven reális válaszok is, és ezek megmutatják, hogy például hol lenne a helye valóban Horthy Miklósnak a magyar történetírásban!


.
 
LMzek 2.0 said:
ITT elmondja Számvéber csak a legfontosabb 2-3 alapvető hibát, amit hadvezetés szinten elkövettek a korabeli magyar illetékesek, és érezhető a hangjában a visszafojtott indulat, düh.
Ráadásul később kiderül, hogy az orosz erőknek közel sem volt meg a biztos sikerhez szükséges elegendő fölény és egyéb feltétel. Gyakorlatilag a felderítésben kiemelkedő előnyükkel tudták szinte maximálisan kihasználni, ismerve az összes hibáinkat.
Ami elkövethető hibák kb. 90%-át "hoztuk is"! Szomorú!

Nagyon szomorú, hogy az évtizedeken át kontraszelektált korabeli vezérkar ennyire volt képes!

Az még szomorúbb, hogy most is ismételjük ezt a hibát!

Vissza térve az eredeti témához: Ha --sok más mellett-- csak az említett három(: mélységi védelem kiépítése, ellátmány-logisztika, összfegyvernemi(-németekkel) együttműködés megvalósítása+gyakorlatok) közül csak részben megvalósul bármelyik, akkor a videóban szereplők véleményének összegzése alapján --Nekem-- az jön le, hogy az orosz áttörés kudarcba fulladt volna, sikertelen lett volna!

A többi áttörés valószínű sikere miatt akkor is vissza kellett volna vonulni, DE: egy ilyen szabályos, tervszerű visszavonulás nagyságrendekkel kisebb veszteségekkel ment volna végbe, mint ahogyan az az utólag ismert -tragikus veszteségekkel járó-- módon történt!

Miért tartom ezt fontosnak: Ha a hibák csak reálisan, utólag javítható/*kiküszöbölhető részének hatásait, ezek eredményeit vesszük figyelembe,
  • akkor az elesett 40e körüli létszám legkevesebb feleződik,
  • a hadifoglyok létszáma töredéke lett volna a levéltári adatok szerinti 28e főnek,
  • és a sokkal rendezett visszavonulás is negyede --vagy annyi se-- veszteséggel járt volna,
  • ilyen esetben a raktározott magyar ellátmány jelentős része felhasználásra kerül a visszavonulás során,
  • ezzel nagyságrendileg kisebb (visszavonulási ember-/technika-)veszteségeket okozott volna a "Tél Tábornok"!

... +Bónusz: az ellátmány további jelentős része menthető lett volna!

Ezeket az elérhető, elszalasztott lehetőségeket csak részben kihasználva is pedig már meg lett volna az a kb. +50ezer fős haderő-létszám:
  • amivel a román kiugrás később következett volna be,
  • a Kárpátok védővonalat --és többit amikről lemaradtunk-- sikeresebben foglaltuk volna el annál, ahogy az megtörtént,
  • és ha ehhez csak a reélisan megvalósítható 50-60%-ban figyelembe veszem azt a +haditechnikát és idő-nyereséget, ami a németekre-várakozás miatt kicsúszott a kezünkből,

...akkor bizony nagyon is valós lehetőség lett volna számunkra egy a Duna-vonalánál véget érő II. V-h.

Ez pedig minden tamáskodás nélkül is felveti azt a lehetőséget --a II. V-h végére megromlott szövetségesi viszonyok miatt--, hogy a Teheráni/Jaltai-megállapodás ellenére Mi lettünk volna Ausztria helyében!

Igenis érdemesnek és érdekesnek tartom a "Mi lett volna ha... ?" kérdéseket és válaszokat, mert vannak reális válaszok is!


