[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus

[Öregtankos]

LOSTARMOUR | Carthago delenda est!

Хроника ударов по территории Украины 13 февраля - 14 февраля 2026 года. Вчера днём и ночью ВКС и ракетные войска наносили удары по целям на Донбассе, в Сумской, Харьковской, Запорожской, Днепропетровской и Херсонской областях (весь спектр средств поражения), Вилково и нп Тузлы Одесской области...

t.me

Légicsapások krónikája Ukrajna területén 2026. február 13. és 14. között.

Tegnap, nappal-éjjel, a Légierő és a rakétaerők célpontokat támadtak a Donbász, Szumi, Harkiv, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Herszon megyében (teljes fegyverzettel), Vilkovóban és Tuzli faluban az Odesszai megyében (Kh-31/Kh-59), Kijevben és Visgorodban a Kijevi megyében, Odesszában és Dobroszlavban az Odesszai megyében, Mikolajivban és Bastankában a Mikolajivi megyében, Nyizsinben és Novgorod-Sziverszkijben a Csernyihivi megyében, valamint Varashban és Sarnyban a Rivnei megyében (Gerani/BM-35).

2026. február 13.

•08:45 Bastanka, Mikolajivi megye - robbanások. Muskátlik/Gerberák. Áramkimaradások a Mikolajivi megyében.
•08:50 Varash, Rivne Oblast – robbanások. Muskátlik/gerberák.
•08:50 Bashtanka, Mikolajiv megye – további robbanások. Muskátlik/gerberák.
•09:15-09:55 Sarny, Rivne Oblast – robbanások. Muskátlik/gerberák.
•09:55 Sumy Oblast – robbanások. UMPK. Khotyn
•10:00 Sarny, Rivne Oblast – robbanások. Muskátlik/gerberák.
•10:10 Zolochiv, Kharkiv Oblast – robbanás. Muskátlik/BM-35.
•10:30 Sarny, Rivne Oblast – robbanások. Muskátlik/gerberák.
•10:30 Harkov terület – robbanások. UMPK. Vovchansk közelében.
•10:35 Donbas és Dnyipropetrovszk megye – robbanások. UMPK.
•10:45 Sarny, Rivne Oblast, folytatódnak a robbanások. Gerani/Gerbera.
•11:30 Mikolajiv – robbanások. Gerani/Gerbera.
•11:30 Zaporizzsja terület – robbanások. UMPK. Veseljanka külvárosában.
•11:35 Zaporizzsja külvárosa – robbanások. UMPK.
•12:20 Zaporizzsja megye és Donbassz – robbanások. UMPK.
•12:30-12:40 Mikolajiv - robbanások. Gerani/BM-35.
•14:35 Vilkovo, Odessza megye – robbanás. Kh-31/Kh-59. A Szu-30 indította.
•14:57 Tuzly, Odessza megye – robbanás. Kh-31/Kh-59. A Szu-30 indította.
•15:40 Sarny, Rivne Oblast – robbanások. Muskátlik/gerberák.
•15:35 Sumy Oblast – robbanások. UMPK.
•16:10-16:15 Sarny, Rivne Oblast – robbanások. Muskátlik/gerberák.
•16:35-16:45 Konotop, Sumy Oblast – újabb robbanás. Muskátlik/gerberák.
•17:10 Sarny, Rivne Oblast – robbanások. Muskátlik/gerberák.
•17:00 Synelnykove, Dnyipropetrovszk megye – robbanás. Muskátlik/gerberák.
•17:25 Donbas és Zaporizzsja terület – robbanások. UMPK.
•17:37 Mikolajiv – robbanások. Muskátlik/gerberák.
•17:40-17:50 Sumy Oblast – robbanások. 2 UMPK. Khoten.
•18:30 Zaporizzsja – robbanás. Muskátli/BM-35.
•18:57 Nyizsin, Csernyihiv megye – 2 robbanás. OTRK.
•19:37 Dobroslav, Odessza megye – robbanás. Muskátli/gerbera.
•20:15-20:20 Duboviki, Dnyipropetrovszki terület – robbanások sorozata. Muskátli/gerbera.
•20:38-20:39 Harkov külvárosa – robbanások. MLRS.
•20:50 Duboviki, Dnyipropetrovszki terület – újabb robbanások. Muskátli/gerbera.
•21:00 Khoroshe, Dnyipropetrovszki terület – robbanás. Muskátli/BM-35.
•22:00-22:10 Kramatorsk - robbanássorozat. Muskátli és FPV támadás.
• 22:20-22:25 Dergacsi, Harkivi terület - robbanások. Muskátlik/Gerberák.
• 22:50 Konotop, Szumi terület - robbanások. Muskátlik/Gerberák.
• 22:55 Zaporizzsja terület - robbanások. UMPK.
• 23:15 Novgorod-Sziverszkij, Csernyihivi terület - robbanások. Muskátlik/Gerberák.
• 23:40 Szumi - robbanások. Muskátlik/Gerberák.
• 23:50 Dnyipropetrovszk és Szarnij külvárosa, Rivnei terület - robbanások. Muskátlik/Gerberák.
• 23:55 Kijev és Szumi - robbanások. Muskátlik/Gerberák.

2026. február 14.

• 00:20 Visgorod külvárosa, Kijevi terület - robbanások. Muskátlik/Gerberák.
• 01:45 Odessza - robbanás. Muskátlik/Gerberák.
• 06:15 Zaporizzsjei terület - robbanások. UMPK.

Videó: Muskátli becsapódása Kramatorsk közelében.

 

[meszike91]

Jó látni hogy Európa végre kezdi komolyan venni a védelmét.

 

[deze75]

Jaja. Viszont a Trumpisták lesz.pták magukat, hogy ez mekkora nagyszerű eredmény Trumptól (akkoriban).

Még mindig 100000-szer annyit tett a békéért,mint a drágalátos európa....tudom nehéz megemészteni

 

[tarzaan]

Szerintem ez még nemvolt:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

***

Ez pedig Szabó József FB, negyedik rész:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Kimerülés, válság, összeomlás
itt jön a 4. rész (és még mindig maradt két fejezet) - ez a rész az ukrán belpolitikai építményt vizsgálja:

4. Politikai válság és legitimitási erózió

Egy elhúzódó, nagy intenzitású háborúban az állam nemcsak katonailag, gazdaságilag vagy demográfiailag merül ki, hanem politikailag is kifárad. A politikai rendszer terhelhetősége véges: a veszteségek halmozódása, a társadalmi feszültségek növekedése és a külső függőség erősödése előbb-utóbb a legitimációs alapokat kezdi ki. Ukrajna esetében pontosan ezt a folyamatot látjuk 2024-2025 folyamán.
A politikai legitimitás nem pusztán jogi fogalom, hanem társadalmi viszony: azt fejezi ki, hogy a vezetést a társadalom, az elit és a nemzetközi partnerek elfogadják-e döntéshozóként és tárgyalópartnerként. Ukrajnában e három dimenzió látványosan eltávolodott egymástól.