.
Kattints ide a kinyitáshoz...
A Doni katasztrofanak volt egy masodlagos hatasa is. Mar 1942 ben elkezdodtek a magyar diplomaciai tapogatozasok a szovetsegesek iranyaba. Akkor meg abban a hitben voltak hogy "eelt fovel" leszunk kepesek kiszalni a bulibol. Azonban a tapogatozasok abbamaradtak es uj lokest eppen a Doni katasztrofa adott. Kallay miniszterelnok a kulugyminiszter es a belugyminiszter tudtaval kuldtek ki egy alacsony rangu diplomatat Liszabonba hogy vegye fel ujra a kapcsolatot a Britekkel. A kapcsolatelvetel ossze is jott es megalapodtak abban hogy mivel a nemetek piszkosul figyelik a Liszaboni diplomaciai eletet igy a konyebb Isztambuli terepen talalkoznak ujra. Erre 43 augusztusaban kerult sor ahol a targyalasok alatt a magyar fel jelezte hogy elfogadja a feltetel nelkuli kapitulaciot illetve kesz szembefordulni a nemetekkel ha a szovetseges csapatok a hatorn lesznek. A tovabbi kapcsolattartashoz a Britek ket radiot is adtak a magyar felnek amelyik kozul az egyik vegig a kulugyminiszterium kezeleseben mukodott es forgalmazott.

Viszont ahogy a hadvezetesben egy elceszett banda volt ugy a diplomaciai vonalon es hibat hibara halmoztak. Az isztambuli megallapodasban benne volt nem csak a feltetel nelkuli megadas de az is hogy egy Brit katonai issziot (par fo ) fogadunk akik felderito tevekenyseget fognak vegezni a magyar kormany tamogatasaval. Erre a Briteknek tobb magyarorszagon szuletett anyanyelvi szinten beszelo szemelye volt keszen. A tortenet innen csak erdekesebb lesz hol erore kap hol elhal de amit latni kell hogy amikor a romanokat ekezzuk az "arulas" miatt akkor jo eszbe venni hogy mi mar sokkal korabban elkezdtuk a koponyeget forgatni. Sajnos piszok toketlenek voltunk szinte mindenben. A romanok meg szervezkedes nelkul csak osszetartva es gyorsan hatarozottan "golt lottek" amivel megnyertek azt a meccset amire mi mar ket eve keszultunk ok meg csak beszaladtak a palyara lejatszani.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
DINAMO said:
A Doni katasztrofanak volt egy masodlagos hatasa is. Mar 1942 ben elkezdodtek a magyar diplomaciai tapogatozasok a szovetsegesek iranyaba. Akkor meg abban a hitben voltak hogy "eelt fovel" leszunk kepesek kiszalni a bulibol. Azonban a tapogatozasok abbamaradtak es uj lokest eppen a Doni katasztrofa adott. Kallay miniszterelnok a kulugyminiszter es a belugyminiszter tudtaval kuldtek ki egy alacsony rangu diplomatat Liszabonba hogy vegye fel ujra a kapcsolatot a Britekkel. A kapcsolatelvetel ossze is jott es megalapodtak abban hogy mivel a nemetek piszkosul figyelik a Liszaboni diplomaciai eletet igy a konyebb Isztambuli terepen talalkoznak ujra. Erre 43 augusztusaban kerult sor ahol a targyalasok alatt a magyar fel jelezte hogy elfogadja a feltetel nelkuli kapitulaciot illetve kesz szembefordulni a nemetekkel ha a szovetseges csapatok a hatorn lesznek. A tovabbi kapcsolattartashoz a Britek ket radiot is adtak a magyar felnek amelyik kozul az egyik vegig a kulugyminiszterium kezeleseben mukodott es forgalmazott.