Figyelembe vett indikátorok

A politikai válság és az esetleges összeomlás vizsgálatához az alábbi mérőpontokat alkalmazom:
• az elnöki hatalom alkotmányos és társadalmi legitimitása;
• a végrehajtó hatalom stabilitása és személyi összetétele;
• kormányzati és miniszteri szintű személycserék gyakorisága;
• korrupciós ügyek rendszerszintű hatása;
• közvélemény-kutatások (elnök, intézmények iránti bizalom);
• a parlamenti pluralizmus fennmaradása vagy felszámolása;
• nemzetközi tárgyalóképesség.

Válság és összeomlás elkülönítése

• Válság: a politikai rendszer jogilag működőképes, de társadalmi és intézményi legitimációja erodálódik.
• Összeomlás: a politikai vezetés legitimitása oly mértékben megkérdőjeleződik, hogy az állam elveszíti egységes képviseleti és tárgyalóképességét.

Kritikus lépcsőfokok és mérőpontok

a. Az elnöki hatalom alkotmányos legitimitásának megingása

Az ukrán politikai válság egyik legérzékenyebb pontja Volodimir Zelenszkij elnöki mandátumának kérdése. Az ukrán alkotmány 83. cikke tételesen tiltja a parlamenti választások megtartását hadiállapot idején, ugyanakkor az elnökválasztást nem sorolja a kifejezetten tiltott intézmények közé. Ez önmagában is alkotmányos anomáliát teremt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Alkotmánybíróság 2014-es, 5-рп/2014 számú határozata – amelyet a jelenlegi jogvita egyik alapkövének tekintenek – egyértelművé tette: sem rendkívüli politikai körülmények, sem háborús állapot nem szolgálhat jogalapul az ötéves mandátum meghosszabbítására. Bár a határozat közvetlenül nem a hadiállapot alatti választások kérdésében született, értelmezési keretet ad: a mandátum időtartama sérthetetlen alkotmányos kérdés. Az alkotmány ugyan tartalmaz egy folytonossági klauzulát (108. cikk), amely szerint a hivatalban lévő elnök addig látja el feladatait, amíg az új elnök hivatalba nem lép, ez azonban nem mandátumhosszabbítás, hanem kizárólag a hatalmi vákuum elkerülését szolgáló technikai rendelkezés.

Így miközben az alkotmány szövege nem tiltja a választást, az Alkotmánybíróság által megerősített alkotmányos elv és a hadiállapot gyakorlati realitása (választások lebonyolításának lehetetlensége) olyan jogi kollíziót hozott létre, amelyben a politikai gyakorlat és a jogi normarendszer tartósan elvált egymástól. Ez önmagában nem dönt meg egy államot, de tartósan aláássa az elnöki hatalom jogi megkérdőjelezhetetlenségét.

b. Kormányzati instabilitás, személyi turbulencia és a bizalmi kör szétesése

A végrehajtó hatalom Ukrajnában a háború évei alatt nem konszolidálódott, hanem egyre gyorsuló személyi mozgásba került. Ez nem tudatos intézményépítés, hanem botrányos ügyek miatti válságüzemmód.
2025 nyarán Ukrajna formálisan is lezárt egy korszakot: Denisz Smihal, aki 2020 óta vezette a kormányt, távozott a miniszterelnöki posztról. Helyét Julija Szviridenko vette át, akit a Verhovna Rada választott meg. A váltás azonban nem konszolidációt, hanem késleltetett kényszerlépést jelentett.

Szviridenko kinevezése technokrata logikát követett: gazdasági-pénzügyi háttérrel rendelkező, Nyugaton jól ismert szereplő, aki alkalmas arra, hogy a külső donorok felé menedzselhető, kiszámítható arcként jelenjen meg. Ez azonban nem politikai stabilizáció, hanem válságkezelés. A stratégiai döntések súlypontja ugyanis nem a miniszterelnöki hivatalban, hanem továbbra is az elnöki kör szűk, informális döntéshozatali struktúráiban maradt.

A kormányzati instabilitás nem abban mérhető, hogy milyen gyakran cserélődik a miniszterelnök, hanem abban, hogy a kabinet mennyire képes önálló politikai centrumként működni. Ebben az értelemben Szviridenko kormánya inkább végrehajtó-adminisztratív apparátus, semmint stratégiai döntéshozó testület.

Ezt erősíti a védelmi és biztonsági szektor folyamatos átrendeződése. A védelmi minisztérium élén a háború során több személycsere történt; 2025-re egy fiatal, technokrata, digitális–menedzsment hátterű miniszter került a tárca élére, aki korábban más minisztériumot vezetett. Ez további dominóhatást indított el a kormányon belül, növelve az intézményi súrlódást és csökkentve a stratégiai kontinuitást.
Az elnöki hatalom egyik korábbi központi figurája, Andrij Jermak, 2024-2025 folyamán politikailag kifutott. A nyugati kapcsolattartásból és a stratégiai döntéshozatalból fokozatosan kiszorult, majd távozott az elnöki hivatal éléről. A nyilvánosság előtt tett nyilatkozatai szerint katonai szolgálatra jelentkezett, ami politikai értelemben nem rehabilitáció, hanem a hatalmi térből való kivonulás. A rendszer, ami a legegyszerűben a korrupcióval jellemezhető, „elfogyasztotta”.

Jermak háttérbe szorulásával párhuzamosan Kirilo Budanov szerepe jelentősen felértékelődött. Budanov ma már nem pusztán katonai hírszerzési vezető, hanem de facto az elnöki döntéshozatal egyik központi figurája, Jermak funkcionális utódja. A politikai döntések tényleges súlypontja tehát egyre inkább a katonai–biztonsági elit felé tolódott. Ez a civil és a katonai határvonal elmosódását jelzi, ami egyben a civil politika strukturális gyengülésének klasszikus jele: a politikai legitimáció hiányát katonai hitelességgel próbálják pótolni.

c. Korrupció és a politikai bizalom eróziója
A háború alatt a korrupció nem tűnt el, hanem láthatóbbá és cinikusabbá vált. A Mindics-ügy – közkeletű nevén az „arany WC” – nem a pénzösszegről, hanem a szimbolikáról szólt. Egy olyan országban, ahol katonák halnak meg a fronton és az állam külföldi pénzből működik, a hivalkodó luxus morális sokkot okoz.

A politikai kár ennél is nagyobb volt, amikor több gyanúsított az eljárások megindítása előtt el tudta hagyni az országot. Ez nem jogtechnikai kudarc, hanem politikai üzenet: a rendszer nem képes saját elitjét felelősségre vonni. A „nagy halak elmennek, a kicsik maradnak” élménye közvetlenül rombolja a társadalmi kohéziót és a harci morált.

d. A politikai hitelesség számszerű és érzékelhető eróziója

(...)