Viszont ahogy a hadvezetesben egy elceszett banda volt ugy a diplomaciai vonalon es hibat hibara halmoztak. Az isztambuli megallapodasban benne volt nem csak a feltetel nelkuli megadas de az is hogy egy Brit katonai issziot (par fo ) fogadunk akik felderito tevekenyseget fognak vegezni a magyar kormany tamogatasaval. Erre a Briteknek tobb magyarorszagon szuletett anyanyelvi szinten beszelo szemelye volt keszen. A tortenet innen csak erdekesebb lesz hol erore kap hol elhal de amit latni kell hogy amikor a romanokat ekezzuk az "arulas" miatt akkor jo eszbe venni hogy mi mar sokkal korabban elkezdtuk a koponyeget forgatni. Sajnos piszok toketlenek voltunk szinte mindenben. A romanok meg szervezkedes nelkul csak osszetartva es gyorsan hatarozottan "golt lottek" amivel megnyertek azt a meccset amire mi mar ket eve keszultunk ok meg csak beszaladtak a palyara lejatszani.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Túlgondolod. Bár igaz.
De annyi elég lett volna, ha Horthy normális parancsot ad ki, egyértelműt. Azzal is már menteni lehetett volna a helyzetet.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
  • Tetszik
Reactions: endre, fishbed, LMzek 2.0 and 2 others
DINAMO said:
A Doni katasztrofanak volt egy masodlagos hatasa is. Mar 1942 ben elkezdodtek a magyar diplomaciai tapogatozasok a szovetsegesek iranyaba. Akkor meg abban a hitben voltak hogy "eelt fovel" leszunk kepesek kiszalni a bulibol. Azonban a tapogatozasok abbamaradtak es uj lokest eppen a Doni katasztrofa adott. Kallay miniszterelnok a kulugyminiszter es a belugyminiszter tudtaval kuldtek ki egy alacsony rangu diplomatat Liszabonba hogy vegye fel ujra a kapcsolatot a Britekkel. A kapcsolatelvetel ossze is jott es megalapodtak abban hogy mivel a nemetek piszkosul figyelik a Liszaboni diplomaciai eletet igy a konyebb Isztambuli terepen talalkoznak ujra. Erre 43 augusztusaban kerult sor ahol a targyalasok alatt a magyar fel jelezte hogy elfogadja a feltetel nelkuli kapitulaciot illetve kesz szembefordulni a nemetekkel ha a szovetseges csapatok a hatorn lesznek. A tovabbi kapcsolattartashoz a Britek ket radiot is adtak a magyar felnek amelyik kozul az egyik vegig a kulugyminiszterium kezeleseben mukodott es forgalmazott.

Viszont ahogy a hadvezetesben egy elceszett banda volt ugy a diplomaciai vonalon es hibat hibara halmoztak. Az isztambuli megallapodasban benne volt nem csak a feltetel nelkuli megadas de az is hogy egy Brit katonai issziot (par fo ) fogadunk akik felderito tevekenyseget fognak vegezni a magyar kormany tamogatasaval. Erre a Briteknek tobb magyarorszagon szuletett anyanyelvi szinten beszelo szemelye volt keszen. A tortenet innen csak erdekesebb lesz hol erore kap hol elhal de amit latni kell hogy amikor a romanokat ekezzuk az "arulas" miatt akkor jo eszbe venni hogy mi mar sokkal korabban elkezdtuk a koponyeget forgatni. Sajnos piszok toketlenek voltunk szinte mindenben. A romanok meg szervezkedes nelkul csak osszetartva es gyorsan hatarozottan "golt lottek" amivel megnyertek azt a meccset amire mi mar ket eve keszultunk ok meg csak beszaladtak a palyara lejatszani.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Birtokomban van a német külügyminisztérium ( Wilhelmstrasse ) teljes Magyarországgal kapcsolatos levelezése, feljegyzései, diplomáciai iratai 1939-től egészen 1944-ig. Már régen lapozgattam, de most hogy feljött ez a téma, ismét utána fogok nézni, de nekem úgy rémlik, a németek szinte az utolsó szóig tudtak minden tapogatozó megbeszélésről esetleges megállapodásról. Hirtelenjében egy távirat szövege Jagow budapesti német nagykövettől Steengracht külügyi államtitkárnak. 1943 szeptember 17.
.... Magyarországnak az az óhaja, hogy nem kívánja tovább folytatni a fegyveres harcot Európa érdekében, és ezzel bizonyos fokig, semleges országként kíván szerepelni. Magyarország ilyen beállítottsága alapjaiban változtatja meg Németország viszonyát Magyarországgal szemben. Magyarország kiválását a harcvonalból úgy értelmezzük, hogy Magyarország lemond területi igényeiről, gyakorlatilag tehát visszaállnak trianoni határai. .....