 

[szuvorov]

Nyíltan fenyegetni egy NATO országot vajon mennyire normális dolog?

Újabb ukrán fenyegetés: ha kitörne egy konfliktus, Ukrajna egyetlen zászlóaljjal legyőzné a Magyar Honvédséget

Percről percre: Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szombati hírösszefoglalója

index.hu

 

[Littlejohn]

Nem, nem normális, de ez már a sebzett vad csapkodása. Kétségtelen, hogy van mögötte potenciál, de működőképesség egyre kevéssé. Amikor Zelenszkij rájön, hogy Nyugat-Európa sem Ursulából áll és a NATO sem csak Rutte, akkor vége lesz ennek a csapkodásnak. NEM Mijki, nem oroszfelszopás, hanem reálpolitika. Ti nem tudtok, csak valakinek a felszopásában gondolkodni (nem véletlenül). A kérdés egyszerű: mit akarsz? Békét vagy üvegsivatagot?

 

[AlbaRegia]

19 reakció · 6 hozzászólás | Az ukrán elemző szerint, ha kitörne egy konfliktus, Ukrajna egyetlen zászlóaljjal legyőzné a Magyar Honvédséget. | Kossuth Rádió

Az ukrán elemző szerint, ha kitörne egy konfliktus, Ukrajna egyetlen zászlóaljjal legyőzné a Magyar Honvédséget.

www.facebook.com

 

[cirqle]

Úgy tűnik megint Orbler meg Putler súgott éjjel Trumplernek:

Exclusive: Trump says Zelenskiy, not Putin, is holding up a Ukraine peace deal

U.S. President Donald Trump told Reuters that Ukraine - not Russia - is holding up a potential peace deal, rhetoric that stands in marked contrast to that of European allies, who have consistently argued Moscow has little interest in ending its war in Ukraine.

www.reuters.com

“
"I think he's ready to make a deal," Trump said of the Russian president. "I think Ukraine is less ready to make a deal."
Asked why U.S.-led negotiations had not yet resolved Europe's largest land conflict since World War Two, Trump responded: "Zelenskiy."
“

Egyhónapos ciklust vélek felfedezni. Most így el is nevezném Trumpler-ciklusnak:

Kuruc.info - Trump: Oroszország meg akar állapodni, most Zelenszkijnek kell lépéseket tennie

"Másként egy nagyszerű lehetőséget mulaszt el".

kuruc.info

 

[mindenen kívül]

Szóval..... A nemzetiségi kérdés Ukrajnában IGENIS a béke kulcskérdése. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Kárpátalján a SZU idejében nem volt gond a kisebbségek jogaival. Ennyit Putyinról. Azaz még valami.. Ha Ukrajna garantálná a függetlenedéskor érvényben lévő jogokat, Putyinnak részben okafogyott lenne a háború a NATO-csatlakozás miatt. Persze lehetne NATO-tag Ukrajna, de hadsereg nélkül. Vagy lesz sereg és nincs tagság. De a lényeg, hogy a nemzetiségi kérdés a helyzet ALFÁJA és ÓMEGÁJA! Az, hogy az EU és Trump nem foglalkozik a kérdéssel, az történelmi bűn! Magánvélemény: számomra nem létezik Ukrajna, amíg a nemzetiségi jogokat helyre nem állítják. Ez nem tárgyalás kérdése. Kötelező...

Értem a felháborodásod, de ez a háború nem az orosz kisebbség jogairól szól.
Őket Putyin csak kihasználta és felhasználta ürügyként a háborúra.
A Kárpátaljai magyarság helyzetét a Szovjetunió idején nem Putyin formálta, nincs összefüggés az akkori és a mostani helyzet között.
Viszont pontosan Putyin volt az, aki fizetett lengyel és más fasisztákat, hogy gyújtsanak fel magyar épületeket, emlékműveket.
Feszültséget generált, etnikai problémákra volt szüksége. Kelet és nyugat-ukrajnában, ahol csak lehet.

Kamu kárpátaljai magyarokkal szítanának zavargásokat az oroszok Kárpátalján

Jól kimutathatóak az összefüggések.

nepszava.hu

Hallottál már a Falanga nevű orosz náci szervezetről?

Pedig ők gyújtogattak KMKSZ székházat, meg ilyesmi.

Felgyújtotta a KMKSZ-székházát: három és fél év börtönbüntetést kapott

Három és fél évi letöltendő szabadságvesztésre ítélte a krakkói bíróság hétfőn a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházának 2018-as

biztonsagpiac.hu

Természetesen egy kicsit sem érdekli Putyint az ukrajnai oroszok helyzete, sorsa. A lázadók vezetésére is inkább Oroszországból küldött terroristákat, bűnözőket akiket jobban tudott irányítani.

A magyar kisebbség sorsa pedig különösen nem érdekli, főleg annak tekintetében, hogy Kárpátalját ősi orosz földnek gondolja.
Az ősi orosz földeken természetesen az oroszok védelme érdekében előbb-utóbb nácitlanítani kell...

 

[tarzaan]

Ez pedig Szabó József FB, negyedik rész:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Kimerülés, válság, összeomlás
itt jön a 4. rész (és még mindig maradt két fejezet) - ez a rész az ukrán belpolitikai építményt vizsgálja:

4. Politikai válság és legitimitási erózió

(...)

d. A politikai hitelesség számszerű és érzékelhető eróziója

d. A politikai hitelesség számszerű és érzékelhető eróziója

A közvélemény-kutatások számai első pillantásra drámai változásokat jeleznek. Az elnök iránti bizalom erodálódott, ám Zelenszkij elnök még mindig vezeti a népszerűségi listát. Az ilyen irányú közvélemény-kutatások, legújabban a választások lehetőségének felvetése békeidőben még akár egy működő demokrácia képét is vetítheti elénk. Csakhogy Ukrajna nem békeidőben működik, hanem egy elhúzódó, nagy intenzitású háború közepén, ahol a politikai vezetés hitelessége nem statikus mutató, hanem gyorsan fogyó erőforrás.

A Kyiv International Institute of Sociology (KIIS) és a Razumkov Centre mérései szerint Volodimir Zelenszkij támogatottsága 2022-ben még 80–85% körül mozgott. Ez a klasszikus „zászló körüli összezárás” időszaka volt: a társadalom nem mérlegelt, hanem bízott. 2023 végére ez az érték 65% környékére csúszott, 2024 végére 55–60%-ra, 2025 elejére 50% körüli eredményt mértek. A jelenlegi adatok (2025 december – 2026 január) 26-32%-os támogatottságot mutatnak. Ez az érték már a társadalom megosztottságát jelenti, ahol a háborús vezető iránti bizalom nem magától értetődő, hanem inkább a politikai élet egyik legvitatottabb kérdésévé vált.
A kulcs nem is az abszolút szám, hanem a trend. Háború közben, teljes médiamonopólium, hadiállapot és folyamatos külső támogatás mellett ez lefelé tartó pálya. Ez azt jelenti, hogy a politikai vezetés nem képes újratermelni a saját hitelességét, csak lassabban égeti el a korábban felhalmozott tőkét.