1943 szeptember 17.
Feine követségi tanácsos helyzetjelentése Magyarországról
.... Az utóbbi időben megerősödött vélemény szerint a magyar kormány kétli, hogy a német birodalom a háborút győzedelmesen fejezi be. Ezért a magyar kormány olyan politikát folytat, melynek az a célja, hogy Magyarországot egyre növekvő mértékben eltávolítsa - legalábbis Anglia és az Egyesült Államok elleni - háborútól. ..... Bizalmas úton sikerült tudomást szerezni a magyar Külügyminisztérium, a semleges országokban működő követeinek adott szóbeli tájékoztatásról, amely szerint Magyarország Angliával és Amerikával de facto nem tekinti magát hadban állónak és nem kíván ezen államokkal fegyveres érintkezésbe kerülni. .....

Berlin, 1943 szeptember 30.
Összeállítás a Forschungsamt jelentései alapján a Németországtól való elszakadásra irányuló magyar törekvésekről
  • az ankarai "jugoszláv követ" május 31.-e feljegyzése említi, hogy a magyar ajánlatot, hogy nem állnak ellen az angolszászok esetleges magyarországi előrenyomulása esetén, egy magyar professzor ( Szent -Györgyi Albert ) közölte Törökországban az angolszászokkal.
  • Kállay Tamás, a magyar miniszterelnök rokona azért tartozkodik Svájcban, hogy ott a szövetségesekkel kapcsolatba lépjen.
  • Ifj Kállay, a magyar miniszterelnök fia és titkára találkozni fog Guariglia újonnan kinevezett olasz külügyminiszterrel Ankarában.
  • "Jugoszláv" konzuli jelentés, hogy a magyar kiküldöttek nyilatkozatait az angolok komolyan vehették.
  • Az ankarai " jugoszláv nagykövet" jelenti, az ottani svájci követ közölte vele, hogy felkereste őt a magyar ügyvivő ( Thyerry Herribert ) és érdeklődött, hogy úgy gondolja-e, hogy a szövetségesek hajlandók lennének a fegyverletételi feltételeket Magyarországgal szemben enyhíteni.
  • A vatikáni román (!) ügyvivő ottani körökből arról értesült, hogy a magyar megbízott azt a szándékát közölte az olasz kormánnyal, hogy megegyezésre törekszik az angolokkal, amerikaikkal.
  • Egy madridi török diplomatajelentés szerint az utóbbi időben Magyarország és Románia követei a spanyol kormány közvetítésével az amerikai nagykövetnél aziránt puhatolóztak, milyen feltételeket szabnának a szövetségesek, ha Magyarország és Románia békét kérne.
  • A bécsi román (!) főkonzul jelentése, állítolagos tárgyalásokrol a magyar kormány részéről, amelyek a Badaglio-kormány közvetítésével folynak a szövetségesekkel.
  • Román ( ! ) diplomata amerikai körökből arról értesült, hogy a madridi magyar követ ( Ambró Ferenc ) választ visz azokra a diplomáciai jegyzékekre, melyeket a magyar kormány Londonhoz és New Yorkhoz (?) intézett.

Lisszabon, 1943 október 23.
Huene liszaboni német követ távirata Ribbentrop külügyminiszternek
... Prunas olasz követ angol különgéppel Sziciliába repült. Prunas végleges anyagot visz az olasz fehérkönyvhöz, és beszámol a magyar és román megbízottakkal folyatott tárgyalásainak eredményéről. A tárgyalásokban magyar részről Wodainer itteni követ és Ambró madridi követ és a birodalmi Gazdasági Minisztérium előtt ismert Knapp Miksa vettek részt.

... ha van rá igény, további iratokat is közre tudok adni a témában.
 
  • Tetszik
  • Hűha
Reactions: endre, fishbed, Pogány and 2 others
AchtungPanzer said:
Birtokomban van a német külügyminisztérium ( Wilhelmstrasse ) teljes Magyarországgal kapcsolatos levelezése, feljegyzései, diplomáciai iratai 1939-től egészen 1944-ig. Már régen lapozgattam, de most hogy feljött ez a téma, ismét utána fogok nézni, de nekem úgy rémlik, a németek szinte az utolsó szóig tudtak minden tapogatozó megbeszélésről esetleges megállapodásról. Hirtelenjében egy távirat szövege Jagow budapesti német nagykövettől Steengracht külügyi államtitkárnak. 1943 szeptember 17.
.... Magyarországnak az az óhaja, hogy nem kívánja tovább folytatni a fegyveres harcot Európa érdekében, és ezzel bizonyos fokig, semleges országként kíván szerepelni. Magyarország ilyen beállítottsága alapjaiban változtatja meg Németország viszonyát Magyarországgal szemben. Magyarország kiválását a harcvonalból úgy értelmezzük, hogy Magyarország lemond területi igényeiről, gyakorlatilag tehát visszaállnak trianoni határai. .....