Még beszédesebb az intézményi bizalom szerkezete. A társadalom nem általános cinizmusba süllyed, hanem szelektál. A hadseregbe vetett bizalom 88–92% között mozog, az önkéntes alakulatoké és veteránoké 80% felett van. Ezzel szemben a kormány 30–35%-on, a parlament 20–25%-on, a bíróságok pedig 15–20% körül vegetálnak.

Ez nem puszta népszerűségi kérdés, hanem politikai ítélet. A társadalom azt üzeni:
– a harcolókat elismerem,
– a döntéshozókban nem bízom.
A politikai hitelesség itt nem tűnik el egyik napról a másikra, hanem átszivárog más intézményekbe. A fegyveres struktúrák válnak a „rend”, az „igazság” és a „becsület” hordozóivá, miközben a civil politikai elit egyre inkább adminisztratív szükségszerűséggé, nem pedig erkölcsi referenciaponttá válik.

Ez a folyamat különösen veszélyes egy felőrlő háborúban. A politikai vezetés hitelessége ilyenkor nemcsak a döntések elfogadtatásához kell, hanem ahhoz is, hogy a társadalom elhiggye: az áldozatoknak van értelmük, és nem mások luxusát finanszírozzák. Amikor ez a hit meginog, onnantól kezdve nem az ellenzék a legnagyobb probléma, hanem a csendes kiábrándulás.
A számok tehát nem azt mutatják, hogy Ukrajna politikailag stabil, hanem azt, hogy még nem zuhant át a kritikus küszöbön. A különbség fontos. Az egyik állapotban még lehet mozgósítani. A másikban már csak kényszeríteni.
Amit látunk, az nem a demokrácia normál működése, hanem háborús társadalom, ahol a politikai intézmények elveszítik morális elsőbbségüket, és a fegyveres struktúrák válnak a bizalom fő hordozóivá és annak képviselői kerülnek egyre közelebb a politikai stratégiai döntések meghozatalához.

e. A parlamenti ellenzék felszámolása és a pluralizmus kiüresedése

A hadiállapotra hivatkozva Ukrajnában de facto megszűnt az intézményes parlamenti ellenzék. Pártokat tiltottak be, frakciókat számoltak fel, képviselőket fosztottak meg mandátumuktól. A Verhovna Rada formálisan működik, de tartalmilag elveszítette vitafórum jellegét.
A pluralizmus eltűnése nem csökkenti a feszültséget, hanem kivezeti azt az intézményes térből, és informális csatornákba tereli. Egy ilyen rendszer rövid távon csendesebb, hosszú távon azonban legitimitási tartalékok nélkül marad.

f. Nemzetközi legitimitás és tárgyalóképesség

Oroszország következetesen nem tekinti Zelenszkijt legitim tárgyalópartnernek, az elnöki mandátum lejártára hivatkozva. Függetlenül attól, hogy ezt elfogadjuk-e, a következmény világos: a politikai legitimitás vitatottsága közvetlen akadályt jelenthet az orosz-ukrán érdemi béketárgyalások előtt.

A Nyugat számára Zelenszkij továbbra is teljesen legitim partner, és anyagi támogatásával ezt a gyakorlatban is elismeri.
A nemzetközi legitimitás tehát kettészakadt: a Nyugat elismeri, Oroszország nem. Ez pedig egy potenciális béketárgyaláson valóban komoly feszültségforrás, hiszen Oroszország ezzel az érveléssel megpróbálhatná delegitimálni Ukrajna bármely, Zelenszkij által aláírt kötelezettségvállalását.

Következtetés

Ukrajna politikai rendszere nem omlott össze, de láthatóan kifáradt. Az elnöki legitimitás jogi vitatottsága, a kormányzati instabilitás, a korrupciós botrányok, a parlamenti pluralizmus felszámolása és a bizalom átrendeződése egy irányba mutatnak: a politikai vezetés egyre kevésbé képes társadalmi konszenzust építeni, és egyre inkább a politikai tér szűkítésével próbálja fenntartani a kormányozhatóságot.
A felőrlő háború logikájában ez önálló front: a politikai rendszer kifáradása, kifárasztása. És bár a háború végső kimenetele a csatamezőn dől el, az odáig vezető út hossza és ára egyre inkább attól függ, hogy a politikai vezetés mennyi legitimációs tartalékkal rendelkezik még.
A politikai hitelesség eróziója azonban nem marad a felső szinteken. A bizalomvesztés nem statisztikai jelenség, hanem lecsorog a társadalom mélyebb rétegeibe. Amikor az emberek már nem hisznek a politikai intézményekben, akkor nem vitatkozni kezdenek, hanem alkalmazkodni: elhallgatnak, kivonulnak, emigrálnak, kiskapukat keresnek, a hadkötelesek bujdosnak vagy dezertálnak, egyszóval egyszerűen hátat fordítanak az államnak.
Egy háborúban ez a legveszélyesebb fázis. Nem az, amikor hangos az ellenzék, hanem amikor csendes a társadalom. Amikor a morál nem lázad, hanem elfárad. Amikor a kohézió nem robban szét, hanem szétporlik.
Ezért a következő fejezetben már nem a politikai elit működését vizsgálom, hanem azt, ami ennek a végső következménye: a társadalmi kohézió állapotát, a morál alakulását és a dezertálás különböző – nyílt és rejtett – formáit. Mert egy felőrlő háborúban végül nem az dönti el a kimenetelt, hogy ki mit mond a tévében, hanem hogy ki marad a helyén, és ki lép ki csendben a rendszerből.

 

[meszike91]

Nyíltan fenyegetni egy NATO országot vajon mennyire normális dolog?

Újabb ukrán fenyegetés: ha kitörne egy konfliktus, Ukrajna egyetlen zászlóaljjal legyőzné a Magyar Honvédséget

Percről percre: Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szombati hírösszefoglalója

index.hu

Ez egy random politolgus aki elmondta a véleményét.

 

[Littlejohn]

Értem a felháborodásod, de ez a háború nem az orosz kisebbség jogairól szól.
Őket Putyin csak kihasználta és felhasználta ürügyként a háborúra.
A Kárpátaljai magyarság helyzetét a Szovjetunió idején nem Putyin formálta, nincs összefüggés az akkori és a mostani helyzet között.
Viszont pontosan Putyin volt az, aki fizetett lengyel és más fasisztákat, hogy gyújtsanak fel magyar épületeket, emlékműveket.
Feszültséget generált, etnikai problémákra volt szüksége. Kelet és nyugat-ukrajnában, ahol csak lehet.

Kamu kárpátaljai magyarokkal szítanának zavargásokat az oroszok Kárpátalján

Jól kimutathatóak az összefüggések.

nepszava.hu

Hallottál már a Falanga nevű orosz náci szervezetről?

Pedig ők gyújtogattak KMKSZ székházat, meg ilyesmi.

Felgyújtotta a KMKSZ-székházát: három és fél év börtönbüntetést kapott

Három és fél évi letöltendő szabadságvesztésre ítélte a krakkói bíróság hétfőn a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházának 2018-as

biztonsagpiac.hu

Természetesen egy kicsit sem érdekli Putyint az ukrajnai oroszok helyzete, sorsa. A lázadók vezetésére is inkább Oroszországból küldött terroristákat, bűnözőket akiket jobban tudott irányítani.

A magyar kisebbség sorsa pedig különösen nem érdekli, főleg annak tekintetében, hogy Kárpátalját ősi orosz földnek gondolja.
Az ősi orosz földeken természetesen az oroszok védelme érdekében előbb-utóbb nácitlanítani kell...

Mind..ki...
....és Putyin volt, aki felrobbantotta a munkácsi turult. Putyin volt, aki elvette iskoláinkat. Putyin, a szemét volt, aki megvonta a nyelvhasználatot a hivatalokban, üzletekben. Putyin járőrözik ablakaink alatt fáklyával, a halálunkat és eltűnésünket kívánva.... Na, ne hülyéskedj. Mindennek van határa, a Te narratívádnak is. Majdan után Putyin lövette az oroszokat Donyeckben és Luhanszkban. Senki nem mondta, hogy Putyin és az oroszok szentek. nem azok, koránsem. A kisebbségek kérdése továbbra is kulcskérdés. Nem lesz béke, amíg ezt kölcsönös megelégedettségre nem rendezik. Sőt, Normális Ukrajna sem lesz enélkül. A másik: Oországnak, akárcsak Amerikának joga van ahhoz, hogy egy ellenséges tömb rakétái reakciótávolságon kívül legyenek. Értse meg Ukrajna. Az EU pedig foglalkozzon magával, mert az Egyesült Európai Kalifátus közelebb van, mint az ukrán győzelem.

 

[Pogány]

Egyhónapos ciklust vélek felfedezni. Most így el is nevezném Trumpler-ciklusnak:

Kuruc.info - Trump: Oroszország meg akar állapodni, most Zelenszkijnek kell lépéseket tennie

"Másként egy nagyszerű lehetőséget mulaszt el".

kuruc.info

https://www.historyskills.com/classroom/year-7/romans-declared-war/?srsltid=AfmBOopz-1ZMHmJKXyJ6oHt2NrdRDDHHdOVyVor2YrANdON6yJjitcwK

 

[amper]

Miért a magyar keménykedés jogos? Ezt a politika adok-kapokot a mi kormányunk kezdte.

Igen, jogos. Ki kezdte??? Lábbal tiporják a kisebbségeket - a magyart is, minimum 2014 óta. Kimondva az orosz után minket utálnak a legjobban. Követelnek fegyvereket miközben fegyveres beavatkozással fenyegetnek. Meg akarnak fosztani az olcsó energiahordozóktól, pedig mindig is jól lefölözték ezt az üzletet - csak most már van másik tehén amit fejni lehet. Soha semmi pozitív nem történt az irányunkba, miközben kapnak tőlünk segélyt, áramot, szanitéc kiképzést, minden szart.
Komolyan ezekről nem tudsz???
A keménykedés annyi, hogy húzott a kormány egy határt, hogy nem adjuk oda mindenünket, csak azért mert a szélsőjobbos marhaságuk és a reálpolitikai szereptévesztésük miatt - 8 év tötyögés után! - rájuk rúgták az ajtót.
És igen, ki kell állni magunkért, mert az úgynevezett szövetségeseinknek a sötét üzleteik ukrajnában többet érnek mint az aláírt papír vagy az adott szó. Csak valahogy belénk kódolták a rendszerváltás után hogy minden külföldi érdeknek meg kell hajolni, nem kell gondolkodni hogy nekünk vajon mi a jó.
Hát nem az aranybudikra küldeni a pénzt.

Minket az ukránok többet fenyegetnek mint az orosz az Eu-t. Ezekután tőlünk azt várják hogy nyaljunk segget az ukránnak, miközben kevesebbért az eu aknazáron, meg drónfalon témázgat, sorkatonaság visszaállításán mereng és fegyverkezik, full hisztériában.

 

[mijki]

Mi a fasz???? Évtizedek óta elnyomják a magyar kisebbséget, és a magyar kormány kezdte??? Ember. Vagy hülye vagy, vagy hazaáruló. Válasz!

Ez ilyen igazi vérkomcsi tempó de ok mikor jön értem a fekete moszkvics?

Igen, jogos. Ki kezdte??? Lábbal tiporják a kisebbségeket - a magyart is, minimum 2014 óta. Kimondva az orosz után minket utálnak a legjobban. Követelnek fegyvereket miközben fegyveres beavatkozással fenyegetnek. Meg akarnak fosztani az olcsó energiahordozóktól, pedig mindig is jól lefölözték ezt az üzletet - csak most már van másik tehén amit fejni lehet. Soha semmi pozitív nem történt az irányunkba, miközben kapnak tőlünk segélyt, áramot, szanitéc kiképzést, minden szart.
Komolyan ezekről nem tudsz???
A keménykedés annyi, hogy húzott a kormány egy határt, hogy nem adjuk oda mindenünket, csak azért mert a szélsőjobbos marhaságuk és a reálpolitikai szereptévesztésük miatt - 8 év tötyögés után! - rájuk rúgták az ajtót.
És igen, ki kell állni magunkért, mert az úgynevezett szövetségeseinknek a sötét üzleteik ukrajnában többet érnek mint az aláírt papír vagy az adott szó. Csak valahogy belénk kódolták a rendszerváltás után hogy minden külföldi érdeknek meg kell hajolni, nem kell gondolkodni hogy nekünk vajon mi a jó.
Hát nem az aranybudikra küldeni a pénzt.

Minket az ukránok többet fenyegetnek mint az orosz az Eu-t. Ezekután tőlünk azt várják hogy nyaljunk segget az ukránnak, miközben kevesebbért az eu aknazáron, meg drónfalon témázgat, sorkatonaság visszaállításán mereng és fegyverkezik, full hisztériában.

Nekem is voltak kárpátaljai ismerőseim és ők is meséltek dolgokat. De tett a kormány bármi KONKRÉT, eredményt hozó lépést azért, hogy a magyar kisebbség helyzete ténylegesen javuljon Ukrajnában? Visszavonatták a 2017-es oktatási törvény vitatott részeit? Elértek tartós garanciákat az anyanyelvi oktatásra?
Nem... csak azért foglalkoznak az üggyel, mert a Barátság vezeték onnan jön és abból van nem kevés pénzük, illetve a háborús félelmet fel tudják használni arra, hogy vészhelyzeti kormányzásnak adjanak egy indokot, illetve választási propagandára használják fel a nép megtévesztésével, megfélemlítésével. Akinek van egy csepp esze tudja, hogy hiába gyenge a Honvédség, Ukrajna nem fogja megtámadni, mert erre nincs most ereje illetve az automatikus 5. cikkelyt jelentene.