1943 szeptember 17.
Feine követségi tanácsos helyzetjelentése Magyarországról
.... Az utóbbi időben megerősödött vélemény szerint a magyar kormány kétli, hogy a német birodalom a háborút győzedelmesen fejezi be. Ezért a magyar kormány olyan politikát folytat, melynek az a célja, hogy Magyarországot egyre növekvő mértékben eltávolítsa - legalábbis Anglia és az Egyesült Államok elleni - háborútól. ..... Bizalmas úton sikerült tudomást szerezni a magyar Külügyminisztérium, a semleges országokban működő követeinek adott szóbeli tájékoztatásról, amely szerint Magyarország Angliával és Amerikával de facto nem tekinti magát hadban állónak és nem kíván ezen államokkal fegyveres érintkezésbe kerülni. .....

Berlin, 1943 szeptember 30.
Összeállítás a Forschungsamt jelentései alapján a Németországtól való elszakadásra irányuló magyar törekvésekről
  • az ankarai "jugoszláv követ" május 31.-e feljegyzése említi, hogy a magyar ajánlatot, hogy nem állnak ellen az angolszászok esetleges magyarországi előrenyomulása esetén, egy magyar professzor ( Szent -Györgyi Albert ) közölte Törökországban az angolszászokkal.
  • Kállay Tamás, a magyar miniszterelnök rokona azért tartozkodik Svájcban, hogy ott a szövetségesekkel kapcsolatba lépjen.
  • Ifj Kállay, a magyar miniszterelnök fia és titkára találkozni fog Guariglia újonnan kinevezett olasz külügyminiszterrel Ankarában.
  • "Jugoszláv" konzuli jelentés, hogy a magyar kiküldöttek nyilatkozatait az angolok komolyan vehették.
  • Az ankarai " jugoszláv nagykövet" jelenti, az ottani svájci követ közölte vele, hogy felkereste őt a magyar ügyvivő ( Thyerry Herribert ) és érdeklődött, hogy úgy gondolja-e, hogy a szövetségesek hajlandók lennének a fegyverletételi feltételeket Magyarországgal szemben enyhíteni.
  • A vatikáni román (!) ügyvivő ottani körökből arról értesült, hogy a magyar megbízott azt a szándékát közölte az olasz kormánnyal, hogy megegyezésre törekszik az angolokkal, amerikaikkal.
  • Egy madridi török diplomatajelentés szerint az utóbbi időben Magyarország és Románia követei a spanyol kormány közvetítésével az amerikai nagykövetnél aziránt puhatolóztak, milyen feltételeket szabnának a szövetségesek, ha Magyarország és Románia békét kérne.
  • A bécsi román (!) főkonzul jelentése, állítolagos tárgyalásokrol a magyar kormány részéről, amelyek a Badaglio-kormány közvetítésével folynak a szövetségesekkel.
  • Román ( ! ) diplomata amerikai körökből arról értesült, hogy a madridi magyar követ ( Ambró Ferenc ) választ visz azokra a diplomáciai jegyzékekre, melyeket a magyar kormány Londonhoz és New Yorkhoz (?) intézett.

Lisszabon, 1943 október 23.
Huene liszaboni német követ távirata Ribbentrop külügyminiszternek
... Prunas olasz követ angol különgéppel Sziciliába repült. Prunas végleges anyagot visz az olasz fehérkönyvhöz, és beszámol a magyar és román megbízottakkal folyatott tárgyalásainak eredményéről. A tárgyalásokban magyar részről Wodainer itteni követ és Ambró madridi követ és a birodalmi Gazdasági Minisztérium előtt ismert Knapp Miksa vettek részt.

... ha van rá igény, további iratokat is közre tudok adni a témában.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Elgondolkodtató azért, hogy miért is jutottak hozzá mindenhez a németek? Biztos cél volt hogy kiugorhassunk, ha simán minden infót átdobtak nekik.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back