És hogy mennyire következetes a "határon túli magyarok védelme”? Amikor a román politikában feljött George Simion, akinek a pályáját magyarellenes akciók és kijelentések is kísérik, a nagy magyar kormány támogatta... A szlovák oldalon meg, amikor újra előkerülnek a Beneš-dekrétumok körüli ügyek, csinált bármit a Fidesz? Nem, hisz Fico a felcsúti zsírrámszesz barátja...

TLDR jogos kritikát megfogalmazni Kijev felé, csak közben érdemes megnézni: a sok hangos politika mögött hol vannak a valódi, mérhető eredmények a határon túli magyarok jogainak ügyében vagy mind csak cirkusz....

 

[tarzaan]

Szabó József FB

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Orosz veszteségszámítás 2025-re
Az orosz gazdaság 2026 év eleji állapotára vonatkozó rövid elemzésvázlatomban megjelenítettem egy számot, amely az orosz KIA veszteségre vonatkozott. Tekintve, hogy ez rendkívüli mértékben eltér az ukrán fél által közölt adatoktól – állításuk szerint ők 30-35 ezer KIA/hó veszteséget okoznak az oroszoknak – így arra gondoltam, hogy egy kis számítás és hozzá fűzött magyarázat nem árt.
A módszert 2025 első félévére vonatkozóan már korábban is alkalmaztam: lényegében az oroszok által is titkosított adatok „digitális lábnyomai” után kutattam és a központi, valamint a területi költségvetések kiadási sorait néztem meg.

A kiadások mértéke és dinamikája 2025 évre vonatkozóan

A 2025-ös évben a „személyi jellegű védelmi kiadások” (illetmények, bónuszok és kártérítések) elérték a rekordot jelentő 4 000 milliárd rubelt (51-52 milliárd USD). Ez a teljes orosz szövetségi költségvetés közel 10%-a.

A kifizetések megoszlása (2025-ös - egyelőre becsült - adatok a költségvetési sorok alapján):
• KIA+WIA kártérítések (családi és rokkantsági kifizetések): Kb. 1 500 – 1 600 milliárd rubel az egész évre.
• Ebből a második félév: A kifizetési dinamika július és december között kb. 15-18%-kal nőtt az első félévhez képest és átlagolva havonta kb. 135 milliárd rubelt jelentett július-december hónapokban. Ez nem feltétlenül csak a veszteségek növekedését jelenti, hanem azt is, hogy 2025 őszén több régió megemelte a kártérítési összegeket a lojalitás fenntartása érdekében.
• A keretszám a Szvecsin-féle „dinamikus egyensúlyban” azt jelenti, hogy a gazdaság még mindig képes kitermelni ezt az összeget (az olajbevételek 25-30%-át teszi ki ez a tétel), de egyes regionális büdzsék már „vörösben” vannak.

A „digitális lábnyomok”

A szövetségi költségvetés „Szociális politika” fejezete alatt a 2025-ös tervben egy furcsa anomália látszik: bár a klasszikus szociális hálót (nyugdíjak, családi pótlék) inflációt követő módon indexelték, a „Védelmi szektorhoz kapcsolódó szociális kifizetések” sora túlteljesült.
• A „Haza Védelmezői Alap” költségvetése 2025-ben havi szinten kb. 350-400 millió dollárnak megfelelő rubelt emésztett fel a veteránok és családtagjaik ellátására.
• Regionális olló: Nagy különbségek mutatkoznak. A gazdagabb régiók 2025 második felében már nemcsak a belépési bónuszt, hanem a sebesülési kártérítést is kiegészítették saját forrásból, ami viszont a regionális hiányokban csapódott le: 2025 szeptemberére a konszolidált regionális költségvetések 2 500 milliárd rubeles deficitet mutattak, míg ezek egy évvel korábban még szufficitesek voltak.

A 2026 eleji friss trend

A 2026-os költségvetési törvény egy fontos változást hozott, ami Szvecsin szellemében az „erőforrás-optimalizálását” szolgálja:
• Differenciált kifizetések: 2026 januárjától bevezették a sérülések súlyossága szerinti szigorúbb kategorizálást. Ez egyértelmű takarékossági intézkedés. Míg korábban a könnyebb sebesülésre is járt a jelentős összeg, most a „könnyű” kategória kifizetéseit drasztikusan (akár 70-80%-kal) megvágták, és csak a súlyos rokkantságra vagy halálra tartották fenn a teljes keretet.
• Januári adat: A 2026 januári előzetes adatok szerint a szociális transzferek ezen ága stagnálást mutat a 2025 decemberi csúcshoz képest. (A látszólag semleges mondat azt is jelenti ám, hogy a források felszabadítását a rendszer nem a tényleges veszteségek eltitkolásával, hanem a kifizetési struktúra racionalizálásával oldja meg.)

És akkor most jöjjenek a konkrét számok, számolások:

A számítási alap, vagyis a kifizetési kategóriák (2025 végén)

Oroszországban a kifizetések három fő forrásból adódnak össze:
• Elnöki rendelet (szövetségi): 5 millió rubel halál, 3 millió rubel sebesülés esetén (ez 2024 végéig egységes volt).
• Biztosítási kifizetések (SzOGAZ): Kb. 3,5 millió halál, változó összeg rokkantság esetén.
• Regionális kiegészítés: Ez 2025-ben átlagosan 1–3 millió rubel között mozgott a gazdagabb régiókban.

Fontos változás (2025. november – 2026. január): Putyin elnök rendelete alapján a 3 milliós sebesülési kártérítést differenciálták. Csak a súlyos rokkantság kapja meg a teljes összeget, a könnyű sebesülés (pl. repeszsérülés) összege 1 millióra vagy az alá csökkent.
KIA és WIA becslés a 2025-ös költségvetési adatokból

A 2025-ös év második felében a szociális transzferek és a „Haza Védelmezői Alap” adatai alapján havi szinten kb. 130–145 milliárd rubelt fizettek ki kártérítésre.

Számítási modell (havi átlag):

Ha feltételezzük, hogy a kifizetések 40%-a haláleseti (KIA), 60%-a pedig sebesülési (WIA) jogcímen történik:
• akkor a KIA becslés: ha egy haláleset összköltsége az államnak (szövetségi + biztosítás + régió) átlagosan 10–12 millió rubel:
o a teljes, vagyis 130-145 milliárd rubel 40%-a átlagolva=55 milliárd rubel. Ezt osztjuk 11 millió rubellel és megkapjuk, hogy havi átlagban cca. 5000 fő halott katonára történtek haláleseti kifizetések.
• WIA becslés: Itt bonyolultabb a helyzet a 2025 végi reform miatt. Ha a havi keret maradék 80 milliárdja sebesültekre megy, és az átlagkifizetés (a súlyos és könnyű esetek súlyozott átlaga) kb. 2 millió rubel:
o akkor 80 milliárd osztva 2 millióval= 40 000 WIA/hó.
o Ugyanakkor a WIA-t bontanunk kell: maradandó sérülésre és könnyű sérülésre.
o Becslésem szerint (és ennek alapját a korábbi írásaim is adják, pl. a harctéri sebesült ellátásról és a ROLE 3-4 ellátás magas színvonaláról, a gyógyultak nagy arányáról) a maradandó sérültek az összes sebesültek 25%-át tehetik ki, vagyis havi átlagban 10 000 fő, a további szolgálatra alkalmas kategóriában pedig 30 000 fő lehet.

A szövetségi és a területi költségvetésekből kifizetett tételek alapján összesítve tehát azt állapíthatjuk meg, hogy az orosz haderő ukrajnai veszteségei 2025 folyamán cca. 60 000 halott, 120 000 maradandó sérülés és 360 000 könnyebb sebesülés. Amit általában összesített KIA+WIA veszteségként tartunk számon, az 2025-ben cca. 180 000 fő volt.

A számok azt mutatják, hogy (bár területi feszültségek adódnak és forrás átcsoportosításra lesz szükség ezek oldására, illetve a toborzási bónuszok fenntartására) mind pénzügyi oldalról, mind pedig az új szerződéskötések oldaláról a rendszer fenntartható, sőt az orosz haderő további bővítése is „belefér” a fenti mutatókba.

 

[enzo]

Andrej Illarionov: már négyszer is győzhetett volna Ukrajna, de volt mindig egy ember, aki közbeszólt

Több ukrán blogger is megosztott egy videót, melyen Vlagyimir Putyin orosz elnök volt tanácsadója, Andrej Illarionov arról beszél, hogy szerinte négyszer is majdnem megverte az orosz hadsereget az ukrán haderő, de az Egyesült Államok vezetése Joe Biden irányítása alatt megakadályozta Oroszország...

www.portfolio.hu

Bidenék a felelősök, hogy elmaradt a peremoga. Legalábbis egy orosz renegát szerint.

 

[mindenen kívül]

Nyíltan fenyegetni egy NATO országot vajon mennyire normális dolog?

Újabb ukrán fenyegetés: ha kitörne egy konfliktus, Ukrajna egyetlen zászlóaljjal legyőzné a Magyar Honvédséget

Percről percre: Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szombati hírösszefoglalója

index.hu

Ne is törődj vele! Ezek gyenge szarok...
Majd ha Medvegyev fenyeget minket atommal, vagy valamelyik orosz politikus akarja Európát üvegsivataggá alakítani.
Akkor méltatlankodj!

Mind..ki...
....és Putyin volt, aki felrobbantotta a munkácsi turult. Putyin volt, aki elvette iskoláinkat. Putyin, a szemét volt, aki megvonta a nyelvhasználatot a hivatalokban, üzletekben. Putyin járőrözik ablakaink alatt fáklyával, a halálunkat és eltűnésünket kívánva.... Na, ne hülyéskedj. Mindennek van határa, a Te narratívádnak is. Majdan után Putyin lövette az oroszokat Donyeckben és Luhanszkban. Senki nem mondta, hogy Putyin és az oroszok szentek. nem azok, koránsem. A kisebbségek kérdése továbbra is kulcskérdés. Nem lesz béke, amíg ezt kölcsönös megelégedettségre nem rendezik. Sőt, Normális Ukrajna sem lesz enélkül. A másik: Oországnak, akárcsak Amerikának joga van ahhoz, hogy egy ellenséges tömb rakétái reakciótávolságon kívül legyenek. Értse meg Ukrajna. Az EU pedig foglalkozzon magával, mert az Egyesült Európai Kalifátus közelebb van, mint az ukrán győzelem.

Ne beszélj marhaságokat, ilyet senki nem írt!
Amit én írtam, az az, hogy a kisebbség kártya mennyire más Putyin számára, mint azt te szeretnéd hinni.

Még egyszer: ez a háború nem a kisebbségek jogairól szól, nem is várható, hogy a kisebbségi jogok megadása békét eredményezne. Azért nem, mert az csak ürügy volt Putyin részéről a fegyveres beavatkozására, nem pedig cél.
A céljai egészen mások.

Jaaaaa... mit akarsz sugallni? Mert ebből az jön le hogy jogos az ukrán keménykedés. De akkor bizony az orosz keménykedés is jogos, hisz - a te szavaiddal - oroszellenes natofelszopás van folyamatban 14 óta.

Ilyen az amikor nem érted hogy milyen érdekek mentén politizál a nyugat (is), és becummantod a jó és rossz harca című mézesmadzagjukat. "Hány éves vagy királyfi?"

Nem lehet, hogy te cummantottál be valamit?
Nem feltűnő, hogy csak mi lapátolunk fordítva a hajóban?

Dehogynem...
Csak megy a kábítás a "kényszerből védekező áldozat Putyin" kép hitelességének alátámasztására.
Ahhoz meg ugye be kellene mocskolni a másik felet...

Ha már a jó és a rossz harcát szeretnéd elmagyarázni nekünk.

És ettől a zukrán még egy büdös szarházi!
De most egy másik büdös szarházi ellen védekezik, aki veszélyesebb ránk. Itt nem lehetünk semlegesek, mert akkor mindenképpen a vesztes oldalon találjuk magunk.
Kicsit mögé kellene látni a dolgoknak, hogy jobban lássad a helyzetünk és a lehetőségeink.
Nagyon rövidlátó szemlélet lenne úgy leegyszerűsíteni, ahogy sokan szeretnék.

 

[misinator]

Szabó József FB

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

...
• A keretszám a Szvecsin-féle „dinamikus egyensúlyban” azt jelenti, hogy a gazdaság még mindig képes kitermelni ezt az összeget (az olajbevételek 25-30%-át teszi ki ez a tétel), de egyes regionális büdzsék már „vörösben” vannak.
...

...
2025 szeptemberére a konszolidált regionális költségvetések 2 500 milliárd rubeles deficitet mutattak, míg ezek egy évvel korábban még szufficitesek voltak.
...

Leegyszerűsítem, hogy én is értsem:

Addig kell kibírni anyagilag leginkább az oroszoknak, amíg be nem zuhannak a lövészárok újratöltések - bárkivel - az ukrán oldalon.

Nyilván ettől sokkal összetettebb, hiszen számítaniuk kell esetleges technológiai áttöréssel/áttörésekkel, ami akár lenullázhatja a pl. drónhadviselést, stb., vagy a hadianyag (pl. tüzérségi lőszerellátás) termelésben nem pörög túl a nyugati termelés az oroszon/beszállítókon.

Lehet, hogy pont pár olyan dolog számunkra triviálisabb, mint a résztvevők vezetési láncainak (különben nem lenne soha vesztes), ami a döntő lesz a végkimenetelben, de rengeteg olyan információ van, amiről egyszerűen nem lehet tudomásunk (mert mondjuk államtitok), s így érthetetlenek lesznek számunkra döntések, megalkuvások.

 

[tarzaan]

Szabó József FB

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Az ukrán helyzetjelentésnek még nincs vége, jön a 4. rész is, csak közben van egy kis kitekintés Oroszország helyzetére is.
Az orosz „felőrlő gazdaság” állapota a Szvecsin-féle felőrlő stratégia-elmélet keretében (2026. február)

Monetáris és költségvetési pillér
A stratégia alapja nem a gyors győzelem, hanem az erőforrásokkal való tartós és takarékos gazdálkodás, az erőforrások felhasználásnak dinamikus egyensúlya.

• Kamatláb: Az Orosz Központi Bank sikeresen stabilizálta a piacot; az alapkamatot 2025. decemberében 16%-ra csökkentette. Ez ugyan még mindig magas, de a 2025-ös 21%-os csúcs utáni csökkenés a bizalom jele és egyben azt is jelenti, hogy Elvira Nabiullina (a CBR elnöke) sikeresen navigálta át a gazdaságot a 2024-es túlhevülésen.
• Hadi kiadások: A GDP 6,3%-át kitevő védelmi költségvetés (kb. 145 milliárd dollár) Szvecsin logikája szerint nem teher, hanem befektetés a „dinamikus egyensúlyba”. Ez a szint fenntartható, mivel nem éri el a hidegháborús Szovjetunió önmegsemmisítő (15%+) szintjeit.
• A költésgvetés januári bevétele: Az olaj- és gázbevételek 393,3 milliárd rubelre estek (kb. 50%-os csökkenés éves szinten), de ezt felfoghatjuk a Szvecsin-modellben kalkulált veszteségnek, amit a Nemzeti Jóléti Alap még meglévő likvid eszközei (kb. 52 milliárd dollár) képesek pufferelni. (Pluszként Oroszország rendelkezésére áll még nem értékesített, tengeri tankhajókon ideiglenesen tárolt 143 millió hordó (kb. félhavi termelési mennyiség) nyersolaj).

Élőerő és munkaerő: a mozgósítás matematikája

A nyílt forrásokból származó adatok alátámasztják, hogy Oroszország képes fenntartani a frontot anélkül, hogy a hátország gazdaságilag és logisztikailag összeomlana.
• A haderő utánpótlása: Az évi 403-420 000 új szerződéses katona nemcsak fedezi a központi és a területi költségvetések alapján számított havi 5-7 ezer fős KIA veszteséget, hanem lehetővé tette az aktív állomány 1,5 millió főre történő emelését.
• Munkaerőpiaci súrlódás: A 76,3 milliós munkaerőpiacból a fegyveres testületek és a hadiipar összesen kb. 8,4%-ot (6,4 millió fő) köt le. Ez nem okoz összeomlást, de rekordalacsony munkanélküliséget (2,2%) és bérnyomást szül a civil szektorban.
• Vendégmunkások: A hiányzó civil munkaerőt (kb. 2,5-3 millió fő) Oroszország 2026-ban már célzottan, több százezer közép-ázsiai és dél-ázsiai munkás bevonásával pótolja.

Olajpiaci manőverek: Kína, mint a stratégiai mélység része
Oroszország sikeresen diverzifikálta az exportját, kihasználva a „keleti fordulatot”.
• Kína szerepe: 2026 januárjában Oroszország Kína első számú beszállítójává vált, napi 1,86 millió hordós tengeri exporttal (46%-os növekedés éves szinten).
• India kettészakadása: Míg az indiai állami cégek (IOC) a szankciók miatt napi 1,1 millió hordóra vágták az importot, a magánfinomítók (Reliance, Nayara) továbbra is a „mosoda” szerepét töltik be. India ráadásul beleegyezett abba, hogy az orosz olajért ne csak rúpiában fizessen, hanem a fizetési oldalon egy vegyes rendszer alakuljon ki, és jüanban, valamint dirhamban is történjen kifizetés, illetve az indiai központi bank enyhített a rúpia felhasználásának a feltételein és engedélyezte az orosz bankok számára indiai államkötvénybe valamint vállalati részvényekbe, hajógyárakba és kikötőkbe történő befektetést.
• Árazás: Az Urals a nyílt piaci kereskedésben 56-57 USD/hordó körüli szinten stabilizálódott (a Brenthez képest $13-15 diszkonttal – ez nőtt az elmúlt évhez képest, aminek okai egyértelműen a másodlagos szankciók, valamint az amerikai kitermelési mennyiség növelése).

Logisztika és rugalmasság: a „szellemflotta” államosítása

A logisztikai lánc 2026-ra orosz irányítás alá került, csökkentve a külső kitettséget.
• Visszalobogózás: A januári nyugati lefoglalásokra (pl. a Marinera-incidens) válaszul Moszkva elkezdte a „szellemflotta” (kb. 1400 hajó) tagjait orosz zászló alá vonni. Már közel 100 nagy tanker hajózik közvetlen orosz védelem alatt.
• Tengeri tárolás: A 143 millió hordónyi eladatlan olaj a tengeren Szvecsin értelmezésében egy stratégiai puffer, amely lehetővé teszi a piaci ingadozások kivédését a kitermelés csökkentése nélkül.
• Finomítók állapota: A dróncsapások utáni javítások sikeresek voltak (ami napi 2,43 millió hordó késztermék exportot eredményez), a szibériai és belarusz tartalék finomítói kapacitások (15%) pedig érintetlenek.
Összegző statisztika (2026. február)
Mutató Érték Stratégiai jelentőség
Alapkamat 16% Stabilizált monetáris környezet.
Védelmi kiadás GDP 6,3%-a Fenntartható háborús gépezet.
Kínai export 1,86 m hordó/nap Sikeres piacváltás.
Úszó tárolás 143 m hordó Piaci manőverezési lehetőség.
KIA (becsült) ~5-7 ezer/hó Toborzással bőven ellensúlyozott veszteség.

Következtetés:
Oroszország 2026 elején nem a „túlélésért”, hanem a Szvecsin-féle „izmor” (felőrlő) stratégia fenntartásáért küzd. A gazdaság nem dőlt össze, hanem egy alacsonyabb hatékonyságú, de rendkívül szívós, katonai-ipari komplexumra épülő üzemmódra állt át, mintegy optimalizálva magát egy tartós konfliktusra. A rendszernek csak addig kell kitartania, amíg Ukrajna belső erőforrásai és a nyugati politikai akarat el nem éri a szakadási pontot.